Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-28 / 23. szám
W85. január 3«. 6 Csütörtök TvooMÁmf hiunmub VIIAfiÁfiÓl. Hévíz-ország Nagyon tudományosan hangzik a geotermikus gardiens kifejezés, pedig egyszerű fogalmat takar. Köztudomású, hogy ha a föld középpontja felé haladunk — mondjuk egy függőleges aknában ereszkedünk alá — a hőmérséklet egyre emelkedik. A földkéregnek abban a néhány kilométeres héjában, amelybe eddig sikerült behatolnunk, az emelkedés minden 33 méter után 1 Celsius foknyi — azaz 10>0 méterenként 3 fok. Ez a geotermikus gradiens, a talajhőmérsékleti fokozódás, pontosabban, ez a földi átlag. Hazánk nem hegyi vidékein azonban már átlagosan 20—22 méternyi „merülés” után emelkedik egy fokot a hőmérséklet. A magyarázat a viszonylag vékonyabb szilárd kéreg, ben rejlik. Nos, ez a kedvező geotermikus gradiens magyarázza, hogy Magyarország területén aránylag sok a hőforrás. A mélyről fakadó vagy fúrással felszínre hozott meleg, vagy éppen forró víz nagyon értékes. Hőjét számos célra lehet hasznosítani, amellett az alsóbb rétegekből feltörő víz rendszerint értékes gyógyászati anyagokat is tartalmaz. Nem kimeríthetetlen kincs Nem új a szakemberek közti vita: mi értékesebb — a hévizek hője, vagy gyógyanyagtartalma? Néhány évvel ezelőtt a Gorkij kikötőben különös motorcsónak hívta fel magára a figyelmeit, víz alatti szárnyakra támaszkodva repült a víz felett. Roszityisz- lav Alekszejev több éves megfeszített kutatómunkáját igazolta a gyakorlat. A Gorkij Vörös Szormovo Gyár munkásai Alekszejev tervei alapján rövid idő alatt a szárnyashajók egész családját készítették el. Valamennyi vízi jármű a világűrrel összefüggő nevet kapott, építésük ugyanis egybeesett a kozmosz meghódításával. így született meg a 66 férőhelyes Rakéta, majd a 150 férőhelyes Meteor futott ki a Volga víztükrére. Ezt a Szputnyik követte, amelynek szalonjaiban már 300 utasnak jut hely. A Szputnyik alapján hozzák létre az új modellt, amely már tengeri hajózásra is alkalmas. A Szovjetunió folyóin és tavain ma már több száz szárnyashajó száguld, melynek szerkezeti megoldásában sok a közös vonás. A szárny alakja, a hajtómű típusa és a hajtócsavar lényegében nem módosult számottevően. A Rakétán egy Diesel-motor és egy ha- j ócsavar volt. Később két-, sőt négymotoros hajók is elkészültek, ugyanilyen számú hajócsavarral. A hajótest viszont minden alkalommal más és más lett és korszerűsítették a szárnyakat is. Mégis a tervezők bizonyos fokig kitaposott ösvényen jártak: egy Diesel-motor, egy hajocsavar, két Diesel-motor, két hajócsavar, és így tovább. De a Diesel-hajtómű nehéz és motorjának tolóereje sem valami nagy, a hajócsavar pedig könnyen megsérülhet a zátonyokon. A szormovói tervezők, ahogy komibban is kis csónakkal kezdték, A régi vita mostanában a hévizek fokozott feltárásával ismét felújult. Sokan azt vallják, minden eszközzel meg kell gyorsítani a hévizek feltárását, mert a sík vidékeink alatti rétegekben kimeríthetetlen hévízkincs rejlik. Az óvatosabbak viszont úgy vélik, csak kellő gondossággal és mértéktartással fogyasszuk hévizeinket, mert máris sok jel int: a ritka kincs távolról sem kimeríthe- tetlenj Közismert, hogy a világhírű budapesti hő- és gyógyforrások hozama, hőmérséklete és gyógyanyagtartalma — a víznek fúrásokkal felhozatala és nagy tömegben fűtésre használata következtében jelentősen csökkent. Egyes források — például a római-fürdői- egészen elapadtak. Legutóbb a miskolc-tapolcai barlangfürdő forrásai apadtak el, mert egy néhány kilométerrel ar- rábbi mélyfúrás „eltalálta” a mélybeli víztartó réteget. Az új kút eldugaszolása után a barlangba visszatért a víz. A hévizeknek fűtésre használata különben sem gazdaságos, mert gazdag ásványanyag-tartal- muk miatt a csővezetékek rohamosan elvízkövesednek. Sokkal ezúttal a 30 férőhelyes Sirályon próbálták ki az új elgondolásokat. A hajó talán külsőre hasonlít a korábbialkra, sőt a Diesel-hajtómű is ugyanolyan, de a hajócsavar helyét az úgynevezett vízszóró vette át. Ennek eredményeként mcgnövekedett a hajó sebessége és még a sekély folyókat is hajóz, hatóvá teszi. Az első hajók megépítésében szerzett tapasztalatok lehetővé tették a gyors előrehaladást. A Sirály prototípusa lett a Viharma- dár-nak. A tervezők, amikor elkészítették az utóbbit, amely az eddigieknél ötször több utas szállítására alkalmas, újabb lépést tettek: gázturbinával szerelték fel új járművüket. A Vörös Szormovo Gyár tervezőit nem hagyta nyugodni az a gondolat, hogy hajóra alkalmazzák a gázturbinát. így kapott a Viharmadár a szormovói hajók közül elsőként gázturbinás hajtóművet. Mint valami hallatlan méretű cápa, úgy fest az állványokon a 35 méteres Viharmadár. Csillog- villog a korrózióálló Öntvényből készült áramvonalas hajótest, ragyognak a nyíl alakú, éles hegyű szárnyak, a vízikivételező és a kormányok. A korábbi Diesel-motoros hajómodéUeknél minden kényelem ellenére hallani lehetett a szalonokban a motorok zaját. A Viharmadár hajtóműveinek hangját szinte hallani sem lehet majd, minthogy a hajó farára kerülnek. A repülőgépek első fantasztikus tervei meglepően emlékeztettek a hajókra. Most viszont a hajók emlékeztetnek egyre inkább a gépmadarakra. Nemsokára a Viharmadár csakugyan egy madár sebességével vág majd neki a folyók és tavak beláthatatlan térségének. jobban értékesíthetők gyógyvizekként, vagy a források közelébe épített fürdők vízellátására. A Hajdúszoboszlói példa Nagyon sok hévizet tárnak fel a geológiai kutatófúrások, különösen az olajvidékeken. Eddig a „csak” gyógyvizet, hévizet felhozó, az olajbányászok szempontjából „meddő” furatokat berobbantották — újabban már csak lezárják —, hogy később esetleg hévízkútként hasznosíthatók legyenek. Sajnos, az ilyen kutak legtöbbje lakott településektől távol található. így fordulhat elő, hogy a településtől néhány kilométerre lezárt hévízkút van, a község vezetői viszont ottani hűt fúrásáért ostromolják az illetékeseket. Mi hát a megoldás? Elsősorban a meglévő kutak vizének hasznosítása — mert nem egy helyütt csak a libák örülnek a kellemes, langyos csurgalékvíznek, ami hasznosítatlainul folydogál a hé- vízkútból. A következő lépés hévízkincsünk tudományos feltárása. Ez már folyik is az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság vezetésével. Ha elkészül a feltárás, megelőzhetőek a budapestihez és miskolcihoz hasonló hibák. A hévizkincs hasznosításának eddigi legjobb példája látható Hajdúszoboszlón. Az ottani három kút vize először a gázlevá- lasztóba jut. Az ott belőle kivont gázzal a helyszínen fútenek, világítanak, motorokat hajtanak, illetve a gázt palackokban szállítják máshova. A még mindig 75 fokos vízzel fürdő-, szálló- és irodaépületeket, valamint melegházakat fútenek. A még ezután is 50—55 fokos víz egy részét gyógyvízként palackozzák, a többit a gyógyfürdő medencéibe vezetik, illetve a fürdő- és szállóépület melegvízhálózatába juttatják. A tiszakécskei anomália A nemrégiben megindult feltáró munka egyik jelentős eredménye a tiszakécskei anomália — rendellenesség — felfedezése. Ott még kedvezőbb a geotermikus gradiens, csupán fele a földi átlagnak. Hasonló jelenséget eddig csak vulkánikus vidékeken tapasztaltak. Miután Tiszakécskén 100 méterenként hat fokkal emelkedik a hőmérséklet, a használatos fúróberendezésekkel elérhető mélységben már nem forró víz, hanem gőz található. Most azt vizsgálják: ha a föld hőjével termelt gőzt felszínre vezetik, nyílik-e gazdaságos mód egy geotermikus erőmű létesítésére. Még egy érdekesség: hazánkban a 20—22 fokos hőmérsékleti gradienst nem a hévízkutatók, hanem a bányászok fedezték fel. A pécsi bányavidéken — ahol jó minőségű szenet bányásznak, de a terület sújtólégveszélyes — az átlagosnál erősebb hőmérsékletnövekedés akadályozta a bánya- művelést. A jelenség vizsgálata során fedezték fel, hogy nemcsak ott, de a Dunántúlon és az Alföldön is fennáll ez az értékes — az országot hévíz-országgá tevő rend. slenesség. <Sz. J.) I sugárhajtást szárnyashajó A hévízi bányász győgyház fedett gyógymedencéje. Filmkorök és íilmankétok tapasztalatai a mezőkovácsházi járásban A film a népművelés egyik legfontosabb eszköze. Szükséges, hogy minél többen foglalkozzanak vele, mint a művészeti ágak egyikével, megismerjék formanyelvét, iskoláit, technikai fejlődésének útját. Nálunk, a mezőkovácsházi járásban kétféle filmművészeti nevelés folyik. Az egyiknek célja mennél nagyobb számban győzni meg a közönséget a mozilátogatás szórakoztató és egyben művelődést szolgáló hasznosságáról. Mind gyakoribb az előadások utáni filmankét, beszélgetés a témákról, a vetített alkotások tartalmi és rendezésbeli megvitatása. Ily módon járásunkban az előző évben nem kevesebb, mint 60 ankét volt. Az eredmények nem ugrásszerűen következnek. Szép számmal vannak már, akik komoly szándékkal, a művelődni, tanulni, tapasztalni akarás őszinteségével kapcsolódnak a megbeszélésekbe, filmvitákba. Egyelőre azonban nincsenek kevesen a teljesen passzívak, a még hozzá nem értők sem. A filmszeretetre-nevelés másik formájaként filmkörök működnek. Ezt járási szinten Francz Vilmos népművelési felügyelő szervezte és vezeti eredményesen. Múlt évben az első évfolyamnak pedagógusok, moziüzemvezetők, gépészek voltak a hallgatói, közel harmincán. Filmtörténeti előadásokon vettek részt. Közülük kerültek ki az 1964/65. népművelési esztendő filmkör-, illetve Rimáinkét vezetői. Idén a második évfolyamot tartják, melynek hallgatói jövőre már maguk is filmkör- és ankétvezetők lesznek. A járási mellett működik még Battonyán a gimnáziumban egy filmkör, melynek 18 diák tagja van. A mezőkovácsházi gimnáziumé 22 résztvevővel tevékenykedik. A körök már egyévesek. Szabályos munkatervük van. Tématárukban filmtörténet, filmteohni- ka, filmiskola, filmesztétika szerepel. Az utóbbit jövőre iktatják végleges programba. Az előadásokhoz szükséges szemléltető anyagot a Békés megyei Moziüzemi Vállalat biztosítja. Emellett természetesen a körök tagjai megtekintik a mozik műsorait is. Mi, filmkörvezetök részt ve szünk a magasabb szervek által rendezett minden tanfolyamon, továbbképzésen. Munkánkat a TIT megyei, illetve járási művészeti szakosztálya és a járási tanács művelődésügyi osztálya irányítja. A körök kiadásait is az említett szervek fedezik. Németh Béla a mezőkovácsházi gimnázium filmkörének vezetője Gyerekszáj... Az igazi autóbusz Az egyik békéscsabai helyi járatos autóbuszon vagyok tanúja az alábbi tragikomikus jelenetnek. A vonalon járatkiesés lehetett, mert a beérkező következő kocsit olyan hatalmas tömeg rohanja meg az egyik megállónál, hogy az utasok fele se tudja magát felpréselni a kocsira. A kalauz, mielőtt elindítaná a kocsit, segítőkészséggel szól le az egyik idősebb férfiutasnak: — Kedves barátom, maga még valahogyan „paszirozza fél magátn, más azután nem fér... Közben a kocsiban egy beszélni éppen hogy tudó csöppség az alábbi dialógust folytatja le a mamájával: — Mondd, anyuka! Ez egy igazi autóbusz? — Az, igazi. — De nem igazi l —> Dehogynem. Ez egy egészen igazi autóbusz. —■ Dehogyisnem, kisfiam. Ez egy nagyon is igazi, igazán igazi autóbusz. — Anyuka, ez nem igazi autóbusz! Az igazi autóbusz az olyan. — Ne idegesíts, öcsi! — kezdi elveszíteni türelmét a mama a gyermek makacsságán. — Ez egy rémítően igazi autóbusz! Van neki négy kereke, sofőr bácsikája, kalauz bácsija, meg sok utasa. — De nem igazi autóbusz...! — vörösödik neki a kicsi, azután gondolatokkal küzdve, szavakat keresgélve végre kimondja a megfellebbezhetetlen szentenciát: —* Az igazi autóbusz, az egy olyan... az egy olyan autóbusz..., amelyik... amelyikre mindenki felfér... Milyen jó is lenne, ha a városban mindig, minden időben „igazi autóbuszszaladgálna. Surányi Sándor
