Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-17 / 14. szám
Y 1*65. január 17. 2 Vasárnap Nyolctantermes iskola épült Szeghalom községben az elmúlt évben, ahol központi fütöbcrcn Jezcs is működik. Az első részét ebben az évben parkosítják. A közoktatási reform végrehajtásának megyei tapasztalatai (Folytatás az 1. oldalról.) politikai egységének kialakulását, világnézeti fejlődését alapvetően befolyásolta a párt helyes politikája, a pedagógusokkal szemben megnyilvánult bizalom és pozitívan hatott a mezőgazdaság átszervezése, valamint a kommunista pedagógusok politikai munkája. Az előrehaladásban sze- »repe van annak is, hogy a nevelők több mint fele állami ideológiai továbbképzésben, valamint jelentős számban a marxizmus— leninizmus esti egyetemén és a marxista középiskolákon tanul. Figyelemre méltó, hogy az iskolaigazgatók túlnyomó többsége politikai és szakmai felkészültségük mellett több éves tapasztalatok birtokában vezetik nevelőtestületüket és alakítják a pedagógusok politikai, ideológiai, pedagógiai arculatát. A pedagógusok nevelőmunkája nyomán alapozódnak a kommunista ember személyiségi jegyei a tanulókban. Fegyelmezettségük, kötelességtudásuk fejlődik, az idősebbeket jobban tisztelik, fokozódik a társadalmi tulajdon megbecsülése és a fiatalság szívesebben végez közhasznú munkát. A munkára nevelés során a nevelő és tanítvány viszonya bensőségesebbé vált, a nevelők jobban megismerik tanítványaikat. Egyre több pedagógus ismeri fel, hogy a közösségi nevelés döntő feltétele az ifjúsági szervezet és az iskola pedagógiai együttműködése. A közoktatási reform végrehajtásában eddig is, de a tavibbakban is jelentős szerepük van a helyi államhatalmi és szakigazgatási szerveknek. Szorosan együttműködve a pártbizottságokkal, tömegszervezetekkel, tömegmozgalmakkal és gazdasági vezetőkkel, a köznevelés még operatívabb és hatékonyabb végrehajtását kell szorgalmazni. Ehhez jó alapot nyújt a megyei pártbizottság 1064. április 25-i, és a megyei tanács több határozata. Fő feladat az oktató-nevelő munka színvonalnak további emelése, a pedagógiai munka hatékonyabbá tétele, az iskola és az élet kapcsolatának eb mélyítése valamennyi iskolatípusban. Kapjon még nagyobb súlyt a pedagógiai, világnézeti, erkölcsi nevelés, az ifjúság természettudományos. általános és szakmai műveltségének fejlesztése. A járási, községi tanácsok testületéi törekedjenek arra, hogy a tanácsi munka egészében a kulturális munka a jelentőségének megfelelő helyet foglalja el. A testületi ülések a kulturális ágazat átfogó helyzetének vizsgálatán kívül foglalkozzanak így-egy konkrét terület és probléma elemzésével, azok megoldásának módjával is. A képesítés nélküli nevelőknek biztosítsák, hogy napi munkájuk mellett jól felkészülhessenek a vizsgákra s megszerezhessék a képesítést. t1 ejlesszék tovább a közoktatás személyi és tárgyi feltételeit, s ehhez fokozottabban vegyék igénybe a társadalom anyagi erőit. A tanácsi szervek, üzemek és gazdaságok létesítsenek további társadalmi tanulmányi ösztöndíjakat leendő pedagógusok számára. A községek községfejlesztési alapjából tegyenek további erőfeszítéseket a hiányzó tantermek, illetve a nagyszámú szükségtanterem újakkal való pótlására, vállalkozzanak még több pedagóguslakás saját erőből történő megépítésére. Több község együtt létesítsen további interná- tusokat tanyán lakó gyermekek részére, hogy fokozatosan minden általános iskolai tanuló szakrendszerű oktatásban részesülhessen. Tovább kell bővíteni — különösen a mezőgazdasági foglalkozású lakosság körében — a felnőttek oktatását. rT' anácsaink nagyobb mértékben biztosítsák az iskolák számára az olyan korszerű ismeretközlő és nevelési eszközök érvényesülését, mint a rádió, televízió, film, magnetofon stb. A megye nevelőit pedig arra kérjük, hogy még céltudatosabban érvényesítsék a tantárgyak közötti tartalmi kapcsolatai a marxista—leninista világnézetet, oktató-nevelő munkájukban. A közösségi nevelés módszereivel érjenek el nagyobb öntudaton alapuló fegyelmezettséget. Fordítsanak még több gondot a tanulók önálló gondolkodásának fejlesztésére. Munkájukban fokozottabban támaszkodjanak az iskolai ifjúsági szervezetekre. A reform végrehajtásának eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy közoktatásunkban máris jelentősen előrehaladtunk. De gondjaink is vannak még bőven. Ezek megoldása csak' az egész társadalom hathatós támogatásával érhető el. Az eredményekre támaszkodva a gondok, nehézségek mielőbbi megoldásában számítunk mindenkire, akinek szívügye az új nemzedék, népünk műveltség színvonalának állandó emelései A Központi Statisztikai Hivatal jelentess az 1964. évi 1904-ben a népgazdaság tovább fejlődött, javult, a lakosság anyagi, egészségügyi és kulturális ellátása. A nemzeti jövedelem — előzetes számítások szerint — több mint 4 százalékkal nagyobb volt, mint 19á3-ban. Az ipari termelés jelentősein, a mezőgazdaság össztermelése kismértékben meghaladta az 1963. évi szintet. Tovább nőtt a lakosság jövedelme és fogyasztása, bővültek a népgazdaság álló. és forgóalapjai. Fokozódott a külkereskedelmi tevékenység, erősödtök és tovább szélesedtek az ország nemzetközi kapcsolatai. A tervnek a termelés gazdaságosságára vonatkozó előirányzatait több területen nem teljesítették. I 1964. évi gazdasági, egészségügy!, kulturális heiyotet részletedben az alábbi adatok jellemzik: Ipar 1964-ben a szocialista ipar mintegy 9 százalékkal termelt többet, mint 1963-ban és ezzel kb. 3 százalékkal túltelj esi teitte az éves teljes termelési tervet. 19C4-ben 3,5 százalékkal több szenet, 2,5 százalékkal több kőolajat, 23 százalékkal több földgázt ás 9,4 százalékkal több villamos energiát termeitek, mint 1963- bam. Jelentősen nőtt a fűtőanyagok és a villamos energia behozatala is. A hengerelt acél — és ezzel ösz- szefüggésben az acél — termelésének kisebb mértékű csökkenése fölog a Lenin Kohászati Művek hengerművének rekonstrukciójául adódott. A gépiparon belül 1964-ben a híradástechnikai cikkek termeléMezcgazdasá & 1964-ben a mezőgazdaság össztermelése 2 százalékkal haladta meg az 1963. évit. Az össztermelésen belül az állattenyésztés termelése nőtt, a növénytermelés lényegében azonos szinten maradt. 1964-ben az előző évinél 15 százalékkal nagyobb területen, 34 százalékkal több kenyérgabona termett, mint 1963-ban. Az 1964. •vi termelés fedezi az ország egy ívi kenyérgabonaszükségletét. A holdanként! termésátlag búzából 10,7 q (18,5 q/hektár), rozsból 6,2 q (10,7 q/hektár) volt. 1904 őszén kb. ugyanakkora területen vetettek kenyérgabonát, mint egy évvel ezelőtt. 1964. év folyamán kisebb terü- ’eten termeltek takarmányt, mint 1963-ban. A vetésterület csökkentését a hozamok növekedése csak részben ellensúlyozta, ezért a takarmánytermelés meny- nyisége nem érte el az 1963. évit. Cukorrépát nagyobb területen armeltek, mint 1963. évben és a betakarított cukorrépa mennyisége több volt, mint eddig bármikor. Burgonyából kevesebb termett, mint 1963-ban. Zöldségfélékből a lakosság ellátása — a vetésterület '■s a hozamok csökkenése következtében — nem érte el a kiemelkedően jó 1963. évi szintet. E cikkek árai magasabbak voltak, mint 'gy évvel korábban. , 1964-ben egy katasztrális hold megművelt területen (szántó-, kert és szőlőterületen) 13 százalékkal több műtrágyát használlak fel, mint egy évvel korábban. To- ■ább növelték az öntözött területeit: 1964 végén 463 000 kataszti á- s holdat öntöztek. Az év folyamán bővült a mező- c zd óság gép ál lom anya. Többe1 r között mintegy 8400 traktort, 1200 népgazdasági tér se 13 százalékkal, a műszereké 8 százalékkal nőtt, a szerszámgépek termelése az 1963. évi szinten maradt. Az év folyamán mintegy 30 százalékkal több háztartási villamosgépet gyártottak, mint 1963- ban. Tovább nőtt a gépek és gépi berendezések kivitele. 196-1-bcn a könnyűiparon belül a bútoripar termelése 13 százalékkal, a textilruházati iparé 6 százalékkal, a cipőipar termelése 7 százalékkal nőtt. A szövet, a kötöttáru, és a harisnya termelésén belül különösen a szintetikus szálakat tartalmazó cikkek termelése nőtt. 1904-ben az állami iparban a munkások és alkalmazottak száma 1 278 800 fő volt, 45 800-zal (3,7 százalékkal) több, mint 1963-bam és 11 200-zal (0,9 százalékkal) több, mint amennyit a terv előirányzott. Az év folyamán az egy munkásra és alkalmazottra jutó napi átlagos termelés az állami iparban 4,6 százalékkal emelkedett. 1964- ben a termelés növekedésének 55 százaléka származott a termelékenység növekedéséből. Az eredmények mellett az ipar munkájában voltak hiányosságok. 1964. év folyamán a tervezettnél kisebb mértékben csökkentek a termelés költséged. Számottevően nőtték a túlórák. A tervidőszakvégi ,.rohammunka” továbbra is i elöntésen megdrágította a termelést. Nem volt kiderítő az ipár- vá1 lelátok együttműködése. A késedelmes, határidőkön túli szállítások is zavarták az ipar munkáját és a kereskedelem tevékenységét. Az ipari termelés egy része minőségét, összetételét tekintve 1904- ben sem felelt meg a szükségleteknek. Az év folyamán az ipari készletek tovább nőttek. — felvásárlás arató-cséplő gépet, 5000 traktorekét, 2200 vetőgépet helyeztek üzembe a mezőgazdaságban. A traktorállomány 1904. év végén 58 000 darab volt. A gabona 80 százalékát géppel aratták. A gépi munkák folyamatosságában egyes alkatrészek átmeneti hiánya nehézséget okozott. Az év folyamán több intézkedést hoztak az állatállomány növelésére. Részben ennek eredményeként a szarvasmarha-állomány 1964 végén 1 950 000 darab volt, mintegy 90 OÖO darabbal több, mint az előző év végén. A tehenek száma az év folyamán 779 000 darabról 800 000 darabra nőtt. Növekedett a sertésállomány is: az év végén a" sertések száma kereken 7 millió darab volt, 873 000 darabbal több, mint egy évvel korábban. 1964-ben 5 százalékkal több tejet, 11 százalékkal több tojást termeltek, mint 1963-bam. Az egy tehénre jutó tejtermelés 2340 liter volt (4 százalékkal több, mint 19C3-ban). A felvásárlás 1964-ben lényegében a tervezettnek megfelelően emelkedett. Kenyérgabonából, borból, baromfiból, tojásból, tejből többet, vágóállatokból, burgonyából, zöldség- és gyümölcsfélékből kevesebbet vásároltak fel, mint 1963-ban. Egyes mezőgazda- sági termékek minőségének megóvását, a gyors szállítást nehezítette a megfelelő technikai eszközök hiánya, esetenként szervezési fogyatékosságok. Közlekedés 1964-ben a közlekedési vállalatok áruszállítása 10 száza’ékkal nőtt. Ezen belül vasúton 8 száza; teljesítéséről lékkai, tehergépkocsin 18 százalékkal több árut szállítottak, mint 1963- ban. Külkereskedelem A behozatal 14 százalékkal, a kivitel 12 százalékkal haladta meg 1964- ben az 1963. évi szintet. A külkereskedelmi forgalom nagyobb hányada — mintegy 70 százaléka — 1964-ben is a szocialista országokkal bonyolódott le. Beruházások — építkezések Beruházásokra — előzetes számítások szerint — 1964-ben 7 százalékkal többet fordítottak, mint 1963- ban és valamivel többet, mint amennyit a terv eredetileg előirányzott. A tervezettnél lényegesen gyorsabban nőttek az importgép-beruházások. Az év folyamán a beruházási összeg 42 százalékát az iparban, 21 százalékát a mezőgazdaságban használták fel. 1964-ben az állami építőipari vállalatok termelése 6 százalékkal növekedett és ezzel eredeti tervüket 92 százalékra teljesítették. A lakosság jövedelmei és vásárlásai Előzetes számítások szerint a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 1964-ben 2,5—3,0 százalékkal, egy főre jutó reáljövedelme — a tervezettnél nagyobb mértékben — 5—6 százalékkal haladta meg az 1963. évi szintet. A parasztság egy főre jutó reáljövedelme és fogyasztása kb. 4—5 százalékkal emelkedett. 1964-ben a kiskereskedelmi eladás a tervezettnél nagyobb volt és 7,6 százalékkal haladta meg az 1963. évit. Az összes eladás mintegy felét kitevő élelmiszer- forgalom 8 százalékkal emelkedett. Az élelmiszerellátás általában kielégítő volt. Az átlagosnál jóval nagyobb mértékben nőtt 1964- ben a déligyümölcsök, a kávé, a csokoládé, a tojás, a baromfi eladása. Zsírból 2 százalékkal, cukorból 4 százalékkal, tej és tejtermékből kb. 10 százalékkal, nyershúsból kb. 1,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Egyes húsféleségekből a szükségletet azonban nem tudták kielégíteni. A ruházati cikkek vásárlása 1964-ben 4 százalékkal haladta meg az 1963. évi forgalmat. Az év folyamán a lakosság takarékbetéteit 3,9 milliárd forinttal növelte. Népesség, népmozgalom. egészségügy és kulturális ellátottság 1964. év folyamán 31 000 fővel növekedett az ország lakossága és az év végén 10 135 000 volt. 1964- ben az élve születések aránya (1000 lakosra számítva 13) ugyanolyan volt, mint az előző két évben. A halálozás (1000 lakosra számítva 10) és a természetes szaporodás (1000 lakosra számítva 3) aránya is azonos volt az előző ívivei. központi’ sta.tisztikai HIVATAL
