Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-31 / 26. szám

1965. január 31. G Vasárnap CSALÁD-OTTHON FARSANG Gyermekkorom legnagyobb él­ménye a farsangi maszka járás volt. Néhány víg kedélyű legény felöltözött subába, ködmönbe, kucsmát csapott a fejébe, kender­ből bajuszt, szakállt ragasztott és nyárssal, tarisznyával felszerelve járták esténként, sötétedés után a házakat. Énekszó jelezte jövete­lüket: „Farsangi túri, szalonnái szűri, Ha nincs a kamrába, van [a padláson, Sutty a tarisznyábar Ezzel a népi rigmussal, botjukat csörgetve, énekelve köszöntötték a ház népét, s kérték a farsangi disznótorost, vagy füstölt szalon­na adagjukat. Mi pedig futva, les- kelődve, csúfolódva követtük a maszkákat, akik a kedvünkért fél lábon ugráltak, olykor megzavar­tak, ijesztgettek. Jó mulatság volt De jó mulatság a farsang a váro­sokban is, ahol bálozást, zenés szórakozást, táncolást jelent; A farsangolás — a régi feljegy­zések szerint január 6-án kezdő­dik, és február utolsó vasárnapján ér véget — tulajdonképpen a tél­temető pogány ünnepre vezethető vissza. Erre utal a hazánkban fennmaradt délszláv busójárás is. Mohácson farsang utolsó napjai­ban torz álarcokat, subát öltve, zenével, énekszóval vonulnak vé­gig a városon, hogy a város ha­tárában a telet jelképező szalma­bábut elégessék. A farsangolás ünnepe csaknem minden népnél megtalálható: leg­híresebbek az olasz karneválok. Már az elnevezése is érdekes: car- nevale annyit jelent, mint hús nélkül, azaz búcsú a húsos, zsíros ételektől. (Ez az elnevezés utal a későbbi egyházi tilalmakra, a böj­tölésre.) Az olasz farsang eredete a régi római Satuma-lis ünnepek­re nyúlik vissza. Évszázadok óta leghíresebbek a velencei karnevá­lok, ahol az ünneplők virágokból készített ötletes kocsikon vonul­nak végig a városon. Párizsban még a század elején is élt az a szokás, hogy álarcos vidám far­sangolók a farsang végén egy kö­vér ökröt vezettek az utcákon. Spanyolországban, különösen Se­villában és Madridban szintén je­les ünnep a farsang utolsó napja. Fényes felvonulást rendeznek, ahol kötelező az álarc viselése. Talán a németek farsangi szoká­sai bővelkednek leginkább bolon­dos ötletekben, játékosságban. A „Narrenfest” hasonló a mi ápri­lis elsejéinkhez, amikor is min­denki megtréfálhatja, „ugrathat­ja” családja tagjait, ismerőseit, barátait. , f A farsang jellemzője, hogy a vigalom mellett a háziasszonyok finom ételeket tálalnak. Ezek kö­zül a zsírban sült farsangi fánk a legismertebb, amivel a faxsango- zókat kínálják. Érdekes szokás, érdemes feljegyezni a hagyomá­nyokat és megőrizni a vidám na­pok emlékét; dr. Pintér Imre Mi legyen a „házipatikában"? Minden háztartásnak nagyon fontos kelléke a kis házipatika. Biztonságot jelent. Baleset, rosz- szullét, sérülés esetén magunkon és hozzátartozóinkon gyorsan tu­dunk segíteni. A zárható fiókot, vagy dobozt,- amelyet erre a célra kijelölünk, semmi esetre sem tömjük meg fiolákkal, régi gyógyszereket tar­talmazó üvegekkel, dobozokkal. A házipatikában olyan gyógyszerek és gyógyászati eszközök legyenek, amelyeknek hatását és használa­tát igen jól ismerjük. Nagyon ügyeljünk arra; hogy gyermek ne tudjon hozzáférni, nemcsak azért, mert esetleg bajt okoz magának, vagy pajtásának,- de azért is, mert kiszedhet onnan, valamit, s az a készletből éppen akkor hiányozhat, amikor szüksé­günk van rá. Mi legyen minden házipatiká­ban? Meghűlés esetére: kaímopirin. Fájdalomcsillapítónak néhány ka- ril, Salvador, ántineuralgica. Gyo­mor- és bélzavarok esetén: szén­tabletta, hashajtó, ricinusolaj. . Sebek kötözéséhez, kezeléséhez üvegdugóval zárható üvegben jódtinktúra, sebbenzin, supersep- tyl, steril vatta, kötözőpólya, rag­tapasz, vazelin. Fertőtlenítéshez: hypermangán vagy hyperol. Jó, ha mindig kéznél van kamilla-, hársfatea, szódabikarbóna. Minden házi gyógyszertárnak tartozéka a lázmérő, olló, amelyet semmi másra ne használjunk, iri- gátor; Igen jó szolgálatot tehet a melegítőpalack is. Más, különö­sebb.,,felszerelés*«, nines szükség. Azt. ugyanis ad .az orvos.ha szük- ségeStiek V-’V«-! > Azt azonban mindig ellenőriz­zük, hogy minden gyógyszerünk kellő mennyiségben megvan-e? Ha valami elfogyott, azonnal pó­toljuk, hiszen nem tudhatjuk, mi­kor íesz rá szükség. Fillérekért és recept nélkül kapható mindez a gyógyszertárakban, s ezzel a lás gondossággal olykor nagy bajokat előzhetünk meg. (S*. I.) Mesemondó nagyapó, Csodahuszár, csodaló, üveghegy és villogó Csillaghányó tűzgolyó, Messze szálló griffmadi Elvarázsolt kis szamár, Aranyhajú királylány, Felhő magas meeevár, Ugye mind-mind'érdekes, A mókás, vén ezredes, A vígdalú énekes, Kinek füle oly veres, Mese, mese valahány, Aranyhajú királylány, Felhő magas mesevár, Megkereslek egyszer már... Milyen lehet a feleség? MODERN• m . Barátnők között: — Te mit használsz padlósúrolás- hoz? te* A férjemet. DIVATOS A feleség a férjéhez, hogy meg­nyugtassa: — Az idén egyetlen ruhára sem les»' szükségem. A férj: — Cristen, hogy mit ki nem talál a divat. RAVASZ Te hogy szerzel pénzt a férjed­től? — Egyszerűen: nagy veszekedést csapok és kijelentem, hogy hazauta­zom a mamához, akkor rögtön ad úti­költséget. IGAZMONDÓ — A feleségem hazudik. — Hogyhogy? t— Folyton azt mondja, hogy ha meg nem javulok, kiugrik az ablakon, de még mindig nem ugrott ki. VESZEKEDŐS Az éjjel tolvaj osont be a laká­sunkban. Szerencsére a feleségem azt hitte, hogy én jövök haza, és szegény fickó most a kórházban fekszik. BOLDOG ‘— Mielőtt megnősültem, fogalmam sem volt, hogy mi a boldogság. — Értelek, csak akkor tudtad meg amikor már késő volt. Modern lakószoba mennyezetégővel, falikarral és hangulat­lámpával. Világítás a lakásban A fény nagy hatással van az emberekre. Megfigyelhető, hogy borús időben általában egészen más ismerőseink, családunk tag­jainak hangulata, mint napsütés­ben. így van ez a lakásokban is. Ahol „takarékosságból” csak 25-ós vagy 40 wattos villanyégőt hasz­nálnak a szoba vagy a konyha vi­lágítására, a belépőt gyér lény és Munkaöltözet hűvös napokra. a háziak kedvetlensége fogadja. Ott azonban, ahol az emberi igénynek megfelelő a világítás, sokkal jobb a hangulat. A „taka­rékosságból” vásárolt 40 wattos égő például a mennyezet közepére függesztve, nem ad megfelelő fényt a házigazdának az olvasás­hoz, a ház asszonyának a varrás­hoz. S az árammenyiség összegét, amelyet a gyengébb körte „megta­karít”, később szemüvegre kell .fordítani. A kísérletek szerint minden lakásban- 60-as, nagyobb helyiségben 100-as égő szükséges ahhoz, hogy megfelelő fénnyel lássa el az embert. Milyen legyen hát lakásunk vi­lágítása, mi a legcélszerűbb, s egyben leggazdaságosabb? A vilá­gítás is — mint az új stílusú lak- berendezés — az ember minden­napi életéhez alkalmazkodik, az emberi igények szolgálatában áll. A hálószobában a mennyezetről függő sokkarú csillár a divatos opálüveg-búróival csak növeli a homályt, s a szemet rontja. Ahol hálószobaberendezés van, ott az ágy fölé szereljünk falikart, lehe­tőleg olyan át nem látszó ernyő­vel, ami «te olvasáskor nem za­varja az alvó élettársunkat. Sok helyen az éjjeliszekrényen állé lámpa mellett olvasnak. Ez nem célszerű, mert az oldalról jövő fény a könyv fehér lapjairól rossz szögben verődik vissza, és fáraszt- ja a szemet. Hasznos, ha az étkezőasztal fe­lett szintén van megfelelő fényforrásunk. A legtöbb család­ban változott az életrend. A szü­lők dolgoznak, a gyermekek pedig iskolában töltik idejüket, a család általában az esti étkezésnél tar­tózkodik együtt. Az étkezőasztal fölé lehetőleg áttetsző ernyőjű karos lámpát vagy a mennyezetről függő lámpát szereljünk. A terí­tett asztal porcelánja, evőeszközei visszaverik a fényt, ezért az ilyen lámpákba elegendő 60 wattos opálégőt használnunk. S végül még egy hasznos ta­nács: a gyertyát tegyük a fiók legaljára, s az esti padlás- és pin­celátogatáskor az ilyen veszélyes és rossz világítószerszám helyett használjunk elemlámpát. Sokkal biztonságosabb és veszélytelenebb. Ne feledjük el, hogy a lakás cél­szerű . világítása egyben egész­ségünk védelme és kulturált éle­tünk fokmérője is.

Next

/
Thumbnails
Contents