Békés Megyei Népújság, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-08 / 287. szám
1M4. december 8. 4 Kedd Hasznos tanulmányút Lengyelországban (Tudósítónktól) Fiatal gépészmérnök barátom a Textilipari Mii. szaki és Tudományos Egyesület Energia és Gépészeti Szakosztályának rendezésében nemrégen lengyelországi tanulmányúton vett részt. Műszaki és gyártástechnológiai tapasztalatairól oly lelkesedéssel beszélt, hogy néhány érdekességet önkéntelenül is feljegyeztem, s azokat alább közreadom. Útvesztőben A szakmai vonatkozásokon kívül eső élmények külön írást érdemelnének. Annyit azonban e helyütt is meg keli említeni, hogy a kia magyar vendégcsopart látogatásai során a már hagyományos magyar—lengyel barátság számtalan őszinte megnyilvánulásával találkozott Elsőnek a lodzi textilgépgyárat és tervezőirodát látogatták mega vendégek. Ez az üzem döntően textilipari gépek tervezésével és prototípusok előállításával foglalkozik, de ugyancsak profiljába tartozik a régi gépek felújítása, átkonstruálása, modernizálása, új gépek szerkesztése és — igen figyelemre méltó jelenség! — a textilgyárak közvetlen segítése is. Újabban foglalkoznak a gondolattal, hogy eddig import útján, nehézkesen beszerzett kötő- és hur- kdlóipari gépeket is gyártsanak a jövőben. Az üzemet 1948-ban alapították, akkor még csak szerkesztőiroda volt. Utóbb már tudományos osztállyal és technológiai osztállyal is bővült Igen figyelemre méltó és érdekes a gyártási folyamatok kapcsolódása. Tervezés és megrajzolás után elkészítik az új gép prototípusát, majd technológiai és mechanikai kipróbálásra bocsátják még ott, gyáron belül. Ezen az aktuson részt vesznek a környező textilgyárak, vagyis a felhasználók műszaki szakemberei is, amiben a jó kooperáció s a sorozat- gyártásra történő csaknem teljesen hibátlan felkészülés, valamint a géphasználó üzemek legújabb kívánalmainak figyelembevétele jut kifejezésre. Lengyelországban ez volt az első olyan központi jellegű géptervező intézet, ahol a tervező és az üzem együtt van. Csupán az említett, több nézőpontból lefolytatott alapos próba után kerül sor a prototípus teljes dokumentációjának elkészítésére. A jó belső koordináción belül megfigyelhető az egyes üzemrészek szigorú elhatárolódása. Az egyik nagyobb üzemrészben csak fonó- és szövőgépeket, a másikban kizárólag kikészítő gépeket gyártanak. Mindezek mellett — ugyancsak megszívlelendő jelenség! — külön pótalkatrészgyártó üzemrész is működik. Számos érdekesség kínálkozik a tervezőrészlegben is. ötezer kötetes szakkönyvtárral rendelkeznek, s hetven külföldi folyóiratot fizetnek elő. Dokumentációs részlegük pedig fordítással is foglalkozik. Ha netán olyan könyvre van szükségük, amely saját könyvtárukban nem lelhető fel, a textil- intézettől — ahol viszont 15 ezer kötetes könyvtár van — megkaphatják azt. Tolmácsrészlegük kivonatokat készít, a külföldi műszaki leírásokat specialistákkal fordfttatják. Ebben a komplex gépgyárban minden könyvet, folyóiratot, cikket átnéznek, állandó figyelőszolgálatuk van. Fénymásoló részlegükben szám szerint, köny- nyen kezelhető rendszerben, valamennyi dokumentációs rajz megtalálható. A rendelő vállalatok az itt készülő gépekről, alkatrészekről prospektusokat kapnak, amelyekből rendszeresen megtudhatják, milyen alkatrészek állnak szállításra készen rendelkezésre, s melyek vannak gyártás alatt. Fokozottan törekszenek arra, hogy elsősorban a belföldön előállítható alkatrészeket használják. De ugyanakkor szoros kapcsolatot tartanak a bel- és külkereskedelemmel is, hogy mindenkor tudják, mely alkatrészek keresettek exportra, illetve, melyeket célszerű importból fedezni. Valamennyi gyártmányuknak megtalálható a „káderlapja”. Ez egy dosszié, amelyben az igényfelmerüléstől kezdve minden információ, kísérleti leírás és műszaki dokumentáció fellelhető. A kísérletek lefolytatására gyakorta munkabizottságokat hívnak életre, a témát gyakorlati szempontból jól ismerő belső és kívülálló szakemberek közreműködésével. Van külön automatizálással, elektronikával és műanyagokkal foglalkozó speciális részlegük is. Elénk érdeklődéssel nézelődtek a magyar vendégek a gyár laboratóriumában, amely annak a felismerésnek a nyomán született, hogy korábbi kapcsolatuk a textil kutatóintézettel nehézkesnek és lassúnak bizonyult. Az anyagmozgatás vonatkozásában a célszerűségre, az utak lehető maximális lerövidítésére törekszenek. Jellemző erre, hogy például az alkatrészműhelyben — ahol komoly gyakorlati jelentősége van e követelménynek, — egymásfél méteres anyagmozgató utakat festettek és azokat szigorúan be is tartják. Bár a tűzveszély csupán néhány üzemrészben — laboratórium, fénymásoló, dokumentációs irattár stb. — áll fenn fokozottabb mértékben, igen nagy figyelmet szentelnek a tűzveszély megelőzésének, illetve elhárításának. Az 3. — Sajnos, nem. Vissza kell... A beteg izgatottan közbevágott: — Ne menj vissza, Jenő. Itt vannak nálam dr. Traeger bres- laui geológus térképei a Vértesről és megvan György Albert tanulmánya is. Tudom, hogy téged mindig izgatott az ásványkincsek kutatása. Emlékszel, már az egyetemen is mindig erről faggattad az öreget. A Vértesben kell lenni bauxitnak. Akinek eddig mondtam, csak mosolygott. Tárd fel, kutass! — Hol élsz, Gyulám? ... Háború van. Katona vagyok... — Azt hiszed, minden bedöglik, ha Károly őfelsége elveszti a háborút? Csodát! Meg kell teremteni a magyar ipart. Ehhez pedig nyersanyag, érc kell. Én nem vagyok kutató... Minden kötelezettség nélkül vedd át az anyagot. Ha nem kell, visszahozod. Balás Jenő otthon íróasztalára dobta a térképet, de másnap mégiscsak belekukkantott. Aztán bezárkózott a kis szobába, nem lehetett zavarni. Miután átnézte a tanulmányokat, kimerültségtől sápadtan, a sok cigarettától szédülten, de parázsló üzem bejáratánál például külön tűzoltóőrszoba van teljes tűzoltófelszereléssel, éjszakai ügyelettel, nyolc főnyi személyzet részére. A lépcsőházakban emeletenként tűzjelző riasztó-gomb és tűzcsap található, üzemrészenként pedig különféle tűzoltófelszerelések. A fénymásoló folyosóján még azbesztet is tárolnak tűz esetére. Számos honi vállalatunk követhetné e példás rendszabályokat! A magyar „szakmai turistacsoport” aznap még a közeli műegyetemre is ellátogatott. Érdekes intézmény ez is. 1945 óta főiskola, azelőtt gyár volt. Jelenleg a hat tanszéknek 5500 hallgatója van. A textilfakultás elméleti oktatása itt sokrétű gyakorlati kísérlettel, munkával párosul. A politechnikai képzés színvonalára jellemző, hogy teljes' technológiával és gépparkkal felszerelt, bármikor üzemeltethető fonodái műhely áll rendelkezésre. Nagy gondot fordítanak a kísérletezésre, a beállítási változatok kidolgozására. A gépeket időszakosan cserélik, miáltal a hallgatóknak módjukban áll, hogy mind a lengyel, mind a külföldi (főleg angol, svájci és amerikai) gépeket, azok kezelését, be- és átállítását jól megismerjék. A végzősök rendszerint itt készítik el diplomamunkájukat. És végül a laboratórium még egy érdekességgel szolgált. Ebben a nagy egyetemi kombinátban még textil-meteorológiával is foglalkoznak, amely hazánkban gyakorlatilag szinte alig ismert kutatási terület. Az előbbiekben csupán egynapos „sétára” kiterjedő, igen vázlatos csokrot nyújtottunk át a kéthetes tanulmányút műszaki élményanyagából. A következtetés azonban már ennyiből is nyilvánvaló: hasznos tanulmányút volt. Kazár Mátyás szemmel állt felesége elé. — Nem megyeik vissza a frontra, Ilonka! — fogta át az asszony vállát. — Ez a háború már nélkülem befejeződik. — És mát mondasz a feljebbvalóidnak? — Majd kitalálok valamit... — De az csalás. — Na és? Amit ők kitaláltak, — meghalni Ferenc Józsefért, meghalni Károly királyért — az nem volt csalás?... III. A VÉRTESBEN Özvegy Bokomé arra ébredt, hogy a szél kikapja a konyhaablakot és esőnyalábot vág pokrócára. Az esőből arcára is jutott. Felkelt, becsukta az ablakot. A szobából az ajtó hasadé- kán át világosság szűrődött ki. Odasompolygott, fülét a fához simította. Nem hallott neszt. Lenyomta a kilincset. — Még mindig fenn van, Balás úr? — nézett szinte könyörÜjra átolvasom a levelet. Azt hiszem beleöntöttem meleg, emberi érzésvilágomat. Bátorításra, segítségre van szüksége annak, akinek szól. A megcímzett borítékot útnak inditom, s a címzettre gondolok, arra a szép fiatalasszonyra, akit nemrég ismertem meg a kórházban. Hogy feküdt ott! Milyen élettelenül! Napokig lebegett élet-halál között. Szándékosan használta halált hozóan a máskor gyógyító orvosságot. Esete nem egyedülálló. Többször hozott már be a mentő nőket hasonló diagnózissal. Asszonyok ezrei fognak össze, hogy a világbéke megvédéséből részt kérjenek és vannak, akik a családi békétlenségből nem látnak kiutat. Elvesznek az útvesztőben, összeomlik a világ fölöttük. Valóban megoldatlan problémák okozzák a tragédiákat? Nem hiszem! Fenti esetben az asszonyt faluhoz kötötte a saját házuk, a férjet városhoz a munkahely. Az asszony kért, később követelődzőit: keressen munkát A gyulai TIT városi szervezete, valamint a KIOSZ járási helyi csoportja szervezésében rendszeres, a kisiparosokat érintő, vala- imint egyéb tudományos és kulturális előadások hangzanak el a szervezet helyiségében. Legutóbb december 7-én 19 órai kezdettel a Gyulai Harisnyagyár egyik vezetője, Székely Árpád tartott előA megyénk területén újjászervezett helytörténetkutatás segítésére a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete, va. larnint a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum előadások keretében ad támogatást a helytörténészeknek. December 11-én, pénteken 18 órakor Békés megye telepes közférfire. Hónapok óta lakott már nála ez a pesti ember, és mindig a hegyet, az erdőit járta. Amikor idejött, örült, hogy nem kéül már mindig egyedül lennie. Amióta férje meghalt... nehéz az élet. Az idegein pénzt is ígért, de nemigen adott. És gyakran napokig nem látta. Ha meg itthon maradt, éjjeleken át égette a petróleumot. Most is. Ha szólna az elöljáróságon? — Ne türelmetlenkedj em, Bokor néni! — pillantott fel Balás. — Mindenért kárpótolom. Tíz hóid földet kap tőlem. Menjen csak, szépen feküdjön le. A férfi újra jegyzeteibe merült. — Az alumíniumtartalmú szilikátok, illetve az eruptív kőzetek, a gránit, a bazalt mállása, agyagot szolgáltat — mormolta fennhangon. — A trópusokon a hidrolízis következtében fém- hidroxidok keletkeznek. Magyarországon viszont mészkövek, otthon a férje. A szombat, amely eddig ünnepnap volt, civa- kodás napja lett A tettlegesség- gé fajult helyzetben mindig az erőfölény győzött. Az asszony Így céltalannak találta az életet, s ezért fordult a méregpohárhoz. Vajon nem tudtak volna a helyi vezetők segíteni az asszonynak, hogy férje a falun is szépnek találja a munkát? Ha pedig nem, hát senki sem tudta” volna rábeszélni az asszonyt, hogy menjen a gyerekkel a férje után? A békességért küzdeni kell, minden eszközt megragadni. Kell, hogy segítsük azokat, akik nem tudnak átjutni az útvesztőn. Most várom a választ. Szeretném, ha új Ismerősöm arról írna, soha, soha többé nem nyúl a méregpohárhoz, hogy édesek a gyerekei, s életvidám, boldog embereket akar belőlük nevelni, hogy a faluban segítségre talált e cél eléréséhez. Bár egyre kevesebben jutnának hasonló útvesztőbe. Rózsa Tibomé adást Tervgazdaság és nyersanyagellátás címmel. A mindvégig érdekes, közgazdasági vonatkozásban tartalmas, jó előadáson szép számmal jelentek meg nemcsak a város, hanem a járás kisiparosai is. Az előadást a hozzászólók élénk vitája, s az arra adott válaszok fejezték be. ségei a XIX. század első felében címmel dr. Oltvai Ferenc levéltári igazgató tart tudományos ismeret- terjesztő előadást. Az országszerte ismert és neves tudós előadását, melyet a megyei könyvtár gyermekolvasó termében rendeznek meg — díjtalanul látogathatják mindazok, akik helytörténetkutatással foglalkoznak, mind pedig az érdeklődők. dolomitok mélyedéseiben, oldódás útján visszamaradt agyagból kell, hogy keletkezzen. A krétaidőszak elején... mállással alakult gélek formálódnak át ba- uxittá... — Ha egy kibúvást sikerülne elkapni — villant az agyába. — Másképp csak fúrással megy, de ahhoz tenger pénz kell. Emberek kellenek, sok ember. Fizetni kell nekik, de miből?... ...Akár a géppuska ropogása, úgy verte az eső a tetőt. Balás lehajolt, megfogta lábszárát. Fájt a térde, a dereka; megfázott. Ránézett az ágyra, foga összekoccant. Nem szabad megbetegednie. Nem szabad! Ha ágynak dől, vége mindennek. Ha megtalálná a bauxitot, minden más volna. Elvinné egy gyároshoz vagy bankárhoz és ezreket kapna érte. Jaj!... csak ne fázna ennyire. Leguggolt, felkelt, mint a katonaságnál a gyakorlaton. Azt hitte, összetörnek a csontjai, annyira fájtak, de nemsokára verejték lepte el homlokát. — ötvenszer — suttogta maga elé. — Ötvenszer... előbb nem szabad abbahagyni, összeszorított foggal csuklózott, aztán bezuhant az ágyba. (Folytatjuk) SZÜTS ISTVÁN: Dokumentumregény gön az asztal mellett görnyedő í Rendszeres TIT előadások a gyulai KIOSZ-ban Előadás Békés megye telepes községeiről
