Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-26 / 21. szám
1965. január 26. 6 Kedd így látta a KPVDSZ — Tartsák jobban szem előtt a föidművesszövetkezetek és az állami kereskedelmi vezetők a dolgozók szociális és egészségügyi ellátását Jó, hogy a legtöbb gazdasági vezető évek óta nemcsak ismeri a reá háruló tennivalókat, hanem elemzi is a sikertelenség okait. Helyes ez, mert mindenképpen a gazdasági vezetés magasabb igényét példázza. Ez a felelősségérzésből következik. Ez a gondolat jutott eszembe, amikor a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szak. szervezeti Bizottságának tanácskozásán részt vettem. Arról vitatkoztak a szakszervezeti vezetők, hogy hol tartott, meddig jutott tavaly az állami, de különösen a földműveszövetkezeti boltokban, az ipari és szolgáltatási részlegekben a szociális és egészségügyi normák betartása. Az említett szakszervezeti bizottság munkavédelmi és társadalombiztosítási bizottsága írásos jelentésében számos olyan megállapítást tett szóvá, amelyek megvalósításának elhanyagolása elsősorban, és semmiképpen sem a pénzen, lianem a hanyagságon múlott. A munkavédelmi és társadalom- biztosítási bizottság megyénk tizenkét községében tartott részletes vizsgálatot a földművesszövetkezeteknél, s az állami kereskedelem több boltjában. A bizottság — jelentésének bevezető részében — megállapította: nemcsak az állami, hanem a földművesszövetkezeti hálózaton belül is előbbre léptek tavaly a legszükségesebb szociális és egészségügyi feltételek megteremtésében. Kevés ma már az olyan vezető, mint a Gyomai Földművesszövetkezet főkönyvelője, aki nem tudott az Elnöki Tanács végrehajtási utasításáról, valamint a Belkereskedelmi Minisztérium és a SZÖVOSZ együttes utasítása alapján elkészített szociális és egészségügyi normákról készült komplett tervekről. Számos szociális és egészség- ügyi intézkedés történt különösen az állami kereskedelemben, de a földművesszövetkezet egész megyét átfogó hálózatában is. Ezek az eredmények azonban még csak kezdetét jelentik azoknak a tennivalóknak, amelyek a kereskedelmi dolgozókat megilletik. Hogy milyen sok még a kívánnivaló, erre van példa bőven. A Zsadány és Vidéke Körzeti 'P'öld- művesszövetkezet 1-es számi! vegyesboltjánál sem tisztálkodásra alkalmas helyiség, sem öltöző nem áll a dolgozók rendelkezésére. De a bolt zsúfoltsága miatt £Z áru elhelyezése sem felel meg az egészségügyi követelményeknek. Nem sokkal jobbak a szociális és egészségügyi körülmények a Kö- röstarcsai Földművesszövetkezetben sem, ahol hiányzik az öltöző s a tisztálkodási helyiség. Tótkomlóson, a földművesszövetkezet bútorboltjában sincs öltöző és folyóvizes kézmosási lehetőség. A Battonyai Földműves- szövetkezetnél az igazgatóság elnökét és főosztályvezetőjét pénzbírságra kötelezték a felsőbb szervek, mert súlyos mulasztást, nagyfokú hanyagságot tapasztalt a bizottság a különböző munkagépek vezetékeinek hanyag beszerelése körül. Ezért a mulasztásért a szövetkezet Igazgatóságának elnökét 600, a kersekedelmi főosztály- vezetőt pedig 500 forint pénzbírságra kötelezték. Van bőven mit tennie a munkavédelem területén a MÉK békéscsabai, orosházi és gyulai kirendeltségének burgonyatároló telepén is. Ezeken a helyeken , sem melegedő, sem tisztálkodási és öltözködési lehetőség nincs. Dicséretet érdemelnek viszont a Mezőgyán és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet vezetői, ahol az adottságokhoz mérten minden egységben rendszeresítve van a melegvizes kézmosási ''ehetőség. A megyei vendéglátóipari vállalatnál a múlt évben 306 ezer forintot fordítottak a szociális körülmények javítására. Négy vendégiá. tó egységben rendszeresítettek vil. lanyboylert, 17 helyen valósították meg a melegvizes mosogatást és a kézmosás lehetőségét. A Békés megyei Kiskereskedelmi Vállalatnál tavaly 81 700 forintot költöttek a dolgozók szociális és egészségügyi helyzetének javítására, 11 ezer forintot kályhavásárlásra, 5 ezer forintot mennyezeti ventillátorra, 4200 forintot szellőzőberendezésre. Kalorifer léghűtő berendezésre pedig 61 ezer forintot fordítottak. Szó esett a KPVDSZ ülésén a békéscsabai Kulich Gyula új lakótelepen decemberben megnyitott ÁBC-áruháznál már jelentkező fogyatékosságokról. A bizottság megállapította, hogy amíg az áruház eladótere megfelel a követelményeknek, a raktárak olyan kicsinyek, hogy nem képesek a szükséges árucikkek befogadására, így már a megnyitáskor az öltözőhelyiséget is kénytelenek voltak raktárnak használni. Szűk az áruátvevőhely és a göngyölegraktározásra szánt épületrész, s a női dolgozóknak sem elegendő az öltözőhelyiség. Súlyos hibaként állapította meg a bizottság azt is, hogy az ÁBC-áruházban már a megnyitáskor sem volt biztonságos az elektromos berendezések érintésvédelme. A vállalat vezetősége saját felelősségére mégis átadta rendeltetésének az áruházat. A jelentés és a hozzászólók egyaránt megállapították: általános az a tapasztalat, hogy a földművesszövetkezeteknél, valamint az állami kereskedelemben egyaránt elhanyagolják a szakszervezeti bizottságok beszámoltatni a gazdasági vezetőket a szociális, egészségügy és a munkavédelem helyzetéről. Rákóczi Ferenc elvtárs, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára arról beszélt, hogy 1965. december 31-étől csak olyan bolt, illetve vendéglátóipari egység működhet, ahol a szociális feltételek, az egészségügy- és a munkavédelem kifogástalan. A KPVDSZ-nek ez az ülése egyértelműen példázta azt a tényt, hogy a százalékok mögött meg kel1 látni gazdasági veztőinknek az embert is. Balkus Imre Tizenhétezer hektó kor és 38 ezer hektó sör fogyott Az Állami Pincegazdaság és a Söripari Vállalat orosházi kirendeltségei a közelmúltban készítették el az elmúlt évi tevékenységükről szóló beszámolót. A jelentés szerint a pincegazdaság csaknem 12 ezer hektó bort adott el, így évi bevétele, mi'tégy 12 millió forint volt. Lényeges korszerűsítést is végeztek az elmúlt esztendőben, s a nagyarányú gépesítés következtében ma már két ember látja el hét munkás feladatát. Az. elmúlt évben különösebb panasz nem érkezett a minőségre sem, és gazdag volt a választék. Jelenleg négy borfajta kapható, a pincészetek első fejtése után azonban tovább bővül a választék. Hasonló jó eredményeket ért el a söripari kirendeltség is, 30 ezer hektó hordós és 7715 hektó palackozott sört hoztak forgalomba, mintegy 59 millió forint értékben. A békéscsabai KISZ-iskoldban A hódmezővásárhelyi KISZ vezetőképző iskola felújítási munkálatai miatt Bács-Kiskun, Csong- réd, Hajdú-Bihar, Szolnok és Békés megye állami gazdaságainak, gépállomásainak és termelőszövetkezeteinek ifjúsági vezetői — havonkénti váltással — a KISZ Békés megyei Bizottságának vezetőképző iskolájában sajátítják el azokat az ismereteket, amelyek tartalmassá, színessé tehetik a szervezeti életet. — Jelenleg hetvenkét hallgatónk van — köztük tizenhét Békés megyei — tájékoztat Dóczi László iskolavezető. A résztvevőknek az egy hónap alatt gazdag programot biztosítunk. Részlete- tesen megismerkednek a KISZ KB nevelési irányelveivel, az Ifjúság a Szocializmusért Mozgalom ötödik évével kapcsolatos tennivalókkal és a vezetés gyakorlati módszereivel. Az előadásokat osztályfoglalkozások követik. Az egyik hallgató felkészül az adott témából, a többiek pedig hozzászólnak, vitatkoznak. Az oktatáson túl a szabad idő célszerű kihasználásnak módját is megismerik. Űj társasjátékokat, énekeket tanulnak, maguk is szórakoznak. Szellemi vetélkedőt, Ki mit tud-ot, szavaló- és táncversenyt rendeznek. Az iskola vezetősége filmekről is gondoskodik. A mostani csoport pénteken utazik haza. Egy hónap alatt sok mindent megtanultak, s mint mondatták, ez csak akkor hasznos, ha alapszervezetükben alkalmazzák. Harmincötezer forint nászajándék egy év alatt az eleki Lenin Tsz-ben Tizenöt fiatallal gyarapodott a taglétszám Az eleki Lenin Tsz-ben —ahol számos országosan jól bevált kezdeményezés indult el hódító útjára az elmúlt években — kétszáznál több fiatal dolgozik. Munkájukra télen, nyáron, esőben és sárban egyaránt számíthat a vezetőség. A munkabíró fiatalok jól keresnek az említett szövetkezetben, ezenkívül is gondoskodtak számukra anyagi támogatásról. 1961-ben elhatározta a közgyűlés, hogy iskolai végzettségtől függően évente jutalmat kapnak a fiatalok. Nem fizetik ki nekik mindjárt, csak házasságkötés idején. Eleken ugyanis, aki nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezik, házasságkötéskor annyi ezer forintot kap, ahány éve tagként dolgozik a szövetkezetben. Ha szakmunkás-bizonyítványa van, középiskolai vagy egyetemi végzettsége, progresszíven eme1- kedik az összeg egészen kétezerötszáz forintig. Évente erre a célra 30—35 ezer forintot fizet ki a szövetkezet. Számos fiatal kapott már 7—8 ezer forintot. Legnagyobb összeget eddig Nyisztor Péter kapott: tízezer forintot. Nyisztor Péter annak idején havi négyszáz forint anyagi támogatást kapott a Lenin Tsz-től, hogy elvégezhesse a kertészeti technikumot. A fiatal szakember azóta a kertészetben dolgozik, szakkört vezet, tanít, igyekszik segíteni, amennyi erejéből telik, közben levelező úton egyetemi oktatásban vesz részt. A jó eredmények láttán egyre több fiatal lép be tagnak az eleki Lenin Tsz-be. A múlt évben például 15 fiatalt vettek fel tagnak s ezzel a nagy munkabírású tagok száma gyarapodott. A. R. Angyal Mária Kunágotáról, Simon Julianna Mezőhegyesről jött az iskolába, ahol sokat tanultak. Jegyzetükről elismerőleg vélekedik Dóczi László iskolavezető. Kötetlen foglalkozás, de hasznos. Gazsi Endre tanár új játékot tanít, Szabad időben irány az asztali foci. A házi Ki mit tud? harmadik helyezettje a csasztuska-trió: Zomborácz Antal, Varga Kálmán és Szabó Illés. Dékány—Kocziszky
