Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-16 / 13. szám
IMS. január 16. 3 Szombat A gádorosia nem félnek as újtól A gádorosi Petőfi Termelőszö- vetíkezetbem az elmúlt évben szép eredményeiket értek ej az állattenyésztésben. Hízó marhából a betervezett 75 helyett 85-öt adtak át az államnak. Teljesítették a hízott sertés átadási tervüket is. összesen 1100-at szállítottak le, súlyban viszont 60 mázsával adtak ■többet a tervezettnél. A legkiemelkedőbb eredményt a baromfitenyésztésben érték el. A tervezett 88 mázsa baromfihús helyett 145 mázsát adtak át, s ez összesen 31 ezer darabot jelent. Természetesen a jó eredmények alapfeltétele a megfelelő mennyiségű és minőségű takarmány biztosítása. Ezit megértették a tsz ve. zetői és állattenyésztőd s gondoskodtak az abrak, és szálas takarmányról. Bár sokszor kevesebb tápot kaptak az igényelt mennyiségnél s ezért nehézségekkel küzdötte»., ilyenkor sem estek kétségbe. Megállapodást kötöttek a tejipari vállalattal sovány tej szállítására s ezzel pótolták a tápot. Az új évben még jobb eredményeket akarnak elérni. Felemelték a tervüket is. Az 1965-ös évi tervükben hízott sertésből az 1964. évi 1100 sertés helyett 1300-at akarnak átadni, baromfiból a 88 mázsa helyett 240 mázsát, összesen mintegy 35 ezer baromfit. Szarvasmarhából is több szerepel a tervükben az 1964. évi mennyiségnél. A nagyobb állatállomány több takarmányt is igényel, s hogy ezt biztosítani tudják, minden lehetőséget felkutatnak már most arra, hogy a takarmány mennyiségét növelni tudják. Elsősorban felmérték azokat a területeket, amelyek nincsenek kellően kihasználva, vagy még eddig egyáltalán nem hasznosítottak. így többek között a tanyahelyek felszántásával, legelők feltörésével mintegy 30 holdat nyernek, s ezen takarmányt termeinek. Ezenkívül mór most gondoskodnak a megfelelő mennyiségű abraktakarmány biz. hasításáról. A termelőszövetkezeti tagaktól felvásárolják a kukoricát a kínálat szerint Eddig — májusi morzsoltba átszámítva — összesen 10 vagon kukoricát vettek meg, s még 5 vagon felvásárlását tervezik. , A szövetkezet vezetői nem félnek az új módszerek alkalmazásától sem. A televízióban látott tanácsadó, valamint a Magyar Mezőgazdaságban olvasott cikk alap. ján kísérletképpen ebben az évben megkezdik a karbamid etetését. Már megrendelték 44 mázsa karbamidot, melynek leszállítását a napokban várják. Februárban megkezdik ennek a módszernek az alkalmazását. K. J. Új és felújításra kerülő gyógyszertárak A nyár folyamán nyílik meg az új nagybánhegyesi gyógyszertár, amelyre a községfejlesztési alapból, valamint az Egészségügyi Minisztérium hozzájárulásából ösz- szesen 700 ezer forintot fordítanak. Még ebben a hónapban átadják a teljesen felújított kondo- rosi gyógyszertárat a hozzátartozó gyógyszerészlakással együtt. Január 14-én Dévaványán sor került a 450 ezer forintos költséggel felújított gyógyszertár épületének műszaki átvételére. A teljesen berendezett gyógyszertárat áprilisban adják át rendeltetésének. Békés megyében az idén még két gyógyszertár teljes felújítására Pácolás kerül sor. Januárban megkezdik a békéscsabai Kinizsi utcai gyógyszertár teljes átalakítását, áprilisban pedig a baMonyai. 37-es számú gyógyszertárét. Húsz év erednéflyei Sarkadra Hazánk felszabadulásának a», évfordulója tiszteletére Sarkadon a Hazafias Népfront járási bizottsága és a községi művelődésügyi állandó bizottság március végéig kiállítást rendez a járási művelődési házban. Fényképeken, tablókon és írásos dokumentumok felhasználásával bemutatják Sarkadnak és a járás községeinek gazdasági, kulturális eredményeit, valamint a munkásmozgalom fejlődését. A látogatók a kiállításon megismerhetik a legjobb termelőszövetkezetek és ktsz-ek műszaki fejlődését, továbbá a járásban élő népművészek munkáit is. Milyen állami támogatást kapnak az idén a tsz-ek? Talajjavítás, talajvédelem Ezekben a hetekben tartják zár- számadó közgyűléseiket a termelőszövetkezetek. Elemzik, értékelik a múlt év gazdálkodási eredményeit, s megvitatják azt is, hogy az új esztendőben miképpen lehet többet, olcsóbban termeim. Igaz ugyan, az idei terveket jóváhagyó közgyűlésekre csak későbben kerül sor, de az előrelátó szövetkezeti vezetők és tagok már most számba veszik lehetőségeiket, tennivalóikat, s erre egyik jó alkalom a zárszámadás időszaka. Megkönnyíti a tervezést, hogy nem csupán a régebbi és a tavalyi tapasztalatokra, tanulságokra támaszkodhatnak, hanem tanulmányozhatják annak a messzemenő támogatásnak a módozatait is, amelyben az állam részesíti a termelőszövetkezeteket Megállapíthatják, hogy saját adottságaik figyelem- bevételével hogyan tudják az ország és a maguk javára leghasznosabban gyümölcsöztetni a különféle kedvezményeket. A Magyar Közlönyben és a Mezőgazda- sági Értesítőben közzétették azokat a rendeleteket, amelyek a tszzetek az átlagosnál nagyobb költségekkel is kisebb hozamokat érnek el, mint a többiek. A szóban forgó vidékeken a földterületek megjavításához több irányú feladat elvégzése szükséges. Minthogy a népgazdaság nem mondhat le ezeknek a területeknek a terméséről sem, a talajjavítás, a vízrendezés, a fásítás és a többi munka pedig jóval meghaladja az ottani üzemek teherbíró képességét, továbbra is jelentős támogatásra van szükség a természeti viszonyok megjavításához. Államunk a népgazdasági tervben meghatározott ilyen körzetekben végzett talajjavítás, talajvédelem, vízrendezés, rét- és legelőjavítás összes költségeire vissza nem térítendő állami támogatást ad az érintett tsz-eknek. A költségek, amelyékre ez a támogatás vonatkozik, magukban foglalják a tervezés, a beruházás bonyolítási és a műszaki ellenőrzés költségeit is. Ugyancsak fontos tudnivaló, hogy a talajjavításhoz szükséges szerves, mű- és zöldtrágya, valamint a lignitpor talajjavító anyagnak számít. Ha a tsz saját ek 1965. évi állami támogatásé- {előállítású talajjavító, talajvédelnak rendszeréről, illetve a termelőszövetkezetek szakemberellátásáról szóló kormányhatározatok részletes végrehajtását szabályozzák. Köztudomású, a mezőgazdasági termelés és árutermelés fokozásának milyen kiemelkedő szerepe van népgazdaságunk továbbá erősödése, az egész nép életszínvonalának emelkedése szempontjából. Ezért fordít nagy gondot kormányzatunk arra, hogy a tsz- ek állami támogatásának rendszere a legfontosabbat, a termelés fejlesztését szolgálja. A sokféle ilyen irányú támogatás és kedvezmény közül egyike a legjelentősebbeknek az, amivel a talajjavítást, a talajvédelmet és az üzemen belüli vízrendezést segíti elő az állam. Vannak hazánknak olyan vidékei, ahol kedvezőtlenek a természeti, gazdasági és üzemi viszonyok. Az ilyen körülmények között gazdálkodó termelőszövetkemi vagy vízrendezési anyagot 'használ fel úgy, hogy a helyszínre is szállítja, akkor szintén állami támogatást vehet igénybe. Támogatja az állam azokat a termelőszövetkezeteket is, amelyek nem kiemelt körzetben működnek. Kiterjed ez az intézkedés a talajjavítási, mésztrágyázási, valamint az üzemen belüli lecsa- polási és egyéb vízrendezési munkák elvégzéséhez szükséges anyagok vételárára és a rendeltetési vasútállomásra történő szállítás költségeire. A szerves trágya és a zöldtrágya vetőmagja ellenértékének kivételével vonatkozik a kedvezmény azoknak a talajjavító anyagoknak az ellenértékére is, amelyeket a tsz maga állított elő. A talajjavítással kapcsolatos gépi munkák költségeinek ötven százaléka erejéig szintén támogatást •••' ad az állam. A gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetek első csoportjába tartozó tsz-ek esetében ez a támogatás a költségek 80 százalékát jelentheti. Ha a gépi munkákat a tsz saját gépeivel végzi el, az állami támoga tás akkor is jár neki. Ebben a;- esetben üzemviteli célokra is felhasználható a támogatás össze ge. Az üzemen belüli vízrendezésnél a földmunka minden köbmétere után tíz forint állami támo gatás illeti meg a tsz-t, ha a földmunkát saját vagy bérelt gépekkel, a szövetkezet munkaerejével végzi el. A tsz az így kapott ősz szeget is felhasználhatja üzemviteli célokra. A talajjavítási, talajvédelmi és az üzemein belüli víz- rendezési munkákhoz szükséges tervek és szakvélemények költségeit az állam megtéríti a termelőszövetkezeteknek. Új intézkedés, hogy a talajjavítás és a talajvé delem hatékonyságának fokozás;, érdekében szerződésben kel meghatározni azokat a feladatokat, amelyek egyfelől az érdekeli vállalatra, másfelől a tsz-re hárulnak. A kedvezmények igénybevételének feltétele, hogy a termelőszövetkezet hiánytalanul teljesítse szerződéses kötelezettségeit. A termelőszövetkezetek állami támogatásáról szóló kormányhatározat és a végrehajtást szabályozó miniszteri rend eletek természetesen részletesebben foglalkoznak mind a talajjavítás, mind a szőlő- és gyümölcstelepítés kedvezményeivel. Jól teszik a tsz-ek vezetői, ha nem elégszenek meg azzal, hogy ők megismerik ezeket a jogszabályokat, előírásokat Beszéljenek ezekről a tagokkal is, mutassanak rá a talajjavítás, a telepítések előnyeire és arra, hogy milyen nagy segítséget jelent ehhez az a támogatás, amelyet az állam nyújt a termelőszövetkezeteknek. (0. P.) t-r^-rarrai-rxrrmiTxív Egy forint írta: Szlavomir Mrozsek arcú férfi ült. Egyik lába netére — már felvidultak. Az élet viszontagságai megtörtek, s valósággal válságba sodortak. Figyelmemet ekkor egy újsághirdetés vonta magára: Rossz kedvű vagy? Nincsenek sikereid? Ügy véled, sorsod igazságtalan volt hozzád? Nyugdíjas, Vigasz utca 19., folyosó jobbra.” A jelzett helyen óriási volt a tolongás. A pénztárnál jegyet kellett váltani, majd sorbaállni. Tízesével engedték be a várakozókat. Amikor az én csoportom sorra került, előlépett egy altiszt és bevezetett bennünket. Rettenetes, egyszobás odúba jutottunk. Az elhanyagolt fekhelyen néhány, rongyokba burkolt beteg gyermek kuporgott. A falakra erősített zománcozott táblák a következőket hirdették: „Csak dohányozzon és köpködjön, itt úgysincs mentség r — Vagy: „Ne csukja be az ajtót — úgyis minek?” Az asztalnál egy beesett hiányzott. Miután elhelyezkedtünk az odúban, az asztalnál ülő férfi a villanyórára pillantott, köpött egyet, majd beszélni kezdett. Életéről vallott. —* Bocsássanak meg kérem, hogy nincs itt a feleségem mondotta elöljáróban —, de kórházban fekszik. Most pedig néhány szóban ismertetem helyzetemet. Minél tovább beszélt, annál jobb kedvem lett. Az ő életéhez képest az én bajaim, szinte nem is számítottak. A sorscsapások és betegségek vég nélküli láncáról hallottam. Amikor még arról beszélt, milyen körülmények között vesztette el szüleit, a jelenlévők arca kissé felélénkült, s mikor rátért első tbc-jének törtéBeszéd közben időnként feljajdult és a végefelé halkan sírdogálni kezdett. Miután befejezte elbeszélését, átszellemült arccal nézett körül és beismerte, hogy mindezek fölött még iszákos is és költségünkre hajlandó sürgősen leinni magát, ami minden bizony- nyal még többet árt majd neki. A látogatók közül néhányon kihasználták az alkalmat, hogy ezt ist végignézhessék. Lélekben megerősödve hagytam el a helyiséget. Egyik este hazafelé menet, a hídon megpillantottam emberemet. A víz lassú sodrását bámulta. Nagyon elhagyatottnak látszott. Közelebb léptem. — Csak nem történt valami újabb baj? — szólítottam meg. s- Ugyan, kérem — sóhaj- 8 tott. — Ne beszéljünk az üz- 5 leiről. Egyszerűen rossz £ kedvem van. Olyan mere- ■ ven bámulta a vizet, hogy 8 azt már nem tűrhettem. — Tudja mit — szóltam ; —, nem tudom mi lehet az, ■ de a csípőmbe már hosz- 3 szabb ideje szúrást érzek. « —» Ugyani —* élénkült fel. ■ —* Igen-igen, de ez még 3 semmi. A nyáron, amikor 5 falun voltam, mellettem £ csapott be a villám. Ügy felderült, hogy szinte ■ meghatódtam. De azért £ hozzáfűztem: — De nem talált el. Elszomorodott. Mondja, és fájt? — ■ kérdezte reménykedve. Hangjából annyi könyör- 5 gés csendült ki, hogy tiszta £ szivemből feleltem: — Bizony, nagyon. — Nos, hát én megyek — 5 búcsúzott szinte vidoran. — ■ Majd elmúlik, ugye? Fütyürészve távozott. Az- ■ óta kedvezményes belépőm £ van hozzá. (Ford.: Péter Zsuzsa) j A hentes kezébe szórtam a pénzt forintokban és fillérekben: „Tessék, 12,80”. Átvettem a becsomagolt májat és indultam volna ki a boltból, de ő megállított: „Egy forint visszajár” és nyújtotta is a pénzt. Meglepődtem. „Legyen szíves még egyszer megszámolni, nehogy ráfizessen*’ — mondtam. Egy pillantást vetett ismét a kezében tartott pénzre, aztán felém fordult: „Nincs tévedés, 13,80-at kaptam”. Megköszöntem a visszaadott 1 forintot, aztán hirtelen arra gondoltam, beírom a panaszkönyvbe, hogy így jártam. Hadd szerezzen tudomást róla a Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, hogy egy ilyen egészen jelentéktelen epizód történt 1965. január 13-án délután 5 óra tájban Békéscsabán, a Népköztársaság úti (virágüzlet melletti) hentesboltban. De aztán a panaszkönyv helyett az újság mellett döntöttem. Tudják meg mások is, hogy 1 forintot visszakaptam. A saját 1 forintomat. Mit mondjak még? —or—
