Békés Megyei Népújság, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-08 / 287. szám
MM. december 8. 6 Kedd (Jtjennekeink ej mid őzéi lesznek Nehéz bejutni ebbe a — joggal nevezhetjük zárt intézetnek is — magas kerítéssel elzárt iskolába, amelynek hosszú neve így hangzik: csecsemögondozónő. és gyer- mekápolónőképző iskola. Gyulán van, ahonnan sétáira indulnak piros manósapkával a két-három évesek, akiknek családi kört itt, a Kastélykertben létrehozott csecsemőotthon ad, s ahol az előbb említett iskola működik, amelynek később okleveles gondozónői terelgetik a sétán a madzagba kapaszkodó csemetéket. Nehéz ide tehát bejutni és szóba elegyedni az igazgatónővel, Ica nővérrel s még nehezebb az ötvenöt tanulóval. Főleg így korán reggel, fél 7—7 óra tájban. Az intézet hosszú folyosóját csöndben, mint mozgó árnyék, a takarítónő törli fel vizes zsákda- rabbal. Egy növendék azonban talpon van már, Burbay Mária, a napos. Friss és tiszta, mint ahogy illik egy jövendőbeli egészségügyi dolgozóhoz, mint ahogy illik minden 20—21 éves lánynak. Vele váltok szót, amíg megérkezik az intézet vezetője, s egyik vezető ok. tatója. Megtudom, hogy a mezőhegyes! tanyavilágból került be, Gyulán érettségizett, s egész életére szóló hivatásérzéssel a beteg gyermekek gondozását, segítését választotta. — Talán ő a legkomolyabb nö. vendékünk, s olyan helyre szeretnénk juttatni őt, hogy az iskola Az itt következő történet szereplői ennek az írásnak a megszületésében teljesen ártatlanok. Nem mintha a jogos panaszkodás baj lenne, azonban jelen esetben egészen máshová lyukadtunk ki érdeklődésünkkel, mint az várható lett volna. Ügy kezdődött, hogy felkerestük egy napon a szarvasi . Vajda Péter Gimnáziumot, hallván, hogy ott olyan pedagógusokra lelhetünk, akik önként vállalták a Szarvas-Űj telepen még található írástudatlanok megnyerését egy háromhónapoe analfabétatanfolyam elvégzésére. A földszinti folyosón találkoztunk ösz- sze velük és egyikük, Kurucz Mi- hályné azt tanácsolta, hogy ne a huzatos helyen beszélgessünk, hanem nyissunk be a mögöttünk lévő ajtón. Így is történt. Ügy véltük, valamelyik éppen üres tanterembe kerülünk, ahol majd beülünk a padokba és... Mekkora volt azonban a meglepetésünk, mikor spanyolfalakkal előszobafélére, konyhára és szobára' osztott „lakásba” kerültünk. Kuruczné látva csodálkozásunkat, félig kedélyesen, félig fanyarul arról tájékoztatott bennünket, hogy tanteremből alakított kényszerlakhelyen vagyunk. Miért és hogyan is van igy, ahogy láttuk és tapasztaltuk mindezt? Mi okból lakik már másfél esztendeje ez a kétgyermekes pedagógus házaspár tanteremben olyankor, amikor minden skolában tanteremhiány van? Múlt év elején a helyi párt- és 'anácsszervek megkérték Kuru- czékat, hogy költözzenek ki abból a magántulajdonban lévő családi házból, melyben addig főbérlőként laktak, mert azt egy orvos akarja megvenni lakás és rendelő céljára. Azzal érveltek, hogy örvendetes dolog, ha maga az orvos vásárol minden szempontból megfelelő hajlékot magának, mintha szolgálati lakást kellene elvégzése után két évig szem előtt tarthassuk, mert be akarjuk hozni ebbe az iskolába oktatónő- vémek — mondja a szemüveges, nagyon komoly intézetigazgatónő. Már most szívesen rábíznám a többiek oktatását mind gyakorlati, mind pedig elméleti síkon — vélekedik hasonlóképpen az oktatónővér. — Szerény, figyelmes, s mindene a gyermek. — S mégis oktatót képeznek belőle? — Nem árt, ha olyan emberek nevelik gyermekszeretetre a jövő gondozónőit, ápolónőit, akik maguk is rajonganak a gyermekért. Meggyőzőbbek tudnak így lenni. Burbay Marika tehát kétéves gyakorlatát — a valószínű színjeles oklevél kézbe vétele után — megyénk valamelyik gyermekosztályán vagy gyermekkórházában tölti el, hogy a láztól piros arcú, vagy betegségtől türelmetlen gyermeket gondozza, a minden nővel veleszületett, de nála talán mégis fokozottabb anyai érzéssel. A 18 éves Balázs Margit gondozónő lesz. Most, hogy az irodába hivattuk, zavartan áll egyik lábáról a másikra, de válaszai pontosak, értelmesek. — Két gimnáziumot is végeztem, s bár négyes tanuló voltam, mégis abba kellett hagynom egy időre. Szükségesnek látszott köz- bevetőleg egy olyan szakma megszerzése, amivel kis keresetre is szert tehetek, de az iskolát — a építtetni neki. Értsék meg az eset közhasznúságát és addig költözzenek, hová is? Hát például a gimnázium egyik tantermébe, hiszen nemsokára vége a tanévnek, az új pedig csak szeptemberben kezdődik, addig viszont nyugodtak lehetnek afelől, hogy a tanács biztosít nekik megfelelő lakást. Mindennek idestova már másfél esztendeje, de a pedagógus házaspár, két gyermekével, még most is kénytelen az iskola rovására tanteremben lakni, ami mindenképpen visszás állapot. A spanyolfalakkal lakásnak álcázott helyiségben Kuruczné és nevelőtársnője elmesélték, hogy nem volt könnyű dolguk, mikor az Üjtelepen analfabétákkal találkoztak. Lakásról lakásra járva, végtelen türelemmel igyekeztek meggyőzni a családokban fellelhető írástudatlanokat, hogy írni-ol- vasni tanulni semmilyen korban sem szégyen. Érdemes lesz a tanfolyamra eljárni... Kuruczné, férjével együtt becsülettel végzi napi nevelői feladatát, tanítás után pedig ellátja családját és Közben még társadalmi munkában az analfalbéta-tanfo- lyam érdekében is tevékenykedik. Nem rejti azonban véka alá keserűségét, amit az áldatlan lakás- helyzet miatt érez. Neki, férjének, az egész családnak kellemetlen tanteremben lakni egy tanulókkal zsúfolt iskolában. Nyilván az utcára sem mehetnek. Azok a szervek vagy személyek, akik annak idején maguk is jóhiszeműen bírták rá Kuruczékat az alkalmi áldozatvállalásra, lássák be, hogy az orvoshoz hasonlóan, a pedagógus is közérdekű munkát végez és ennek jó, zavartalan ellátásához, a tanórákra való lelkiismeretes felkészüléshez rendezettebb lakásviszonyok szükségesek. És hát az ígéret sem lehet rétestészta, meg feledés tárgya sem. Huszár Rezső gimnáziumra gondolok — biztosan befejezem. Munkám mellett esti, levelező vagy dolgozó tagoza. ton tanulók majd. — Szeleteik itt lenni ebben az intézetben, mert az oktatóim komolyaik, nagy tudásúnk és rendre, tisztaságra, fegyelmezettségre nevelnek bennünket. Az igazgatónő — néz kissé zavartan az intézet- vezetőre, s szemébe mondja — minden apró-cseprő ügyünket, ba_ junkat meghallgatja s segít is, ha csak egy mód is van rá. — Ha megszerzi az oklevelet le. hét, hogy valamelyik falusi bölcsődébe kerül, megbarátkozott ezzel a gondolattal? Látszik rajta, a legmegfelelőbb szóval szeretne válaszolni, bizonyítani azt, hogy igenis, nagyon szeretne faliusi gyermekekre felügyelni. "•— Nagyon szeretem a gyermekeket, olyan kis buták, kis ragasz- kodóak. Nekem csak az a fontos, hogy olyan faluba kerüljek, ahol a munkám mellett a középiskolát is befejezhetem. A riport két tanudóalanya újra elfoglalta helyét. Az egyik az ősz. tályban, a másik a naposi székben. Tiszta gondolatot, érzelmet kifejező beszédük ott maradt még a levegőben. Lassan szállingóztak elő agyukból, szívükből, hangszalagjaik közül, de olyan fehérek voltak, s maradtak, mint az éppen az ablakon túl a hallgatag fenyők, re szállingózó idei első hópelyhek. Az ottmaradt csöndet az igazgatónő kisebbítette halk, szinte maga elé mondott szavakkal: — Jó dolguk van itt. Sokat tanulnak nagyon, ez igaz. Viszont ingyenes a szállásuk, a tankönyvek, s egyáltalán minden, amit adni tudunk: az oktatás és a nevelés. Csák az a baj'sajnos, hogy a kemény szellemi és gyakorlati munkájuk után, ha sikeresen levizsgáznak, bizony a kezdő fizetésekkel nem túlságosan kényeztetik el őket. Ezer-ezerötven nem sok, ha figyelembe vessizük azt is, hogy albérletben húzhatják meg magukat az első időkben. Persze aztán, ha megbecsülik magukat, gyökeret eresztenek egy-egy faluban vagy gyermekkórházban, s munkájúkkal kivívják feletteseik s a szülők tiszteletét, elismerését — fizetésük és lakáshelyzetük is javulhat. Gyermekeink jövendő gondozói, ápolói tanulnak Gyulán a zord kerítések mögött elméletet: biológiát, kémiát, marxizmust. Az intézet vezetői nagy komolysággal, szaktudással nemcsak szakemberekké formálják őket, hanem szinte beléjük szuggerálják azt az érzést is, amit majd ők adnak falusi dolgozóink egészséges csecsemőinek vagy kórházaink gyógyulásra váró beteg kicsinyeinek — a gyermekszeretet. Ternyák Ferenc Női akadémikus a Francia Tudományos Akadémián November 1-én fordult elő a Francia Tudományos Akadémia történetében először, hogy női tudós rendes tagként részt vett az akadémia ülésén. Marguerite Percy fizikusnő, aki 1939-ben felfedezte a Mendelejev-féle táblázat 87. elemét, a franciumot, már 1962. március 12 óta levelező tagja az akadémiának. Eddig azonban nem tudták beiktatni, minthogy egészségi állapotát a tudományos kutatások közben szerzett sugárbetegsége annyira megrontotta, hogy évekig gyógykezeltetnie kellett magát. Talált panasz — Lakás vágy tanterem? — René király lánya Színes szovjet operettfilm, cselekménye Franciaország vadre- gényes provancei tájain játszódik. Bemutatja a békéscsabai Szabadság mozi december 8-án. DECEMBER 8. Békési Bástya: Egy ember ára. Békéscsabai Brigád: Altona foglyai. Bé- késcsabai Szabadság: René király lánya. Békéscsabai Terv: Gábor diák. Gyomai Szabadság: Hintónjáró szerelem. Gyulai Erkel: Udvari bolond. Gyulai Petőfi: Blood kapitány fia. Mezőkovácsházi Vörös Október: Szereti az embereket, professzor úr? Orosházi Béke: Nehéz emberek. Orosházi Partizán: A kandúr és a sisak. Sarkad! Petőfi: Vasozűz. Szarvasi Táncsics: Sándor Mátyás. Szeghalmi Ady: A szerelem kora. Köziiletek munkaerőigénye A Csongrád—Békés megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat békéscsabai telepe azonnali belépéssel napi 4 órás munkaidőre felvesz egy férfi kályhafűtőt. Békéscsaba II., Kazinczy utca 1/a. 29185 A Békés és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet szakképzett vegyesszakos boltvezetőket keres felvételre. Békésre egy havi 70 ezer Ft-os forgalmú és egy havi 100 ezer Ft-os forgalmú tanyai boltba. Ez utóbbinál lakás biztosítva. Jelentkezni lehet Békésen, a földművesszövetkezet központi irodá- j jában. Útiköltséget nem térítünk. 6142 I műsora December 8-án, 19.30-kor Nagybán- hegyesen: KISORSOLT MENYASSZONY December 8-án, 19.30-kor Csabacsű- dön: A SEBHELY A tv műsora december 8-án, kedden 17.40 Hagyományok és távlatok. A Magyar Tv kisfilmje Bábolnáról. 18.00 100 kérdés — 100 felelet. 18.40 Belépés csak tv-nézőknek! Átadás előtt a készülő új óbudai telefonközpont. 19.10 Ki minek mestere? Portréfilm. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 19.45 Napi jegyzetünk. 19.50 Mesterházi: Példázat III. Tegnapi bölcsesség. Tv- játék. (10 éven felülieknek) 20.50 Érmek és érmesek. Visszapillantás a tokiói olimpiára. 21.05 A francia irodalom képeskönyvéből. Francia irodalmi összeállítás. 21.30 Jazztörténet. 22.05 Tv-híradó — 2. kiadás. Afrikáról — Csorváson Fényben ás sötétben A téli falusi politikai könyvhetek orosházi járási megnyitó ünnepségét Csorváson tartották pénteken este. A művelődési ház nagytermébe a zord időjárás ellenére is szép számú érdeklődőt vonzott az esemény. Kalmár György, a Népszabadság munkatársa, az Arany Ghana című könyv szerzője látogatott el a községbe ünnepi beszélgetésre. Előadását odaadó figyelemmel, nagy érdeklődéssel hallgatták, annak ellenére, hogy közbejött egy igazán nem várt dolog: a békéscsaba—csor- vási villanyvezeték sérülése miatt az előadás felénél kialudt a villany... Több mint egy fél órán át sötétben, illetve zseblámpákkal világított mennyezet alatt beszélt türelmesen Kalmár elvtárs az afrikai népek életéről, törekvéseiről, komoly szóval és derűvel. A hallgatók közül úgyszólván senki sem hagyta el a nagytermet, sőt, az előadás után még kérdést is tettek fel a sötétben... A türelmes várakozás nem volt hiábavaló: megérkezett a fény és levetíthették az Afrikáról készült filmeket... (pallag)
