Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-30 / 25. szám
Január 30. 3 Szombat Hétmillió 859 ezer forint közös vagyon gyarapodás a kondorosi Dolgozók Tsz-ben A szokásosnál szerényebb körülmények között zajlott le a zárszámadó közgyűlés a kondorosi Dolgozók Tsz-ben. Pedig a 15 éves múlttal rendelkező termelő- szövetkezet az eddigi leggazdagabb eredményekről adott számot Örömmel hallották a vezetőség beszámolóját, amelyből mindenekelőtt kitűnt: hasznos volt a bölcs előrelátás. A kondorosi Dolgozók Tsz-ben ugyanis minden külön felhívás nélkül már egy évvel ezelőtt az 1963. évi termésből a terven felüli eredmény 50 százalékát biztonsági alapra helyezték. így könnyebben indult a múlt esztendő, ami várakozáson felüli eredményeket hozott. A kedvezőtlen időjárás ellenére búzából, zöldségfélékből és egyéb növényféleségből terven felüli termésátlagokat takarítottak be. Igaz, hogy a hétezer holdas gazdaságban 1111 család dolgozik, csakhogy háromszáznál több a nyugdíjas. A fiatalok és a nők a szövetkezet minden területén derekasan helytálltak. Kora tavasztól késő őszig emberek száraitól nyüzsgött a határ. A traktorosok a saját munkán kívül 300 ezer forint értékű gépi munkát végeztek a gyengébben gépesített társszövetkezeteknek. A zárszámadás azt mutatja, érdemes volt szorgalmasan dolgozni. A beszámolóból világosan kiderül, hogy egyetlen év alatt a szövetkezet közös vagyona 7 millió 859 ezer forinttal gyarapodott. Az államnak terven felül többek között 17 vagon búzát, 55 ezer liter tejet, 228 mázsa sertéshúst adtak. Igen reprezentatív az is, hogy egy év alatt 48 millió 873 ezer forint halmozott termelési értéket produkáltak. Egy redukált szántóra eső halmozatlan teljes termelési érték 5 ezer 710 forint, ami 594 forinttal több az előző évinél. A jó eredményekből szépen jutott a tagságnak is. Földjáradékon és prémiumon kívül az egy tagra eső átlagkereset 15 ezer 688 forint, ami 1354 forinttal haladja túl a múlt évit. Az ossz taglétszám 25 százaléka viszont — állatgondozók és egyéb olyan területen szorgoskodók, akik egész éven át dolgoznak — húszezer forinton felül keresett Ezenkívül készpénzben és természetben prémium címén 1 millió 200 ezer forintnál több értéket fizettek ki a tagoknak. Ha valaki a vezetőségtől érdeklődik a siker titka iránt ők a tagság rendkívüli szorgalmát említik. A tagok azonban jogos büszkeséggel dicsekszenek azzal, hogy náluk a vezetőség között nincs ke- nyérféltéé, veszekedés, együtt dolgoznak a közös ügyért Ladnyik Mihály elnök például — az egykori kubikos, a tagság jó részének legénykori cimborája — 12 esztendeje irányítja a szövetkezet ügyét. A kiváló szakember hírében álló Misik Lajos főagronómus, Szilágyi Imre, főkönyvelő és Jemei Sándor párttitkár pedig hat-hat esztendeje tölti be ugyanazt a funkciót. így volt idő megismerni egymást a nagyüzemi gazdálkodás adta lehetőségeket, a tagságot. Ök már kevesebb energiával is nagyobb eredményeket produA hatos törvény alapján A termőföld védelmének biztosítására kiadott hatos törvénynek megyénk közös gazdaságaiban egyre jobban érvényt szereznek. A regi tanyahelyet és a most kialakulóban levő tsz-központok közvetlen környezetében húzódó termőföldet árutermelésre hasznosítják. A kétegyházi Béke Tsz- ben tavaly 57 hold eddig kihasználatlan, a mezőgazdasági termelésből kirekesztett területet vontak művelés alá. A szövetkezet szántóterülete ennek megfelelően 4711 holdról 4768 holdra alakult. kálnak, mint ahol váltakozó vezetőség irányit. Mindent egybevetve az a tapasztalat, hogy Kondoroson a Dolgozók Tsz-ben a megfelelő irányítás, a tagság jó hozzáállása közösen hozta meg a tizenöt éves szövetkezet leggazdagabb zárszámadását. Ary Róza Alaposan belegabalyodik a nyuszi a kiteszi tett hálóba. Az utóbbi időbén sok mindennek megváltozott a fogalma. Valamikor kinevették volna a vadászokat, ha a puska mellett hálókat is cipelnek a határba. Ma már nélkülözhetetlen a háló, hiszen a vadásztársaságok annak segítségével fogják az élő nyulat, fácánt és foglyot. Jól jövedelmez ez, hiszen az ország vadban szegény vidékein jól megfizetik a vérfrissítésre vásárolt élő vadat, különösen jól megfizetik külföldön, hiszen oda is jut bőven a hazánkban fogott élő vadakból. Az élővadfogás nem könnyű mesterség. Ezt a körösladányi határban észleltük. Amikor a hajsaeedőbe megy. Elképzelhető, hogy így, gondatlanságból hány ezer dollár kár éri a népgazdaságot. De megemlíthetjük: a felújított épületekben feleslegessé vált, használaton kívüli ólomcsöveket — mintegy 100 tonnányit évente — az érvényes rendelkezések ellenére befalazzák a tatarozások alkalmával. Vitathatatlan, a korszerű gyártmányok kibocsátása, a inűszaki fejlesztés sok, idehaza nem gyártott speciális anyagot, különleges alkatrészt, bonyolult berendezést igényel külföldről. Televíziós képcső-ballonokat, különleges félvezetőket, műszereket importálunk a nálunk fejlettebb országokból. Ám ahhoz, hogy a leghatékonyabban hasznosíthassuk devizalehetőségünket műszaki fejlődésünk meggyorsításában, tervezőink nem támaszthatnak jogtalan luxusigényeket a külkereskedelemmel szemben. Gyakori jelenség, hogy szerkesztőink — a külföldi katalógusokat lapozgatva — előszeretettel adnak rendelést importra, amikor hazai cégek is gyártanak hasonló terméket. Előfordul idegenkedés, oktalan előítélet is a hazai termékeinkkel szemben. Korszerű auto- matika-rendszert készített például egyik műszergyárunk. Már külföldi érdeklődés is volt, csak hazai rendelőre nem akadtak. Hazai szükséglet ugyan jelentkezett, de a felhasználó Nyugatról vásárolta a drága automatikai A hazai műszergyár viszont nem fejleszthette saját hasonló gyártását, mert kellő üzemelési tapasztalatok híján nem tartotta célszerűnek az exportot. A kutatók és kísérletezők az alkotás hevében gyakran elrugaszkodnak a gyakorlati lehetőségektől. „Fő a gyorsaság és a korszerűség” — mondják — és a prototípus, a kísérleti darab alkatrész- igényét importból biztosítják. „Ez a néhány dollár nem jelenthet gondot a népgazdaságnak” — teszik hozzá. Ez a „prospektus- szemlélet” nemcsak azért káros, mert sok kiesd sokra megy, hanem a tömeges behozatal lavináját indítja el a kísérleti darab majdani sorozatgyártásában. Ellenkező esetben a kísérleti darabot a gyártás előtt újból át kell tervezni. Így pedig már amit nyertünk a réven időben, többszörösét elveszítjük a vámon anyagban. Elzárt a gyors és korszerű fejlesztő munka első lépései is feltételezik a reális közgazdasági megfontolásokat. Számtalan módszere van még a céltudatos importtakarékosságnak: a selejt, a hulladékcsökkentés, a hiánycikkek hazai termelésének meghonosítása, vagy a KGST-or- szágok közötti szakosított gyártása stb. Érdemes valamennyi módszerrel behátóan foglalkozni és újabbak után kutatni. Hiszen a nyugati behozatal viszonylagos csökkentése nem öncél. A kivitel egyidejű növelése biztosíthatja a legfontosabb és valóban nélkülözhetetlen termékek behozatalát — műszaki és gazdasági fejlődésünk meggyorsítását, mint ahogy a takarékosság többi formái is egymást kiegészítve növelik szocialista építőmunikánk erőforrásait megalapozva dolgozó népünk jólétét. Kovács József Futószalagon az ötvenedik traktor Üzemen belüli munkaerő átcsoportosításával erősítették meg a traktorok javítását a Kétegyházi Gépjavító Állomáson — közölte .szerkesztőségünkkel Marsi Ferenc, a gépjavító igazgatója. Így napi egy traktor helyett kettő hagyja el a javítószalagot. Erre az intézkedésre azért került sor, mert az őszi mezőgazdasági munkák elhúzódása miatt elmaradtak a gépek tervszerű javításával. Néhány héten belül azonban pótolják az elmaradást. Máris a futószalagon van az ötvenedik MTZ-traktor, mely január 31-én hagyja el a szerelőcsarnokot. A műhelymunkások egy másik csoportja jó ütemben javítja a kora tavaszon használatos munkagépeket, ekéket, fogasokat, vetőgépeket, kultivátorokat. Két- egyháza körzetében pótolják a gépjavításban eddig elszenvedett hátrányt, s mikorra nyit a tavasz, a gépeket jól kijavított állapotban adják át a termelőszövetkezeteknek. Hálós vadászok tők körülfogtak egy jókora, legalább hat négyzetkilométernyi területet, ki 90, ki 100 tapsifülest számolt meg a körben. De bizony a hóból készített bunkerben rejtőző Baliga József, Gácsi László és társai mindössze tizenhetet szedtek ki a hálóból. Csak ennyi annyira a kapott összegért, hanem a vadászat szépségéért, izgalmáért, vagy mint az egyik termelőszövetkezeti könyvelőnő megjegyezte: azért, mert jólesik a határban való járkálás az egész heti irodában ülés után. Az első kör kevéske eredménye i Nyúllesen a hógörgetegből épített bunkerben. akadt bele. A többi, mit sem törődve a hajtők hadonászásával, ijesztgetésével, úgy kitört, olyan sebességgel, mint a vérbeli nyu- lak. — No, ez az első kör nem fedezi a kiadást — jegyeztük meg, mert hiszen a hajtők napidíja 40 nem hangolta le Dorogi Józsefet, a vadásztársaság elnökét, Jenei István vadászmestert és a többi vadászt sem. Azért, mert a korábbi teleken gondosan takarmá- nyozott vadak szépen elszaporodtak tehát van miből fogni. Fogtak is eddig 873 élő fácánt, 156 Az élő zsákmány ivararányosítva keskeny ládákba kerül, amelyekbe előzőleg jó adag lucernaszénát és takarmányrépát helyeznek útravalóul. forint. S bizony az őket szállító vontató, a hálórengeteget ide-oda vivő szántulajdonos is megkéri a maga fuvardíját. El ne felejtsük már megjegyezni, hogy vasárnaponként legalább annyi forma asszony és lány jár ki élő vadat hajtani a határba, mint férfi. Nem foglyot és 150 nyulat. Nyúlból még legalább 250-et akarnak fogni, hogy az élővadterv is kikerekedjen. Mi sok sikert kívántunk ehhez és jó szórakozást a ma este megtartandó szezonzáró közös vacsorán és mulatságon. K. I.
