Békés Megyei Népújság, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-12 / 291. szám
december 12. 3 Szombat Naponta 11—12 ezer pulykát és 15—16 ezer csirkét, tyúkot, gyöngyöst dolgoznak fel Az Országos Baromfiipari Vállalat békéscsabai telepén ielenleg naponta 11—12 ezer pulykát és 15—16 ezer csirkét, tyúkot, gyöngyöst dolgoznak fél. A pulyka 8—10 százalékkal jobb minőségű és 60—70 százalékkal több, mint tavaly volt véráru szállítása már befejezés előtt álL Az idén a tervezettnél előreláthatólag 100 vagonnal több baromfi és 19 millióval több tojás kerül feldolgozásra. Fulykából és csirkéből ebben az évben különösen megmutatkozik a nagyüzemi Kövéróruból (libából, kacsából) csak jó minőségű hízott árut vett átT a BARNEVÁL, emiatt a feldolgozásban néhány nap eltolódás következett be. A libamájban nem mutatkozott javulás, az átlagsúly 16—20 deka volt A kötermelés előnye. Jövőre a vállalat naposlibából és kacsából a termelőknek négyszer annyit biztosít, mint az idén és ezzel lehetőséget nyújt a kövér- áru mennyiségének további növelésére. Az Endrődi Fmsz hizlaldája segíti a lakosság húsellátását Csaknem tíz éve, hogy az Endrődi Földművesszövetkezet a községi szervek támogatásával, 90 ezer forintos költséggel létrehozott egy hizlaldát, hogy segítse a lakosság jobb húsellátását Azóta a hizlalás rendszeressé vált s évente átlagosan mintegy 180— 200 sertést adnak át a kereskedelemnek, illetve a földművesszövetkezet vendéglátóipari egységeinek. A sertéshús 60 százalékát a lakosság ellátására hozzák forgalomba, 40 százaléka pedig a vendéglátóipari egységekben kerül feldolgozásra. Tanai Ferenc, a földművesszövetkezet igazgatósági elnöke elmondotta, hogy a hizlalda üzemeltetésével a cél a lakosság hússzükségletének biztosítása és megfelelő kielégítése. Bár sokszor nehézségekkel küzdenek, mivel gondot okoz a süldők beszerzése, valamint a takarmány biztosítása, a lehetőségekhez mérten igyekeznek megfelelő hizla- lási alapot biztosítani. Ez év elején a szövetkezet igazgatósága határozatot hozott arra, hogy 12 anyakocát állítanak be, hogy ezzel biztosítsák a hízóalapot. Jelenleg 52 süldőt hizlalnak és február elejére 80—90 kismalacra számítanak, amelyeket idővel szintén beállítanak hizlalásra. Az anyakocák részére megfelelő fiaztatót akarnak biztosítani, ezért tovább bővítik az épületet. Ehhez a munkához a földművesszövetkezet dolgozói és vezetőségi tagjai eddig mintegy 12 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá. A tagság vállalta, hogy az építkezés befejezéséig továbbra is segíti társadalmi munkával a hizlalda bővítését. Sztanyik Károly Ma: itasásos borjúnevelői tanfolyam kezdődik Gyomán Ma, szombaton fejeződik be a két hét óta tartó tej kezelői tanfolyam Gyomán. A tejkezelők helyét máris az itatásos borjúnevelői tanfolyam mintegy 40—45 hallgatója foglalja el ugyancsak két hétre. A hallgatók megismerkednek az itatásos borjúnevelés gazdaságosságával, de sok ismeretet szereznek ahhoz is, hogy miként lehet tovább javítani a tejtermelést megfelelő minőségű és ad ágú takarmányozással. Egy leltározó bizottság naplójából November 9-én, megyénkben legelsőnek kezdték meg a zárszámadás előkészítéséhez nélkülözhetetlen vagyontárgyak és anyagi eszközök leltározását a murányi Lenin Tsz-ben. Azért ilyen korán, mert úgy döntöttek, hogy a számbavétel precíz pontossága érdekében az eddigiektől eltérően nem három, hanem csak egy bizottságra bízzák a leltározást. Azt, hogy végül ez így sikerül-e, még nem lehet tudni. Annyi azonban bizonyos, hogy a D. Szabó Sándor ellenőrző bizottsági tagból, Lehoczki János könyvelőből és Szabó József igazgatósági tagból álló bizottság lelkiismeretesen, jól dolgozik aszerint az ütemterv szerint, amit a szövetkezet főkönyvelője, Hadobás Antal- né készített el. Hiányt törekből, s*almából November 9 és 13-a között a szálastakarmány-készletet leltározták. Csakhamar megállapították, hogy a törekből is, a szalmából is hiány mutatkozik. A brigádvezetők hadakoztak ez ellen a megállapítás ellen, végül kiderült, hogy azért mutatkozik hiány, mert a szövetkezeti gazdáknak a szerves trágya ellenében elszállított szalma- és törekmennyiséget nem könyvelték el. Ha mór a szalma-és törekkazlak számbavétele miatt végig kellett járniuk a majorokat, egyúttal szemügyre vették a termeléshez nélkülözhetetlen szervestrágya- készleteket is. Nem sokat kellett szemlélődjenek ahhoz, hogy megállapítsák: a szerves trágya szinte egyetlen majorban sincs megfelelően szarvasba rakva és leföldelve. Mentegetőzés erre is akadt, az, hogy mindenkit nagyon lefoglalt a sok és nehéz őszi betakarítás és vetés. A szövetkezet vezetősége nem elégedett meg ezzel a mentegetőzéssel. Miután a leltározó bizottság beszámolt tapasztalatairól, mindjárt intézkedett. A növénytermesztő Jenei-brigád már hozzá is látott a trágyaszarvasok rendbe hozásához, nyolc fogattal és egy Zetorral pedig a nyári karámokban felgyülemlett trágya kihordásához. Valószínű, hogy a többi brigád is követi ezt a példát, azonban az lenne a legjobb, ha egyszer s mindenkorra a mu- ronyi Leninben is és a többi termelőszövetkezetben is a növény- termesztési brigádok feladatává tennék a trágyakezelést. Azért, mert a tehenészek és a takarmá- nyosok számára ez csak alfélé többletmunkát adó melléktermék, a növénytermesztés sikerének pedig a legfőbb alapja. Többlett építkexési anyagból November 17 és 19 között az építkezési anyagok számbavételére került sor. A bizottság tagjai nem hiányt, hanem többletet találtak. A többlet abból adódott, hogy az építőbrigád tagjai elmulasztották bizonyos mennyiségű kölcsönkért mész és cement visz- sza adását. November 23 és december 1 között az állóeszközöket és a tenyészállatokat leltározták, azaz, hogy inkább kínlódtak vele. A munkagépeket nem hordták össze egy csomóba, úgy, ahogyan azt előre kérték a brigádoktól. Az egyik brigádvezető tudta, hogy melyik határrészen maradt egy fogas, egy henger vagy egyéb munkagép, a másik még ezt sem. Nem volt mit tenni, a bizottság tagjai együtt gyalogoltak, taposták a sarat a földeken mindaddig, amíg a hiányzó munkagépek elő nem kerültek. Vajon tanultak-e ebből azok a brigádvezetők, akiknek jó nagy darab földet kellett összekeresgélniük egy-egy munkagépért? Aligha. Ez ugyanis minden évben megismétlődik. A brigádvezető az őszi időszakban azt se tudja hova kapkodjon. Együtt jelentkezik a cukorrépa, a kukorica, a dohány, a cirok beszállítása, a vetés is és a maghozó zöldség dugványozása. E munkák közben a brigád tagjai sem azzal törődnek, hogy ne maradjon széjjel semmi, hanem azzal, amit éppen csinálniuk kell. A leltározás egyben vagyon- megőrzési feladat is. A szövetkezet vezetői ezért intézkedtek arról, hogy minden munkagép megfelelő fedett tárolóhelyre kerüljön. Két színből lassan elszállítják az eddig ott tárolt ciroksza- kállt, a három most készülőre is felkerül lassan a tetű, így aztán nem lesz akadálya annak, hogy a munkagépeket leápolva együtt tárolják. S annak sem, hogy őrizzék. Mert bizony őrizni is kell ám az anyagi javakat, mert kiderült például, hogy valaki ingyen szerzett cirokszakállból akar seprűt kötni és abból jövedelemhez jutni: csaknem 800 forint értékű hiányzott ugyanis a cirokszárkú- pok alól. f/j leltár a Kias-brigádnál A beütemezés szerint december 3 és 10-e között az anyag, vagyis az úgynevezett fogyóeszköz leltározására került sor. A brigádokat előre értesítették, hogy minden használatukban lévő anyagot és eszközt készítsenek elő a leltározás napjára. A Jenei- és az Tllyés- brigád fogatosai hiánytalanul mindent fel is raktak a szekérre, amit a gondjaikra bízott közős vagyon képez: lószerszámot, takarót, magasító deszkát, ülést stb A Kiss-brigád fogatosai azonban nem készültek. Ez hol van, az hol van? — kérdésekre az volt a válasz, hogy megvolt az, megvan az valahol, majd előkerítik. A bizottság nem tehetett mást: elhatározta, hogy újra leltároz a Kiss-brigád- nál. Mert ugyebár, ha a brigád egynémely tagjától pénzt követelnek olyan eszközökért, amelyek hollétéről nem tudnak számot adni, akkor elindul a panasz- és a reklamációáradat. Nem csoda, hiszen a pénzt mindenki inkább kapni szereti, mint kiadni. Az ilyen felesleges kiadásoktól a mu- ronyi Lenin Tsz-ben csak akkor lehet mentesülni, ha ki-ki felmutatja a reá bízott értéket. A 'eltá- rozó bizottság tagjai ebben nerri ismernek és nem is ismerhetnek se rokont, se jó barátot és ígéretet sem fogadhatnak el, hogy majd meglesz az. Nem bizony, mert akkor csak ígéret és nem valóság lenne zárszámadáskor az ez évre tervezett 35 forintos munkaegységérték. K. I. A knkoricatermesztés teljes gépesítésére törekednek Füzesgyarmaton A füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezetben évről évre nagyobb gonddal foglalkoznak az új termesztési módszerek alkalmazásával. Jövő évi tervük: kísérletképpen 500—600 holdon megszervezik a kukoricatermesztés teljes gépesítését. Iri^fség: nélkül Az elnök és a helyettese között — amint a tagság beszéli — gyakoriak az ellentétek. A tsz- ben mindenki tud erről, azt is tudják, hogy a torzsalkodásnak az elnökhelyettes irigysége az oka. S ez az ember nem is res- telli kimondani, hogy irigyli társától a magasabb beosztást, melyre önmagát tartja alkalmasabbnak. Intrikál, rágalomhadjáratot indít az elnök ellen, híveket toboroz maga mellé. Nem csoda, ha ilyen légkörben a tagok is bizonytalanok, a tsz tagsága két táborra szakad, s nem a józan ész, hanem az indulatok a két tóbor tanácsadói. Az irigység nem csupán ellenszenves, de fölötte veszélyes jellemgyengeség. Alantas indulatok táplálják, s ha valakin elhatalmasodik, se lát, se hall. Állandó lázban ég, bosszút forral, és képtelen a tárgyilagosságra; Mi az irigység kórokozója? Némelyek szerint természet dolga hiszen vannak „született”, megrögzött irigykedők. Nem reális okoskodás ez, hiszen nemigen születik senki sem irigynek. Vtazont valóban vannak olyan emberek, akik nem tudják elviselni mások sikereit. Felszisszennek, ha valamelyik társukat előléptetik vagy az fizetésemelést kap. Hátha még valami váratlan szerencse is ér környezetükből valakit, nyereményhez vagy örökséghez jut. Az irigy ember ilyenkor elátkoz minden égi és földi hatalmat, s napokig nem tud nyugodtan aludni sem. Az életben előfordul, hogy egyik embernek több szerencséje van, kevesebb baj éri, kisebb erőfeszítéssel könnyebben boldogul társainál. Van olyan eset is, amikor valaki joggal gondolhatja: „Ezt a posztot vagy elismerést én is megérdemeltem volna”. De az irigység legtöbbször mégsem az ilyenfajta mérlegelés nyomában támad, mert egyáltalán nem a tárgyilagosság a szülőanyja. A tárgyilagos, önmagát ismerő ember még, ha hátrányosabb helyzetbe kerül is, legfeljebb bosszankodik, esetleg elkeseredik vagy — ami a rokonszenvesebb — nyíltan kimondja sérelmét. De nem így tesz az, akinek az önzés, önmaga túlbecsülése vagy a hiúság adja a tanácsot. Az ilyen embert elönti az irigység, szidja a sorsot, és alattomhan intrikálni kezd az ellen, akit irigyel. Mindannyiunk közös ismerőse az a törtető, becsvágyó ember, akit szinte szétvet a diadal, amikor feljebb lép a számára boldogulást jelentő létrán, s amikor maga mögött hagy valakit. Ugyanez az emberfajta érez emésztő irigységet is, ha másoknak valami jobban sikerül. Az irigység egyébként szánandó jellemhiba, gyötrő, emésztő lelkiállapot. Az irigy ember zaklatottan él, hiszen örökké a mások lépteit lesi, a mások szerencséjének ingadozásain lelkesül vagy kesereg, s örökké a „titkos erőket” kutatja, melyek segítségével állítólag mások boldogulnak. S talán nem is gondol arra, hogy a szerencse legfeljebb egy-egy lottónyeremény formájában köszönhet csak az emberre; hiszen ma mór az érvényesülés, az előbbre jutás tehetség, rátermettség és tudás dolga. Ki-ki a maga szerencséjének a kovácsa. A mondásban van sok igazság, még ha az ötös találatra nem is vonatkozik. De arra igen, hogy megbecsülést, rangot csak szorgalommal, becsületes helytállással szerezhet az ember. Így tehát az irigykedő is jobban teszi, ha intrikálás, gyűlölködés, a sors és a szerencse csepülése helyett széjjelnéz a maga portáján, megpróbál a legnagyobb tudomány, az önismeret birtokába jutni, utána pedig tehetségét, adottságait, tudását fejlesztve könnyebben meghódítja az áhított szerencsét is. Rátermettebb társakra irigykedni pedig meddő dolog, felesleges önmarcangolás. Kellő életbölcsességgel kell tudomásul venni, hogy nem vagyunk egyformák. De azt is: minden szinten lehet valaki hasznos, alkotói ember. Kékesdi Gyula Ezt természetesein csak a tagok egyetértésével és segítségével le. hét megoldani. Éppen ezért a vezetőség a terveket ismertette a tagsággal. Elsősorban azokkal, akik az idén kiváló eredményeket értek el. A kezdeményezés meghallgatásra talált és megalakítottak egy úgynevezett traktoros- brigádot, melynek tagjai a vetéstől a betakarításig vállalják a ku_ korica géppel való művelését. Tér. mészetesen a termelőszövetkezet ezen a területen vegyszeres gyomirtást alkalmaz s így a növényápolást szinte csaknem megszünteti. A betakarítást csőtörőkkel vagy adapteres kombájnokkal akarják megoldani. B. L. A TÖVISKESI ÁLLAMI GAZDASÁG, SZEGHALOM azonnali belépéssel, gyakorlattal rendelkező GYORS- ÉS GÉPÍRÓT keres. Jelentkezés írásban vagy személyesen. 29186
