Békés Megyei Népújság, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-13 / 292. szám

1964. december 13. 4 Vasárnap Automatikus berendezéssel „etetik” a nagykazánt a békéscsa­bai téglagyár I-cs számú telepén. (Fotó: Malmos) Január 1-től megszűnik a Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézet megyei alközpontja — Hatáskörét a Társadalombiztosítási Igazgatóság és a KISZÖV veszi át U!o!só ülésé! tario'ta a KSZKBi megyei választmánya he­A Kisipari Szövetkezeti Köl­csönös Biztosító Intézet megyei alközpontjának választmánya de­cember 11-én, pénteken tartotta utolsó választmányi ülését Békés­csabán, a KlOSZ-székházban. Ugyanis az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendelete szerint az al­központ 1965. január 1-ig megszű­nik. A biztosítottak ügyeinek in­tézését, az alközpont hatáskörét újévtől kezdve a Társadalombiz­tosítási Megyei Igazgatóság, illet­ve a KISZÖV gyakorolja. A vá­lasztmányi ülésen megjelent Mol­nár Gyula, a KSZKBI Országos Központjának munkatársa, Be- reczki Sándor, a Társadalombiz­Mérnökök továbbképzése — Kihelyezett tanfolyamok Békéscsabán — Magas színvonalú előadások, konzultációk — Megyénk műszaki értelmiségére egyre inkább jellemző a tudo­mány és technika fejlődésére való eleven odafigyelés. Ebben kétség­telenül nagy szerepe van annak a ténynek, hogy a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének megyei intéző bi­zottsága két éve fórumot igyek­szik biztosítani a vitáknak, szív­ügyének tartja a műszakiak akti­vizálását, továbbképzését, s ez­által a műszaki irányítás haté­konyságának fokozását. Csakis az elismerés hangján le­het szólni például arról, hogy az intéző bizottság munkálkodása nyomán megyénk mérnökeinek továbbképzését december eleje óta Békéscsabán biztosítják. Elad­dig a Mérnöki Továbbképző Inté­zet Budapesten gondoskodott ar­ról, hogy a továbbtanulás, önkép­zés intézményesen biztosítva le­gyen. A mérnököknek a rendsze­res utazás sok fáradságba, a vál­lalatoknak nem kevés pénzbe ke­rült. Sokan az időveszteség és a fárasztó utazás miatt hanyagolták továbbképzésüket. Ezt látva, tud­va határozta el a MTESZ me- ntéző bizottsága, hogy kéri ,’I-t , létesítsen kihelyezett /amot Békéscsabán. A kérés gyei az I tani meg’ sok őzül már több lezajlott s;l Technika Házában, ahol kellemes környezetben, különféle technikai felszerelések segítségével tanul­hatnak a mérnökök. December elején kétirányú to­vábbképzés induU meg. Az épí­tőipari és a gépészeti témák iránt érdeklődő mérnökök alakítottak csoportot. Az építőipari mérnö­kök tanfolyamán december 4-én és 10-én a Függönyfalak című témáról Sipos Albin, az Építéstu­dományi Egyesület kutatómérnö­ke értekezett. Vetítettképes elő­adását nagy tetszéssel fogadta a 28 főnyi hallgatóság mindkét eset­ben. Az odaadó figyelem egyrészt a szuggesztív előadó, másrészt a rendkívül érdekes téma érde­me. A függönyfalas építészeti megoldásról — mely a műanya­gok alkalmazását teszi lehetővé — meglehetősen hézagos ismere­tekkel rendelkeztek korábban az építészmérnökök. Az igen gazda­ságos, hagyományokkal szakító megoldás Franciaországban, Ame­rikában, Nyugat-Németországban már elterjedt, hazánkban kísérle­tek. tárgya. Főként irodaépületek készítésénél alkalmazható. Sipos Albin beszámolt a hazai eredmé­nyekről és saját kísérleteiről is, majd konzultáción válaszolt az Ugatásra talált, az előadá- I érdeklődők kérdéseire. Az első tanfolyamot rövidesen ÜNNEPI MEGLEPETÉS! Gyapjúsál 60,------- 126,— Ft-ig. M onofii nylonkendő 63,— — 90,— Ft-ig. Bánion női kesztyű 50,-------- 68,— Ft-ig. N ylon női hálóing 230,— Ft Krisztina hálóing 120,------ 150,—r Ft-ig. N e-Va fiúing, fehér 37,-------- 93,— Ft-ig. . 4209 követi a második. Az építészmér­nökök, technikusok legközelebb a paneles építkezéssel foglalkoz­nak. A gépészeti témákkal foglalko­zó továbbképző tanfolyamra fő­ként elektromossági szakembereit, a DÁV mérnökei, a megyei ter­vezőiroda és a Békés megyei Ál­lami Építőipari Vállalat gépész- mérnökei jelentkeztek. Az első tanfolyamon hat órában az érin­tésvédelem elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkoznak, a má­sodik (38 órás) tanfolyamon a kor­szerű világítási berendezések ter­vezésével és méretezésével. Hu­szonnyolcán jelentkeztek tovább­képzésre. Az intéző bizottság reméli, hogy a közlekedés területén dolgozó mérnökök is bekapcsolódnak a békéscsabai továbbképzésbe és él­nek a lehetőséggel a GTE mérnö­kei is. Ha jelzik igényüket, to­vábbképzésüket örömmel elősegí­tik. (pallag) tosítási Megyei Igazgatóság lyettes vezetője. Goldberger János, a KISZÖV megyei elnöke nyitotta meg a tanácskozást, majd Molnár Fe­renc, a KSZKBI megyei alközpont­jának vezetője ismertette a me­gyei vezetőség beszámolóját, amelyben a KSZKBI fennállása óta eltelt időszak munkáját érté­kelte. A megyei alközpont több mint egy évtizedes fennállása alatt a szövetkezeti tagság, a felettes szervek megelégedésére látta el feladatait — mondotta többek kö­zött. — A biztosítottak évi átlagos létszáma kilencezer volt, a csa­ládtagokat is figyelembe véve, az alközpont mintegy 27 ezer ember társadalombiztosítási és szociális ügyeit intézte. Az alközpont ap­parátusának tevékenységét hatha­tósan támogatták a társadalmi szervek, a megyei választmány, annak tagjaiból alakult vezetőség és a ktsz-ekben működő munka- védelmi és szociális bizottságok, valamint a nyugdíjügy albizottság. A megyei alközpont tevékeny­ségét jól szemléltetik a következő adatok is. Különböző készpénz­szolgáltatás címén évenként 1 millió 237 ezer forintot, táppénz címén 3 millió 186 ezer forintot fizetett ki. Családi pótlékként éves átlagban 1 millió 955 ezer forintot folyósítottak. Orvosi költ­ség, kórházi ápolás fedezésére évenként mintegy 12—13 millió forintot térítettek az egészség- ügyi szerveknek. Az alközpont dolgozói sokrétű munkájukat megfelelő körültekintéssel és hoz­záértéssel látták el a szövetkezeti tagok általános megelégedésére. A beszámolóban elhangzott, hogy a január 1-től megváltozó szervezeti felépítés ellenére válto­zatlan marad a szövetkezeti dol­gozók társadalombiztosítási szol­gáltatásokra való jogosultsága. Sőt, ebben bizonyos fokú ügyinté­zési gyorsulás is várható, mivel Gyulán társadalombiztosítási ki- rendeltség működik. E kirendelt­séghez tartozó szövetkezeti bizto­sítottak január 1-től már ott kap­ják meg a szükséges szolgáltatá­sokat, útiköltséget, anyasági, ter­hességi segélyt, valamint új meg­betegedés esetén a táppénzt. A szervezeti változással természete­sen előadódhatnak kisebb zökke­nők, azonban — amint a megyei választmány ülésén elhangzott — ezeket igyekeznek csökkenteni. A szervezeti változással nem csor­bulnak a biztosítottak jogai. Vál­tozatlan marad a szövetkezeti ta­gok társadalombiztosítási szolgál­tatások iránti jogosultsága, mivel — és ezt a rendelet is kimondja — a KSZKBI által ellátott társa­dalombiztosításra vonatkozó jog­szabályok rendelkezései hatályban maradnak. Ez azt jelenti, hogy a szövetkezeti tagokat és család­tagjaikat a jövőben is megilletik mindazok a szolgáltatások, melye­ket eddig is élveztek. Nem válto­zik a szövetkezeti dolgozók üdül­tetési rendszere sem. A beutalók elosztását a jövőben a KISZÖV, illetve a ktsz-ekben a munkavé­delmi és szociális bizottságok lát­ják el. A KISZÖV hatásköre az üzemi balesetek és foglalkozási betegségek következtében meg­rokkant szövetkezeti dolgozók re­habilitációs ügyeinek, valamint a kivételes ellátási kérelmek inté­zésével bővül. A vezetőség munkájáról szóló beszámolót az ellenőrző bizottság jelentése egészítette ki. A referá­tum, amelyet Szabó Mihály, az ellenőrző bizottság elnöke terjesz­tett a választmányi ülés elé, meg­erősítette azt, hogy az alközpont a törvényeknek, az alapszabálynak megfelelően működött a megyé­ben. A beszámolókat vita követ­te, majd a megyei választmány a vezetőségnek és az ellenőrző bi­zottságnak megadta a felment­vényt. Ezzel lényegében a megyei választmány funkciója is meg­szűnt. Mindez azonban — amint azt hangsúlyozzák — egyáltalán nem befolyásolja a mintegy kilencezer biztosított és hozzátartozóik ügye­inek, gondjainak intézését a jö­vőben. P. P. SZOTS ISTVÁN: Dokumentumregény VII. AZ ELSŐ KAPAVÁGÁS A rakparton élénk forgalom volt. A lehorgonyzóit, füstölgő kéményű uszályba deszkaládá­kat hordtak a munkások. A kor­mányos a hídon állva, fehér ka­rikákat fújt pipájából a Duna barnás vize fölé. Néha lekiabált a pallón lépegetőkre: — Mozogjon, mérnök úr, mo­zogjon! — szólt rá Balásra is... és... úgy látszik — különös kedvvel. Ez a nagy darab ember olyan sután fogja a ládát, mint egy gyerek. Annyi mostanában ez a nadrágos fajta, reggel hú­szán is álltak a bódé előtt. Balás este Abzingemél vacso­rázott. Panaszkodott, hogy egy kincset, melynek kiaknázása annyi lehetőséget rejt magában, mindenütt visszadobnak. A franciák a tuniszi foszfátért, az angolok az olajért, az amerikai­ak az alaszkai aranyért háború­kat vívtak... A magyar bauxit pedig itt hever, csak le kéne ha­jolni érte. És ő, a felfedező, lá­dákat cipel. — Szerezz valami inas tőzsdésfélét — tanácsolta barátja. — Különben: én isme­rek egyet. Az illetőnek volt egy aranybánya-érdekeltsége Er­délyben és azt hiszem, ma is szívesen foglalkozik ásványi kin­csekkel. Meg kell próbálni. Balás megfogadta barátja ta­nácsát. Az öreg tőzsdés gondosan áttanulmányozta az expozét és lassan morzsolgatta ujjai kö­zött a vörös agyagot. — Idefigyeljen, barátom! Ön már sorbajárta a bankokat eredmény nélkül, de ajánlhatok magának egy ügyvédet, aki egyszer nagy segítségemre volt. Nem a Jackay Club tagja, de ügyes, rámenős ember a dr. Te- tétleni Ármip. Balás még aznap megjelent az ügyvéd Fürdő utcai irodájá­ban. A porosodó akták, fényes bőrfotelek között dr. Tetétleni izgatottan hallgatta az ismeret­lent. Az illendőség kedvéért azonban ő is tiltakozott. — Tudja maga, milyen átko­zottul nehéz dolog ez?... Ma­gyarországot nem lehet hasonlí­tani Angliához, ahol nem léte­ző dél-afrikai gyémántmezőkre is lehet bányavállalatokat alapí­tani és kis névértékű részvénye­ket jóhiszemű emberekre rásóz­ni. A bauxit egyelőre csak pa­pír. Pesten látni akarják, mit vesznek. A kőszént azért kap­kodják el, mert tudják, hogy ott van Tatán. Ez a bauxit-do- log nehéz... nehéz... No, de azért ne keseredjen el, megkíséreljük, hátha sikerül valami. Idáig jutott a szavakkal Te­tétleni ügyvéd, amikor kopogtak az ajtón. Az ügyvédbojtár, Mül­ler József doktor lépett a szo­bába. Tetétleni rögtön tájékoz­tatta a bauxit-ügyről. Balás csak elképedve hallgatta a számára idegen kifejezéseket: apport, ázsió, kontó, de annyit mindjárt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents