Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-31 / 26. szám

/ Manolisz Glezosz, a politikus I A londoni száz nap | Körösiái I Család—Otthon | Sport Személyi és testületi felelősség Dr. Bruno Pittermann szombati látogatásai Az a túlzás nélkül szenvedé­lyesnek mondható vita, amely országszerte folyik, párttagok és pártonkívüliek, munkások, mű­szakiak és tisztviselők körében, arra vall, hogy ezúttal valóban sokan és sóikat törődnék a terv­vel, a munkájukkal. Neves tervezőmérnökkel beszél­gettem a napokban egyik nagy hidunk felépüléséről. Őszintén azt vallotta, hogy különböző beruhá­zó szervekkel, pénzügyi és műszaki kivitelezőkkel akadt vitája, de a munkásokkal mindig meg tudta értetni még nagy elképzeléseit is, mert ők „a kezükben érezték, mit kell csinálniuk”. Aki azonban eb­ből azt a következtetést vonná le, hogy ezek szerint például egy híd sorsa csak a tervezőmérnököm és a munkásokon dől el, tévedne. Mérhetetlen széles a skála, amely­be a nagy alkotások tervezői, szerzői és kimunkálói felsorakoz­nak és elég’ égyíkük kiesése vagy ellanyhul ása, hogy késsünk és elmaradjunk. Mert lehet esetleg másodrendűnek tartani egy szál- t lítási előadó szerepét egy építke­zésnél, de egyetlen tévedése na­pokkal vetheti vissza a legjobb mérnöki terv megvalósításától a legjobb építőmunkásokat. A leg­szebbem elkészített előregyártott dem is holt érték, ha a daru mo­torját „elfelejtették karban tarta­ni” és nincs, ami felemelje a tíz­vagy húsztonnás testet Mindez természetesen csupán hasonlat, de elvezet egyik kérdé­sünkig, amelyre felelni szeret­nénk: kin múlik hát egyhavi vagy félévi, egyévi terv, kin múlik mindaz, amiből élünk? Mert, hogy termelésből élünk, azt még a legcsökönyösebben idealis­ta szemléletűek sem tagadják. Kin múlik hát? A vezetőn és a vezetetteken — hangzik a megszokott válasz. A műhelynek jól kell dolgoznia, a vezetésnek jól kell irányítania — hallottuk, olvastuk, elmondták, tudjuk — mondja most az olvasó is, hiszen a vezetésnek és a veze- tetteknek ezek a kötelességei nem változnak. A mi társadalmunkban azon­ban a kötelezettségeknél többről van szó. Nem vezethet jól nálunk például az a vezető, aki képtelen arra, hogy önállóan oldjon meg részletkérdéseket. És lehet na­gyon szorgalmas és derék munkás az, aki a maga gépén és munka­darabjain tűi még sohasem né­zett, mégsem sorolnám az élgár­dához mai szemmel, amikor ref­lektorfénybe az a munkástípus kerül, aki képes a műhely, sőt a gyár érdekeinek és távlatainak a figyelembevételére, szélesebb összefüggések meglátására is. A vezetőnek „két vonalat kell egyeztetnie mindig, néha többet is” — fejtette ki a minap ezzel kapcsolatosan gondolatait egy nagy vegyipari tervezőintézet igazgatója. Egyrészt irányító aka­ratét, másrészt az egész közösség javaslatait, ötleteit. Nem könnyű feladat. De soha nem is tettünk fogadalmat, hogy csak könnyű feladatokat fogunk megoldani, és nem is valószínű, hogy ilyesmire sor kerül valaha is. A „kin múlik?” kérdésének vá­laszát sem könnyű minden eset­ben azonnal rávágni. Vannak ese­tek, amikor kisebb műhelykollek^ tívákon — termelésük kulcshely­zetben lévén — hatalmas gyár­egységek tervteljesítése múlik. Máskor egyetlen rajzoló tévedése vethet vissza száz embert és van, amikor esetleg a gyárirányítás mér fel tévesen lehetőségeket és adottságokat, kapacitást és tech­nikai fejlettséget Talán nem is lenne baj, ka a kérdésfelvetés helyét — amely sokszor inkább a „ki lesz a fele­lős” kérdései körül forog — elfog­lalná az „énrajtam múlik” gondo­lata. Az a felelősségvállaló érzés, amely eljuttatja az embert a fel­ismerésig: nekem kell jól végez­nem — ha irányítok, ha engem irányítanak — a dolgomat; nekem kell elfogadnom, amit a beosztott­jaim javasolnak, mert jó és hasz­nos — vagy azt: nekem kell tudo­másul vennem, amire a vezetőm utasít, mert értelme, oka és célja van. József Attila egy közismert és csodálatosan kifejező versében, A város peremén-ben írja: „...Míg megvilágosul gyönyörű képessé­günk, a rend, az eflime, mely tudo­másul veszi a véges végtelent, a termelési erőket odakint és az ösz­tönöket idebent...” Szokatlan, hogy költőt idézünk az évi „száraz” tervfeladatokról szóló írásban? Bizonyára az — de nem véletlenül tesszük. A rend az embernek olyan képessége, amely irányítás, vezetés nélkül, spontá­nul a kisebb-nagyobb munkáskö­zösségekben sem képes igazán ki­bontakozni. Itt lép előtérbe — az üzemek, gazdaságok munkáját illetően — a vezető felelőssége és szerepé­nek jelentősége is. Mert lehet egy üzemben a legteljesebb és leg­szélesebb demokratizmus a gaz­daságosság gazdája, a termelési rend és az eredmények felelőse elsősorban és mindig az igazgató, a vezető marad hivatásánál és beosztásánál fogva (B. P.) A hazánkban tartózkodó dr. Bruno Pittermann osztrák al_ kancellár szombaton délelőtt a magyar közélet vezető személyi­ségeinél, az állami, politikai és gazdasági élet képviselőinél tett látogatást. Az osztrák vendéget a Parlament épületében fogadta Dobi István, az Elnöki Tanács el­nöke. Pittermann alkancellár ezen­kívül a Külügyminisztériumba és a Külkereskedelmi Minisztérium­ba is ellátogatott, ahol Péter Já­nos külügyminiszterrel, illetve Bí­ró József külkereskedelmi mi­niszterrel folytatott szívélyes lég­körű megbeszéléseket a két szom­szédos ország kapcsolatait érintő kérdésekről. A látogatásokra az osztrák ven­déget elkísérte Szilágyi Béla kül­ügyminiszterhelyettes és Sebes Jubileumi évhez érkéztünk el 1965-ben. Egyre több szerv ke­resi és kutatja azokat a fellelhető fényképes és írásos emlékeket, amelyek hazánk felszabadulásá­val kapcsolatosak. A Magyar— Szovjet Baráti Társaság megyei elnöksége az évfordulóra fotóki­állítást szervez. Most azzal a ké­réssel fordul a lakossághoz is, hogy az, akinek 1944 októberétől fényképes emlékei vannak a fel- szabadulás eseményeiről, azt feb­ruár 5-ig juttassa el a békéscsa­Évente 120 ezer forint könyvre Megyénk területén 1960-ban kezdték meg a szakszervezeti könyvtári hálózat bővítését. Lét­rehozták a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa központi könyvtárát Békéscsabán, s ennek működése lehetővé tette a körzeti, letéti könyvtárak és könyvkölcsönzók széles körű szakmaközi hálózatban való tömörítésének megkezdését. A szakmaközi könyvtári hálózat kiépítése óta megyénkben az ol­vasók száma megkétszerező­dött. Amíg 1959-ben az ol­vasók száma 6424 fő, a kikölcsön­zött könyvek száma pedig ezer 628 kötet volt, addig 1963 decem­berében már 11 ezer olvasót és 165 ezer kikölcsönzött könyvet tartot­tak nyilván. A múlt év első felé­ben az olvasók száma már elérte a hétezret, az olvasott könyvek száma a 85 ezret A hálózatba 'tartozó körzeti’" és önálló könyvtárak is rendszeresen vásárolnak új könyveket, évente megközelítően 120 ezer forintért István, hazánk bécsi nagykövete. Részt vett a megbeszéléseken dr. Simon Koller, Ausztria magyaror­szági nagykövete is. Iz osztrák alkancellár sajtóértekezlete Dr. Bruno Pittermann osztrák alkancellár budapesti látogatása befejezése' előtt szombat délben a Gellórt-szálló Gobelin-termében találkozott a magyar és a külföldi sajtó képviselőivel. Á sajtókonfe­renciát dr. Simon Koller, Ausztria magyarországi nagykövete nyitot­ta meg, majd az alkancellár ma­gyarországi látogatásának tap>asz- talatairól és a két ország kapcso­latait érintő kérdésekről adott tá­jékoztatót. (MTI) bal MSZBT elnökség éneit. Az így beküldött képeket másolás után kívánságra vissza is küldik. Az MSZBT vezetősége reméli, hogy megyénk lakossága segíti a fényképkiállítás anyagának ösz- szegyűjtését Fellőtték a Kozmosz —53 mesterséges holdat Moszkva Szombaton a Szovjetunióban föld körüli pályára fellőtték a Koz­mosz—53 jelzésű mesterséges holdat. A szputnyikon elhelyezeti tudományos műszerek segítségé­vel folytatják az 1962. március 16- án bejelentett űrkutatási prog­ramot. A szputnyik keringési ideje 93,7 perc. Pályájának a földtől legtá­volabb eső pontja (ap>ogeum) 1192 kilométer, a földhöz legközelebb eső p>ontja (perigeum) 227 kilomé­ter. A pólya síkjának az egyenlítő síkjával bezárt hajlásszöge 48,8 fok. A tudományos műszereken kí­vül a szputnyikon elhelyeztek egy rádióadókészüléket, amely a 20.005 és a 90.022 megahertz frekvenci­án dolgozik, rádióberendezést a pályaelemek pontosságának méré­sére, rádiótelemetrikus berende­zést, amely a földre juttatja a műszerek által szerzett adatokat. A mesterséges holdon elhelye­zett berendezések normálisan mű­ködnek. A földi koordinációs szá­mítóközpontban feldolgozzék a beérkező adatokat. (MTI) MumHiiiMutiiiiiuiMiimimiiiiiiiiiiiiHilwiiitiiwiimiiiiiiiimiiiimimimiimiimimmuimiiiimiMiiMiiiiiiiiimimiiimiiiiiiiiiiiiiiuMi» A lakosság segítségét kéri az MSZBT a felszabadulási kiállítás megszervezéséhez

Next

/
Thumbnails
Contents