Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-17 / 14. szám
W«5. január 17. 6 Vasárnap CSALAD-OTTHON — Tanár úr kérem, ne is tessék mondani! Már vártam, hogy be tetszik hivatni, vártam., hogy eiőbb-utóbb észreveszi, a gyerek hazudik! Hazudik kérem, kicsi kora óta, mintha könyvből olvasná... fújta ki magát az anvuka és várakozásteljesen nézett a pedagógusra. Sajnos, ilyen, „egy- szuszra” elmondott panaszokat sokszor hall az ember, különö en hosszabb nevelői gyakorlat alatt. S ha nem volna az a bizonyos pedagógus-optimizmus, már-már hajlamosak lennénk arra, hogy azt higyjük, a hazugság örökölhető betegség. Természetesen ez nem igaz. Az azonban igaz, hogy a gyerek nem véletlenül hazudik, s nem egy ok áll a gyermeki hazugság — vagy inkább nevezzük: füllentés — mögött. Mint minden lelki jelenségnek, ennek is két oka van. Egy belső és egy külső, s ha a kettő jelen van, az összhang a szülők és nevelők számára is bosszantó hazugságözönt produkál. Külső okok A gyermek otthon, óvodában, iskolában valamilyen cselekedetével szembekerül a szüleivel, testvéreivel, gyakorta a nagyszülőkkel. Ha ez a szembekerülés megismétlődik, sorozatossá válik, s megtorlást, verést kap, védekezni kényszerül. Például: harsányan trombitálva fújja az orrát vagy szürcsöli a levest, e erre nyakon vágják: Hazudik a gyerek! — Mondtam már, hogy viselkedj rendesen! Jóllehet a szülő nem is mondta, csak szándékában állt. A gyerekben jelentkezik az ellenmondás kényszere és a félelem reflexe. S legközelebb már önvédelemből azt kiáltja vissza: — Nem én voltam! Ha erre az öcsi, a bátyus kapja az ellenőrzés vagy következetesség hiánya miatt a megérdemelt nyaklevest, kialakult a gyermekben az érzés: „Érdemes hazudni!’’ lg^ a szülő anélkül, hogy a legkisebb mértékben akarta volna, megtanította hazudni saját gyermekét. S vajon melyik családban nem zajlott ie még a fent leírt tipikus eset? Belső okok Amikor -a gyermek születési adottságánál fogva, az átlagnál fejlettebb fantáziával, képzelöerővel rendelkezik, mesél, mesél... A valóságos elemek kedves rendetlenségben váltogatják egymást a fantáziaelemekkel. S ez tetszik a „közönségnek”, a nagyszülőknek, pajtásoknak, szülőknek. A siker élményét tehát a gyermek füllentve, hazudva szerezte meg magának, s ezért — hogy a jóleső érzés birtokosa legyen — most már „tudatosan” mozgatja képzelőtehetségét. Így elbeszéléseiben a valóságelemek egyre kevesebb helyet kapnak, s a gyermek, ha kell, ha nem, hazudik. Gyakori eset, amikor külső okok is „kényszerítik” a gyereket a hazugságra, s a belső indíték is sarkallja. A két hatásra azután begyakorolja a nagyot mondást és ekkor tapasztaljuk, hogy „szemrebbenés nélkül” hazudik. A gyógymód Hogyan lehet a hazudozásból kigyógyítani, vagy kinevelni a gyermeket? Nem veréssel! Legjobb, ha a szülő a szakember,Aa pedagógus segítségét kéri, s nem várja meg, hogy behívassák a kellemetlen tapasztalatok után. A szülő bátran mondja el az iskolai és otthoni hazugságokat, keressék meg együtt közösen az indítóokokat. Ha a pedagógus úgy látja, esetleg „konzíliumot” is rendezhetnek az ügy felett. Gyors sikert ne reméljen senki. Hosszú és következetes nevelés hozhat csak eredményeket. Az „eülenszóruim” természetesen az őszinteség. A gyerekkel szemben, a családon belül is, mert a példa nevel. És mondjuk el minél többet a gyéreknek: — Tudom rólad, hogy szeretsz nagyokat mondani, lódítani, hogy hazudós vagy, és ez nagyon csúnya tulajdonság. Énélkül egész rendes ember lennél! A gyermek elhiszi, a megtorlások elhagyásával erről meg is győződik, s lassan leszokik a nagyot mondásról, a hazudozásról. Kolozsvári Gyula az étkezésben Az emberi leleményesség ősidők óta használ virágokat és egyéb növényrészeket az ételek ízesítésé- jfie és fűszerezésére. Érdemes ezeket is számon tartani: A komlót legtöbben úgy ismerik, mint a sörgyártás legfontosabb tartozékát. Azt azonban kevesen tudják, hogy illóolajat, sőt gyantát is tartalmaz. A növény virágát használjuk ízesítésre és még a század elején is sok falusi házban komlóval ízesített házi kenyeret tett asztalra a gazd- asszony. Ugyancsak a régiek fűszernövénye volt a sáfrányvirág. Tulajdonképpen nem íz-, hanem színező anyagai miatt volt nélkülözhetetlen a régi konyhákban. Vaj, Morzsák — Apukám, hol vannak a Cordillerák? — Kérdezd meg anyádat, ő el- rakja a dolgokat mindig egyik helyről a másikra. • — Két barát apró családi bajairól beszélget. — Én — mondja az egyik — két éve nem beszélek a feleségemmel. — És miért? — Hogy félbe ne szakítsam. • Feleség az ágyban fészkelődé férjhez: — Miért zavarsz fel? Hiszen ma vasárnap van. Hagyj aludni. — Nem lehet szívem, színházjegyünk van estére és időben el hell kezdened az öltözködést. sajt megfestésére és főleg húslevesek színezésére használták. Ma már a szintetikus élelmiszerfestékek teljesen kiszorították a magyar konyhából. A szegfűszeg gyarmati növény virága. A trópusokon terem és a fűszernövényeink közül a legtöbb illóolajat, tartalmazza. Ezért igen kis mennyiségben is kellemes illatot és ízt ad a befőtteknek, likőröknek vagy a forralt bornak. Egyes országokban illatszerek készítéséhez is felhasználják. Ha a fűszerleveleket említjük, elsősorban a babérlevélre gondolunk. A régi rómaiak a dicsőség jelképeként ajándékozták a babérágakból font koszorút Ma már csak ételízesítő szerepét tölti be. Ecetes savanyúságaink, vadas mártások és halmarinád ízesítésénél nélkülözhetetlen. Kevesen ismerik a kakukkfű fűszerszerepét Illóolajat érezni, ha leveleit ujjaink között szétmorzsoljuk. Egyes tájakon kolbászok ízesítésére használják. Ecetben igen kellemes ízt és illatot kölcsönöz. A kapros lepény, a kapros túrós csusza a magyar konyha közismert ínyencsége. Legfinomabban a levelek tartalmazzák a kapor illóolaját. A virág- és magas részeket ezért ne is használjuk fel, csak tartós savanyúságokhoz. Majoránna leginkább a disznótorok fűszere. Étvágyjavító, gyomorerősítő és nyálkaoldó hatása miatt segíti a zsíros ételek emésztését. Gyógyászatban is használják e jó tulajdonsága miatt, ugyanúgy, mint a zöld petrezselymet, a magyar konyha nélkülözhetetlen fűszerlevelét. Étvágyjavító, vízelhajtó hatása van, s ezért népi gyógyszer, nem hiányzik egyetlen kiskertből sem. A friss zöld levél illóolajat tartalmaz, és ezért különösen körítések díszítésére, ízesítésére szolgál, burgonya, rizs tálalásakor adjuk. A tárkonyt kevesen ismerik a mai háziasszonyok közül. Finom, aromás illata, erősen fűszeres íze miatt nemcsak szárnyas sülteket, és halakat, de húslevest, salátákat, sőt ecetben elrakott uborkát is ízesítettek régen vele. Ma már csak mint gyógyszemövényt árusítják. Vízelhajtó hatása közismert Az üröm nem konyhai, inkább italízesítő szer. Az „ürmös bor” és a különféle gyógy likőrök ízesítője. „Keserű, mint az üröm” tartja a közmondás, és ebben a keserűségben van éppen az ürömlevél íz- és gyógytulajdonsága. Gyomorbántalmak és emésztési zavarok esetén kitűnő tea. A fahéj közismert gyarmati fűszernövény, sokoldalúan alkalmazzák a tejes ételek, befőttek, sütemények készítésénél. Igen finom ízt kölcsönöz a forralt bornak. Egyetlen sajátos, erősen aromás illatú gyökeret hell még megemlítenünk, a gyömbért. Égetően csípős ízű, uborka, tök befőzésénél használják és likőröket ízesítenek vele, mert kitűnő gyomorerősítő szert tartalmaz. Emésztési zavarok, telítettség érzés és étvágytalanság ellen használják. Angliában igen közkedvelt ősi ital a gyömbéres sör. Or. Zempléni Tibor A cipőm fénylik, ugye szépen? Én pucolom, fényesítem! Z /*»* V Nem művészet tésztát gyűrni, Csak megsütni, azt kell tudni... A tejbegríz kedvencem ám, Kár, hogy kicsi ez a kanál!
