Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-21 / 17. szám

1985. január 21. 2 Csütörtök Beiktatták hivatalába Johnsont Washington Kis Csaba, az MTI voashingtoni tudósítója írja: ­Szerdán délben beiktatták hi­vatalába az Egyesült Államok 36. elnökét Lyndon Johnsont és alel- nökét, Hubert Humphrey-t. Az ünnepségre az ország min­den részéből, elsősorban az elnök szűkebb hazájából, Texasból több tízezer vendég érkezett Washing­tonba, de a washingtoniak is nagy számban vettek részt a beiktatá­son. A Capitólium épülete előtt felállított emelvényen foglalták helyet a törvényhozás tagjai, az államok kormányzói, valamint a diplomáciai testület Vezetői. Az elnök családtagjai társasá­gában vett részt a beiktatáson. Á hivatalos ünnepséget Jordan sze­nátor, a kongresszus egyesített beiktatási bizottságának elnöke nyitotta meg, majd a különböző felekezetek lelkipásztorainak sza­vai után először Hubert Humph­rey tette le a hivatali esküt John Mccormack képviselő, a képvise­lőház elnöke kezébe. Johnson el­nök, az Egyesült Államok legfel­sőbb bíróságának elnöke, Bari Warren után mondta el a hivata­li eskü szavait. Az eskütétel után Johnson rö­vid beszédet mondott, majd ezt követően villásreggelin vett részt a törvényhozás vezetőivel és más meghívott vendégekkel. A délutá­ni órákban nagyszabású katonai és polgári felvonulást rendeztek Washington feldíszített belváro­sán keresztül, a Capitóliumtól a Fehér Házig. A katonai felvonu­lást az elnök intencióinak megfe­lelően valamelyest csökkentették. A beiktatási ünnepségre egyéb­ként példátlan arányú biztonsági intézkedéseket hoztak. Több ezer rendőr, polgári ruhás detektív, FBI- és titkosszolgálati ügynök he. lyezkedett el az ünnepség színhe­lyén, és a felvonulási útvonalakon Johnson védelméről úgy is gon­doskodtak, hogy különleges golyó­álló üveggel és pánoéllemezekkel erősítették meg a Capitólium, il­letve a Fehér Ház előtt felállí­tott emelvényeket. Az elnök a szemlét a Fehér Háztól tekintette meg. •• ÖRDÖGI KOR Egy ördögi kört alkotott az ame- A legtekintélyesebb amerikai bí­„Megtorlásra" készülnek a brit erük Indonézia ellen? London Sukamo elnök biztosítékait és békés kezdeményezéseit mellőzve, Londonban továbbra is „a fenye­gető indonéz támadás veszélyét” festik a falra. „Ügy tudják, hogy a brit kor­mány felhatalmazást adott, hogy szükség esetén megtorló támadá­sokat intézzenek Malaysiából in­Dél-vietnami helyzetkép Harmincezer amerikai katonai „tanácsadó” és 3,3 milliard dollár USA-„segély” ellenére az Egyesült Államok és a saiganá kormány számára a dél-vietnami katonai helyzet fokozott ütemben romlik. A hazafias erők fegyvertényeit olyan nevek jelzik, mint Bien Hoa (mély városnál fekvő nagy ameri­kai légi támaszpontra pusztító csa­pást mértek a partizánok), vala­mint Binh Ghia. A közelmúltban zafias erők katonai nyomása fokozódik. A helyi köz- igazgatási szervezet szétbomlóban. t. A középső hegyvidék körzetei: Jelenleg a kormánycsapatok fő támadási célpontja. Az itt lakó hegyi törzsek autonómiát követel­nek és nagymértékben támogat­ják a partizánegységeket. 3. A központi partvidék körze­tei: A partizánmozgalom egyik bá- zisterülete, de jelenleg — a többi donéz területek ellen” — jelenti szerdán a Timés diplomáciái tu­dósítója. A tekintélyes lap értesü­lései szerint Sir Varyl Begg admi­rális, a távol-keleti brit erők fő- parancsnoka a műit héten londo­ni látogatása alkalmával kapott felhatalmazást, hogy „a brit erők a támadó csapatok üldözése köz­ben behatoljanak indonéz terüle­tekre és csapást mérjenek kiin­duló bázisokra”. A Times hozzá­fűzi, hogy a brit „megtorló táma­dás” elrendelésére csak „számot­tevő nagyságú” indonéz csapat­egység behatolása esetén kerülné sor. A lap megjegyzi, hogy „a tá­madók ellenséges területen való üldözésének igen komoly hátrá­nyai is vannak”. A legfőbb „hát­rány” — mutat rá a Times —, hogy „az indonézek bizonyára neokolonializmussal és agresszió­val vádolnák a briteket az ENSZ- ben és másutt”. (MTI) rikai törvényhozás még a hideg­háború legsötétebb korszakában, 1950-ben. Az úgynevezett Smith- törvény mellé (ez a jogszabály a kormány erőszakos megdöntésére irányuló összeesküvésnek minősí­ti a Kommunista Pártot (és a párt tagjait külön-külön is összeeskü­vőnek) megalkották a Mccarran- törvényt, amely azt írja elő, hogy a Kommunista Pártnak és a kom­munistáknak idegen hatalom ügy. nőkéiként kell bejegyeztetniük magukat. A modern igazságszolgáltatás­ban példátlan s ráadásul intézmé­nyesített jogtiprás ez, hiszen ke­reken és minden kibúvó nélkül azt jelenti, hogy önmagát köteles feljelenteni, rendőrkézre és végső- soron börtönbe juttatni világné­zetéért és politikai meggyőződésé­ért mindenki, aki kommunista, arról már nem is szólva, hogy az is, akit az amerikai titkosrendőr­ség kommunistának minősít. Hosszú éveken át folyt -a párt és a párttagság üldözése ezen a teljesen törvénytelen „jogi ala­pon”, ítéletek születtek a párt és tagjai ellen, folyt a társadalmi és a rendőri hajsza, amely a kom­munisták útlevelének bevonásától a börtönön át az ítélet nélküli Kairó •VIET-NAMIDEMOKR. KÖZTÁRSASÁG Kairó Kairóban folytatja munkáját az ! afrikai egységszervezet szociális I és gazdasági bizottságának ülés- ] szaka. A kedd délutáni ülésen megvitatták a Dél-afrikai Köztár- i saság gazdasági bojkottálásának kérdéseit és az afrikai országok munkaügyi problémáit. A bizott- síg jóváhagyta azt a határozati javaslatot, amely felhívja az afri­kai országokat, hogy szakítsanak meg minden kereskedelmi kapcso­latot a Dél-afrikai Köztársasággal. rák is kimondták tehát azt, ami­ről angol és szovjet, afrikai és magyar jogászok már rég megál­lapították: az Egyesült Államok Kommunista Pártjának üldözése közönséges önkény, jogtiprás, a legelemibb polgári demokratikus szabadságjogok megsemmisítése, s éppen ezért súlyos veszélyezteté­se az egész amerikai társadalom­nak. Most mégis ismét az a hír döb­benti meg a világot, hogy a wa­shingtoni igazságügyminisztérium megint elérte, március 15-re a bíróság újabb tárgyalást tűzött ki a Kommunista Párt ellen. Tette pedig ezt egy olyan politikai hely­zetben és légkörben, amikor John­son elnök nap mint nap az ame­rikai társadalom vészes problé­máiról beszél és intéz üzeneteket a kongresszushoz. Senki sem fe­ledhette még el, hogy választási ígéreteikben a demokraták a goldwaterista jobboldal fasiszta agitációjával szemben arról be­széltek, hogy az amerikai társada­lom egyik legsürgetőbb feladata a polgári demokrácia normáinakbe- tartatása és betartása. Johnson és pártja azt ígéri ma is, hogy meg­szünteti azt a bűnös üldözést, melyben az állampolgárok qjilliói­letartóztatásig terjedt. De ahogy nak faji vagy világnézeti, v9g^fe­folyt a boszorkányüldözés, úgy növekedett az amerikai és a nemzetközi közvélemény felhábo­rodása és tiltakozása. S ez olyan méreteket öltött, hogy az Egyesült Államok arculatán szégyenbélyeg­ként éktelenkedett: — immár a polgári demokratikus alkotmány is csak arra jó, hogy sárba tipor­ják. Alig több mint egy esztendeje, hogy az Egyesült Államok fel- lebbviteli bírósága Is kénytelen volt kimondani: semmis, mert jogellenes a párt ellen meghozott ítélet. A legfelsőbb bíróság tavaly nyáron még ennél is tovább ment, és megtagadta a fellebbviteli bí­róság döntésének revízióját, noha az igazságügyminisztériurn ezt ki­fejezetten kérte. lekezeti - hovatartozásuk miattéiap mint nap részük van. És megígé­ri az amerikai kormány, hogj erőfeszítéseit a béke megóvásárt és erősítésére összpontosítja. Nincsenek új jogi érvei s nin­csenek új „bizonyítékai” sem a washingtoni igazságügyminiszté­riumnak a kommunisták ellen, A hatalom, a nyers erőszak segítsé­gével akarják a pártot az ördögi- körbe kényszeríteni. A Johnson- kormány egy goldwaterista aktus­ra szánta rá magát —' amint azt az amerikai kommunisták is ki­jelentik. Semmi kétség, hogy ez a kísérlet is csak arra a sorsra juthat, amire az egész goldwate- rizmust a tisztességes amerikaiak többsége juttatta. (h. j.) Patrice Lumumba utolsó napjai e település körzetében lezajlott egy hétig tartó ütközet során a kormánycsapatok mintegy félezer embert vesztettek. A dél-vietnami hadszíntéren 1961—1964 között — hivatalos USA-adatok szerint — az Egyesült Államok közel 400 ka­tonája esett el, illetőleg 1600 se­besült meg. A veszteséglistán a múlt év aránya rendkívül magas. Az alábbiakban — a térképen számokkal jelzett — körzetek sze­rint rövid áttekintést adunk a dél-vietnami hadi és politikai helyzetről. 1. Az északi partvidék: Hűé és Danang központtal buddhista tö­megmozgalom indult meg. A ha­körzethez viszonyítva — mérsé­kelt partizántevékenység tapasz­talható. Dalat városában — mely a kormány nyári székhelye — po­litikai tömegmozgalom indult meg. 4. A belső hegyvidék körzetei: A hazafias erők fontos bázisa. 5. A főváros és közvetlen kör­nyéke: A partizánegyságek táma­dásainak száma és ereje a múlt évben erősen megnövekedett. 6. A Mekong delta körzete: Az ország éléstára. Teljes egészében a hazafias erők ellenőrzése alatt. A kormány csapa tők évek óta vé­dekezésben vannak. 1961. január 18-án Kaszavübu és Csőmbe zsoldosai bestiális ke­gyetlenséggel meggyilkolták a kongói nép első miniszterelnökét, Patrice Lumumbát. A világ köz­véleményét ismét erősen foglal­koztatják a kongói események. A Freie Welt keletnémet képes, lap tudósítója felkereste Lumum­ba fivérét, Albert Onavello Lu­mumbát Leningrádban és beszél­getett vele azokról a napokról, amelyeket együtt töltött bátyjá­val, annak meggyilkolása előtt. * * * Leopoldville-i házunkat szigorú, an őrizték. Az ENSZ „kék sisa­kosai” és Kasza vubu zsoldosai teljesítettek őrszolgálatot. Patrice Lumumbát még 1960 szeptemberé­ben elválasztották közvetlen mun­katársaitól. Csak állapotos felesé­gének, Paulinenak és nekem en­gedték. meg, hogy vele maradhas­sunk. Patrice nem vesztette el ked­vét, mert hitt a független, külföl­diek nélküli szabad Kongóban. Sokat dolgozott, írt, feljegyzéseit rendezte és éppen ezért nagyon keveset tudott törődni feleségével, aki pedig nagyon rá lett volna szorulva a támogatására. Az aggodalom és a drámai kö­rülmények Paulinenál koraszülést eredményeztek. A vajúdó asszonyt én kísértem az ENSZ egyik jár­művén a kórházba. Minden per­cek alatt játszódott le, és a nővér máris közölte, kislány. De a gyere­ket normális körülmények között nem lehetett életben tartani. Az orvos nyíltan megmondta, csak akkor lehet megmenteni, ha Bá­zelben egy különleges klinikán kezelik. Patrice azonnal helyet foglalta­tott a menetrendszerű járat egyik gépén és a kislányt Svájcba vitet­te. De hiába, nyolc nap múlva meghalt a gyerek. részleteket? Mindez előjátékát ké­pezte a bekövetkező katasztrófá­nak. Patrice elhatározta, hogy csa­ládi szokás szerint a kislányt szü­lőfalujában temetik el. ö nem hagyhatta el Leopoldvillet, Pauli- net és engem bízott meg, hogy Wembo-Nyamaba szállítsuk a ko­porsót. Szívélyesein búcsúztunk egymástól, nem is gondoltam, hogy ekkor látom utoljára a bá­tyámat. Megkaptuk az utazáshoz szükse. ges igazolványokat és november 22-én útra keltünk. A repülőtér­re hajtattunk. Ott elkérték iga­zolványainkat, majd a parancs­nok felhívta Kaszavubut. Ered­mény: Paulinét visszaküldték fér­jéhez, engem pedig letartóztattak. ötórás kihallgatás után börtön­be zártak. Az őrség egyik tagja, aki bátyámmal rokonszenvezett, megsúgta, hogy más hazafiakkal együtt a következő napon agyon­lőnek és a Kongó folyóba dobják holttesteinket. De ő és társai nem hajlandók a kivégzésben részt ven­ni, hanem megszöktetnek... Hajnali háromkor dörömbölni kezdtem az ajtón, hogy engedje­Miért mondok el ilyen intim nek ki WC-re. A megbeszélés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents