Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-29 / 24. szám
11X55. január 39. 4 Péntek Üvegcsiszolók Szépet látni, hallani és fényképezni. Ezért kerestük fel a Békéscsabai Vegyesipari Vállalat üvegcsiszoló részlegét. Nem csalódtunk, mert az ott dolgozó tizennégy férfi és nő azon igyekszik, hogy első osztályú tükröt s kifogástalan tolóüveget szállítson a megrendelőknek. Gyulára a Fáklya kombinált szekrényekbe hetenként 100 garnitúra tolóüveg és szeletüveg kerül innen. A Csongrádi Bútorgyárba havonta 2500 mintás tolóüveget szállítanak. De innen látják el a bútorokhoz nélkülözhetetlen üvegekkel, tükrökkel a Mezőtúri Asztalosipari Ktsz-t és az Orosházi Faipari Vállalatot Havonta 200 ezer forintra kerekedik a csiszolórészleg forgalma. A múlt évi tervüket 110 százalékon felül, ezen Havonta mintegy 100 négyzetméter tükröt fonosoroz Füredi János. belül a takarékossági szolgálta- öltöző és ruhaszekrény sincs meg- tási tervüket 220 százalékra telje- felelő, a férfiak és nők fel- sítették. váltva egymásra várv£ öltöznek Ezzel nagyjából el is mondtuk át munkakezdés előtt és a műszak azt, ami szép és jó a csiszolórész- iejárta után. legben. Vannak ott egészen csú- Más panasz is akad Szente Ist_ nya dolgok is. Az 1957 óta működő részleg műhelyei düledező kiVaa Ferenc és Sebői György tolóüveg-csiszolás közben. vénné és Jurik Kálmánná elmondják, hogy több mint egy évig dolgoztak a vállalat tekercselőrészlegében. Azzal helyezték őket az üvegcsiszoló részlegbe, hogy a tekercselőben nincs anyag. Érdekes, hogy Fabuk András üzem- rendész feleségének, akit mindössze egy hónappal azelőtt vettek fal, akad ott munkája. Ennek a két gyakorlott asszonynak nem, pedig mostanában sok szó esik a munka termelékenységéről s nyilvánvaló: az tud többet termelni, aki gyakorlattal rendelkezik. Ráadásul Jurik Kálmánnét annak ellenére helyezték férfimunkát igénylő, sok cipeléssel járóbeosztásba a csiszolórészlegbe, hogy nyolc oldalbordás műtétje van. A tapasztaltnál nagyobb emberségre s az üzemmel való több törődésre van szükség a Békéscsabai Vegyesipari Vállalatnál. Ami az elhanyagoltságot illeti, azt fejezzük ki Holecz Ferenc műhelyvezető szavaival: — Egy korszert munkakörülményeket biztosító, új műhelyre nagyobb szükségünk lenne, mint egy öttalála- tos lottószelvényre. K. L Közgazdasági kérdésekről — röviden II termelés gazdaságossága és a jövedelmezőség A termelés gazdaságossága alapvető kérdése ma a népgazdaság fejlesztésének. A közelmúlt hetekben több párt- és állami intézkedés született ennek érdekében. A népgazdaság fejlesztéséről szóló KB-határozat, a szaktanács legutóbbi ülésének állásfoglalása, a Munka Törvénykönyvének módosítása, a termelési tanácskozások új rendszeréről hozott intézkedés, a művezetők jogkörének növelése és rögzítése közvetett vagy közvetlen formában mind a termelés gazdaságosságának növelése érdekében született. A tapasztalatok tanúsága szerint minden üzemben, vállalatnál sokat beszélnek a gazdaságosságról, esetenként azonban úgy tűnik, mintha ezt a közgazdasági fogalmat összekevernék egy másikkal, a jövedelmezőséggel. Pedig a kettő nem azonos, legfeljebb összefüggés van köztük. Nemrégen részt vettem egy szocialista brigádvezetői tanácskozáson, ahol egyik felszólaló méltatlankodott, mert — mint mondta: „kihúztak az 1965. évi tervből -néhány terméket, amit gazdaságosan állítottunk elő." Gazdaságosságról beszélt és csak egy üzem egyes termékeit említette. Egy terméknek pedig lehet mérni és számolni a jövedelmezőségét, de nem a gazdaságosságát. A gazdaságosság relativ jóga- lóm és hogy annak fokát a termékben egyáltalán mérhessük, legalább két azonos változatot kell összehasonlítani. A szabóipari ktsz-ben legtöbb munkát géppel végeznek, kisebb költségekkel és gyorsabban, tehát gazdaságosabban termelnek, minit a jórészt kézi munkával dolgozó kisiparos. Mégsem hasonlítható össze a ktsz gazdaságossága a ruhagyáréval, ahol szinte minden anyagot felhasználnak, korszerűbb gépeken, folyamatos és tömegszert a termelés, és az egy öltöny előállítási ideje, gyártási költsége csupán része a szövetkezeti munkának is. A gazdaságossági méréseknél az azonos, az összehasonlított tételek eredményeit és ráfordításait kell szembeállítani egymással. Más a helyzet a termékek jövedelmezőségében. Ennek méréséhez nincs szükség összehasonlításra, merte- jövedelmezőség abszolút fogalom. Az a gyártmány jövedelmező, amelynél a termelt érték nagyobb, mint a ráfordított költség, egyszerűen meghatározva, amelynek a termelése nyereséges a vállalat számára. Mivel a gazdaságosság megállapítása összehasonlítás eredménye, nyilvánvaló, hogy mérhető mindennel, ami hasonlítható, tehát mennyiséggel, munkaidővel, értékkel stb. A jövedelme- áöségnek viszont csak egy mérték- egysége van és ez az érték a forint. Ami jövedelmező — ez következik a két fogalom különbözőségéből —, nem feltétlenül gazdaságos. Igazolja ezt az előbbi ruhaipari példa. A népgazdasági igények vagy az exportszükségletek kielégítésére készítünk olyan termékeket, amelyek nem hoznak különösebb nyereséget — sőt veszteségesek —, gyártásukról mégsem mondhatunk le. Ha több azonos terméket állítunk elő, akkor az a gazdaságos, ami legtöbbet jövedelmez. Gyártunk alkatrészeket is, amelyek veszteségesek az üzemben, de ezekről nem állíthatja senki, hogy a végtermékben a népgazdaság számára is veszteségesek lesznek. Sorolhatnék még néhány példát, amely a két fogalom különbségét magyarázza, de úgy vélem, ennyi is elég. Mi a módja, hogy határozottabban kijelenthessük: a mi vállalatunk terméke gazdaságos? Olyan gyártási feltételek biztosítása, amelynek nyomán a termelés, a termék előállítása más üzemek hasonló gyártmányaihoz képest olcsóbb, jobb — gazdaságosabb. Kovács András nézetűek: hull a mennyezet vakolata, a padozata pedig gidresA kész tükrök négy sarkát leginkább Kálmán Ilona fúrja, de ért az üveg szabásához is. gödrös, elporlott tégla s emiatt nem tartható tisztán, egészségesen. Lehet, hogy pénz, de inkább gond nem jutott arra, hogy az elmúlt években megfelelő munkakörülményeket teremtsenek itt. Juraj Spitzer HOZZÁTOK TARTOZOM Fordította Krupa András 5. Mindig ilyen voüit. De eTég ránézni arra az emberre, akiben nincs bizalmunk — és jellemének tulajdonsága, különössége más fényt kap. S ha hozzáadjuk a bűntettel való gyanúsítást, ez az ember elveszett. Ha valaki bűntett elkövetésére szánja el magát, a külső ingeren kívül a lelkében is hordoznia kell azokat az előfeltételeket, amelyek a bűnt lehetővé teszik. Az emberi tulajdonságok és a bűntett között közvetlen összefüggés van. Valakit hamisan vádolni, hogy bűntettet követett el és aztán a háttérben kiagyalt bűntettel úgy összefüggésbe hozni a tulajdonságait és úgy magyarázni természetes emberi sajátosságait, mint a bűntett előfeltételét, embertelen, szörnyű dolog. Egész élete annyira elérzóktelenedik, hogy minden pozitívuma jó, ha kétessé válik. Minden tényt és önzetlen tettet kiforgatnak és agyafúrt szándékosságot mutatnak ki, lépcsőket, amelyek a bűntényhez vezetnek. A barátokhoz, a munkatársaihoz, a többi emberhez való minden jó kapcsolatát úgy magyarázzák aztán, mint aljas, agyafúrtan ki. gondolt közeledést. A hamis vádak és az igazságtalan bíróságok szülik, terjesztik a félelmet. Az emberek megalkották a ’törvényeket, hogy általuk védjék azt, amit igazságosnak tekintettek. Nem tartottuk magunkat a törvényekhez, amelyeket magunknak alkottunk, ezért ellenünk fordultak és sok idő telik el, míg visszatér a hit a törvényeink igazságában, míg feloldódik a félelem, hogy nem fordulnak becsületes emberek ellen, hogy tőlük csak a becstelenek féljenek, akik valóban megsértik őket. Az a félelem mindnyájunkra rányomta a bélyegét. Azoknak az eszméknek, amelyek minket négyőnket és azután a többieket Vtácnikra, a Fa alá vezettek, sok ellensége volt, nem volt rá biztosíték, hogy az ellenség közénk is be ne férkőzzék. Kémek olyan régóta vannak, amióta az emberek között az ellenségeskedés. Ha majd az ellenségeskedés elmúlik, kihalnak a kémek, a feljelentők, a rágalmazók, a sötétben bújkálók, a suttogok is. A kis patkányok és a nagyvonalú sarlatánok típusainak és formátumainak gazdag skálája. De miért vallottak az ártatlanok? Nyilvánosan vallottak. Átgondoltan, hideg, holt logikával, pontosan úgy, ahogy a vád szól. Megrázó volt az, leírhatatlanul megdöbbentő. A tudatot ostorozta a kérdés. Miért teszik ezt? Szétoszlattuk magunkban a kételyeket, amelyek gondolataink ellenzőivel együtt súgták: kényszerítették őket. De miért? Kinek kellett ez? Minek? Milyen törvényszerűség határozta meg, hogy Ernest került a szörnyű örvénybe? A személyi kultusz — így írnak majd erről a tankönyvek. Az ellenséget a leghívebbek között keresték és a leghívebbeknek el kellett hinniük, hogy ez igaz. Hogy a leghívebbek lehetnek a legveszedelmesebb ellenfelek. Az éles szemrehányás behatolt a tudatba: amikor Emest bátyja eljött Peter műtermébe, a bizalmatlanság nehéz, áthatolhatatlan függönye már elválasztotta az embereket. — Petér, Te jobban ismerted, mint én. Hiszen együtt voltatok a Vtácnikon. Többet jelentettetek neki, mint az egész család. Mennyit szenvedtünk a csendőröktől, a németektől. És most a mieinktől? Menj, mondd meg, hogy ez nem igaz! Mit tehetek én Hradisteről? (Folytatjuk)
