Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-30 / 25. szám

1965. Január 30. Szombat Megyénk középiskolásai a legszorgalmasabb íolyóiratolvasók Váljék a Tiszatáj az egész Tisza-vidék irodalmi és kulturális lapjává, hangzik az olvasók kívánsága A Tiszatáj című irodalmi folyó­irat, melynek eredeti rendelte­tése Bács, Békés és Csongrád inegye irodalmi és kulturális éle­tének tükrözése, az eddigi újság­formától eltérően, idén január­tól új köntösben, füzet alakban jelenik meg. Ebből az alkalomból a folyóirat szerkesztősége részé­ről Andrássy Lajos főszerkesztő, valamint a lap gazdasági vezető­je ellátogattak Szarvasra, Békés­csabára, majd pedig Gyulára, hogy az előfizetőkkel és a terjesz­tés megyei irányítóival találkoz­hassanak, véleményüket hallhas­sák. A békéscsabai összejövetelre január 27-én, szerdán délután ke­rült sor a TXT értelmiségi klub­jában. A TIT megyei szervezetének titkára, dr. Krupa András be­vezető szavai után Andrássy La­jos főszerkesztő kért szót. Han­goztatta, hogy nem egyszerűen csak külsejében változott a folyó­irat, hanem szerkesztési és tartal­mi vonatkozásaiban is. Ma már országos igény, hogy irodalmi lap­jaink szélesebb betekintést en­gedjenek a mai egész magyar va­lóságba azáltal, hogy az irodalom és költészet mellett kulturális életünk többi vonatkozásaiban is tükröt tartanak az olvasók elé. Ilyen értelemben kapott a Tisza­táj esetében az új megjelenési forma még közérdekűbb tartal­mat. A szerkesztőség úgy véli: akkor jól szerkesztett egy lap, mikor az olvasók már annyira magukénak érzik, hogy elisme­réssel szólnak róla, ugyanakkor segítőleg bírálják gyengéit, vitáz­nak vele, de védelmére is kelnek, ha úgy érdemli, vagyis szinte köz­vetett munkatársaivá válnak. Nos, a Tiszatájnak is ilyen egész­séges népszerűséget kívánnak sze­rezni. A megjelentek közül Varga Ist­ván, a megyei művelődésügyi osztály munkatársa, Südy György- né, Daniss Győző és mások fel­szólalásaikban üdvözölték a for­májában és tartalmában még ér­dekesebbé, népszerűbbé válni aka­ró folyóiratot. Megjegyezték azon­ban, hogy ennek egyik fő feltéte­le, ha a szerkesztés most már va­Bekésesábára látogat Váci Mihály ismert költő Pál Ottó Írók és olvasók című kis tanulmányának a függeléké­ben, mely a ma élő íróinkról, köl­tőinkről szóló életrajzi jegyzetek sorát tartalmazza, Váci Mihályról ez áll: — József Attila-díjas köl­tő. Nyíregyházán született 1924- ben. Volt tanyai tanító, középis­kolai diákotthonigazgató, tisztvi­selő, lektor. Jelenleg az Űj Írás című folyóirat szerkesztője, vala­mint Szabolcs megye országgyű­lési képviselője. Verskötetei: Ereszalja (1956), Nincsen számod­ra hely (1957), Bodza (1959), Min­denütt otthon (1961 és 1962). Is­mertebb műfordítása az 1963-ban megjelent Tvardovszkij: Egyre messzebb című poémája. Tizenegy költeményét. közölte a Tiszta szi­gorúság című antológia. Kétszer tüntették ki József Attila-díjjal; az Ereszalja (1956) és a Mindenütt otthon (1962) című köteteiért. Ez Váci Mihály költőnek ter­mésben és elismerésben sommá­zott értéke egy rövidke életrajzi jegyzet tükrében. Ez a szerény modorú, törékeny fizikumú és mégis tettvággyal teli poéta és közéleti ember azonban úgy érzi, hogy népéért és mindazért, ami az életnek igazi tartalmat ad, még keveset tett Akik látták és hallották őt legutóbb a televízió­ban, tapasztalhatták, hogy magá­ról semmit, de irodalmunk és közéletünk dolgairól, 'problémái­ról annál többet beszélt, nyilatko­zott Szerénysége bizonyára ez el­len a kis jellemzés ellen is tilta­koznék. Szerencsére nincs tudo­mása róla, viszont úgy érezzük, jo­gunk van a békéscsabai író—olva­só-találkozó jövendő közönségét tájékoztatni arról az igaz igazság­ról, hogy Váci Mihály, a költő, az ember a valóságban is az, akinek őt írásaiból ismerjük. Békéscsabán, a TIT értelmiségi klubjában február 3-án, szerdán 19 órakor sorra kerülő író—olva­só-találkozó mindenképpen ma­radandó élménynek ígérkezik.-új­lóban végleg szakít a lokális jel­leggel, a csak Szegedre támasz­kodás gyakorlatával, és csak­ugyan a Tisza tájának, egyben pe­dig országos irodalmi és kulturá­lis eseményeknek válik három megyében méltó tükrözőjévé, keresett sajtótermékévé. Befejezésül Honti József, a posta megyei hírlaposztályának vezetője adott érdekes tájékozta­tót arról, hogy a Tiszatáj már előzőleg is (Bács, Békés és Csong­rád megyék közül) Békésben volt a legkeresettebb. Sok függ attól — mondotta —, hogy a tartalmi színvonalemelkedésen túlmenően iskolákban, üzemekben és má­sutt milyen a terjesztést vállalók személyes hozzáállása. Követen­dő példaként említette a közép­iskolákat, köztük az orosházi gimnáziumot, ahol legtöbb az elő­fizető. Az olvasótábor további bővítése érdekében javasolta, hogy a TIT vagy más rendező szerv, a Tiszatáj író—olvasó-talál­kozói ne csak az előfizetőket, hanem a példányonkénti vá­sárlókat is lássa vendégül a fo­lyóiratban elhelyezett meghívók útján. A mindenképpen érdekes és tanulságos találkozó a TIT me­gyei titkárának zárszavával ért véget —hr— Hozzászólás a „Hogyan lehetne tökéletesebbé tenni a lakossági szolgáltatást ?“ című cikk vitájához A Békés megyei Népújság janu- vekvő, sőt hatványozottabban nö- ár 9-én közölt egy cikket „Hogyan vekvő lakossági igény teljesebb lehetne tökéletesebbé tenni a la­kossági szolgáltatást?” címmel. A hasznos gondolatokat felvető cikk­hez már hozzászóltak s én is sze­retném megtenni az észrevétele­met. A kisipari termelőszövetkezetek többségükben 1950—51-ben jöttek kielégítése nyomán. Mit lehetne tenni, hogy ezt megvalósítsuk? — kérdezi a cikk és javaslatot is tesz. Feltétlenül helyes lenne, a la­kossági munka bizonyos, lépésről lépésre történő összevonása, az, ha már most többet foglalkoznánk létre megyénkben. Ebben az idő- ezen igények kielégítésével, Baranyai gyógyszerészek megyénkben ben a szövetkezetbe belépett kis­iparosok magukkal hozták mun­kavállalójukat is, akikkel koráb­ban közösen végezték el azt a te­vékenységet, mely a lakosság ré­széről mint javítás-szolgáltatás jelentkezett. Az első években csak igen kis mértékben foglalkoztak közületi munkákkal a kisipari szövetkezetek. Azt a tevékenysé­get folytatták, amit korábban, csak eredményesebben, hiszen az összefogás termelékenyebbé tette munkájukat. Árbevételük túl­nyomó része tehát a lakosság ja­vítás-szolgáltatásából eredt. Ez a körülmény ma már lénye­gesen megváltozott, mivel a szö­vetkezetek túlnyomó többsége árutermeléssel foglalkozik. Ebből következően a lakosság részéről je­lentkező javítás-szolgáltatási mun­káknak csak kis részét tudják vál­lalni — mint ahogyan helyesen megállapította a cikk. Az is igaz, hogy az évről évre növekvő lakos­sági munkák után járó árbevétel növekszik. De mégis messze el­maradt attól az árbevételtől, amit el lehetne érni az ugyancsak nö­méghozzá úgy, hogy a mennyiség mellett a minőséget is figyelembe vennénk. Anélkül, hogy mélyebben fog­lalkoznék ennek lehetőségével, állítom, hogy nálunk is meg le­hetne csinálni azt, amit például a csehszlovákiai Galánta nevű kis­városban megoldottak. Itt ugyanis ma már 24 féle szolgáltatást lát el a kisipari szövetkezet és ezzel úgyszólván teljes mértékben ki­elégíti a város lakóinak igényét. A fazekasmunkától a háztetőjaví- tósig mindent elvállal és elvégez. Hogy csak a legfontosabbakat em­lítsük a mindennapi lakossági igé­nyek közül: mosás, tisztítás, fes­tés, gallérozás, gyorsvasalás, mű­stoppol ás, harisnyaszem-felszedés, rádió-, tv-javítás, takarítás, edény­kölcsönzés — ezt mind a szolgál­tatás központosításával oldották meg, amit véleményem szerint a mi megyénkben is fokozatosan meg tudnánk tenni. Pereli Béla a Békés megyei Szolgáltató Ktsz elnöke Gépesítéssel növelik a termelékenységet Máj usban új , költözik át korszerű központi telepre a Sarkadi Építőipari Ktsz A Baranya megyei Gyógyszer- tár Központ igazgatója, főgyógy­szerésze és főkönyvelője tapasz­talatszerzés céljából látogatást tett megyénkben a napokban. Kétna­pos itt-tartózkodásuk idején be­szélgetést folytattak szakmai dol­gokról, valamint gazdasági jelle­gű kérdésekről. Nemcsak Békés­csabára, hanem a megye más te­rületére is ellátogattak s jó né­hány, így a többi között a Gyu­lán nemrégiben felújított, korsze­rűsített gyógyszertárait, valamint egy falusi gyógyszertárat is meg-: tekintetitek Újkígyósom. Az elmé­leti és gyakorlati síkon szerzett tapasztalataikat megköszönő Ba­ranya megyeiek kérték .megyénk gyógyszertári központjának veze­tőit, hogy az itt látott hasznos újí­tások műszaki leírását — amelyek közül különösen megnyerte tetszésüket a meleg levegő fúva- tásával történő üvegszárítás — küldjék el nekik. Dr. Palovits Gyula igazgató elmondotta, hogy a tapasztalatcsere, amely most már lassanként hagyományossá válik a két megye között, igen hasznos abban a törekvésükben, amellyel a lakosság minél jobb gyógyszer- ellátását kívánják biztosítani. A Sarkadi Építőipari Ktsz 1964- ban teljesítette a termelési tervét. Létszám- és béralaptúllépés nem volt, az éves túlóra átlaga nem haladta meg a 40 órát. Jelentősebb építkezésekhez tartozik a mező- gyáni és a kötegyáni szolgáltató­ház, Gyulán a szabó ktsz új eme­letes üzemrésze, Sarkadon iskolák, óvodák átalakítása, bővítése, va­lamint a ktsz saját korszerű tele­pének a kialakítása. Ugyancsak Sarkadon megkezdték két 24 la­kásos OTP-társasház építését, ami értékben az idei terv kétharma­dát teszi majd ki. Békéscsabáin, a Mokri utcában 48 lakásos ház épül, aminek a befejezése nyáron, várható. Körösnagyharsányban, Mezőgyánlban, Okánybam, Sarkad- keresztúron tsz-istállókart bővíte­nék. Az idei terv az qgy főre jutó termelési érték 8 ezer forinttal va­ló növekedését írja elő, ami a gé­pesítés fokozásával elérhető. Már tavaly munkába állítottak három szállítószalagot és egy betonkeve­rő gépet, nemrégen egy traktort és AZ OTP BÉKÉS MEGYEI IGAZGATÓSÁGA ÁPRILIS 1 5-1 G 8 ÓRÁS kazánfűtőt KERES FELVÉTELRE. 29624 három billenős pótkocsit. Még egy másfél tonnás darut, habarcskeve­rő gépet, valamint egy vibrátort is vásárol a szövetkezet. A termelékenység növelését se­gíti elő az új telep is, aminek az építése májusban fejeződik be. Hátráltatja azonban a munkát, hogy a telep Dobó utca 13. szám alatti lakóépületének átadása — amire a községi tanára írásban is ígéretet tett — eddig még nem tör­tént meg. Ez akadályozza a szoci­ális létesítmények és az irodák ki­alakításának megkezdését. és Lipcsébe Zakopanéba utaznak A mezőberényi Aranykalász Tsz-ben évek óta jól bevált mód­szer, hogy hazai vagy külföldi ju­talomkirándulásra küldik az élen­járó dolgozókat. Olyan helyekre jutnak el az egyszerű tagok, aho­va saját erejükből nem mehetné­nek, s felejthetetlen élményekről mesélnek egymásnak. Tavasszal összesen ötveríketten utaznak egy- egy hétre Lipcsébe, illetve Zako­panéba. Ebből 31 asszony és leány. Közöttük lesz a szocialista női brigád 28 tagja is. Ne késlekedjék! LÉPJEN BE ÖN IS A Biztosítási és Önsegélyző Csoportba AZ ÉLET- ÉS BALESETBIZ­TOSÍTÁS TÁMASZ A BAJ­BAN! ÉRDEKLŐDJÉK ÜZEME, HI­VATALA BIZTOSÍTÁSI MEGBÍZOTTJÁNÁL!

Next

/
Thumbnails
Contents