Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-19 / 15. szám
1MB. január 1». s Kedti A kereskedelmi es vendéglátóipari hálózat fejlesztése 1965-ben Beruházás • • • Az 1905-ös megyei állami kereskedelmi és vendéglátóipari beruházási terv tükrözi az országos beruházási irányelvet, mely szerint — mivel a decentralizált, elhúzódó építkezések sok többletkiadással járnak — elsősorban a már megkezdett beruházásokat kell mihamarabb befejezni. A megyére vonatkozó terv 1 millió 400 ezer forintos keretet biztosít a nyári üzemeltetésű, 120 férőhelyes gyulai mikromotel idén való befejezésére. Úgynevezett járulékos beruházásként a békéscsabai vásártéri lakótelepen 1965-ben megnyitják a már épülő kisvendéglőt, mellyel részben megszűnik az ottani vendéglátó-, szórakoztatóipari sivárság. Felépül még a lakótelepen egy 400 négyzetméter alapterületű bútorbolt, s így megoldást nyer a város bútoripari ellátása vítése, mely követendő példa a kereskedelmi ésszerűtlenségek megoldására. Orosházán ugyanis mintegy egymástól 50 méterre egy állami és egy szövetkezeti bolt működött hasonló profillal, vasáruk értékesítésével, ugyanakkor pedig a szomszédos szűk bútorbolt alig tudta ellátni a megnövekedett forgalmat. Most végre megegyezés született, hogy a bútorboltot az egyik vasbolt megszüntetésével bővítik. Évek óta gondot jelent Békéscsabán Jamina ellátása ruházati aprócikkekkel. Az iparcikk kiskereskedelmi vállalat erre a célra tavaly óta rendelkezik egy épülettel, ahol az idén berendeznek egy kisebb ruházati boltot Jelentős vendéglátóipar! felújítások 1965-ben: Gyulán befejezik a Körös parti, árkádos presszó építkezéseit A Békéscsaba—Gyula közti népszerű Veszely-csárda nagytermét „vadászteremmé” alakítják át Kisebb felújítások még az állami kereskedelemben és vendéglátóiparban: a megyei iparcikk kiskereskedelmi vállalat hat boltot korszerűsít. A Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 420 ezer forintot szán felújításokra, ezenkívül egységei mintegy 1 millió forintért kapnak hűtőberendezést. A megyei vendéglátó- ipari vállalat jelentős összegeket fordít cukrászműhelyek, konyhák modernizálására, nyolc egysége pedig felújításra kerül. — Padányt — Felújítás... A megyei állami élelmiszer, és iparcikk kiskereskedelem, valamint a vendéglátóipar összesen 2 millió 100 ezer forintért végez felújítást egységeiben. Ez az összeg takarékosan szabott, de jobb szervezéssel (s az átalakítások hónapokig való vesztegelésének vagy az év végére megmaradt összegek pazarlásának megszüntetésével) elérhetővé teszi majd a kívánt eredményt. Az iparcikk kiskeresíkedelmi vállalat felújításai közt igen lényeges az orosházi bútorbolt bőEgyszerűsítik a bolti adminisztrációt Csökkentik a napi 80-féle kimutatást Budapesti és vidéki boltokban végrehajtott vizsgálatok után a Belkereskedelmi Minisztérium rendelllkezésit hozott a bolti adminisztráció egyszerűsítésére. A bolti dolgozók eddig naponta 80- féle jelentést, statisztikai összeállítást és kimutatást készítettek. Többek között kimutatást készítettek olyan esetekről, amikor a bolti dolgozó más üzletben vásárolt árut hozott a munkahelyére; 25 cikkcsoportra bontva vezettek Kétszer annyi vendég Bár az 1964. évi idegenforgalmi adatok csak a januártól november végéig terjedő időszakot ölelik fel, megállapítható, hogy az előző 20—40 százalékos évenkénti növekedéssel szemben a múlt évben a Magyarországra látogató külföldi állampolgárok száma 1963-hoz viszonyítva több mint a utazó pedig kétszeresére, a külföldre magyar állampolgároké több mint két és félszeresére emelkedett. A múlt év december 1-ig egy és negyed millió külföldi látogatott hazánkba és 1 338 000 magyar állampolgár utazott kül földre. I nyilvántartást a leltárról; meg kellett határozniuk a nyitókészletet, az árubeszerzés készletét és az úgynevezett zárókészletet. A KÖZÉRT-közpan/tokban több tisztviselő éjszakai műszakban dolgozta fel a napi jelentéseket és ez több mint félmillió forint költséggel járt. Havonta három napon át végeztek boltonként vevőszámlálást; kimutatást készítettek a házhoz szállításról és a telefonbeszélgetésről. A társadalmi tulajdon védelmével és az elszámolással kapcsolatban tizenötféle, az áruforgalomról harminc- kétféle, az adatszolgáltatásról kilencféle és az adminisztratív munkáról huszonötféle kimutatást kellett a központhoz küldeni — a 80-féle jelentés keretében. A Belkereskedelmi Minisztérium rendelkezése ezt a terjengős és sok tekintetben felesleges adminisztrációt megszünteti és az adatszolgáltatást a legszükségesebb mértékre csökkenti. ségeinek bekebelezését is. Közvetve, az igaz. A tendencia azonban egészen világos, a kontúrok félremagyarázhatat- lanok. E tekintetben nagyon tanulságos a most kirobbant és hevesen dúló valutaháború. A francia nagytőke az idézett körülmények és egyéb terveinek hatására függetleníteni akarja magát mind a font sterling, mind pedig a dollár esetlegességeitől. Tény az, hogy a font sterlinget egyre keményebben morzsolja a 800 millió fontos külkereskedelmi deficit, a katonai költségvetés nem mindennapi súlya és azok a manőverek, amelyekkel a toryk nehezítik a „konszolidációt" — belpolitikai vereségük későbbi korrigálása céljából. Az Amerikai Egyesült Államok a világ legerősebb tőkés országa. Ez nem kétséges. Ennek ellenére előbb Kennedy, majd jelenleg Johnson is nyíltan bevallották, hogy a dúsgazdag Amerikában mintegy 30—35 millió ember — nyomorszinten él. E „nyomor- szint”-nek különféle okai vannak az általános, gyógyíthatatlan okon kívül. A hadi kiadások rendkívül magas szintje az egyik kézenfekvő ok.Nem lehet következmények nélkül évi 45—50 milliárd dollárt fegyverekre költeni anélkül, hogy ez ne rendítené meg az egész gazdasági életet. Az USA aranytartalékai már évek óta csökkennek. Az államadósságok nőnek. Most .pedig, miután a franciák nem bíznak többé az USA valutaszilárdságában, dollártartalékaikat aranyra váltják át magában az Egyesült Államokban. Ez pedig az amerikai aranytartalékok újabb csökkenéséhez vezet. A nyugat-európai tőzsdéken valóságos aranyláz tört ki. A Wall Street megpróbál védekezni. Az USA kormánya az arany árának e- melése gondolatával foglalkozik. A dollár és a font krízise viszont komolyan fenyegeti az egész tőkés világot. Angliában máris nő a drágaság, mégpedig igen jelentős mértékben. A hatalomból kibu kott tory politikusok elözön- lötték a cityt, s e pozícióikban nem a labour-kormány üdvét igyekeznek szolgálni. Jelentős sztrájkokról érkeznek hírek mind Angliából, mind az USA-ból. Ebben a helyzetben a munkásosztály legharcosabb osztagai még az eddiginél is jobban aktivizálódnak. A végső tanulság nyilvánvaló. Ha a nyugati hatalmak azt hiszik, hogy neokolonialis- ta méregkeveréssel, katonai erejüknek ilyen vagy olyan fi- togtatásával megoldhatják növekvő belső nehézségeiket, akkor megint — mint már any- nyiszor a múltban — alaposan tévednek. Csak a népek egyenjogúságának tényleges elismerése, a koegzisztencia alapján történő világkereskedelem, a békés megoldásokra való határozott törekvés háríthatja el a katasztrófát. Minden egyéb a jövő fejlődés kérdése. F. M. Milyen állami támogatást kapnak az idén a tsz-ek? III. Állattenyésztés, gépi munka A múlt évben örvendetesen növekedett a termelőszövetkezetek közös állatállománya és javultak az állattenyésztési, hizlalási eredmények is. Ebben a fejlődésben — egyéb fontos tényezők mellett — nagy szerepe volt annak, hogy államunk különféle intézkedésekkel, kedvezményekkel is elősegítette a nagyüzemi állattenyésztés fellendítését. Rendkívül nagy jelentősége van ennek a tsz-ek további erősödése, a lakosság élelmiszerellátása és az export szempontjából egyaránt. A termelőszövetkezetek támogatásáról szóló kormányhatározat és végrehajtási utasítása ezért biztosít messzemenő kedvezményeket az állattenyésztés fejlesztését szolgáló beruházások megvalósításához s a szövetkezeti állatállomány gyarapításához, minőségének javításához is. A cél az, hogy a tsz-ek elsősorban a közös és a háztáji állatok szaporulatának felnevelésével növeljék állatállományukat. Tehén- állományuk pótlása és fejlesztése érdekében közép lejáratú hiteüit vehetnek igénybe a tsz-ek a te- nyész-szarvasmarha, valamint a továbbtartásra szolgáló növendék szarvasmarha-állomány után. Ez a hitel kiselejtezett tehenenként, pótlás esetén 5000 forintig terjedhet, az állomány értéknövekedésekor pedig a könyvelésben hitelt érdemlően kimutatott érték erejéig. Az így felvehető hitelt a tehenek kiselejtezéséből származó saját források kiegészítésére, üzemviteli célra fordíthatja a termelőszövetkezet. Igen kedvező az a rendelkezés, hogy a termelőszövetkezetet minden előhasi üsző után 4000 forint vissza nem térítendő állami támogatás illeti meg, amikor az állat leefllilk. Ezt az összeget js üzemviteli célokra fordíthatják. Előírja a 3004/7-es kormányhatározat végrehajtási rendeleté: a tsz-ek minden saját tenyésztésű koca első ellésekor kocánként 1500 forint közép lejáratú hiteit igényelhetnek, ha a kiselejtezett kocákat pótolják, illetve állományukat növelték. A kiselejtezett állatok ellenértékét ebben az esetben üzemviteli célra használhatják. Lényegesen befolyásolja a nagyüzemi társasgazdálkodás eredményességét az is, hogy milyen fokú a tsz gépesítettsége, mennyibe kerülnek a gépállomással végeztetett gépi munkák, s mekkora összeget kell fizetnie a tsiz-nek a gépjavításokért és a bérelt gépekért. Az állam itt is kedvezményt biztosit a termelőszövetkezeteknek. Méltányos gépi munkadíjakat állapított meg, s külön előnyben részesíti a hegyes- , szik- vagy homokterületen gazdálkodó és az I. csoportba sorolt, meg nem erősödött szövetkezeteket. A gépi munkák díjtételeit részletesen tartalmazza a földművelésügyi miniszter 15/1964. számú rendelete. Előírja az említett rendelet azi is, hogy a gépállomások a tsz-ek megrendelése alapján kötelesek elvégezni a termelőszövetkezetek erő- és munkagépeinek, tehergépjárműveinek, kisfeszültségű villamos hálózatának és berendezéseinek felújítását, javítását, karbantartását. A nagyobb szakmai hozzáértést kívánó, műhelyigényes javítások után 50 százalékos kedvezmény illeti meg a termelőszövetkezeteket. Ezt a kedvezményt műhelygépkocsi igénybevételével végzett javítási munkák esetén is el kell számolni. A rendelet tételesen felsorolja, milyen munkákra vonatkozik a vázolt kedvezmény. Kimondja azonban azt is: azokat a tsz-eket, amelyek 1964. június 30-ig teljes műszaki ellátásra szerződtek a gépállomással és a szerződést erre az évre is meghosszabbították, mindenféle korlátozás nélkül megilleti az 50 százalékos kedvezmény, bármilyen erő- és munkagépük, tehergépjárművük, kisfeszültségű villamos hálózatuk, illetve berendezésük felújításáról javításáról, karbantartásáról van szó. Fontos tudnivaló, hogy a rendeletben foglalt díjkedvezmények csak akkor illetik meg a termelőszövetkezetet, ha a növényvédelmi munkát megkezdése előtt legkésőbb nyolc nappal megrendelte. Kivétel, ha valamilyen kártevő váratlan fellépése azonnali védekezést tesz szükségessé. A többi gépi munka és gépjayítás esetében a kedvezmények feltétele az, hogy a tsz legkésőbb február 28-ig szerződést kössön rajuk. A gépállomás bérbe adhatja azokat a traktorokat, traktorvom- tatású munkagépeket, amelyeket saját üzemeltetés útján nem tud hasznosítani. Lehetőség van arra is, hogy arra az időre, amíg a gépállomás a tsz traktorának főjavítását végzi, cseretraktorl adjon bérbe a szövetkezetnek. Bérleti díj a javításra beszállított kerekes traktor esetében legfeljebb 15, lánctalpas traktor esetében pedig legfeljebb 25 napra számítható fel. Ha a gépállomás eny- nyi idő alatt nem javítja meg a gépet, akkor a tsz a határidő után — a kijavított gép átvételéig — díjmentesen használhatja a cseretraktort. A vázolt intézkedések nagyon sok termelőszövetkezetet érintenek. Számottevő előnyöktől esnének el a tsz-ek, ha nem tanulmányoznák a szóban forgó rendeletet és elmulasztanák a kedvezmények feltételeinek teljesítését. Í0. P-) FIGYELEM! ÁLLAMI GAZDASAGOK, MGTSZ-EK, FMSZ-EK ÉS MAGÁNSZEMÉLYEK! Tárolásra és áruszállításra alkalmas faládákat megrendelésre minden méretben szállít a GÖNGYÖLEG FELÚJÍTÓ VÁLLALAT Budapest, XIII., Dagály utca 3. sz. Telefon: 200—285. 2
