Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-26 / 21. szám
1965. január 26. 4 Kedd Találó hasonlat, á közlekedés az ország vérkeringése. S mint ahogyan az élő szervezetnek sem közömbös, hogy milyen a vérellátása, az ország, az egész népgazdaság szempontjából is rendkívüli jelentősége van annak, milyen ■— és hogyan fejlődik — közlekedésünk. Ezzel kapcsolatos kérdésekkel kerestük fel dr. Csanádi György elvtárs közlekedés- és postaügyi minisztert. Az alábbiakban közöljük a kérdéseinkre adott válaszait — Űj esztendő lévén, elsősorban azt szeretnénk megtudni miniszter elvtárstól, mit várhatunk a közlekedéstől 1965-ben? — Az elmúlt év közlekedési eredményei — 8,5 millió utassal és 10 millió tonna áruval szállítottunk többet a tervezettnél — A közlekedés idei terveiről, a megyei szállítási bizottságokról, az idegenforgalomról, a távlati fejlesztésről Beszélgetés dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszterrel *■ * » 3§§! 1 "HF •i: * f pontját 400—400 állomással, a késik kapcsolású központokat 500 állomással bővítjük. Csongrád központja például 100 új állomást azzal a reménnyel biztatnak, hogy kap. Központi áramellátású táveleget tudunk tenni idei feladatainknak is. Ezek pedig óriásiak, hogy mást ne említsünk, a MÁV- nak 410—420 millió utas és 115 millió tonna áru szállítására kell felkészülnie. Ennek objektív előfeltételeit is igyékeztünk biztosítani: a vasút 1965-ben több ezer teherkocsit, s jelentős számú Diesel- és villanymozdonyt kap. Villamosítjuk a Miskolc—Szerencs— Nyíregyháza vonalat és Szerencsig bevezetjük a villamos vontatást. — Közismert, hogy — elsősorban a nagytömegű áruszállításnál — milyen előnyei vannak a hajón történő fuvarozásnak. Ezt a lehetőséget is jobban szeretnénk kihasználni az idén a hajózás, a vasút, és az autóközlekedés együttműködésének megjavításával. A gazdálkodó szerveknek, vállalatoknak, gazdaságoknak időben kellene gondolniuk arra, hogy a cukorrépa-, kő- sbt. szállításaikhoz gazdaságosabb a folyami szállítást igénybe venniük. A személyszállítás lebonyolításának zöme a vasútra és az autóbuszközlekedésre hárul. De olyan gyorsan nőnek ezen a területen az igények, hogy azokkal egyelőre nehezen tudunk lépést tartani. Így a személyszállításban a zsúfoltság fokozódása ellen elsősorban forgalomszervezési és forgalomirányítási intézkedésekkel próbálunk majd küzdeni. A távolsági autóbuszközlekedés kocsiparkját felfrissítjük: az új autóbuszok megjelenésével a kényelmetlen bódés gépkocsik és elavult autóbuszok lassan eltűnnek a járatokról, az utazási idő megrövidül, utasaink hamarabb jutnak be munkahelyükre, illetve haza. Tavaly Nagybátonyban, Egerben, Szekszárdon és Tapolcán építettünk forgalmi telepeket, Békéscsabán, Kecskeméten, Har- kányfürdőn, Devecserben és Zalaegerszegen pedig korszerű autóbuszállomást. Az idén folytatjuk az új létesítményeink sorát: a többi között Veszprémben, Szegeden, Szombathelyen, Gyulán és Sopronban adunk át új autóbuszállomást a közönségnek. Ütjaink korszerűsítésével kapcsolatban megemlítem, hogy úthálózatunk 41 százaléka már portalan burkolatú. Az idén a főúthálózat fejlesztése mellett folytatjuk az alsóbb rendű utak portalanítását. További bekötő utak építésével újabb községek kapcsolódnak be az ország gazdasági vérkeringésébe. Megépítünk, illetve átépítünk több nagynyílású hidat, ezek közül a jelentősebbek: a molnaszecsődi Rába-híd, a zalszentgyörgyi Zala-híd, a szolnoki Zagyva-híd, a horvátkim- lei Kis-Duna-híd, a tisza- luci Takta-híd és a vasegerszegi Répce-híd. — Hallhatnánk valamit a telefonhálózat, a rádió és a tv idei fejlesztéséről is? — Lehetőségeinkhez mérten gondot fordítunk a vidéki városok távbeszélő központjainak fejlesztésére. A vidéki automata központok közül Szeged, Szek- szárd, Hatvan és Tatabánya közbeszélő központot kap Füzesabony, Balatonfüred és Veszprém között korszerű kábelt fektetnek le az idén, s így a két várps előfizetői közvetlen tárcsázással Ságoknak. szállítások gazdaságosságának és tervszerűségének biztosításában működjenek közre, kezdeményezzék helyi anyagok feltárását, s helybeli szállításokkal tehermentesítsék a távolsági fuvarozást. Mindennek érdekében rendszerezettebb hatáskört kívánunk biztosítani a megyei szállítási bizotthívhatják majd egymást. A múlt esztendőben helyezték üzembe a gépesített budapesti távgépíró központot, amely 77 hazai távíróhivatal között létesít automatikus távírókapcsolatot. Ebben az évben elkészül a miskolci és a debreceni főközpont, rajtuk keresztül kapcsolódnak az automatikus hálózatba a körzetükbe tartozó táviróh ivata lo k is. Az országos előfizetői távgépíróhálózat (telex) központjai az idén 500 új előfizető jelentkezését fogják kielégíteni. A Petőfi rádió műsorát Sugárzó 8 kilowattos adó helyett a második negyedévben új, 20 kjilowat- tos berendezést helyezünk üzembe. Ez Budapesten és környékén javítja meg a műsor vételét A napokban kezdi meg rendszeres üzemét a salgótarjáni televíziós átjátszó állomás. Az adó a műsort a kékesi adótól veszi át, s 20 watt energiával sugáro|zza a városnak és közvetlen környékének. A tokaji nagyadó üzembe helyezését az év második teljére tervezzük. Még ebben az évben adjuk át rendeltetésének a budapesti tartalékadót is, hogy a tv- nagyadó üzemzavara esetén a közönség megszakítás nélkül élvezhesse a műsort. — Űjabban a sajtóban is gyakran hallatnak magukról a megyei szállítási bizottságok, Hogyan értékeli ezek tevékenységét Csanádi elvtárs? — A közelmúltban Zalaegerszegen jártam. A megyei párt- és tanácsi vezetőktől hallottam, hogy a vagonokból Szombathelyről érkezett téglát raktak ki, majd az így megürült vagonokba a helybeli téglagyár tégláját helyezték el, s indították Székesfehérvárra. Azután megtudtam, hogy a Zalaegerszegi Sütőipari Vállalat részére Almásfüzitőről érkezik a fűtőolaj, a helybeli olajipar az ország minden részébe szállít, csak éppen — helybe nem. Sajnos, folytathatnám e negatív példák sorolását. Ezek is azt mutatják, hogy az ilyen problémákat megoldani csak összefogással lehet. Segíthetnek bizonyos állami intézkedések, rendszabályok is, s ezekre feltétlenül sor is fog kerülni, de tartós eredményt csak szélesebb társadalmi erők bekapcsolásával tudunk elérni. Ezt a társadami erőt testesítik meg a megyei szállítási bizottságok; ez tevékenységük, jelentőségük lényege. A bizottságok, amelyeknek élén a megyei ; tanácsok illetékes elnökhelyettesei állnak, már a tavalyi nyári-őszi forgalomban is többségükben mozgékonyak, rugalmasak voltak, jól megállták a helyüket. Ellenőrizték megyéjükben a szállítási tervek, határozatok végrehajtását, s illetékes szervekkel együtt — részben saját hatáskörben — többnyire eredményese^ intézkedtek. A megyei bizottságoktól azt várjuk, hogy főként az áru— Az elmúlt esztendő idegenforgalmunk fellendülésének éve is volt. Kaphatnánk-e némi tájékoztatást arról: hogyan igyekeznek kielégíteni az idegenforgalomban a közlekedés igényeit? — Valamennyi közlekedési ágazatunk érdekelt az idegenforgalomban. Tudatában vagyunk annak az alapigazságnak, hogy közlekedés nélkül nincs idegenforgalom. Ezért igyekszünk az idegenforgalom közlekedési és szállítási igényeit számon tartani és minél jobb színvonalon kielégíteni. Az idén átadjuk a forgalomnak a magyarországi autópálya 7 kilométeres szakaszát. Ez része a Balaton felé épülő új autópályának, s az elkészült szakasz közvetlen csatlakozást létesít a Tatabánya— Bécs felé vezető 1-es úthoz is. Itt alkalmazzuk először az új rendszerű útba igazító táblákat, amelyek jelentősen növelik a járművek biztonságos közlekedéséi Még ebben az évben befejezzük a 807-es út Du- naalmás—Tata közötti szakaszát,, hogy az Ausztriából és Csehszlovákiából Budapestre tartó járművek könnyebben elérjék a fővárost. Folytatjuk a Sopron—Balaton közötti út korszerűsítését, amely a bécsi — s általában a nyugati — autós turisták közlekedését könnyíti meg. Ugyanezt a célt — a Balaton könnyebb megközelítését — szolgálja, az Alföld felől, a 621-es számú út Si- montomyá—Igar közötti szakaszának korszerűsítése. A magyar légiközlekedés már tavaly is a külföldi járatok fejlesztésére fordította ereje javát. Megindította például a budapest —milánói járatot, s a Budapest— Pozsony, valamint a Budapest— Kassa útvonalakon az idény járatokat. Ebben az évben újabb járatokat tervez a MALÉV. Megindulnak gépeink a Budapest— Athén—Nicosia—Beirut—Damaszkusz vonalon. Az Adriai-tenger felé irányuló turistaforgalmunk elősegítésére Budapest—Zágráb— Dubrovnik és Budapest—Belgrád —Dobrovnik, a Fekete-tengerhez Budapest—Constanca idény járat indul. Más járatokon — így a Budapest—Brüsszel—London, illetve a Budapest—Helsinki vonalon — sűrítik a járatokat. Mint arról már a sajtó is hírt adott, a nyáron közvetlen vasúti össszeköttetést létesítenek az ausztriai Grazból a Balatonhoz, s ha nyugati szomszédunkkal a kívánt ütemben fejlődnek a baráti kapcsolatok, sor kerülhet a Bécs —Hegyeshalom közötti vasútvonal villamosítására is. — Közvéleményünket nagyon érdekli, milyen lesz a közlekedésünk a jövőben. Hallhatnánk-e valamit a magyar közlekedés távlati fejlesztési terveiről? — 1965 végére elkészül a közlekedés és hírközlés átfogó távlati fejlesztési koncepciója. A legfontosabb célkitűzéseket — mintegy húszéves távlatra — a közlekedéspolitikai irányelvekben már meghatároztuk; megvalósulásuk üteme a népgazdasági erőforrásoktól függ majd. — A vasút területén a forgalom oroszlánrészét bonyolító mintegy 2500 kilométernyi vasúti törzshálózat átbocsátóképességének növelése érdekében számos állomást korszerűsítünk, s özeket, valamint vonálainkat modem biztosító-berendezésekkel kívánjuk felszerelni. Egyes vonalszakaszokon új, második vágányokat tervezünk megépíteni. A vonalvillamosítást mintegy 1700 kilométernyi hálózatra kívánjuk kiterjeszteni. A vasúthálózat további részén Diesel-vontatásra térünk át. E korszerűsítési program előreláthatólag 20—25 évet vesz majd igénybe; a tolatás dieselesítését azonban ennél hamarabb befejezzük. A közúti közlekedésben a járműpark — óvatos becslés szerint — 20 év alatt a jelenleginek nyolctízszeresére növekszik. Ezzel párhuzamosan természetesen újabb forgalmi telepek létesítése, s a szervizhálózat gyors ütemű fejlesztése is szükséges. A köz- úthálózat megfelelő fejlesztése mellett gondolnunk kell arra, hogy a nagy forgalmú utak és vasútak szintbeni keresztezését fokozatosan kétszintű keresztezésekké építsük át Ami víziközlekedésünket illeti, jelenleg csak a Duna megfelelő hajózható út a vízszintszabályozás hiányában azonban ennek használata is korlátozott. 20—30 éves távlatban azonban már számolhatunk mind a Dunán, mind pedig a Tiszán — a tervezett duzzasztóművek hatásaként — a hajózási lehetőségek lényeges javulásával, sőt a Duna—Tisza-csa- toma létesítése révén a két vízrendszer hazai összekapcsolásával is. Ezzel együtt jár folyami hajóparkunk motoros vontatóhajókkal, tolóhajókkal, uszályokkal, önjáró hajókkal, segédmotoros uszályokkal való bővítése. Külkereskedelmi forgalmunk élénkülésével arányban fejlesztjük a folyam-tengeri hajóparkot is, és — tengeri hajók beszerzésével — tengerentúli áruszállításaink egy részét is magyar hajókkal kívánjuk majd lebonyolítani. A nemzetközi légijáratok várható nagyarányú fejlődése indokolja a Ferihegyi repülőtér további korszerűsítését, bővítését — mondotta befejezésül dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter. U. L Ifjúsági szakmunkásképzésre tér át a kétegyhází szakiskola — 3 millió forint beruházással bővítik a régi épületet — A kétegyházi Mezőgazdasági Gépészképző Szakiskola 1951 óta működik, s még néhány napig, pontosabban február elsejéig felnőttek szakmunkásképzésével foglalkozik. Ezen a napon áttér az ifjúsági képzésre — valamennyi központi irányítású gépészképző iskolával együtt —, s ezzel új fejezet kezdődik történetében. A szakiskolában eleddig évente bentlakásos tanfolyamon mintegy 240 felnőttet képeztek ki, emellett a tanári kar — ahogyan azt Apró Attila igazgató elmondotta — felügyeletet gyakorolt Békés és Csongrád megyében az üzemi alapfokú traktorvezetői és üzemi gépésztanfolyamok felett, szakmai tanácsokat adott, anyakönyvezte a hallgatókat és vizsgáztatott, évente nem kevesebb, mint 2400 embert. Segítséget adott a szakiskola azoknak a leszerelésre készülő katonáknak is, akik traktorvezetőként kívánjak elhelyezkedni, rendelkezésükre álltak az előadók, gépek, eszközök, tanulhattak. Szűkös körülményei miatt 1960- ig az iskola csak rövidebb tanfolyamokat tudott lebonyolítani, ám 1960-tól a hallgatók és előadók önzetlen társadalmi munkával — melynek értéke több mint egy negyedmillió forint — korszerűvé fejlesztették. 1964. február elejétől így lehetőség nyílt arra, hogy évente nem 240, hanem 400 felnőttet tudjanak kiképezni, egy- egy turnus létszámát 120-tól 400- ra emelték. Az igyekezetét látva a kormány, úgy döntött — a mezőgazdasági szakmunkásképzésről, új rendszerének kialakításáról szóló határozatban —, hogy perspektívát állít aszakiskola elé, s az 1966—67-es évben 3 millió forintos beruházással modern, emeletes iskolaépületet létesít Kétegy- házán. Az intézmény bentlakásos kollégiumi része négyszáz fiatal befogadására lesz alkalmas. Az ifjúsági szakmunkásképzés nemcsak azt teszi lehetővé, hogy a falusi, nyolc osztályt végzett fiatalok a mezőgazdasági gépek avatott ismerőivé, kezelőivé válhassanak, de azt is, hogy gyarapítsák általános műveltségüket. Már ez év februárjától minden fontosabb, általános műveltséget nyújtó tantárgyat tanítanak az iskolában. Akik a szakmunkás-bizonyítvány mellé az érettségit is meg akarják szerezni, az iskolán nem tanított tárgyakból különbözeti vizsgát téve megszerezhetik, s nem kell kü. lön azért négy évig tanulniuk. Február elsején 25 Békés megyei fiatal kezdi meg a hároméves iskolán tanulmányait. Szeptemberben 80—120 főt szeretne beiskolázni az iskola vezetősége. Hogy ez a célkitűzés teljesüljön, ahhoz sok segítséget tudnak adni a járási KISZ-bizottságok és a járási tanácsok.
