Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-29 / 24. szám
IMS. Január 29. 3 Péntek Megáll a munka — __és az ész B arátom meséli: A minap egy állami gazdaságban jártam. Akit kerestem, értekezleten volt éppen, várni kellett rá. Akik szabadok voltak, fejüket fog- taa nyüzsögtek, Láthatóan kerestek valakit. De igen lázasan ám! Gondoltam, hogy valami baj lehet és furdalást éreztem magamban, hogy éppen ilyenkor kellett idejönnöm. Ez a furdalás azonban elmúlt, és helyét más, szabatosan meg nem határozható érzés váltotta fel, ahogy kiderült, mi a lázas keresgélés oka. Az történt ugyanis mindössze és ez a nagyobb baj oka, hogy egy bizonyos jelentést kell beadni, bizonyos Felsőbb Szervnek. Ami még mindig csak a baj kezdete. A folytatása az, hogy a felsőbb szerv a bizonyos jelentést csak hétfilléres famentes papíron hajlandó elfogadni. Ami még mindig nem jelentené a baj velejét, ha lehetne hétfilléres famentes papírt kapni. De nem lehet. Voltak már a járás székhelyén. Voltak a megyeszékhelyen is, de ott se lehetett hétfilléres famentes papírt kapni. Hiába van vietnami papírja a gazdaságnak, hiába van fatartalmú papírja és famentes is vékony, nem tudják elkészíteni a jelentést. A határidő pedig vészesen közeleg. Es ez a rettenetes. Ha a jelentés nem érkezik be, fegyelmit kaphat a vezetőség. Megvonhatják az évi prémiumot. Es levehetik atyai kezüket az egész gazdaságról. Pedig kérték a Felsőbb Szervet, hogy kivételesen tekintsenek el a hétfilléres famentestől. Az nem tekint el, mert a többi gazdaság a főid alól is be tudta szerezni. Gazdaságunk is bizonyára be fogja szerezni, minden lehetőt és lehetetlent megkísérelve, hogy elkerülje a Felsőbb Szerv haragját. Míg a Felsőbb Szerv kéjeleg „igényességében", izgalommal szurkolunk, hogy gazdaságunknak ne legyen semmi bántódása. Izgalmunkat pedig addig is nyugtatja az, hogy amellett, hogy ésszerű takarékosság kezdődött, és szó van a munkaidő jobb kihasználásáról, a bürokrácia ellen is harcolunk. További eredményes harcot kívánunk a Felsőbb Szervnek is! Beck Zoltán _____________________________J k aL A közvetlen kapcsolat biztosítása érdekében „a működési területeiket érintő ügyeikben gyűléseket tartanaik, bizottságoikat alaikí- tanak, konferenciáikat, tanácskozó, sokat, értekezleteiket hívnak egybe és meghatározott feladatok megoldására, támogatására aktí- vaicsoportokat, akcióbizottságokait, munkacsoportokat szerveznek.” A társadalom és a dolgozók tár. sadaimi életbe való aktív részvételre történő bevonásának formád között előkelő helyet foglal el a népi ellenőrzés intézménye is, amely részben állami, részben tár. sadaimi jellegű szervezet. A szocialista társadalom fejlődésével az állam gazdasági szervező és kulturális nevelő funkciójának egyre inkább előtérbe kerülésével az ellenőrzés különböző formái is nagyobb szerephez jutnak, annál is inkább, mert az ellenőrzés a szocializmus viszonyai között nemcsak passzív lénymegállapító funkciót tölt be, hanem aktív előremutató szerepe is van, amikor is az így feltárt hiányosságok, hibák, illetőleg lehetőségek jelentősen hozzájárulnak a népgazdasági terv, a politikai nevelő munka reális alapokról elinduló tervezésének és fejlesztésének. A néptömegek állami munkába való ilyen formájú bevonása, amely a kormány-és párthatározatok maradéktalan megvalósítására irányul, nyilvánvalóvá teszi az intézmény politikai jelentőségét. A szocialista állam a kormányzat munkájának eredményességét a Jól hasznosítják a tanyahelyeket a szarvasi járásban Még az elmúlt évben — a földvédelmi törvény végrehajtása során — megalakultak a szarvasi járás községeiben is a földfelülvizsgáló bizottságok, összesen öt bizottság működött közre 35 résztvevővel. A cél ezzel az volt, hogy felmérjék azokat a területeket, amelyek jelenleg kihasználatlanok, felkutassák a lebontott tanyák helyét, és a lebontásra kerülő épületeket. Nem volt ez könnyű feladat, hiszen tanyáról tanyára, parcelláról parcellára kellett járni, vég- giglátogatni a községek határát és egyetlen talpalatnyi helyet sem kihagyni. A hónapokig tartó munka eredményre vezetett. A szarvasi járásban 1964. december 31-ig összesen 222 tanyahelyet vagy lebontásra kerülő tanyát kutattak föl. Érdekes megemlíteni, hogy Bé- késszentandrás és Szarvas körtatja az illetékes termelőszövetkezetet, hogy az így felszabadult újabb területet hasznosíthassa. A tanyahelyek felkutatásában segítenek a községi tanácsoknál működő határszemle bizottságok, melynek tagjai időközönként szemléket tartanak és tapasztalataikat közlik a tanáccsal, illetve a termelőszövetkezettel. Ezenkívül a tavasszal sorra kerülő határszemléken is lehetőség nyílik arra, hogy újabb területeket felkutassanak. Az együttműködés nagyban elősegíti ezek hasznosítását. K. J. Készül az exportkosár a Békési Kosárfonó Háziipari Szövetkezetben. Képünkön Varga Mihály és Bérezi József munka közben. IlMniiinuHiiiimiiniMMiiniiiiiiiiiiiiMuiiiiHiiiiiiiiMiNiiMinMiiniinnn nRSFRFN nyéken találták a legtöbbet, ösz- szesen 181-et. Ez bizonyítja azt, hogy az egyre jobban iparosodó, fejlődő községek milyen vonzást gyakorolnak a tanyákon élő emberekre, s egyre több azoknak a száma, akik beköltöznek. A termelőszövetkezetek így összesen mintegy 220 holdnyi szántót nyertek. Egyes termelőszövetkezetekben már hasznosították is ezeket. Többek között a békésszentandrási Zalka Máté Termelőszövetkezetben az ősszel árpát és búzát vetettek az ilyen területekbe is. A járási tánács mezőgazdasági osztálya Igen jő kapcsolatot' alakított ki az ipari és műszaki csoporttal, melynek dolgozói mindenkor értesítik a mezőgazdasági osztályt, hol, melyik tanyára adtak ki bontási engedélyt, s ennek alapján az osztály tájékozszocialísta társadalomban alapvetően az biztosítja, ha a dolgozó tömegek is részt vesznek az állami ellenőrzés tevékenységében, mert hiszen a legszélesebb körű tapasztalatok, az élet alapos ismerete és a megfelelő magas fokú szaktudás csak ilyen módon egyesíthető szerves egésszé. A szocialista áMaimi szervek hatáskörének társadalmi szervek részére történő átadásáról csak any- nyit, hogy a társadalmi szervezetek alkalmasak arra, hogy állami funkciókat vállaljanak magukra, amit elvileg lehetővé tesz, hogy a párt, mint irányító erő alkotja a magvát mind az állami, mind a társadalmi szervezeteknek. Ez a tény egyenlő mértékben biztosítja meghatározott állami funkciók helyes megvalósítását, akár állami szervről, akár társadalmi szervekről is legyen szó. A társadalmi szervezetek a funkciók átvállalásával azonban korántsem alakulnak át erőszakszervezetekké, éppen azért, mert önkéntesen, jogi kötelezettség nélkül vállalják magukra meghatározott állami funkciók ellátását. Nem sorolhatók tehát az állami apparátus, az állami szervezetek körébe, nem válnak tehát erőszakszervezetekké. Mindez azonban nem zárja ki, hogy az esetek sorában az állami funkciók teljesítésénél a dolgozók és tömegszer. vezeték jogainak védelmére a társadalmi szervezetek ne használják fed az állami kényszer szabályait. Feszültség vibrál a levegőben s ez később sem enged fel. Az asztalnál hárman ülnek, tekintetük az előttük lévőre szegeződik. A fiú — alig 19 éves — zavartan forgatja kezében sapkáját, feszeng, arcát váltakozva borítják a pirosló foltok. Bírái előtt ül, s most érzi csak igazán tettének súlyát. Akkor csak nevetett rajta. Nem gondolta, amikor leszerelte a DT lámpáját, hogy ebből komoly baja lehet. Később már nem is merte visszatenni, mert észrevették, s a kis bűnt nagyobbal tetézte: hazavitte a lakására. A tettért felelni kell Kitudódott. S most itt kell felélnie tettéért az idősebbek, a tapasztalt tsz-tagok előtt. A fegyelmi bizottság egyik tagja megszólal. — Gondoltál arra, hogy az a lámpa társadalmi tulajdon és ha Az állami szervek funkciódnak a társadalmi szervek részére történő átadásában szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az átadás nem valósulhat meg a szükséges feltételek megélése nélkül. Ezek a feltételek mind az állami szervek tevékenységének magas színvonalában, mind a körülöttük széles öntevékeny aktívahálózat kialakításában, mind pedig a tömegeknek az államigazgatásiba való bevonása terén, a társadalmi szervezetek aktív munkájában jutnak kifejezésre, továbbá az anyagi bázis kiszélesítésében, a szabad idő növekedésében. A funkciók átadásának feltételei a szocialista demokrácia szilár_ dulásának menetében fokozatos fejlődés eredményeképpen alakulnak ki. A funkciók átadása elsősorban azokon a területeken történik meg, amelyek közvetlenül kapcsolatosak a lakosság kulturális, lét- fenntartási és egyéb szükségleteivel. Az állami funkciók átadására szolgáló előfeltételek mindenekelőtt az állami és társadalmi szervek együttműködésének különböző formáiban jönnek létre. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az állami és társadalmi szervek egyes közös tárgyú cselekményei a későbbi azonos jellegű együttes munkához vezetnek. Ez meghatározott állami funkcióknak ; a társadalmi szervezetek részére való, kezdetben részleges, később teljes átadásót vonja maga után. j leszereled vagy elviszed, az lopás? Ez nemcsak fegyelmi ügy lehet, hanem bírósági is. Szükséged van ilyesmire? E szó hallatára megmozdul a széken, szemében csodálkozás, megdöbbenés. Nem, erre nem gondolt. Ezt mondja a tekintet s látszik a fiún, szeretne mielőbb túllenni az egészen. Büntessék meg, bánja is ő, ha már olyan meggondolatlan volt, megérdemli. Csak mielőbb el innen. Nagyon kellemetlen a kérdésekre válaszolni. Azért megpróbál védekezni is. — Dolgoztam, a gépemre kelleti a lámpa. Az a DT pedig úgyis ott állt kihasználatlanul. Nem gondoltam én azt komolyan, hogy nálam marad, csak míg szükségem volt rá... És vissza is akartam vinni... — Igaz, hogy a barátoddal árultátok is? — a kérdés csattan, mint a pofon. A fiú összerezzen. Hát ezt is tudják? ... Aztán válaszod. — Csak úgy, viccképpen kínál- gattuk. A résztvevők egyike megjegyzi: „Most csak úgy, viccképpen, ha nem veszik észre, akkor komolyan. Ma csak egy lámpa, holnap egy akkumulátor, később motor... és aztán már nincs megállás.” A fegyelmi bizottság dönt: a vezetőség elé javasolja, három munkaegység levonására. Ez a büntetés. A fiú hallgat s a kérdésre röviden válaszol: beleegyezett a döntésbe. Majd megkönnyebbülten feláll és beteszi maga után az ajtót. Kis ügyekből lesznek a nagyok Az okányi Alkotmány Termelő- szövetkezet fegyelmi bizottsága pedig folytatja munkáját. Ez csak kis ügy volt, de a továbbiak során már ebben az egy termelőszövetkezetben is bebizonyosodik, hogy a kis ügyek mellett sem szabad szótlanul elmenni. A lazaság, a fegyelmezetlenség, a nemtörődömség sokszor nagyobb bajokhoz is vezethet. Még az elmúlt év tavaszán közölték a tagokkal, hogy aki egész területet vállal, abba beletartozik 300 négyszögöl rizs betakarítása is. A tagság nagy része teljesítette kötelezettségét, jó néhányan azonban a többszöri figyelmeztetés ellenére sem takarították be a termést. A közösséget így — idegen munkaerőnek kifizetett bér, szemveszteség stb. révén — mintegy 280 ezer forint károsodás érte. Egyesek hanyagságából a becsületesen, szorgalmasan dolgozó tsz-tagok is megrövidültek. A fegyelmi bizottság természetesen most felelősségre vonja mindaz, kát, akik munkájukat elhanyagolták. Az asztalon hatalmas aktacsomó hever. Jegyzőkönyvek tömkelegé. Mind a rizs be nem takarítása miatt a bizottság elé idézett tsz-tagokkal való tárgyalásról készült. Most mindenki kiutat keres. Lapozgatunk a jegyzőkönyvekben. Kifogásokban bővelkednek. „Megvágtam az ujjam, azért nem takarítottam be a rizst” ... „Egyedül voltam otthon és a ház körüli munka lefoglalt” ... „Nem tudtam róla”... Ilyen, & ehhez hasonló indokkal próbálnak kibújni a felelősség alól. A kárnak meg kell térülnie A fegyelmi bizottságnak nem könnyű a dolga. Második napja folynak a tárgyalások, s ma is már jóval elmúlt dél, még nem is ebédeltek, de nem hagyják abba. Felelősségük teljes súlyát érzik, s úgy gondolják, aki vét, bűnhődjön, de igyekeznek mielőbb pontot is tenni az ügyre. Aki nem tudja megfelelően igazolni, hogy miért nem teljesítette kötelezettségét, azt anyagi kártérítésre kötelezik. A kárnak meg kell térülnie. Igazságot szolgáltatni viszont nagyon nehéz. A tanulságot levonták maguk is. Űjabb ügy kerül terítékre s itt már radikálisabban intézkednek. — Mi van a fogatosokkal? Miért nem hordják a trágyát? — a kérdésekre a brigádvezető válaszol. — Tegnap este mindegyiket felkerestem. Megmondtam, reggé] jöjjenek, hordjuk a trágyát. Nem jöttek. Az egyik pálinkát főz, a másik disznót vág, a harmadiknak orvoshoz kell mennie. Én megtettem a kötelességem, ennél többet nem tudok. A bajt csírájában kell elfojtani, ha nem így tesznek, úgy járnak, mint tavaly a rizzsel. Erre gondolt a fegyelmi bizottság minden tagja, amikor úgy döntött, hogy mindegyik fogatost, aki nem végzi el időben a munkáját, felelősségre vonja. Ha ugyanis nem hordják ki idejében a trágyát, megsínyli a föld, kevesebbet terem, s így kisebb lesz a jövedelem is. Idáig nem szabad jutni. Meg kell előzni a bajt. Égnek már a lámpák az utcán, amikor az Alkotmány Tsz irodájában mára befejezik a tárgyalást. De a bizottság továbbra is őrködik a tsz vagyona felett, hogy kevesebb kár érje a jövőben a közösséget s így több jusson az egyénnek is. Kasnyik Judit
