Békés Megyei Népújság, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-13 / 292. szám

1984. december 13. 5 Vasárnap KÖZÖS ÍJT Új vezetőséget választott a jogászszövetség megyei szervezete Tegnap, december 12-én tartot­ta vezetőségválasztó taggyűlését Békéscsabán, a Magyar Jogász Szövetség Békés megyei Szerveze­te. A taggyűlésen dr. Fodor György elvtárs, a szövetség me­gyei elnöke tartott beszámolót az elmúlt három év munkájáról. Beszámolt a különböző szakosz. tályak tevékenységéről, a jogászok szakmai és politikai oktatásáról, és a bírák, Ügyészek, ügyvédek, vállalati Jogászok társadalmi te­vékenységéről. A vitában dr. Qalll Aladár a konzultációs oktatás fontosságá­ról beszélt és hangsúlyozta, hogy a hallgatók igénylik az oktatásnak e formáját. Dr. Návay Dénes ja­vasolta, hogy hozzanak létre a szervezeten belül ifjúságvédelmi bizottságot. Dr. Szemenyei Bálint az orosházi csoport munkájáról beszélt, s elmondotta, hogy a jö­vőben az előadók munkájának megkönnyítése érdekében minden esetben vázlatot bocsátanak ren­delkezésre. Dr. Lukács Emil a vál­megértett, hogy egy részvény- társaság megalakulásáról lesz szó. — Persze, nem olyan egyszerű a dolog — fordult Baláshoz az ügyvédbojtár. — A kereskedel­mi törvény értelmében igazolni kell az alaptőke harminc száza­lékának egy banki folyószámlán történő befizetését. Ide nagy pénz kell. Magát a jogosítványá­ért bevesszük. Kap bizonyos számú részvényt. Mondjuk tíz százalékot. A harmincszázalékos tőkebefizetést majd úgy intéz­zük el, hogy az egyik bank ve­zére befizeti a saját pénzéből, átadja a kivonatot, aztán kiveszi a pénzt. A folyószámla már megvan, ő pedig nem veszt az üzleten. — Az kell — vette át a gon­dolatot Tetétleni —, hogy valaki felkapja az alumínium-rész­vényt. Mondjuk Vida Jenő. Vagy a GYOSZ-ból valaki. Mi a GYOSZ? A Gyáriparosok Orszá­gos Szövetsége. Jó kis banda! Nem hallott még róla? Müller felemelté főnöke asz­taláról a papírvágókést és ját­szadozni kezdett vele. lalati jogászok politikai oktatásá­ról, dr. Kiss István a szövetség szervezeti erősítéséről, dr. Vági József pedig a békéscsabai jogá­szok szervezeti éleiéről tájékoztat­ta a tagságot. Felszólalt a vitában Barna Pál elvtárs, az MSZMP Békés megyei Bizottságának munkatársa is. — Jogászainknak igen komoly szerepük van a szocialista törvé­nyesség betartásában — hangsú­lyozta, majd folytatta: — Ügyész, bíró, ügyvéd vagy vállalati jogász, ki-ki a maga te­rületén, nagymértékben hozzája, rulhat a szocialista tudat kifej­lesztéséhez. Ezután a különböző társadalmi szervezetekkel való szoros kapcso­latra kérte a tagságot. Felszólalt a taggyűlésen dr. Déry Endre elvtárs, a Magyar Jo­gász Szövetség Elnökségének tag­ja. Dr. Fodor György válaszai után megválasztották a jogászszövet- ség Békés megyei szervezetének új — De mi lesz a neve? — rán­colta homlokát Müller. — Ta­lán: Alumínium Érc és Ipar Részvénytársaság? Ugye, ügy­véd úr, ez jól hangzik? A „bojtár” nevetett. Fogai erő­sen elváltak ajkától, ínyének le­begő vöröse -látszott. Balás is vele nevetett. Végre feltűnt a kikötő a távolból. — Írja alá, hogy átadja Jogo­sítványait — kelt fel ültéből Müller, Balás vállára téve ke­zét. — Aláírom — válaszolta a mérnök —, de nekem most sür­gősen pénzre lenne szükségem. — Eszébe jutott a reggeli jele­net feleségével. Háromszázzal tartoznak a fűszeresnek. A hen­tesnél és a péknél is kifizetetlen számláik vannak. — Tessék, kap< ötezer koronát. — szólt vissza Tetétleni a pán­célszekrénytől, és Müllerre ka­csintott. Balás boldogan vette át a pénzt, amiből befizette az el­maradt zártkutatmányi díjat, rendezte kisebb adósságait és meghosszabbította zálogoédulált. Ilonka, Dodó és Berti új ru­vezetőségét. Elnöknek dr. Fodor György elvíársat, elnökhelyette­seknek dr. Oláh László, dr. Árus Tibor, dr. Kertész Márton, dr. Be. reczky Lajos elvtársakat, elnök­ségi tagoknak: dr. Vági József és dr. Pintér László elvtársakat, tit­károknak: dr. ötvös László és dr. Haraszti János elvtársakat válasz­tották. Az országos küldöttközgyűlés elnökségében dr. Fodor György, dr. ötvös László, dr. Kiss István, dr. Szemenyei Bálint, dr. Vági Jó. zsef és dr. Kovács Ferenc eivtár- sak vesznek részt. A vezetőségválasztó taggyűlés a jövő három évre vonatkozóan ha­tározatot hozott. Újszerű oktatóeszköz a politechnikai oktatás segítésére A nemrég zárult IV. megyei politechnikai kiállításon érdekes oktató segédeszköz keltette fel az érdeklődők figyelmét. Az oros­házi városi központi előkészítő­műhely által előállított fiókrend­szerű szerszámkészlettár volt ez. mely egyetlen helyen, könnyen hozzáférhető módon és szemlél­tető felsorakoztatásban tartalmaz­za mindazokat az eszközöket, me­lyek általános iskolai tanulók alapvető kéziipari munkára neve­lésének nélkülözhetetlen szerszá­mai. A megyei tanács művelődésügyi osztálya a kitűnő oktatási segéd­eszköz elterjesztését mindenben segíti. Egy komplett szerszám­készlettár — melyből Iskolánként általában egyre van szükség — 9094 forintba kerül. Ebből az ösz- szegből az Iskolai Felszereléseket Értékesítő Vállalat 4454 forintot vállalt, a fennmaradó 4640 forint értékű munkát pedig az általános Iskolák felső tagozatos tanulói végzik a megyében a politechni­kai oktatás keretében, gyakorlati munkaként. Ily módon Békés me­gyében az általános iskoláknak e fontos taneszközzel való ellátása 400 ezer forinttal kerül keveseb­be. —hr— hát, cipőt kaptak. Késő délután Balás taxit rendelt, s egy előke­lő Duna parti szálloda éttermé­be vitte a családot vacsorázni. A pincér kristálypoharakkal, herendi porcelánnal terített asz­talhoz vezette őket. Csupa ra­gyogás volt minden. — Részvényes vagyok, a gaz­dag ember! — simított végig a térdén, szalvétáján Balás és bá­torítóan nézett a megszeppent gyerekekre. — Egyetek, ameny- nyl csak belétek fér, csak egye­tek! — Nagyobbik fia elé tolta a desszertes tálat. Ilonkával ők pezsgőt Ittak, a cigány érzelmes nótát játszott. Balás behunyta szemét. Óriást ipartelepek, ha­talmas gépek jelentek meg előtte. Száz és száz épületet lá­tott a völgyekben és a dombo­kon. Előtte lzzott, forrt és lük­tetett egy óriási ipartelep. Mi­lyen kár, hogy Ilonka sokáig képtelen volt megérteni az ő munkáját, álmait. Sok áldozatot hozott a bauxitért, de lám, most jön az aranykorszak. (Folytatjuk) \ napokban ünnepeljük ha- zánkban a szlovák tanár­képzés 15. évfordulóját. Másfél évtizeddel ezelőtt, amikor végér­vényesen eldőlt Magyarországon, hogy „ki kit győz le”, s a mun­kásosztály kezébe vette a natal- mat, egyszer s mindenkorra lezá­rult a sötét korszak, amely alatt a hivatalos kormányok, az ural­mon levő kizsákmányoló osztályok úgy igyekeztek az ország élén maradni, hogy az Itt élő népek egymásra uszításával fordítsak el a dolgozók figye’mét a társadalmi bajok igazi okáról, a kizsákmá­nyolásról, s az ellene folyó harc­ról. A lenini nemzetiségi polit.ka következetes megvalósítása mesz- sze űzte már hazánkból is ezt a korszakot. Azzal, hogy megszün­tette és a törvény erejével sújtja a nemzetiségiek üldözését; a2zal, hogy egyenlő jogokat biztosít az itt élő szlovákoknak, románoknak, délszlávoknak anyanyelvűk, nem­zeti szokásaik, kultúrájuk ápolá­séra és fejlesztésére. Megyénk sok nemzetiség lakta területén is tanút vagyunk annak az óriási változásnak, amely a je­lent elválasztja a múlttól. A főis­kolák nemzetiségi tanszékeiről ki­került tanárok saját anyanyelvű- kört tanítják szlovák és román is­koláinkban a diákokat, akik fel- cseperedvón, hű és becsületes fiai lesznek a szocialista társadalom­nak, mint ahogyan szüleik is az üzemekben, termelőszövetkezetek­ben vagy a vállalatok, intézmé­nyek élén, de az országgyűlésben is állhatatosan tevékenykednek a közös ügy megvalósításán, a szo­cializmus teljes felépítésén. A lenini nemzetiségi Dolitika megvalósítása természete­sen anyagi eszközökön is múlik. A békéscsabai szlovák iskola és kollégium építési költségei mint­egy 10 millió forintba kerültek s a szlovák tankönyvek, tanítási eszközök biztosítása is szerepel az állami költségvetésben. Mégis nem elsősorban az anyagi eszkö­zökön van a hangsúly a nemzeti­ségi politika végrehajtásában, ha­nem döntően ideológiai tényező­kön, amelyek valamennyi szocia­lista ország pártjait és kormányait vezérlik a nemzetiségi kérdés megoldásában Is. Ebből követke­zik, hogy nem elég csak felülről szem előtt tartani és megvalósíta­ni a lenini nemzetiségi politikát, a rendeleteknek, hivatalos intéz­kedéseknek párosulniuk kell a tö­megek közötti ideológiai munká­val, amelynek célja, hogy meg­szüntesse azt a sokszor elszomo­rító maradlságot. a régi rendszer­ben belénk nevelt faji előítéletet, amely néha ma is felüti a fejét. Annál is inkább szükséges ez, mert akadnak még hazánkban olyanok, akik éppen az emberek tudat1 ans ágát, elmaradottságát ki­használva igyekeznek táplálni a nemzetiségiekkel szembeni ellen­ségeskedést. Nem tömeges jelen­ség ez és nem is nyíltan jelentke­zik napjainkban, és sokszor nem is tudatos tevékenységből fakad A volt uralkodó osztály tagjai közül azonban nem mindenki tudott még beleilleszkedni társadal­munkban és az ilyenek most is azon vannak, hogy zavart keltse nek, megtévesszenek embereket szembeállítsák őket egymássá' vagy más szocialista országok né peivel. [V agyon átlátszó célja van en ^” nek, ha a tudatos cselekvé* ről beszélünk; bizalmatlanságé kelteni a testvéri népek, nemzet' ségek iránt, mely éppen a közé' szocialista útról, a lenini nemző tiségi politika következetes végre hajtásától való eltérítést ered mi nyezné. De mindenki tudja ha­zánkban, hogy hova vezetett mái nemegyszer ennek az évszázad­nak a történetében a nacionalista út. Az Imperializmus politikájú ez. mely úgy szeretné fenntartan uralmát, hogy megossza a népe­ket. Ennek a nacionalista szellem­nek a hatása érződik még nálunk ts, hiszen a Nyugattal való kap­csolatok szélesedése révén számos csatornán eljuthatnak a szocia­lista országokba az Idegen eszmei áramlatok. Hogyan jelentkezik ez. a hatás? Dírálják például a szocialista országok együttműködését, íélremagyarázzák a nemzetkö :i kooperációt, hogy „egyes esetek­ben” az sérti a magyar érdekeket. Ám könnyen be lehet bizonyítani ennek ellenkezőjét hiteles adatok­kal, hogy a szocialista országok együttműködése, a közös vállala­tok, vagonpark létrehozása, a sza­kosítás éppen hogy fejleszti nép­gazdaságunkat, méghozzá gyor-. sabb ütemben, mint valaha az­előtt. Másrészt a környező szocia­lista országokban élő magyar nemzetiségiek helyzetét torzítják el és igyekeznek hangulatot kel­teni a testvérországok ellen, ame­lyekben pedig ugyanolyan nem­zetiségi politika érvényesül, mint hazánkban, hisz ezekben az or­szágokban Is proletárdiktatúra van. A marxizmus—leninizmus terje­dése révén azonban mind többen Ismerik fel a nacionalizmus lé­nyegét és célját. Mind többen lát­ják, hogy a nacionalizmus elfor­dulást jelent mindentől, ami ösz- szefűzl a szocializmust építő né­peket. Mind többen látják, hogy az új társadalmat építő nép-k nemzetközi összefogása biztosít­hatja csak mindannyiunk szemára a békés és nyugodt munka lehető­ségét, népeink állandóan növekvő eredményeit jy| inden becsületes embernek kötelessége ezt újra és újra megmagyarázni annak, aki míg nem érti, akit még gondolati rab­ságban tartanak a maradi néze­tek. Egész mai életünkkel példáz­hatjuk, hogy mit eredményezett hazánkban is a tegnap állandó rettegésével, nélkülözéseivel és háborús, nacionalista politikájá­val szemben a szocializmus építé­sét célul tűző mai társadalom, amelynek éltető eleme a testvéri népeket váll váll mellé tömörítő internacionalizmus. Varga Dezső felhívjuk szarvas község i Ákosainak figyelmét, HOGY A SÜTŐÜZEM 20 KV-OS BERENDEZÉSÉT 1964. DECEMBER 12-TÖL FESZÜLTSÉG ALATTINAK KELL TEKINTENI. A VEZETÉK MEGKÖZELÍTÉSE ÉS ÉRINTÉSE ÉLETVESZÉLYES ÉS HALÁLOS. ÉM BÉKÉS MEGYEI Állami építőipari vállalat 29279 Kiállítás az orosházi múzeumban Vasárnap délelőtt nyílt meg Orosházán a Szántó Kovács József Múzeumban Szokolay Sándor festőművész első önálló kiállítá­sa. A kiállítás megnyitóján igen sok érdeklődő jelent meg. Ké­pünkön: Bumilrás Mihály, a járási tanács elnöke (balról) és a kiállító művész a tárlat egyik érdekes képét nézik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents