Békés Megyei Népújság, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-13 / 292. szám

1994. december IS. fí Vasárnap Beszédes számok: • • Kilencvenmillió forintos közös vagyonnal jubilál a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz Megyénk egyik legnagyobb és leghíresebb termelőszövelkszete, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz tizenöt éves. A jubileumi évfor­duló alkalmából kerestük fel őket, kíváncsiak voltunk, hogy milyen eredményt értek el rövid másfél évtized alatt? A könyvelőségen egy mindentudó kiskönyvet ta­láltunk, amibe a legfontosabb mutatókat pontosan vezetik. Kiderült többek között, hogy 15 évvel ezelőtt pontosan 13-an alakították a szövetkezetét, egy­kori agrárproletárok, akiknek jó­formán csak a szorgalmuk, aka­ratuk volt. Másfél évtized alatt több megrázkódtatás érte a kol­lektívát, nem egy esztendőt zár­tak mérleghiánnyal, sokat bírál­ták a vezetőséget joggal és jogta­lanul. Köztudomású ugyanis, hogy az éhes ember ingerlékenvebb, mérgesebb, néha meggondolatla­nul is megbántja a másikat. Ez történt gyakran azokban a nehéz években, amikor még kenyémek- valót sem tudtak biztosítani ele­get, nemhogy ruházkodásra és más nagyobb beruházásra futotta volna a közös keresetből. Szerencsére ez már a múlté, öt év óta rendszerint 15 ezer forintot meghaladja az éves átlagkereset. Náluk rendezték be az ország ; legszebb, legkorszerűbb termelő- ‘ szövetkezeti üzemi konyháját, itt dolgozik talán a legtöbb fiatal a területhez viszonyítva. Mindenki megtalálja a számítását, aki sze­ret dolgozni. Helyszűke miatt csu­pán néhány számadatot közlünk abból, hogy mennyit fejlődött a híres Vörös Csillag Tsz s mivel ünnepli a jubileumi évfordulót. A tízezer holdas Vörös Csillag Tsz-ben a közös vagyon értéke eléri a 90 millió forintoj;. Az utóbbi öt év alatt emelkedett 22 millióról ennyire. Csupán a tiszta vagyonból 40 ezer forintnál több jut egy tagra. Nem lenne teljes a kép, ha nem beszélnénk az áruértékesítésről. Évről évre több tejet, húst, zsírt, gabonát — és ezen túl gyümölcsöt is — ad a népgazdaságnak. Csu­pán az utóbbi öt év alatt összesen 743 vagon búzát adott az állam­nak. lOCá-ben mintegy 50 millió forint értéket termeltek s az áru­értékesítésük meghaladja a 33 millió forintot. Dicséretére válik ennek a jól együttműködő kollektívának az is, hogy a sikerek titkát nem rejti véka alá. Nemcsak a szeghalmi járásból, de az egész megyéből járnak ide tapasztalatcserére. A vezetőség és a tagság egyaránt szívesen ad felvilágosítást a leg­aprólékosabb kérdésekben is. Elmondják, mit hogyan csíráinak. 19J4-ben például a rendkívüli egérkór és a kedvezetőien időjá­rás ellenére csupán lucernamag­ból négy vagonnal értékesítettek. Termelési és a kártevők ellem vé­dekezésben szerzett tapasztalatai­kat már ismeri a megye. A sze­szélyes. ő-zi időj írás ellenére ide­jében elvetettek, betakarítottak, heteken át dolgoztak a tagok és családtagok szünet nélkül. Ami­kor végeztek a sajátjukkal, segí­tettek a környékben másoknak. A jó munka után gazdag jesz a 15. zárszámadás. Ennek tudatában öröm a jubHó'ás és az egész nagy „családnak” boldog lesz a kará­csony. Ary Róza fl hibridkukorica-termelés eredményeiről és hibáiról Kondoros legjobb baromfitenyésztői Kondoros három termelőszövetkezete közül a baromfitenyész­tésben a Lenin Tsz érte el eddig a legjobb eredményeket, s eb­ben nagy segítséget adott dr. Klára Géza a tsz állatorvosa is. Jövőre is ez a termelő,zövetke eí szállítja a lcgiíibb baromfit a feldolgozó vállalatnak, összesen 900 mázsa átadására kötött szerződést. 1600 lakást építettünk a határo­zat megjelenése óta. Sikereinkhez a szorgalmasan dolgozó munkások mellett ko­moly segítséget nyújtottak a pártközpont, a megyei párt- és tanácsi szervek, az Országos Tervhivatal, a konzervipari, a hűtőipari, a nyomda- és kötött­ipari, az építőipari igazgatóság. Nem mondhatjuk ezt el a pa­mutszövőipari, a téglaipari és a húsipari igazgatóságról. A létszámban is megnöveke­dett munkásoknak 45 százalék­kal több bért fizetnek ki válla­lataink ebben az esztendőben, mint a határozat megjelenésé­nek időszakában. Az átlagkere­set a második ötéves terv idő­szakában 6—8 %-kal növeke­dett, a reálbérnövekedés a ter­melékenység és az önköltség kedvezőtlen alakulása miatt va­lamivel alacsonyabb, 4—5 száza­lék között mozog. Ezzel nyilván nem lehetünk megelégedve, bár ennek mi is oka vagyunk, mert a műszaki fejlesztés mellett sok­kal hatékonyabban kel; foglal­koznunk a munkaidő jobb ki­használásával, a mumcafegyelem megszilárdításéval. A munkások, illetve a város lakossága körében a legkomo­lyabb problémát, felkészültséget a kedvezőtlen lakáshelyzet okozza, annak ellenére, hogy a Központi Bizottság határozatá­nak végrehajtásáért erőnkhöz képest mindent megtettünk, a lakásépítési programunkat útem- szerűen teljesítjük. Az elmúlt hat évben több mint másfél ezer család kapott vagy épített haj­lékot, mégsem csökkent a lakás­igénylők száma, hanem növeke­dett és ez idő szerint meghaladja a 2GD0-at. Minden túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy minden ötödik lakosnak nem megfelelő a lakása. Ilyen körülmények között nem csoda, ha a lakásel­osztásnak nagyon sok a társa­dalmi ellenőre. Nem lehet, de nem is akarjuk azt eltitkolni, hogy az elosztásnál nem érvé­nyesült a Központi Bizottság ha­tározatának szelleme. A városi páit-vb nyomatékosan felhívta az állami apparátusban dolgozó vezető állású kommunisták fi­gyelmét, hogyan szánjanak szembe a különböző befolyá­sokkal és a felépült lakásoknak legalább 70 százalékát a mun­kások kapják meg. A kulturális kérdésekkel kap­csolatos főbb irányelvek megva­lósítása városunkban eredmé­nyesen folyik, különösen azok­ban az iskolatípusokban, ame­lyek városunkban működnek vagy ahol kihelyezett osztályt hoztak létre. Állandóan növek­szik a felnőttoktatás, az 1964— 65-ös oktatási évben csaknem háromezer dolgozót iskoláztak be általános, illetve középiskolai oktatásba. A gimnáziumban és más technikumokban a nappali tagozatú hallgatók száma 2425, ugyanezen iskolatípusokban 2538 felnőtt do'gozó tanul. Ha szám­ba vesszük a párt- és a tömeg­szervezetek által szervezett ok­tatást és a k'ü'ör.böző tanfolya­mokat, akkor azt látjuk, hogy a város felnőtt lakossága közül minden harmadik ember tanul. A fiatalabb, 40—50 éven aluli dolgozók zöme valamilyen szer­vezett oktatásban vesz részt. Ha ehhez még hozzáadjuk, hogy a televízió 1958-ban olyan ritka volt mint a fehér holló, ma pe­dig már csaknem ötezer család kulturális igényeit elégíti ki, akkor a fejlődés e téren is nyil­vánvaló. Hiba lenne nem látni, hogy párt és a vállalatok veze­tői nem mindig tudnak megbir­kózni a tanulás feltételeinek biz­tosítósával. Sokszor elkedvetle­níti az állami oktatásban részt vevőket az, hogy nem tudnak minden konzultáción vagy más foglalkozásokon részt venni, ne­héz összeegyeztetni a tanulmá­nyi szabadságot stb. Vélemé­nyünk szerint minden üzem, vállalat átmeneti, némi áldozat- vállalása megtérül, ha a művel­tebb dolgozók nagyobb szakérte­lemmel végzik feladatukat. Összegezve: a város dolgozói­nak egyre változó arculatát ösz- sze sem lehet hasonlítani a fel- szabadu'ós előtti időszakkal. A Központi Bizottság határozatá­nak szelleme a második ötéves terv célkitűzéseiben megtalálha­tó. Ha ezeket a célkitűzéseket nemcsak általában, hanem rész­leteiben is végrehajtjuk, akkor megteremtjük további fejlődé­sünk szilárd alapjait. Tovább szilárdítjuk a munkásosztály el­vi, politikai egységét és ezen ke­resztül vezető szerepét. Nap mint nap' gazdagabbak és művelteb­bek leszünk. Várni Mihály az MSZMP Eít és"sabal Vároc' Bizottságának munkatársa AZZAL A GONDOLATTAL ke­restük fel a Hidasháti Állami Gazdaság hibridüzemét, hogy az idei magasabb kukoricatermés megnövelte erre a szezonra az üzem feladatát. Meglepődve hal­lottuk azonban Asztalos Károly üzemvezetőtől, hogy a tavalyinál kevesebb a munkájuk. Megma­gyarázta az okokat is. Azzal kezdte, hogy a Szarvasi— 1-es silókukorica fajta előállttá át nem vállalták a gazdaságok 550 holdon azért, mert mindössze 10—11 múzsa magot terem. Csu­pán ebből 50 mázsa fém-’áro'ás esik ki az üzem ez évi tervéből. A nyugatnémet cégek rendelésé­re termelt kukoricafajta sem vál­totta be a hozzáfűzött reménye­ket. A Hidasháti Állami Gazda­ságban kétszer verte el a jég s emiatt csak 10 mázsa átlaggal fi­zetett. A békési Kossuth Tsz-ben nem érté ugyan jégverés ezt a fajtát,’ de 14 mázsánál többet nem tudtak elérni holdanként. Ellenben a Szegedi—71-es korai fajta és a Martonvá'óri—48-as hibrid e’őállítá^a elég jól sikerült a legtöbb gazdaságban. Például az állami gazdaságokban ebből a Jajtából 1G—17 mázsa a tervköte­lezettség ezzel szemben többek közt a kondoroisi Dolgozók Tsz 124 holdon 20.3 mázsa szemes ter­mést ért el. Kiváló eredményt ért el az Mv—ÍO-asból a Hidasháti Állami Gazdaság: 583 holdról át­lag 20,84 mázsa májusi morzsoltat takarított be. A Hidasháti Állami Gazdaságban Mv—1-esből 20 má­zsán felüli, a kamuti Kossuth Tsz-ben 18 5, a békési Kossuth Tsz-ben pedig 18 mázsa termést értek el. Az ilyen és a nascnló jó terméseredmények lehetővé te­szik, hogy az üzem az idén mint­egy 340 vagon fémzárolt hibrid vetőmagot állítson elő, azaz, hogy teljesítse az ez évi tervét. ASZTALOS KÁROLY elsorolta, hogy a nyár folyamán sem állt kihasználatlanul a hibridüzem. Amikor szükség volt rá, szárítot­ták a kombájnok által aratott ga­bonát, aztán pedig folyamatosan mintegy 300 vagon búzát tisztítot­tak ki. Ebből 130 vagon Bezosz- tája—1 és Fertődi—293-as fajtát fémzároltak vetőmagnak. Fémzá­roltak és kalibráltak 16 vagon borsót is. Ezek után azt kérdeztük mrg Asztalos Károlytól, hogy ml a véleménye az idén termelt hibrid kukorica minőségéről. E kérdés feltevésekor nem gondoltuk, hogy a kukoricatermelés hibáinak egész lavináját indítottuk el. A minőséggel kapcsolatban elmon­dotta Asztalos Károly, hogy első­sorban a mezei pockok és az ege­rek okoztak jelentős kárt. Több gazdaságból de főleg a körös tár­csái Petőfiből olyan hibrid kuko­ricát hoztak, amelynek 20—25 százaléka egérrágott. A beszállí­tott összkukorica-mennyiségbő' más években leginkább 25—30 százalék volt az úgynevezett hul­ladék. Most a nagyfokú mezei pocok kártevés miatt ez igencsak eléri a 40 százalékot. Ennek oka az is, hogy a gazdaságokban vagy nem érnek rá, vagy nem merik kiválogatni a hibrid kukoricát, ezért olyat is hoznak, amiért csak szokvány minőségű értéket kap­nak. A 95 százalékon felüli tisz­taságú hibrid kukorica mázsájá­ért ugyanis másfél mázsa szok­vány minőségű jár. Csakis a 95 százalékon felüli tisztaságút ér­demes beszámítani. Az ennél ayen- gébb minőségűre kár a munka­időt és a fuvarköltséget pazarolni. A HIBRID KUKORICA ter­melésének az idén az volt a leg­főbb jellemzője, hogy kevés volt a tőszám. Ezt előidézte az is, hogy a tavalyi hibridek megterméke- nyülése nem a legjobban sikerült, vagyis az éréskeri csapadékhiány miatt csökkent a csírázóképessé­gük. Azonban az alacsony főszá­mot nem ez idézte elő elsősorban, hanem az, hogy a traktorosok többsége elsieti a vetést is és a kultivátorozást is. Hiba az, hogy a traktorosokat minden gazdaság­ban a bevetett és megkultivátoro- zott terület nagysága és nem a munka minősége, a termés meny- nyisége szerint bérezik. Ezért siet­nek a vetéskor, mit sem törődve azzal, hogy görbékké válnak a sorok s a nagy sebesség miatt nem megfelelő adagú magot vet a gép. A lehető legnagyobb sebes­séggel történik a kultiválorozás is, és nyilvánvaló, hogy a görbe sorokból sok tövet kivágnak. A hibridkukorica-előállítással foglalkozó gazdaságok közül azért értek el kevesen kiugró termés- eredményt, mert a kívántnál 3500—4000 tőáilománnyal keve­sebbet termeltek. Az ideális 18— 20 ezres tőállományt II. kereszte­zés esetén el lehet érni noldan- ként 8 kilogramm vetőmaggal. De csak abban az esetben, ha a traktorosok nem kapcsolnak a legmagasabb sebességre sem a vetéskor, sem a kultivátorozás- kor. A hibridkukorioa-termelés ’’övedelmezősége szempontjából természetesen nélkülözhetetlen a jó táperőben lévő és ősszel mély­szántott talaj. E feltételek meg­teremtésével nem nagyon dicse­kedhetnek termelőszövetkezete­ink, hiszen az idén alaposan el­maradtak a szervestrágya-Kihor- dóssal és a mélyszántással is. K. I. A DEKEKEGYHÁZI HUNYADI MTSZ azonnali belépéssel mérleg­képes FŐKÖNYVELŐT és gyakorlott beosztott könyvelőt keres. Bérezés megegyezés szerint. A főkönyvelő ré­szére január 1-től állami támogatás lehetséges. Je­lentkezés a tsz központjá­ban: Derek egyháza, Kossuth utca 18. sz. 31649 Egy kétiovas fogai SZERSZÁMMAL, LOVAKKAL EGYÜTT ELADÓ TSZ-NEK, FMSZ-NEK VAGY ZÜLETNEK. MEGTEKINTHETŐ A MÉK OROSHÁZI KIRENDELTSÉGÉN, TÁNCSICS UTCA 24. ALATT. MÁS Kö-

Next

/
Thumbnails
Contents