Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-23 / 19. szám

1063. január 33. 3 Szombat Megyénktől több lucernamag’ot vár Az elmúlt évben a mezőgazda­ságban országszerte, így megyénk­ben is. nagy kárt okozott a mezei egér és pocok. Leginkább a ter­melőszövetkezetek lucernatáblái sínylették ezt meg. Főleg a mag­hozásra meghagyott lucernában okozott pusztítást, mivel a gyökér­nyakban megrágta a növényt s így a mag és a lucerna is elpusz­tult. Az ősz folyamán igen sok termelőszövetkezet a nagy kár miatt kiszántotta lucematerületé- nek egy részét. Több helyütt a szakemberek úgy nyilatkoztak, hogy a tavasz majd megmutatja, érdemes-e továbbra is meghagyni a még meglévő lucerna területe­ket. Országosan is a felmérték, hogy összesen hány holdon akarnak lucernát telepíteni a termelőszö­vetkezetek. A tervek szerint 22 ezer holdon, melyhez 34 vagon mag szükséges. Ez a szám is mu­tatja, milyen nagy mennyiségű ve­tőmagra lenne szükség országo­sam. Sajnos, a készlet jóval keve­sebb a felmerülő igénynél. Az or­szágos szerveket komolyan foglal­koztatja az ez évi és a jövő évi magszükséglet biztosítása és az az álláspont alakult ki, hogy minde­nekelőtt azokat a termelőszövet­kezeteket kell kielégíteni, ame­lyek részt vállalnak az 1965. évi magfogásban, vagyis szerződést kötnek lucernamag termelésére. Természetesen a szerződéskötés arányában kapják meg a megfe­lelő mennyiségű vetőmagot. Mivel ezek a gondok fennáll­nak, érdemes igen komolyan fon­tolóra venni, hogy a tél és a ta­vasz folyamán kiszántsanak-e újabb területeket vagy pedig hagyják meg a ritkább lucernát is. A szakemberek vallják azt az elvet, hogy a ritkább lucernáról eredményesebben lehet magot fogni. Ezt figyelembe véve, helyes, hogyha a tsz-ek meghagyják a meglévő területen, s a tavasszal csak nagyon indokolt esetben szántják ki. A gyakorlat bebizonyítot­ta, hogy a kapás lucerna tele­pítése is hasznos, hiszen nem sokkal kevesebb szénát terem, mint a sűrű soros. Megyénkben — a szükségletek ellátására — összesen 1900 hold kapás lucernát kellene 1965-ben telepíteni. A ter­melőszövetkezetek viszont eddig csak ezer holdra kötöttek szerző­dést. Helyes lenne, hogyha az élet igazolta út járhatóságát fi­gyelembe vennék a tsz-ek és nem húzódoznának a kapás lucerna te­lepítésétől. Az állatállomány takarmány- ellátásának biztosítása nagymér­tékben függ a fent említett dol­gok figyelembevételétől is, A ta­karmánygondok enyhítését csak közös erőfeszítéssel lehet megol­dani. Simon Sándor Felülvizsgálták a jogászok és tsz-ek kapcsolatát Az 1964 végén összegyűjtött adatok szerint megyénk 58 ügy­védje közül. 48-an jogtanácsosi ki­nevezés, illetve szerződés alap­ján rendszeresen segítik a terme­lőszövetkezeteket. Az országos tsz- tanács kérésére — amint azt Nagy Károly, a megyei tsz-tanács elnö­ke elmondotta — felülvizsgálták a jogászok és a tsz-ek kapcsola­tát Megállapították többek kö­zött, hogy a megye 182 szövetke-. zetének csaknem mindegyikében több-kevesebb rendszerességgel jogászokat is bevonnak a vitás dolgok intézésébe. A jogi tanácsadást a jövőben az eddiginél rendszeresebbé akar­ják tenni. Egy-egy szakember mű­ködését két, esetleg három tsz-re korlátozzák. így a tsz-eket érintő jogi ügyek orvoslására több idő jut. Ezentúl a szövetkezeti gazdák jogi vitáinak intézésére havonta fogadóórát is tartanak. Pártszervezet a bankban RENDHAGYÓ ügyfél vagyok a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságán, hiszen nem izgat semmilyen hitel, valuta, érték, s nem foglalkoztatnak különöseb­ben a bankműveletek, pénzügyek. Az érdekel, hogy mire képes egy tipikusan hivatali pártszervezet, mely — Galovicz Mihály párttit­kár szerint —■ ráadásul még ke­vés létszámú is... A több tucatnyi, pártszervezet­tel rendelkező békéscsabai intéz­mény közül nem véletlenül vá­lasztottam éppen a bankot. Ma­gunk között szólva: az elmúlt években megnőtt az ázsiója. Gon­doljunk csak a tsz-ek gazdasági megszilárdulására, a ,,széna” rendbetételére. Rengeteget segí­tettek, segítenek a banki dolgo­zók, s következésképpen hozzá­járulnak a közös gazdaságok poli­tikai megszilárdulásához, a szö­vetkezeti parasztok munkakedvé­nek, biztonságérzetének fokozá­sához is. Vagy itt van a gazdasá­gos termelés, amiről ezekben a hetekben, hónapokban, s a jövő­ben oly sok szó esik, amelyre tü­zetesen felhívta a figyelmet a párt decemberi határozata. Köze van hozzá a banknak, hiszen a terme­lés gazdaságosságának alakulásá­ba — mivel közvetlen kapcsolat­ban áll a gazdálkodó tsz-ek kel, vállalatokkal, szervekkel, a hi­tel. ás pénzmozgáson keresztül folyamatosan ellenőrzi és elemzi a gazdasági folyamatokat, g a pénzügyi eszközöket hatékonyan alkalmazhatja — igencsak bele­szólhat, segíteni képes, de köteles is — a gazdaságpolitikai cél­kitűzések sikeres megvalósí­tását megyénkben. Ebből kö­vetkezik, hogy csakis nagy felelősségérzettel szabad a bank- munkát végezni, s a párt- szervezetnek is igazán hivatása magaslatán kell állni, még inkább, mint más intézményekben. Tevé­kenysége — ha megfelelő — jó­tékonyan befolyásolja a bank­munka tökéletesítését, a „banko­sok” felkészültségét szakmailag, politikailag, az ügyintézést, az al­kotó, hivatali légikört, s végered­ményben sokat tehet a gazdaság- politikai célkitűzések helyes rea­lizálásáért. A BANKMŰVELETEK minő­ségének mércéje az, hogy mennyi­árt azt sem tudni, hogy még a hitleri időkben Németországban tanult egy „antikómintern -isko­lán”. Abs másik tárgyaló partnere pedig az a dr. Heinz Verleger volt, akinek a náci birodalom összeom­lása után. náci múltja miatt kel­let szöknie Németországból, s aki ennek ellenére professzori állást kapott a pretoriai egyetem atom­fizikai tanszékén. Ha akkoriban keveset is lehe­tett tudni, miről is tárgyalt Abs Pretoriában, ma már — hazaté­rése után elmondott szavai alap­ján: „Nagy terveim vannak Dél- Afrilkában” — megvilágosodtak. Különösen, amióta a johannes­burgi Rand Daily Mail a követke­zőket írta: „Kutatóinknak módjá­ban áll atombombát előállítani.” Köztudomású: Dél-Afrikából szár­mazik a kapitalista világ urán­termelésének 20 százaléka. De az is tudott, az urán hazai, tehát dél­afrikai feldolgozása csak úgy vált lehetővé, hogy a DEGUSSA Pre­toria rendelkezésére bocsátotta egyik legkiválóbb szakemberét, Hans Paul-t, s ugyanakkor átadott egy fontos licenszet is az úgyne­vezett késleltetési eljárásokkal kapcsolatban. Bonn és Pretoria együttműkö­désének újabb részletei láttak napvilágot, amikor a Reuter 1963. november 7-i jelentése tud- tul adta, hogy a dél-afrikai kuta­tók szövetségének helyettes elnö­ke, L. J. le Roux egy- tudományos ülésen bejelentette: olyan mérges­gázokat fejlesztettek ki, a tabun-t, a soman-t és a sarin-t, amelyek tízszerte erősebbek az eddig is­mert s katonai célokra előállított gázoknál. E gázokról egyébként a szakértők tudják, hogy előállítá­sukkal már a náci tudósok is kí­sérleteztek. Az I.G. Farben lioenszei Az NDK kormánya által nem­régiben közzétett dokumentum le­leplezi ennek a „véletlen” össze­függésnek nem véletlenségét. Le­szögezi: a tabun és soman dél­afrikai „előállítói” az I. G. Farben 1954 után külföldre szökött szak­értői voltak. (Többek közt Gün­ther Urus, aki egyben a Wehr­macht gázkísérleti osztályának egyik vezetője is volt) Az I. G. Farben licenszeit pedig az a dr. Felix Prentzel adta át a dél-afri­kai kutatóknak, aki egyidejűleg tagja az I. G. Farben felügyelő bi­zottságának, ugyanakkor vezér- igazgatója a DEGUSSA-nak, e részvényese az OTAVI bánya- és vasúttársaságnak, amely néhány év alatt kilenc dél-afrikai vállal­kozást részben vagy teljesen fel­vásárolt. De hogy a kép és a kör teljes legyen, érdemes idézni a Neues Deutschland szavait is: „1963. jú­niusában J. J. Fouché hadügymi­niszter közölte a dél-afrikai par­lamentben, hogy az ország saját, távirányítású rakétákat fog épí­teni. Három hónappal később L. J. le Roux professzor bejelentette, hogy Pretoria közelében rakéta­kutató intézetet hoztak létre, s az intézmény saját gyakorlóterület­tel rendelkezik. Mint mondotta, „a rakétagyártás előkészítésében nyugatnémet szakemberek is részt vesznek”. A Welt közlése szerint a bonni hadügyminisztérium „segélyalap­ja” 1964-ban 150 millió márkára rúgott. A pénz nagy részét a Dél­afrikai Köztársasággal kötött tit­kos katonai paktumok megvalósí­tására szánták. Vagyis a zsák megtalálja a foltját, a régi cim­borák újra együtt dolgoznak. A kü­lönbség csak annyi, hogy Verwo- erd barátai most nem a német birodalomban, hanem a Német Szövetségi Köztársaságban leltek támogatókra. önody György re érik el a bankkal kapcsolatban álló gazdasági egységek ösztönzé­sét (sőt, ha kell, rászorítását) ter­vük teljesítésére és a rendelke­zésre álló eszközök gazdaságos ki­használására. A munka minősége és fegyelme miatt nem érheti rossz szó a ház elejét... Az el­múlt években jó szándékú támo­gatással, türelemmel alkalmazták azokat a finanszírozási elveket, melyek a szocialista nagyüzemek belső szervezeti megerősödését segítették elő, különösen sokat foglalkoztak a tsz-ek finanszírozá­sával, pénzforgalmával, ellenőriz­ték, elemezték gazdasági tevé­kenységűiket, érveltek, meggyőz­tek. Az a tény, hogy megyénkben most csupán féltucatnyi a mér­leghiányos szövetkezet és egyre kevesebb a gyenge közös gazda­ság, őket is dicséri. Egyébként a munka minőségé­re, a lelkiismeretes ügyintézésre mindig „kényes” volt az igazga­tóság és pártvezetőség. Mivel a párttagság egy része irányít, ve­zet, felelős beosztású, kötelességét példamutatóan, a lehető legigé­nyesebben igyekszik teljesíteni, s mindenkitől hasonló odaadó mun. kát vár el. Ezzel tisztában van itt mindenki, s ehhez igazodik. Ga­lovicz elvtárs szerint jó kollektív »ellem uralkodik, elsősorban az egyes osztályokon belül, de az osztályok között is jellemző vo­nás a segítőikészség. Amiatt, mert nem szeretett itt dolgozni, éveken át csak egy ember távozott. A közlégkör javulását segítette elő a tavalyi fizetésrendezés, mely­nek előkészítéséből kivette részét a pártvezetőség is. Az aránytalan­ságokat igyekeztek elsősorban megszüntetni, persze, a munka­morált is nagyon figyelembe vet­ték. A munkához tartozik az ügyfe­lekkel való bánásmód. Aránylag sok ember keresi fel a bankot, s udvarias fogadtatásra, gyors ügy­intézésre vár. Ritka a csalódás. Azt tartja szem előtt a kollektíva, hogy tekintettel kell lenni a se­gítséget, felvilágosítást kérőkre, nem szabad előidézni — sok vá­rakoztatással, esetleg udvariat­lansággal —, hogy a vendégnek „kinyíljon a bicska a zsebében”. Előfordult már, hogy megfeled­kezett egy-két ember erről az íratlan szabályról. A pártvezető- ség finoman figyelmeztette, s a szép szónak volt hatása..: ENNYIT A MUNKÁRÓL. Szót érdemel a tanulásra, továbbkép­zésre való inspirál ás is. Laikus gondolatmenettel azt lehetne hin­ni, hogy a bankmunka vajmi ke­veset változik éveken keresztül. Nem így van. Itt is nőnek a kö­vetelmények, egyre igényesebb felkészültség szükséges, mert egy­re bonyolultabb, sokarcúbb a munka. Márpedig lépést tartani a fejlődéssel csakis tanulással le­het. örvendetes, hogy mind a szakmai, mind a politikai tovább­képzést szívügyének tekinti a pártszervezet, szorgalmaz, buzdít a gazdasági vezetéssel együtt. Most tízen járnak középiskolába, ketten egyetemre, egy fő a Mar­xizmus—Leninizmus Esti Egye­temen hallgató. A „házon belüli” közgazdasági tanfolyamon tizen­heten gyarapítják ismereteiket, a szakszervezeti oktatásban 13-aii vesznek részt. Meglepően sok pár- tonkívüli jár pártoktatásra, két- szer-háromsaor több, mint ameny- myi párttag. Itt csupán az a bök­kenő, hogy már évek óta „hagyo­mányosan” az Időszerű kérdések tanfolyamát szervezik. Bár az előadásokon Ács Imre propagan­dista és a titkár igyekszik „kap­csolni” az aktuális Helyzetet is, tehát frissíti az anyagot, mégis félő, hogy elszürkül az oktatás, csappan az érdeklődés. Jó lenne új oktatási formával, magasabb színvonalú témakörökkel próbál­kozni, igényesebb tudatformálás­ra vállalkozni. UGYANCSAK előrelépésre van szükség a pártépítésben. Hosszú éveken át hanyagolták sorai k erősítését a banki kommunisták, nem fiatalodott alapszervezetük. Tavaly megtört a „jég”, a 11 tagú kollektívába új erők kerültek. A három tagjelölt: Fruzsa János. Gajdács András és Lehoczki Pál. De rajtuk kívül még többen van­nak, akikre számíthat az alap­szervezet, főként fiatalokra, nők­re. Egyelőre korántsem tükröződik a nemek aránya, a dolgozók há­romnegyede asszony, leány, ám a pártszervezetben ugyancsak a férfiak javára billen a mérleg... A decemberi pártvezetőség-vá­lasztáskor határozatokat hoztak a változtatásra, s ez biztató jel. A felismeréstől nem hosszú az út a cselekedetig... Egyik legfontosabb feladatuk­nak az egységük szilárdítását tart­ják most a banki elvtársak. A feladatok egységes értelmezésé­vel, a határozott állásfoglalás­sal, a közvélemény gyors tájékoz­tatásával néha még adósak.. Képesek arra, hogy íörlesszék tartozásukat. Pallag Róbert Felkészült a tavaszi munkákra a sarkadi Lenin Termelőszövetkezet Amint az időjárás engedi, a sarkadi Lenin Termelőszövetke­zetben megkezdik a tavaszi mun­kákat. A tavaszi és őszi műtrá­gyázáshoz a szükséges mennyisé­get már beszerezték. 1965-ben összesen 56—60 vagon vegyes műtrágyát akarnak felhasználni. Ebből a tavasszal összesen 34 va­gonnal szórnak ki a földekre. A vetéshez a szükséges magot be­szerezték, csupán a kukoricából és aprómagvakból van némi fenn akadás. A műtrágyaszórók javítá sa rövidesen befejeződik s össze sen 8 géppel dolgoznak majd földeken. Gondot okoz, hogy a őszi mélyszántást nem tudták be fejezni — 600 hold még szántat lan. Ezt az időjárástól függően ; lehető legrövidebb időn belő akarják elvégezni. Hat lánctaí past állítanak a mélyszántásra. Tehénistállót és borjűnevelőt építenek az idén az okányi Alkotmány Tsz ben Az okányi Alkotmány Termelő- szövetkezetben az idén jelentős beruházást eszközölnek. Többek között egy 108 férőhelyes tehén­istálló építését kezdik meg már a tavasszal, melyre 1 millió 800 ezer forintot fordítanak. Ezenkívül millió 200 ezer forint költségg egy 144 férőhelyes borjúnevelő épül. Az építkezésekhez állati hitelt kapnak.

Next

/
Thumbnails
Contents