Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-28 / 23. szám
IMS. január 28. s Csütörtök Az ismeretterjesztés nagy nyeresége Lassan több mint fél esztendeje annak, hogy a Hazafias Népfront múlt évi III. kongresszusán elhangzott TIT-javaslat alapján a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a népfrontmozgalom keretében fejti ki tevékenységét. A szoros kapcsolatteremtés lényege az, hogy a Hazafias Népfront — helyzetéből adódóan — jelentős segítséget nyújthat az ismeretterjesztéshez, ugyanakkor az együttműködés megkönnyíti a népfrontmozgalom célkitűzéseinek elérését. A két testület megyei, járási, városi és községi szinten kölcsönösen megválasztotta és delegálta a TIT, illetve a népfront-titkárokat, elnököket. Az együttműködés módját és az 196á-h 65. évadi ismeretterjesztés feladatait már együttes üléseken beszélték és vitatták meg. Közel az idő, amikor az eddigi tapasztalatok, és további tennivalók országos szintű megtárgyalására kerül sor. Ügy véltük, nem lenne érdektelen ezt megelőzően megyei vonatkozásban képet adni a helyzetről. Ilyen értelemben kértük Rusznák Jánost, a Hazafias Népfront Békés megyei bizottságának titkárát és ár. Krupa Andrást, a TIT megyei szervezetének titkárát, hogy tájékoztassák lapunkat mindarról, ami ilyen értelemben a nyilvánosságot érdekelheti. Dr. Krupa AnJrfi* Első utunk a változásban leginkább* érintett szerv, a TIT megyei titkárához vezetett. Először is aziránt érdeklődtünk, hogy a már ismertetett változás elvi és tartalmi vonatkozásain túlmenően, miként látják a gyakorlatban a Hazafias Népfront nyújtotta bő lehetőségeket, azoknak az ismeretterjesztés érdekében való felhasználási módjait. A két szerv abban a fő feladatban találkozott és fűzte egybe tevékenységét — mondotta Krupa elvtárs —, hogy társadalmunknak mennél több szocialista embert neveljen. A népművelés, valamint a benne foglalt ismeretterjesztés tulajdonképpen mozgalmi feladat. Sokat segíthet tehát a népfront abban, hogy az ismeret- terjesztő előadásokon . megyénk dolgozóinak valamennyi rétege részt vegyen és a tudás olyan távoli helyekre is eljusson, hol a TIT eddig nem volt jelen, mint például a tanyavilág is. A sorra alakuló tanyai népfront-csoportok közvetítésével ez is megvalósul. A TIT megyei titkára szerint közös munkájuk csak akkor éri el célját, ha nyertese a nép. Példaként említette, hogy megyénkben felmérték az analfabéták számát. Ez csekély ugyan, mégis szívós küzdelmet kell folytatni a tudatlanság utolsó nyomainak, az átkos múlt sötét hagyatékának eltüntetésére. Az írástudatlanság felszámolása azonban nem jelenthet megállást. Szükséges például, hogy a termelőszövetkezetek tagjai a négy számtani alapműveleten, az összeadáson, kivonáson, szorzáson és osztáson kívül a térfogatszámítást, százalékszámítást is ismerjék. Hiszen nem egy helyen előfordult, hogy csak szemre mérték fel a takarmányt meg a többit. Vagy a kemizálás! Mesterségesen előállított tápanyagok, egész sor növényvédőszer van használatban a mezőgazdaságban. Egyszerű dolgozók kezelik és adagolják, nem egy esetben minimális kémiai ismeretek nélkül. Ma már az efféle munkákat nem lehet találomra eredményesen és károkozás nélkül végezni. Az együttműködéssel nagymértékben megnövekedett annak lehetősége, hogy falun jóval nagyobb számban tudjuk meggyőzni a dolgozókat az új típusú mezőgazdasági szakmunkásképző tanfolyamok elvégzésének, a természettudományi és műszaki alapismeretek megszerzésének fontosságáról. A szocialista mezőgazdaságnak nagyszámú betanított és szakmunkásra van szüksége. Ennek segítésében nagy szerepe van a népfrontmozgalom nagy és aktív társadalmi bázisának. A TIT megyei titkára szerint a közösen végzett munka eddigi tapasztalatai jók. A TIT és a népfront párhuzamos szervezései megszűnőben vannak s az ily módon felszabaduló erőket olyan feladatok megoldására fordíthatják, melyek fontosságuk ellenére eddig háttérbe szorultak. Rusznák János A Hazafias Népfront Békés megyei bizottságának titkára, Husziták János elvtárs, érdeklődésünkre ugyancsak elmondta mindazt, ami a népfront és a TIT alig félesztendei együttműködésében említésre méltó. Tudott dolog, hogy a Hazafias Népfront valamennyi társadalmi szervvel, mozgalommal közösen fejti ki tevékenységét. Mi sem természetesebb tehát, hogy a tudatformálás munkájában oly jelentős szerepet játszó TIT-et, annak kívánságára, készséggel vette a mozgalom védőszárnyai alá. Az együttmunkál- kodásnak a dolgozó tömegek látják legnagyobb hasznát. Rusznák elvtárs hangsúlyozta, hogy a párhuzamosság megszüntetésének eredményeként a lakosság politikai és kulturális fejlődését szolgáló tevékenység teljes egészében egységes irányelvek és szervezeti formák szerint történik. Az 1965. esztendő a termelést közvetlenül segítő tényezők mozgósításának az éve. A népfront megyei titkára, erre utalva, közölte, hogy országos kísérletként a Hazafias Népfront a televízió segítségével „Napirenden” címmel politikai, tásadalomtudomá- nyi és ismeretterjesztő előadássorozatot indít. A tavasz végéig tartó négy előadás január 31-én kezdődik. Ekkor Bognár József egyetemi tanár „Export és világhírnév” című témáról beszél a kamerák előtt. A továbbiakban gazdasági szakemberek és ismert közéleti személyiségek, köztük Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront főtitkára tartanak előadást a termelés és fogyasztás közös problémáiról, az előző év tapasztalatairól és a népgazdasági szemlélet kérdéseiről. Az előadások lényege párbeszédes formában, népszerű nyelven és szemléltetéssel egybekapcsoltan tárul fel majd a televízió előtt. Az esemény egyben a két szerv közös tevékenységének egyik jelentős erőpróbája is lesz. A népfront és a TIT együtt biztosítják a művelődési házakban, otthonokban, termekben, üzemi és tsz-klubokban, nagyobb befogadóképességű családi otthonokban lévő televíziókhoz a közönséget. A TIT előadókat is biztosít, akik előadások után — társadalmi munkában — a helyi feladatok, tennivalók szintjére bontják fel az elhangzottakat, közvetlenül segítve a népfront helyi célkitűzéseit A közös tevékenységnek természetesen még sok egyéb formái vannak és lesznek. Az együttműködés eddigi eredményeivel és hiányosságaival kapcsolatban Rusznák elvtárs véleménye az volt, hogy erről majd csak a tavaszi ismeretterjesztő évad befejezése után lehet érdemben nyilatkozni, mikor a két szervnek mindenhez már kellő támpont áll rendelkezésére. A két illetékes helyről kapott és közölt tájékoztatásból, szerintünk az a világos következtetés vonható le, hogy a Hazafias Népfront és a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat működésének egybekovácsolása a politikai és művelődési munka területén az a láncszem volt, melynek hiánya a szervezeti és mozgalmi életben hátrányosan éreztette hatását. A szoros egybekapcsolódás a népművelés, az ismeretterjesztés tovább szélesítésének és elmélyítésének értékes tényezője, tartós biztosítéka. Iluszár Rezső ni Iái if ----ä s sem a dolgozóit rovására Az MSZMP Központi Bizottságának decemberi határozata leszögezi: „A takarékosság elvének alkalmazása a szocialista építésnek egyik alapvető követelménye. Mindenkinek, akinek a nép bizalmából valamilyen érték felett rendelkezési joga van, kötelessége azt a nép érdekében leggazdaságosabban érvényesíteni”. „A helyes takarékosság nem kampányfeladat, nem rövid időszak átmeneti ügye, hanem olyan módszer, gyakorlat, amelynek át kell hatnia munkánkat, szemléletünket. Józan, ésszerű takarékos szemléletet kell meghonosítani és azt következetesen érvényesíteni” — mondta a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Akadémiáján dr. Ajtai Miklós eivtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az Országos Tervhivatal elnöke. A párt e fontos dokumentuma, mint sok egyéb rendelet megvalósítása, olykor nehézségekbe ütközik. Nem azért, mert nem akarunk annak eleget tenni, hanem azért, mert egyes vezetők rosszul értelmezik a megvalósítás módjait. Gyorsan, minél hamarabb szeretnének változtatni az eddigi gyakorlaton. Erre utal Ajtai elvtárs, amikor azt mondja, hogy a takarékosság nem kampányfeladat. A realizálásában tükröződni kell a népgazdaság, a társadalom és a dolgozók érdekazonosságának. Sajnos, Csorváson nem ez történt. Beieznai Jánosné, a művelődési házban jegykezelőként dolgozik, s mivel megélhetéséhez kevés az az összeg, amit kap, a községi tanács és a művelődési ház hirdetéseit mikrofonba mondja, s ezért eddig havonként 109 forintot kapott. Ez évenként 1209 forintot jelent. Most, amikor a járási tanács jelentős ősz- szeget lefaragott a művelődési ház idei költségvetéséből, az igazgató és a gazdasági előadó kénytelen volt csökkenteni a 02-es rovatban (egyéb bérek) szereplő kiadásokat. így került sor a hirdetésért járó pénzösszeg csökkentesére is — évi 200 forinttal. Nem akarjuk elhinni, „házon belül” nem lehetett volna úgy alakítani a költségvetési mutatókat, hogy egy idős, kevés jövedelmű asszonyt ne rövidítsenek meg. Ehhez nemcsak a számlák, a rovatok átnézése, tanulmányozása kellene, ami igaz, időt vesz igénybe, hanem egy kis jóakarat, emberség. Ha a dolgozók rovására takarékoskodunk, abból nem lesz haszna a népgazdaságnak. Ahogy mondani szokás: amit nyerünk a réven, azt elveszítjük a vámon. Dékány Sándor Gagarinnal leveleznek Napról napra több általános és középiskolás fiú és leány kapcsolódik be a diákleveüezők táborába megyénkben. Levéllel szerzett barátságok születésének, erősödésének lehetünk tanúi. Nagyszerű dolog tudni azt, hogy egyre több iskolás várja külföldi kis barátja tudósítását életéről, terveiről szóló beszámolóját, s ugyanakkor hírt ad saját életéről, városáról, hazájáról. Mélyül a barátság érzése, a kölcsönös tisztelet és szeretet érzése, s emellett gyarapodik a földrajzi ismeret Is. Számosán leveleznek művészekkel, híres emberekkel is. Borbíró Lajos, lapunk füzesgyarmati levelezője a napokban — nem kis meglepetésre — arról tudósított bennünket, hogy a füzesgyarmati 1. számú általános iskola Vl/b osztályának úttörőőrse levelezést folytat névadójával: Jurij Gagarinnal, a világ első űrhajósával. A közelmúltban fényképet kaptak tőle és köszönetét mondott azért a versért is, meiyet Péntek Kálmánná osztályfőnök írt orosz nyelven. KW*»' Es a festő nyelve Is szegényes. Fa, közönséges fa — ez csak hozzá, Peter Gálhoz szól, más nyelven. A régi időknek csak az aromája marad meg, lobogó, lelkesítő érzés, melynek az íze néha az embert abban a tudatban ringatja, hogy a múlt már-már jelenné válik. No ez is csak akkor, amikor a jelen keserű perceivel szemben a múltban keres támaszt, amikor elveszik tőle a jelent. Mi másért tért volna visz- sza Emest a Vtácnikra, a Baski völgy feletti öreg tölgy aló? Akkor nem tudták, hogy az, amit tesznek, ahogy élnek, ahogy álmodoznak a jövőről, pontosan a felkelés előkészítésének vagy a párt illegális munkájának nevezik. Ezeknek az eseményeknek élő tartalmuk volt. A háború után ez a tartalom a szavakból valahogyan kiveszett. A gyakori használat következtében csak a szimbólumok, a kikerekített fogalmak, jelek, amolyan közönséges szavak maradtak meg belőle. Különleges, könnyen használható nyelv keletkezett belőlük. És azok is beszélték, akiknek nem jelentettek semmit, csak szavakat. A kép címe is csupán: A fa. Közös nevezőket használni a különböző emberi sorsok össze- kapcso’ ásóra, mennél inkább elvesznek belőlük az emberek, el- haiványednak az alakok, a tetteik és csak általános fogalmak, *!'/,/,/ //////. Juroj Spitzeí HOZZÁTOK TARTOZOM jelszavak maradnak meg, igazságtalan, helytelen dolog. Ernest esete is ilyen. A törvényesség megsértése és következményei. Mit mond ez az embereknek? Lehet, hogy csak én látom az esetét fájdalmas körvonalakban, mert ismertem őt, mert az élete össze volt kötve az enyémmel. Azoknak, akik Ernes tét nem ismerték, közömbös az esete. Nekem gyász és szemrehányás is. Az élet megy tovább és éppen olyan könyörtelenül letörlik az érzelmi porFordítotfa: Krupa András réteget, mint ahogyan halványítja az özvegy gyászát, aki szerette a férjét. Lehet, hogy a sablonos általánosító szavakat az emberek alkották maguknak, hogy könnyebben beszélhessenek az élet megrázó eseményeiről. Már tíz éve élek férjem né.kül, mondja az özvegy és már kilenc éve nem folynak a könnyei ennél a mondatnál. Ernest a törvényesség megsértésének volt az áldozata — és hangom már meg sem rezdül. Amikor először találkoztak a Fa alatt, a front még messze, a Kárpátokon túl volt, a hatalmat még szilárdan tartották a kezükben a Harmadik Birodalom hívei. De nekik már volt fegyverük. A legkülönbözőbb márkájú régi revolverek, némelyik az I. világháborúból: nehéz dobos koltok, hosszú frommerek, fatokos régi mauzerek. A Vtácnik alatti falvak lakód legendákat szőttek róluk, mint a mesebeli betyárokról. Elég volt, hogy favágóval találkozzanak vagy véletlen arrajárókkal, akik a Nyitrától a G aramhoz mentek és a bátor emberről szóló legendák a mesélő fantáziától kiszínezve egyre terjedtek. A csendőrök őrjáratuk során ugyanazon az ösvényen jártak, hogy ne kelljen találkozniuk a partizánokkal. Ezt részben a félelem okozta, de az is, hogy nem egy parancsnok azt akarta jelenteni felettesének, hogy a körzetében csend és béke van. A hegyekben az emberek egyre többen és többen lettek és észre sem vették, hogy belenőnek az eseményekbe, amelyek sablonos szavak formájában bekerülnek a tankönyvekbe. Ernest nevét nem említik. Nem sokszor hallatta szavát. Később azt állították, hogy a lelkében valamit mindig titkol. Ritkán mosolygott, lassan beszélt, hogy ne mondjon felesleges szavakat. (Folytatjuk)
