Békés Megyei Népújság, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-09 / 288. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁR-niTO fTSÁC^S ' 'Mti> v f ! ■ ÁN Á CS LA T j■' \} 19M. DECEMBER 9., SZERDA Ara M fillér XIX. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM NÉPÚJSÁGk A szövetkezeti élet alkotmánya az alapszabály | I mesterként története | Festi pillanatképek | Sport Nagy vizsga: a gépjavítás írta: MÉSZÁROS ISTVÁN, ax FM Gépállomási és Gépesítési Főigazgatóság vezetője A mezőgazdasági üzemek ma már mintegy 60 000 traktorral, 8000 gabonakombájnnal és sok tízezer egyéb más munkagéppel rendelkeznek. E gépparknak 55 százaléka a termelőszövetkezetek, 22 százaléka a gépállomások, gép­javító állomások, 23 százaléka pe­dig az állami gazdaságok tulajdo­nában üzemel a jövő esztendő­ben. Ennek elsőrendű feltétele, hogy a gépek műszakilag kifogás­talan állapotban legyenek. A gépállomások főként a terme­lőszövetkezetek részére végeznek javítómunkát. Emellett természe­tesen a saját és más állami válla­latok gépeit is gondozzák. Érthe­tő tehát, hogy a javítómunka megszervezésénél mindenekelőtt, a termelőszövetkezetek igényeire kell tekintettel lenniük. Amíg a mezőgazdasági munkák folynak, azokat a gépeket javítják, ame­lyekre jelenleg nincs szükség. De­cemberben főleg olyanokat — t termelőszövetkezeti gépek mellett —, amelyeket jövőre eladnak a termelőszövetkezeteknek az állo­mások. Az eladásra kerülő gépek javítási költségeit a jövő évi költ­ségvetésük terhére elszámolhatják, átmenetileg pedig e célra kamat­mentes hitelt vehetnek igénybe. A termelőszövetkezetek a gépek javítására ugyancsak rövid lejá­ratú hitelt kaphatnak. Január— február—március hónapokban döntően a termelőszövetkezetek gépeit javítják az állomások, to­vábbá azokat, amelyekkel majd a gazdaságilag gyenge termelőszö­vetkezeteknek dolgoznak. Az a lé­nyeg, hogy a tél végéig — bizton­sági tartalékkal számolva — mind­azokat az erő- és munkagépeket kijavítsák, amelyekre a tavaszi munkáknál szükség lesz. A számszerű teljesítésnél is fon­tosabb a javítás minősége. A gép­állomások, gépjavító állomások túlnyomó része — mindenütt, ahol nagy műhellyel rendelkeznek— a traktorok és a kombájnok javítá­sát részegységes szalagszerű javí­tási rendszerben végzi. Ez a for­ma termelékenyebb és olcsóbb a korábbi egyedi módszernél. A hi­bafelvétel és a „végátvétel” gon­dossága pedig biztosítja a kifo­gástalan minőséget is. Ennek a rendszernek igen nagy előnye, hogy amennyiben az egyes me­gyékben az állomások egyidejűleg más-más traktortípussal kezdik a munkát, biztosítja a koncentrált alkatrészfelhasználást. Lehetővé teszi továbbá azt is, hogy a ke­vésbé kényes munkákat kisebb képzettségű dolgozók végezzék és így enyhíthető a szakmunkáshi­ány. Még fejlettebb formája a mun­kaszervezésnek az úgynevezett ti­pizált, szakosított gépjavítás. Ilyen­kor az egyes állomások nem fog­lalkoznak a körzetükben lévő va­lamennyi traktortípus generálja­vításával, hanem csak egynéhá- nyéval. Így pl. az egyik állomás javítja a Zetor-típusokat, a másik az MTZ—UTOS, a harmadik az UE—D—4—K típusokat. A szako­sított javítást az állomások koo­perációs alapon végzik: a termelő- szövetkezetek csak az őket kiszol­gáló gépállomással vagy gépjavító állomással vannak kapcsolatban, amelyek gondoskodnak a gépek oda- és visszaszállításáról is. A ti­pizált javításnál a nagyobb széria miatt fokozottabban érvényesül a részegységes javítás összes előnye. A javítás e legfejlettebb formáját — bár még csak kisebb mértékben — szinte valamennyi megyében alkalmazzák majd a tél folyamán. Mindez természetesen megfelelő műhelyteret, felújító részlegeket, jó szerszám- és műszerellátást Igényel. Az állomások jelentős része ma már megfelel ezeknek a követelményeknek. Az elmúlt másfél évben csaknem 200 millió Et-ot fordítottak — főleg épületek átalakításával — műhelyek bőví­tésére, fedett mosók, utak és a legszükségesebb szociális létesít­mények építésére. Megközelítően ennyi összeget fordítottak elsősor­ban szerszámgépekre, továbbá sze­relőkocsik, lehúzó- és szerelőké­szülékek beszerzésére. Az előfel­tételek tehát lényegesen jobbak, mint eddig bármikor. Viszont nem várható az eddigi­ekhez képest lényeges javulás az alkatrészellátásban. A gépjavító állomások, gépállomások feladata tehát az, hogy minél több alkat­rész felújítását végezzék el. A tél folyamán már néhány szakosított műhely megkezdi az egyes főda­rabok — adagoló, hengerfej, dina­mó, önindító, hidraulika, komp­resszor, lánctalpak stb. — felújí­tását. Az alkatrészellátás könnyí­tését célozza a miniszteri utasítás is: az említett fődarabokat és egyéb más fontos alkatrészeket a megyei AGROXER vállalatok csak cseredarab ellenében szolgál­tathatnak ki és a használt alkat­részeket kötelesek elíutta-tni az e célra kijelölt felújító üzemeknek. Igen fontos feladata még a gép­állomásoknak, gépjavító állomá­soknak, állami gazdaságoknak és az e munkára kijelölt termelőszö­vetkezeteknek, hogy a tél folya­mán legalább 25 900 termelőszö­vetkezeti dolgozót oktassanak az. alapfokú traktorostanfolyamokon. Csak így érhető el, hogy a csúcs­munkák időszakában a mezőgaz­dasági üzemek ne küzdjenek trak­toroshiánnyal. Még mintegy 7000 jelentkezőt vehetnének fel a tan­folyamokra. A gépállomások, gépjavító állo­mások következő félévi munkájá­nak meghatározó szerepe van ab­ban, hogy a termelőszövetkezetek jól kijavított gépekkel, a jelenle­ginél lényegesen több traktoros­sal rendelkezve, tehát kevesebb gonddal és nehézséggel , a jövő év­ben eredményesebben dolgozhas­sanak. Kitüntetések a Magyar Sajtó Napja alkalmából Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén tárgyalt a kereskedelmi osztály munkájá­ról. Az ülésen részt vett dr. Rucz István elvtárs, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője is. A végrehajtó bizottság elé terjesztett jelentés részletesen foglalkozott az áruforgalom, a hálózatfejlesztés, az ellenőrzési munka helyzetével. — A megye kereskedelme a tervezettnél magasabb forgalmat ért el ebben az évben, mint a megelőző években — hangsúlyoz­za a beszámoló. — Az áruforga­lom tervteljcsitése szeptember 30. ig megyénkben 4,7 százalékos, vagyis nagyobb az országos 3 szá­zaléknál. A jelentés ezután értékeli az áruforgalmat az élelmiszer, a ru- házati, a vas-műszaki, valamint a vendéglátó szakmában. A kereskedelmi osztály elkészí­tette Békéscsaba 20 évre szóló kereskedelmi tervét s most készül el ugyancsak 20 évre a megye ke­reskedelmi terve is. Ezután felso­rolja a jelentés, hogy 1960 óta milyen kereskedelmi egységek lé­tesültek. A vitában a -végrehajtó bizott­ság tagjai közül többen fel­szólaltak ' és hangsúlyozták, hogy a kereskedelmi osztály jó munká­ja mellett az egyes kereskedelmi vállalatok hiányos szervezési munkája néhányszor áruellátási gondot okoz. Bírálták a vállalati ellenőrök munkájának gyengesé­gét, amit különösen bizonyít a Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgá­latának eredménye. Papp István elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke a napirend lezárásával több javaslatot tett a megye ke­reskedelmének fokozottabb javí­tására. A végrehajtó bizottság ezután megtárgyalta az e havi tanácsülés élé terjesztendő napirendi ponto­kat. Hétfőn délelőtt a Magyar Sajtó Napja alkalmából koszorúzást ün­nepséget rendeztek Budapesten, a Kommunisták Magyarországi Pártja volt Visegrádi utcai szék­házának — a Vörös Újság egykori szerkesztőségének — falán elhe­lyezett emléktáblánál. Délben a Parlament Munkácsy- termében Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke 36 újságírónak, kiadóhi­vatali, postás-lapterjesztő és nyomdai dolgozónak adott át Munka Érdemrend ezüst-, illetve Munka Érdemrend bronzfokozata kitüntetést. Megyénkből Deák Gyula elvtárs, a Békés megyei Népújság helyettes főszerkesztője és Kerepeczki György elvtárs, a Békés megyei Nyomdaipari Vál­lalat gépmestere Munka Érdem­rend ezüstfokozata kitüntetést kapott. Este a Kormány Tájékoztatási Hivatala és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége a Magyar Sajtó Házában baráti találkozón látta vendégül a kitüntetetteket. A Johnson—Jí ilson-párhesséd túlnő a NATO problémáján — Washingtoni megbeszélések — Washington Wilson brit miniszterelnök hét­főn két ízben is tárgyalt Johnson amerikai elnökkel. A két vezető államférfi először négyszemközt folytatott eszmecserét, miközben minisztereik és tanácsadóik ugyanakkor külön tárgyaltak. Ké­sőbb az elnök és a miniszterelnök csatlakozott a szakértők megbe­széléseihez. A Fehér Ház sajtótitkárénak kijelentései és a tanácskozáshoz közelálló körökből szerzet* érte­sülések alapján megállapítható, hogy Johnson és Wilson a hétfői nap folyamán az egész világot érintő katonai kérdésekről, a NA­TO nukleáris politikájáról, a brit pénzügyi helyzetről tanácskozott. A két vezető államférfinak a tárgyalások megindulásakor tett udvariasan bizakodó kijelentései ellenére úgy látszik, a két tárgya­ló fél igyekszik leszerelni a túl­zott reményeket, mert — mint a hírügynökségek jelentik — a két küldöttség környezetében állan­dóan hangsúlyozzák, hogy Wilson washingtoni látogatásának befe­jezésével nem kell számítani sem­miféle végleges döntésre. Az AP egyik kommentárjában kiemeli, hogy a Johnson—W.lson- párbeszéd túlnő a NATO problé­máján. A cél az, hogy „közös fi­lozófiát” alakítsanak ki a két nyugati hatalomnak a világban betöltött szerepéről. Ez magában foglalja a kölcsönös függőség el­méletét, ami magyarul annyit je­lent, hogy a két országnak támo­gatnia kell egymást, túl a NATO körének határain. Az amerikai kongresszus 42 tagja — 24 demokrata és 18 köz- társasági párti képviselő — közös nyilatkozatot adott ki, amelyben fenntartásaikat fejezték ki a mul­tilaterális nukleáris erőre vonat­kozó jelenlegi tervekkel kapcso­latban és felkérték Rusk külügy­minisztert, tárgyalja meg velük ezt a kérdést a jövő hónap elején. Kérték továbbá, hogy az amerikai kormány addig ne kötelezze él magát ennek a tervnek, s ne ál­lítsa befejezett tények elé a ja­nuárban összeülő kongresszust. (MTI) A VDX külüpiiniszterianränak nyilatkozata Maxwell Taylor washingtoni tárgyalásairól és a Fehér Ház közleményéről Hanoi A Vietnami Demokratikus Köz­társaság külügyminisztériumának szóvivője kedden nyilatkozatot tett. Ebben megállapítja, hogy Maxwell Taylornak, az Egyesült Államok saigoni nagykövetének Johnson amerikai elnökkel és kormányának több tagjával foly­tatott legutóbbi washingtoni tár­gyalásait követően a Fehér Ház olyan nyilatkozatot adott ki, amely megerősítette, hogy az amerikai politika célja az ameri­kaiak dél-vietnami háborújának folytatása és kiterjesztése. A Fehér Ház nyilatkozata le­tagadhatatlan bizonyítéka, hogy az Egyesült Államok gyarmatnak tekinti Dél-Vietnamot, itt súlyos helyzetbe került és most Wa­shingtonban megvitatták a sai­goni árulókkal karöltve teendő további lépéseket — állapítja meg a nyilatkozat. Ezután felhívja a figyelmet arra, hogy ezek a ter­vek kudarcra vannak ítélve, mert „az egész vietnami nép, az or­szág déli és északi felének lakos- jsága egyaránt kétség kívül meg-: | hiúsítja az amerikai imperialis­ták és kiszolgálóik valamennyi lagressziós tervét”.

Next

/
Thumbnails
Contents