Békés Megyei Népújság, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-08 / 287. szám
1981. december 8. 5 Kedd Herman Ottó-emlékest Békéscsabán, a kiváló magyar természettudós halálának 50. évfordulóján Ez alkalommal egvediílállé kisérlel bemutatására kerül sor a madártiangok mkrovüágáüól nek visszajátszása alkalmával ki- dárcsattogás és trilla zenei élveze- derült, hogy a leggyorsabbnak és tét nyújtó lírai dallamrészekből legrövidebb idejűnek tetsző ma-1 tevődik össze. t Az orosházi járás úttörőinek érdekes feladatok^ kell megoldani az Úttörő Expedíció a Jövőbe mozgalomban A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei Biológiai Szakosztálya Békéscsabán, az Értelmiségi Klubban december 9-én, szerdán 18 órai kezdettel a sokoldalú, kiváló tudós és szakíró, korának haladó gondolkodású közéleti személyisége, Herman Ottó halálának 50. évfordulója alkalmából emlékestet rendez. A megnyitót Szűcs Lajos, a biológiai szakosztály megyei elnöke tartja, ezt követően dr. Lányi Györgynek, a TIT biológiai országos választmánya titkárának az előadására kerül sor Herman Ottó élete és munkássága címmel. A program egyik érdekes és újszerű pontja következik ezután. Szőke Péter, a Madártani Intézet tudományos munkatársa A ma- dárhangkuíatás legújabb módszerei és eredményei címmel ismerteti az intézetnek eddig szinte egyedülálló kísérletét, a madárhang mikrovilágának lassított magnetofonos felvételeit, melyekA Magyar Úttörők Szövetsége! Országos Elnöksége mellett működő Úttörő Expedíció parancs- ' noksága ez év szeptemberében felhívással fordult a pajtásodhoz, s meghatározta a mozgalom 1964—65. évi tennivalóit. Ez az általános parancs vonatkozik az orosházi járás 345 őrsére is, de a járási parancsnokság külön feladattal is megbízott egy-egy csapatot, rajt és őrsöt. A tótkomlósi pajtások segítik a KÖJÁL felmérő munkáját, a csa- nádapácai tanulók részt vesznek az analfabéták összeírásában. Az orosházi úttörőcsapatok a KISZ VI. kongresszusáig összeg) űjtik és megismerik a Táncsics MiháV Gimnázium, valamint a mezőgazdasági technikum fiataljainak az előző kongresszustól kezdődően az építőtáborokban véazett munkáját. Tanulmányozzák, hogy az üveggyári védnökségvállalás mit jelentett a népgazdaságnak. Az orosházi Kulich Gyula Úttörőcsapat tagjaira is szép feladat vár. Fel kell kutatniuk, hogy hazánk melyik területe szabadult fel 1944 december végéig, ismereteket szereznek Osztapenko és Steinmetz kapitányról, ehhez kérik a budaörsi és a vecsési pajtások segítségét, akikkel leveleznek. —ds— Már a forgószínpad alapjait szerelik a csabai színház átépítői Néhány nappal ezelőtt jelent meg riport lapunkban Petrovszki Jánosról és brigádjáról. Ez a brigád építi a Békét megyei Jókai Színház új színpadát, öltözőit, épületeit. Munkájukat kitünően szervezik, nem véletlen tehát, hogy Kejepeczki György művezető úgy nyilatkozott róluk: „Ilyen lelkes brigádom még sohasem volt, pedig már néhány évtizedet eltöltöttem az építőiparban”. A brigád valóban gyorsan és nagy körültekintéssel dolgozik. * Fő céljuk, hogy az építkezést téliésíthessék és így egész télen legyen munkájuk. Ez pedig azért is jó, mert az új színpad hamarabb elkészül, s hamarabb költözhet vissza a társulat a Trefort utcából megszokott otthonába. A Petrovszki brigád az el ,5 emeleti födémet készíti. Szerelik a forgószínpad hatalmas, uyulcszöoletű alapját. (Fotó: Demény) Munkában a hegesztők. Fagybem 2 A PF 07—41 rendszámú postai J csomagkézbesítő gépkocsi vezető • fülkéje ajtaján már régebben több ■ szőr kitört az ablak. A keret 2 rossz, megszorul benne az üveg, ■ nem érdemes újat beletenni — volt 5 az illetékesek véleménye. A gép- 2 kocsivezető tájékoztatása szerint • május óta nem is kísérleteznek jj ezzel. Nyáron és még ősszel is ki- 5 bírta valahogy a huzatot, de most S már — érthetően — teljesen elege ■ van belőle. jj Az egész ajtót rendbe kellene > hozatni, ami bizonyos költséget je- 2 lent. Tulajdonképpen emiatt kés■ lekedik a posta, illetve valaki a ■ postán, aki valószínűleg elképzel- 2 ni sem tudja, hogy mit jelent fagy- 2 ban, ablak nélküli fülkében min■ dennap órák hosszat gépkocsit vélj zetni. De a mellette ülő kézbesí- 2 tőnek sem jobb a helyzete. ■ Manapság ritkán fordul elő a ■ munkavédelmi rendszabályok elha■ nyaralásának ilyen kirívó példája. 2 Pedig csupán néhány száz forint ■ „beinvesztálásárói** volna szó, aml- j nek ellenértékeként két dolgozó 2 egészségét lehetne megóvni. Váltig 2 hangoztatjuk és most sem mond■ hatunk mást: legfőbb érték az em- j bér. A PF 07— 44 rendszámú gép- 2 kocsi állapotából viszont arra le• hét következtetni, hogy valaki ezt • még mindig nem érti meg. —or. Társadalmi, munkahelyi közérzet a faluban |Jem mindegy az, hogy az em- ' berek milyen jó kedvvel, megelégedettséggel dolgoznak munkahelyükön; milyen magatartással viszonyulnak embertársaikhoz. Hogyan érzik ott magukat? Jól vagy rosszul? Kevesebb, több vélt vagy valóságos hibát látnak maguk körül. S ha látnak, ki hogyan reagál rá? Rossz indulattal vagy egészséges emberi jóra igazítani akarással? Mindez befolyásolja, előre viszi vagy hátráltatja a termelő- munkát, a közös gazdaság, a község építését és így az egyes emberek jövedelmét is. A falu egyetlen nagyüzemi munkaközössége a termelőszövetkezet — a lakosság többsége ott dolgozik —, nemcsak munka- hanem társadalmi közösség is. Rokonok, szomszédok, ismerősök, generációk dolgoznak együtt. A társadalmi, munkahelyi jóérzés, a demokratikus, fegyelmezett közszellem kialakítását vagy az azt sértő jelenségek megszüntetését, s vele párhuzamosan a termelés és a jövedelem emelkedését a pártonkívüli dolgozók is, a gazdasági vezetők mellett a pártszervezettől, a párttagoktól várják. A pártonkívüli dolgozók az elvek képviselőit látják a pártszervezetben, s jórészt a mindennapok eseményeiből. a párttagok magatartásából ítélkeznek. Az általános anyagi és szellemi fejlődés régi bajokat szüntet meg, és vágyakat teljesít, de új igényeket és új problémákat is felvet. Nézzünk néhányat példaként a művelődés, a termelés és az emberek egvmáshoz való viszonyának köréből. Talán kis dolgok, de hasonló * sok kis prob'éma állandó létezéséből vagy megoldásának formájából alakul ki a , címben foglalt társadalmi közérzet, mely hogy jó legyen, mindannyiunk személyes célja. Jellegzetesek is, mivel hasonlóak kisebb-nagvobb mértékben más falukban is megtalálhatók. A művelődés területén: Nagyon sok felnőtt tanul a faluban, így Újkígyóson is. Dolgozók álta- ’ános iskolájában, technikumok esti és leve’ező tagozatán, könyvelői és szakmunkásképző tanfolyamokon. A televízió és rádió me’lett mind több ember olvas hírlapokat és könyveket. Mégis mindebből kimarad a lakosság ugyan kisebb, de el nem hanyagolható része. Itt most csak a termelőszövetkezet állattenyésztési dolgozóit említem meg. Ha:nali kettő-három óra között kelnek s este hatkor végzik munkájukat, Egy részük ugvan délelőtt nvölc órától egy óráig szabad. Előadásokra, gyűlésekre, szemináriumokra sem járnak. Ezeket mind este tartják, s nekik korán kell feküdmük a kora hajnali ébre'7+ő miatt. Télen, nyáron húsvétkor, karácsonykor is. Ennél fo?va a ritka kivételektől, főleg a kevés fiataltól eltekintve nalvóbb részük kívül maradaleg- *öbb társadalmi megmozduláson, tanulási, fejlődési lehetőségen. Pedig a műveltség és a közösség életében való részvétel a do'gok jobb megértését, az értelem érvényesükét az ököljosgal szemben, a demagógia ta’aivesztését, eredményesebb munkát, s mindezek következtében jobb társadalmi munkahelyi közérzetet jelent. A termekben többek között a munkaidő kihasználáséban merülnek fel hiányosságok. Közismerten sjo-gsim^s narasz* fgunk az egyéni gazdá'k^dásból magával j hozta az alkotó ’gyekozetet, s a * többség, főleg a közvetlen anyagi érdekeltség alapján díjazott munkában továbbra is úgy dolgozik. Persze, kulturáltabb módon, kevesebb fizikai erőkifejtéssel. A szövetkezeti tagok bizonyos ” része azonban hajlamos a munka nélküli keresetszerzésre. A kötött munkaidőben dolgozóknál későbbi munkakezdésben vagy korábbi végzésben, de inkább a munkaidő alatti termelés nélküli tanyázásokban, kártyázásban nyilvánul ez meg. Mivel a munkát nem lehet mindenkor a minőség és a mennyiség legkisebb fokozatának figyelembevételével díjazni, egy-két rossz példát mutató vagy helytelen nézetet valló ember, legyen az vezető, vagy beosztott, az egész kollektíva munkakedvét, hangulatát rontja le. Az egyének, a brigádok, a vezetők és beosztottak, az egyén és a termelőszövetkezet—mint közönség —közötti viszony területén ^számtalan példája akad a helytelen magatartásnak. A jó fogatos szereti a lovát. A ** magyar paraszt hagyományos lószeretö, és mert a logatos teljesítménydíjazásért dolgozik, s mert a teljesítmény erősen függ a ló erőbeni állapotától, táplálkozásától, a fogatosok egy része igyekszik illegális úton is takarmányt szerezni lovának. Sajnos, némelykor nagy önfegyelem szükséges ahhoz, hogy ezt ne csi- ná’ják. mivel a takarmányellá- tásban a traktorok szaporodtával a lovak az állatfajok között az utolsó helyre szorultak. Lehet rajta vitatkozni, hogy okkal vagy ok nélkül. Többen fel is vetik ezt a gyűléseken, de egyesek a rövi- debb utat választják; a borjaxnak és teheneknek kiosztott szénát dézsmálják meg. Ha megszólítja őket valaki, a válasz különböző. A közvetlenül érintett tehén- és marhagondozónak: „Sok széna van ott.” Ránézve valóban nagyok a kazlak, de négyszáz marhának darabonként csak barom mázsa jut belőle egy évre. A más területen dolgozónak: „Piros csizmát akarsz?” Értendő alatta, hogy hízelegni akar a vezetőknek.' A vezető a következő választ kapja: „Fordítsa el a fejét.” A jobbik esetben pedig: „A mienk, talán vihetek belőle egy kicsit?” Lehet, hogy nem gondolkozott rajta, hogy a „mienk” azt is vagy éppen azt jelenti, hogy nemcsak az övé, hanem az ezerkétszáz tagé. A legkonkrétabb érv az, hogy „nekem keresnem kell, jól keU tartanom a lovaimat.” Igen ám, de a szarvasmarha-gondozók keresete is a súlygyarapodástól és a tejtermeléstől függ. A súlygyarapodáshoz és a tejhéz pedig éppen úgy szükséges a széna, mint a lovak erőkifejtéséhez. Nincs olyan társada’om, amely nem tiltja a szabálytalan eltulajdonítást és a fecye^ezetlenséget soraiban. A til*ás és a bírságolás azonban csak egyik eszköz. A nevelés, az oktatás, a felvilágosítás, a művelődés az a napi értékekben esetleg improduktívnak átsző tényező, amely azonban hosszabb idő után kiküszöböli az e’mondot- takhoz hasonló hiányosságokat. kJ indehhez a feltétlenül szük- séges személyes példamutatást a vezetőktől és a párttagoktól várja a falu népe. Megteremteni és fejleszteni a demokratikus fegyelem és önfegyelem alapján folyó ku’tu-'ált, termékeny munkát, az igényelt és kihasznált művelődési és hasznos szórakozási ’•ehetőséget, s ezzel a jó társada mi és munkahelyi közérzetet a faluban. Zsótér József
