Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-17 / 14. szám
1965. Január 11, Vasárnap 3 Új műszer az állatgyógyászaiban Az Állat orvos tudományi Egyetem belgyógyászati tanszékén ÚJ magyar műszert próbáltak ki dr. Horváth Zoltán egyetemi tanár vezetésével. A műszer rendkívül hasznos szolgálatokat tesz akkor, amikor — a gyor és pontos állatorvosi beavatkr sás érdekében — meg kell állapítani a szarvasmarha szervezetébe került fémtárgy helyét és nagyságát. A Csanda—Zalavári—Molnár —Petrikovics-féle elektronikus fémkutató segítségével mindez gyorsan elvégezhető. A tranzisztoros készüléket — amely száz órára elegendő 4,5 voltos teleppel működik — kis méret- és nagy mérési pontosság Jellemzi. Képünkön: dr. Horváth Zoltán egyetemi tanár vizsgál egy szöget nyelt szarvasmarhát. (MTI Fotó: — Szebellédy Géza felvétele) Á kondoros: traktorosbrigád Két évvel ezelőtt saját gépparkkal gazdagodott a kondoros! Lenin Termelőszövetkezet. Akkor alakult meg a szakemberekből álló gépesítési csoport is, melynek tagjai becsülettel helytálltak a munkában. Sokszor esőben, sárban, a hideggel dacolva, nyújtott és éjszakai műszakban is dolgoztak, hogy mielőbb befejezhessék a szántást, vetést, vagy éppen a soron következő munkát. A brigád összekovácsolódott, s ma már büszke lehet arra, hogy megkapta munkája elismeréséül a megtisztelő címet: szocialista bri- dág lett a Lenin Tsz traktoros kollektívája. Godó György üzemgazdász az 1964-es évben elért eredményeikről tájékoztat beszélgetésünk során, s elismeréssel szól a brigád minden tagjáról. — Az erőgépek 1964. évi terve 36 ezer normálhold volt — mondja —, ezzel szemben a 28,9 traktoregységgel 45 ezer 764 normálholdra, vagyis 127,1 százalékra teljesítették tervüket. Az egy traktoregységre eső teljesítmény 1584 hold, s ez igen kiemelkedő eredmény. Ügy tudjuk, hogy országosan a legjobbak között van a termelőszövetkezetek traktorosbrigádjai közül. A megyében pedig a tsz-ek közül ez az egyedüli, amely elérte a Szocialista brigád címet. Jó munkájuknak köszönhető, hogy a termelőszövetkezetben egy normálhold önköltsége mindössze 41 forint. Ezek csak számok. Beszéljünk inkább az emberekről. Az üzemgazdász neveket sorol fel, akik a kiváló kollektívából is kiemelkednek eredményeikkel. Ladnyik Mihály MTZ-t vezet, 1964. évi terve 2040 normálhold volt, a teljesítménye viszont 3471 lett, s így 170,1 százalékra teljesítette elmúlt évi tervét, öt éve dolgozik a termelőszövetkezetben mint traktoros, s munkájával eddig mindig kiérdemelte a megbecsülést. Nagy István 134,3 százalékra teljesítette* évi tervét, Kasnyik Mihály Zetoron dolgozott egész évben s a ráeső 1100 holddal szemben 1638-on végezte el a munkát. Teljesítménye 148,9 százalék. A kollektívában nincs egyetlen olyan traktoros sem, aki 100 százalékon alul teljesítette volna elmúlt évi tervét Az üzemanyagmegtakarításban is jó néhányan kiemelkedő eredményeket értek el. Viczián Mátyás 6367 kilogramm üzemanyagot takarított meg egész évben. Ro- szik János 5826 kilogrammot, s a legmagasabb eredményt Kondacs János érte el, aki 7048 kilogramm üzemanyaggal kevesebbet használt fel az elmúlt évben. A harminctagú kollektívában a brigádvezető sem maradt le. Bájer István mindig a legjobbak között volt, s teljesítményével példát mutatott a többieknek. K. J. Feih ívás 1 ■ Tss-tagok! Állattartók! Az állatforgalmi vállalat szabad hízott sertéseket korlátlan mennyiségben vásárol az alábbi állami szabadfel vásárlási árakon: FEHÉR HÚSSERTÉS 80—99 kg 13,50 Ft/kg 100—120 kg 14,70 Ft/kg 120 kg felett 15,50 Ft/kg FIÚS- ÉS HÜSJELLEGÜ 80—99 kg 13,50 Ft/kg 100—130 kg 14,30 Ft/kg 130 kg felett 15,20 Ft/kg ZSÍR- ÉS ZSlRJELLEGÜ 80—119 kg 13,50 Ft/kg 120—140 kg 14,20 Ft/kg ; ;; :% ''-v' 140 kg felett 15,— Ft/kg TENYÉSZTÉSBE FOGOTT HÍZOTT KOCA ÉS KANLOTT SERTÉS 170 kg-ig 12,— Ft/kg 170 kg felett 13,— Ft/kg BÉKÉS MEGYEI « ALLATFOUGALMI VALLALAT X Milyen állami támogatást kapnak az idén a tsz-ek? II. Beruházás Ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek évről évre többet és olcsóbban termeljenek, minél előbb kor- «zerű mezőgazdasági nagyüzemekké váljanak — egyéb feltételek mellett — megfelelő beruházások is kellenek. Ezeknek a megvalósítását hitellel, anyaggal és kivitelező kapacitással segíti elő az állam, hiszen a tsz-ek saját erejéből nem telne minden szükséges beruházásra. A termelőszövetkezetek beruházási terheinek csökkentése érdekében, a nagyüzemi gazdálkodás követelményeinek megfelelő új állóeszközök üzembe helyezésekor vissza nem térítendő állami támogatást nyújt az állam. A támogatás mértéke tehénistálló esetében, a korszerűségtől függően, 1000— 11 000 forint férőhelyenként. A szarvasmarha-tenyésztés egyéb épületeinél ez az összeg 1000—4000 forint lehet, sertésfiaztatónál pedig 1000—6000' forint, ugyancsak egy férőhelyre számítva. Hasonló kedvezményeket állapítottak meg a Juhtenyésztés épületeire, tojóházra, baromfiéira és csibenevelőre vonatkozóan is. Sok tapasztalat bizonyítja, hogy a szakszerű öntözéses gazdálkodás lényegesen növeli a terméseredményeket. Az ezzel kapcsolatos beruházásokra adott állami támogatás is számottevő. Ha a tsz hordozható esőztetőberendezésekkel működő öntözést valósít meg, akkor a támogatás 2000 forint holdanként, földbe épített, nyomócsöves esőztető-, öntözőberendezésnél pedig 6000 forint. Számos termelő- szövetkezet alkalmazza a felületi öntözést. Erre 1500—4000 forint holdanként az állami támogatás. Altalajcsöves öntözés és szennyvízöntözés esetén 6000 forintot folyósítanak a tsz-nek holdanként üzembe helyezéskor. Egyre több tsz határozza el víztároló építését. Ezt a helyes törekvést serkenti az állam azzal, hogy a tároló üzembe helyezésekor az itt tárolható víz minden köbmétere után 3 forint támogatást nyújt. Másféle építkezésekre, beruházásokra is vonatkozik a szóban forgó kedvezmény. Dohá.iypajta építése esetén például holdanként 25 000 forint, kukoricagórénál vagononként 4000 forint, magtárnál pedig 5000 forint a vissza nem térítendő állami támogatás. Gyorsan növekszik a termelőszövetkezetek saját gépállománya, aminek természetes velejárója, hogy gép- karbantartó műhely is kell. Ha a tsz ilyen műhelyt épít, akkor négyzetméterenként 500 forint támogatás illeti meg. Gyümölcstároló és csomagolószín építése esetén 300 forint a négyzetméterenként járó támogatás. Előírja a rendelet, hogy öntözőtelep, víztároló és csőkút építésénél, továbbá a szarvasmarha- és baromfitenyésztés épületeinél, valamint dohánypajta, gépkarbantartó műhely és üzemanyagtároló építésénél az állami támogatás összege nem haladhatja meg a ■költségvetésben előirányzott bekerülési érték 80 százalékát, Ai rendeletben felsorolt többi épületnél, illetve létesítménynél, pl. a járulékos beruházásnál a támogatás mértéke 50 százalék. Az állami támogatás a saját erőből megvalósított termelőszövetkezeti beruházások esetén is elszámolható. Ennek azonban az is feltétele, hogy a szóban forgó beruházás szerepeljen a tsz jóváhagyott tervében. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek eddig nem alkalmaztak itatásos borjúnevelést, s 1965-ben — központi anyagkészlettel lekötött beruházási keret igénybe vétele nélkül — elsősorban a saját eszközeiket felhasználva, meglevő épületeiket itatásos borjúnevelésre alkalmassá alakítják át, szintén részesülhetnek állami támogatásban. Ez az összeg — a rendelkezésre álló járási kereten belül — nem haladhatja meg borjúférőhelyenként a 3000 forintot, illetve az elfogadott költség- vetésben előirányzott bekerülési költség 80 százalékát és termelő- szövetkezetenként a 200 000 forintot. Az állami támogatás épületátalakításra és annak technológiai felszerelésére használható fel. Ha azonban a termelőszövetkezet 1965 végéig önhibájából nem kezdi meg az itatásos borjúnevelő üzemeltetését, akkor vissza kell fizetnie az állami támogatásként kapott összeget Az építési és telepítési beruházások után a termelőszövetkezetet megillető vissza nem térítendő állami támogatás összegét a beruházás megvalósítása érdekében igénybe vett állóeszközhitelek csökkentésére kell felhasználni. Hitel hiányában ezt az összeget a termelőszövetkezetet terhelő, nem esedékes állóeszközhitelek csökkentésére fordítják. Ha a tsz-nek ilyen hiteltartozása sincs, illetve kevesebb az őt megillető állami támogatás összegénél, akkor a támogatást, illetve a mutatkozó kü- lönbözetet a tsz beruházási betétszámláján írják jóvá. Előfordulhat, hogy valamelyik termelőszövetkezet saját hibájából nem megfelelően hasznosítja az állami támogatással megvalósított beruházást. Ebben az esetben a megyei tanács a kedvezményt, vagy annak egy részét visszamenő hatállyal is megvonhatja. Érdeke tehát minden tsz-nek, hogy idei tervében igen alapos megfontolás, pontos számítás alapján szerepeltesse azokat a beruházásokat, amelyek a gazdaság szempontjából legelőnyösebbek és megvalósíthatók. (ff. P) Az idén már egész évben termel a gomb festéküzem alkalmazott teljesítménybérezéssel törekszik elérni. A vasrészleg a villanyhegesztéshez egy áram- fejlesztő berendezést kapott, ami ugyancsak ennek a célnak az elérését segíti elő. A vegyi részlegnél dolgozók munkakörülményeinek a megjavítására a vásártéren új üzemház épül, ami előreláthatólag májusban lesz beköltoatoat& A Körösladányi Fa-, Vas- és Vegyi Ktsz a múlt évi termelési tervét eredményesen teljesítette. Az idei termelési terv 38—40 százalékkal magasabb. A gombfestéküzem, amely tavaly novemberben kezdte meg a gyártást, az idén már egész évben termel. A termelékenység növelését a szövetkezet szervezéssel, valamint a vegyi részlegnél a január 1. óta
