Békés Megyei Népújság, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-10 / 289. szám

19M. DECEMBER 19., CSÜTÖRTÖK An M fillér XIX. ÉVFOLYAM, 289. SZÁM Fehér Lajos elvtárs üdvözlő beszéde a JKSZ kongresszusán | Így j$ lehel! | Tudomány—Technika Rokonszenyes gondok Megnyílt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka A mindennapi élet számtalan szép témát tár a valóságot kutató tollforgató elé, de talán a leg­nagyszerűbb dolog az emberfor­málás művészetének élményével találkozni. Ennek a művészetnek egyik vonzó fellegvára az orosházi 612-es számú Iparitanuló-Intézet is. Az élmények csokrát egyfor­mán gyarapítják emberek és tár­gyak, színek és fények. Valami megmagyarázhatatlan erőtől ra­bul ejtetten s alázattal jár a láto­gató a modern épületben, mintha őt is osztályoznák a tanárok, mint. ha neki is felelnie, kellene vala­milyen tananyagból. Messze távol marad itt a felnőtt embertől az a sokszor kínos magabiztosság vagy fölényesség, amellyel a gyerme­kek és ifjak világát olykor szem­léli. Hiszen sajátos világ ez az intézet, speciális emberanyaggal. Eredményei és gondjai együttvéve előremutatók és biztatók. Ezt bi­zonyítja az a beszélgetés is, ame­lyet Zsedényi Lajossal, az iskola igazgatójával, valamint több ta­nárával és tanulójával folytattunk látogatásunk alkalmával, s az azt megelőző hónapok folyamán. Ismeretes, hogy a régi iparita- ntiló-iskolát már túlhaladta az idő, nem elégítette ki a fokozott igényeket. Államunk támogatásá­val felépült tehát az új intézmény, amely lényegesen korszerűbb és nagyobb az előzőnél, de a fejlő­dés irama már ezt is szűknek mu­tatja. Maradjunk azonban egye­lőre a jónál és a szépnél, hiszen igazságtalanság lenne az intézet gazdagságát, nemes emberi hasz­nát csak úgy futtában érinteni. A korszerűség, az intézmény esztéti­kája ugyanis már maga pozitívan hat a tanulókra, de magukra a ta­nárokra is. A példás tisztaság és rend, az elismerést érdemlő fe­gyelem sok szép bizonysága ta­pasztalható az iskolában. Az épü­let belseje és környéke igen erő­sen ösztökéli a kollektívát arra,- hogy napról napra újabb és újabb szépségeket, hasznosságokat vará­zsoljanak elő önerőből, gyarapít­sák a szemléltető eszközöket, s nem utolsósorban óvják, becsül­jék azt, ami megvan. A tanulók maguk állnak elő javaslatokkal: ezt vagy azt lehetne megcsinálni önerőből, vagy legalábbis el­enyésző összeg hozzáadásával. Ez tehát a meleg szeretetnek, a tu­lajdon érzésének nagyszerű bizo­nyítéka ... És természetesen többek közt ez utóbbiak is hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberformálás művésze­te az iskolában kiteljesedjék, egy­re nagyobb sikerekét szüljön. Az iparitanuló-intézetben nem egé­szen ugyanakkora küzdelem kell egy-egy magasabb értékű osztály­zathoz, mint például a középisko­lákban. Hiszen az igazság az, hogy az általános iskolákból többnyire azok a gyermekek mennek szak­áét tanulni, akiknek érdemjegye. közepes, sőt annál is alacsonyabb, vagy pedig családi körülményeik, anyagi helyzetük kényszeríti őket erre. Persze, itt kivételesen szét kell választani az elméleti tudást a gyakorlati képességtől, ráter­mettségtől. De az is igaz, hogy egyelőre még az intézeti tanulmá­nyi átlag, a magatartás és a fe­gyelem jobb annál, mint amilyent a gyerekek a tanműhelyekben ta­núsítanak. Ennek is megvan a magyarázata, de nem tartjuk ér­demesnek hosszabban időzni ennél az érdekes ellentmondásnál, hi­szen amíg a felnőttek nem tar­tanak ott, hogy minden tekintet­ben és mindannyian kitűnő példát mutassanak szocialista munkaer­kölcsből, óvatosaknak kell len­nünk a serdülőkorúaknak szánt szemrehányással. ; Azt is meg kell mondanunk őszintén, hogy. még nem minden általános iskola bocsátja el a gyermekeket reális érdemjegyek­kel, s ezért, amikor a magasabb — és főként gyakorlati — követel­ményekkel találkoznak, sokan megtorpannak, esetenként és sze­mélyenként kátyúba jutnak. Ezért különösen kemény feladat az em­berformálás művészetét derekasan művelni az iparitanuló-intézetben. De meggyőződhettünk, hogy a lel­kiismeretes, hozzáértő pedagógus- gárda— beleértve a kitűnő szak­oktatókat is — az optimista és boldog emberek táborába tartozik. Még akkor is, ha vannak gondok a munkásosztály utánpótlásának kialakításában, az egyre korszerű­södő és fejlődő technika leendő alkalmazóinak formálásában. Az ipari tanulók is váltott műszakban dolgoznak, és igen sokan közülük vidékről járnak be, s bizony, sok hasznos órát töltenek el meddőn a rossz közlekedés miatt. Ugyan­akkor, mint mondottuk, kevésnek bizonyul már a 680 ifjú számára a hét tanterem, amelyből egyet az úgynevezett bifurkációra kellene használni, de hát a szükség tör­vényt bont Nem egészségtelen türelmetlen­ség és igény tehát, hogy a jövő gazdasági szervezése, a szakmun­kásutánpótlás fellendítése szem­pontjából — figyelembe véve a helyi iparosítás perspek'.íváját is — a további bővítés szükségessé­gét emlegetik az illetél£?sek. Nem kell különösen hangsúlyoznunk, hogy mennyire megérdemli az intézet falai között jelenleg tevé­kenykedő kollektíva is a legmesz- szebbmenő támogatást, hiszen az akarat, a jó szándék, de az elért eredmények is zálogát jelentik annak a visszafizetésnek, amelyre számít társadalmunk, népi álla­munk. Mert ha még kedvezőbb körülmények között nevelik a le­endő szakmunkásokat, akkor még gazdagabban kamatozik a befekte­tés, s még biztosabban valósul meg iparunk ígéretes jövője. Sz, Farkas Lajos Szerdán délelőtt 10 órakor, a moszkvai Kremlben megnyílt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak ülésszaka. A Szövetségi Ta­nács a nagy Kreml-palotában, a Nemzetiségi Tanács a Kreml szín­házában meghallgatta a mandá­tumvizsgáló bizottság jelentését, majd elfogadta az ülésszak napi­rendjét. A két ház szerda délelőtti, alig félórás külön ülése után 11 órakor megnyílt a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács együttes ülése, amelyen az első napirendi pont előadója Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, megvitatásra és jóvá­hagyásra terjesztette elő a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének ez év október 15-i törvény- erejű rendeletót N. Sz. Hruscsov felmentéséről a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöki tisztségé­ből, valamint A. N. Kosziginnek a Minisztertanács elnökévé való ki­nevezéséről. Rövid beszédében utalt ama, hogy a Legfelsőbb Tanács Elnök­sége eleget tett Nyikita Hruscsov kérésének és felmentette őt előre­haladott korára és egészségi álla­potának rosszabbodására való te­kintettel a kormányelnöki tiszt­ségből. Az SZKP Központi Bizott­sága annak idején ajánlotta a Leg­felsőbb Tanács Elnökségének, most pedig ajánlja az ülésszaknak, hogy Alekszej Koszi gin töltse be a Minisztertanács elnökségének tisztségét. Több hónapos szorgalmas ké­szülődés után december 11-én, pénteken kezdődik el a Kommu. nista Ifjúsági Szövetség VI. kong­resszusa Budapesten, készít szám. vetést a magyar ifjúság négyéves tevékenységéről, és tűz ki új cé­lokat. A háromnapos nagyszabá­sú tanácskozáson az ifjúkommu- nisták legjobbjai, a megyei kül­döttértekezleten választott kül­döttek vesznek részt, mellettük ott lesznek a meghívottak, s a kül­földi országokból érkező ifjúsági delegációk. Megyénk küldöttei tegnap reg­gel utaztak el Budapestre. Hu­szonegyen szavazati joggal, klien­sen — meghívottak — tanácskozá­si joggal vesznek részt a kongresz. •zuson. Küldött: Misi Sándor, Petrovszki István, Marik György, T^ehoczki Mihály, Skora Mária, Apáti Gábor, Nacsa István, K. Nagy István, Faragó Éva, Szlávik rMjos, Kiszely Pál, Kocsány Pi­roska, Zsilinszki András Kovács Erzsébet, Szabó István Godár Mi­hály, Török Károly, Mihalik György, Dobi Imre, Molnár Kata­lin, Podmaniczki Pál, Alekszej Koszi gint, mint kiváló ál­lamférfit és pártmunkást, jó szer­vezőt. A Legfelsőbb Tanács képviselői ezután egyhangúlag megszavazták az október 15-i törvényerejű ren­delet jóváhagyásáról szóló határo­zati javaslatot. Alekszej Koszigin, aki a máso­dik napirendi pont előadója volt, beszámolóját megelőzően meleg szavakkal mondott köszönetét az iránta megnyilvánult bizalomért. A Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke ezután előterjesztette beszámolóját az 1965. évi népgaz­dasági tervről. Közölte, hogy az idei tervet túlteljesítik, majd is­mertette azt a négy mozzanatot, amelyet az 1965-ös tervjavaslat ki­dolgozásánál figyelembe vettek: 1. A szocialista termelés és még jelentősebb növelése; 2. Az ország gazdasági és védel­mi erejének fokozása a nehézipar fejlesztése alapján; 3. A népjóiéit emelése; 4. Valamennyi szövetségi köztár­saság gazdasági és kulturális fej­lődésének biztosítása. A tervjavaslat tanulmányozása alapján az SZKP KB elnöksége és a Minisztertanács a termelés nö­vekedése ütemének fokozása mel­lett foglalt állást, és további forrá­sokat kutatott fel az életszínvonal emelésére. A jövő évi tervjavaslat rckordösszeggd, több mint 14 mil­liárd rubellel növeli a nemzeti jö­vedelmet, előirányozza a mezőgaz­dasági termelés és a közszükségle­ti cikkek termelésének bővítését, közelebb hozza a közszükségleti A küldöttséget Petrovszki Ist­ván, a KISZ megyei bizottságának első titkára vezeti. A Békés megyei Tanács Építő­ipari és Tatarozó Vállalata de­cember 2-án adta át Sarkadke- resztúron a pártszékházat, Két- sopronyban pedig a postát. De­cember 8-án ugyancsak két posta­épületet adott át, az egyiket Zsa- dányban, a másikat Újkígyóson. December 20-ra készül e] Békés­csabán a Mokry utcai 12 lakásos bérház, majd Köröstarcsán a fűz­telep szociális épülete és több tatarozási munka is az év vége előtt befejeződik. A vállalat tíz építkezés téliesi- tését tervezi, melyek között sze­repel Orosházán az új bölcsőde, Nagy bánhegyesen a gyógyszertár. cikkék és a termelési eszközök ter­melésének növekedési ütemét (7,7, illetve 8,2 százalék), az 1964-es 3,9 százalék helyett 7,3 százalékkal kí­vánja emelni a lakosság reáljöve­delmét. Alekszej Koszigin elmondotta, hogy 1965-re az ipari termelés 8,1 százalékos növelését tervezik az idei szinthez képest, majd külön ismertette a vegyipar, a kohászat, a bányászat tervfeladatait Első­rendű feladatnak nevezte a mező­gazdaság fejlesztését, a mezőgaz­daság vezetésében elkövetett hi­bák kijavítását és a mezőgazdaság anyagi, valamint műszaki ellátásá­nak megjavítását. Itt utalt az utóbbi hetekben foganatosított in­tézkedésekre, amelyek meggyorsít­ják a mezőgazdaság elmaradásá­nak megszüntetését. Az 1965. évi beruházások össze­ge 4 milliárd rubellel haladja meg az ideiekét és eléri a 38 milli- árdot. A munkások és alkalmazot­taik átlagbérét 4,5 százalékkal eme­lik, a korábban elhatározott fize­tésemelések egy részének esedé­kességét előbbre hozzák. A szovjet miniszterelnök részle­tesen szólt a kereskedelem fejlesz­téséről, majd áttért a lakásépítési program ismertetésére. Alekszej Koszigin beszéde to­vábbi részében áttekintést adott a nemzetközi helyzetről és a szovjet kormány külpolitikájáról. Közöl­te, hogy a Szovjetunió Miniszter- tanácsa megvitatásra javasolja az ülésszaknak a jövő évi katonai költségvetés további 500 millió ru­beles csökkentését. Hozzáfűzte, hogy az amerikai kormányképvi­selők kijelentései szerint az Egye­sült Államok kormánya is csök­kenteni szándékszik katonai ki­adásait az 1965—1966. költségveté­si évben. Koszigin hangsúlyozta, hogy a két vezető nagyhatalom katonai kiadásainak csökkentése „bizonyos pozitív lépés a nemzetközi feszült­ség enyhítése irányában”. (MTI) Medgyesegyházán a posta, Mező- megyeren a kultúrház, Gyulán egy cukrászda és négy szolgálati la­kás, Békéscsabán pedig a Terv mozi. Ha a terv megvalósul, tava­szig 246 dolgozó (a létszám 60 szá­zaléka) számára biztosítva lesz a munka. A szükséges kályha, a szén, a nádpalló stb. a vállalat rendelkezésére áll, kavicsból és égiából azonban egyelőre hiány­zik a szükséges mennyiség. Az éves termelési tervben —- főként egyes anyagok hiánya mi­att — lemaradás mutatkozik, de a fei-melékenységi terv teljesíthető lesz. Brezsnyev hangsúlyozta, hogy az SZKP és a szovjet nép úgy ismeri Fénieken kezdődik a KISZ VL kongresszusa Elutaztak a megyei küldöttek Téliesíféssel 246 dolgozó számára tervezik a folyamatos munkát biztosítani

Next

/
Thumbnails
Contents