Békés Megyei Népújság, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-08 / 287. szám

H6L december 8. 3 Kedd Erő- és munkagéphiány, a lehetőségek ki nem használása gátolja még az északi járások termelését A megyei pártbizottság és a Országosan 108 ezer hold zöldségre és 116 ezer hold burgonyára kötnek szerződést a termelőszövetkezetek megyei tanács végrehajtó bizott­sága másfél évvel ezelőtt együttes ülésen tárgyalta meg a három északi járás: a gyomai, a szeghal­mi és a sarkadi termelőszövetke­zeteinek helyzetét, s szabta meg azokat a tennivalókat, amelyek nyomán emelkedhetnek a termés­átlagok, megszilárdulhatnak a gyengén gazdálkodó szövetkeze­tek. A három járásban felmérték az azóta elért eredményeket. A felmérés szerint az idén mind a három járásban csaknem elérték búzából a megyei átlagot, vagyis az 1962. évi 7,8—8 mázsa helyett 10,2—11,2 mázsát takarítottak be holdanként. Jelentősein növel­ték az őszi árpa termésátlagát is, kukoricából az 1962. éri 10—11 mázsa májusi morzsolttal szem­ben 14 és 17 mázsa termést értek el. Erő- és munkagép A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy mindhárom járásban van lehetőség a terméseredmények to­vábbi növelésére' Ehhez azonban elsősorban biztosítani kell a meg­felelő számú erő- és munkagépe­ket. A megy« pártbizottság és a megyei tanács által ezelőtt más­fél évvel javasolt erő- és munka­gépekből sok hiányzik még a há­rom járásban. Többek között 15 DT-traktor, 32 disztiller, 142 'rögtörő, 113 kultivátor, 116 pót­kocsi, 50 szervestrágyaszóró, 50 trágyarakodó. A felmérés azt is megállapította, hogy a három járás szövetkezetei közül nem mind­egyik használta ki a meglévő erő- és munkagépeket. Különösen ala­csony a gépek teljesítménye a gyomai járásban, holott abban a járásban van legkevesebb erőgép s ez indokolttá tette volna azt, Hogy jobban kihasználják. A három járásban 1965-ig java­solt 24 ezer hold talajjavításból 21 ezer készül el előreláthatólag. A lassúság mellett szépséghibája a talajjavításnak, hogy leginkább a mészisza polásra szorítkozik, különösen a sarkadi járásban használták ki a cukorgyár közel­ségét, azonban a mésziszap nem segíti elő tartósan a talaj termő- erejének növekedését. Feltétlenül indokolt a digózás meggyorsítása mind a három járásban. Azonban a digózás is csak akkor váltja be a hozzáfűzött reményeket, ha mindhárom járásban nagyobb gondot fordítanak a talajerőgaz­dálkodásra, elsősorban a szerves Mint már lapunkban megírtuk, megyénk termelőszövetkezetei minden lehetőséget kihasználnak arra, hogy a melegágyakat hasz­nosítsák. Karalábét és retket ter­melnek az őszi és téli hónapokban is, s ennek jelentős mennyiségét a HUN G AROFRUCT útján kül­földre szállítják. Az őszi hónapok­ban eddig 7 vagon karalábét, il­letve retket juttattak ei külföld­re. Karácsonyig pedig még mint­egy 4—5 vagonnal szállítanak el a hatóanyagoik kihordására. A szö­vetkezetek többségében még nem megfelelő a szerves trágya kezelé­se, a vásárlási lehetőséggel is csak néhány él, a ' gyomai járásban egyedül csak a dévaványai Lenin vásárolt. Kevés még az olyan szö­vetkezet is, mint a geszti Egyet­értés, a mezőgyáni Magyar—Bol­gár Barátság, a sarkadkeresztúri Egyetértés, és az újszalontai Bé­ke, amelyek közös brigádot alakí­tottak s összevont trágyamarko­lók kai, szórógépekkel együttesen 18—24 százalékra növelték szer­vestrágyázott szántóföldjeiket. Búza, kukorica, cukorrépa Mindhárom járásban kidolgoz­ták a búza, a kukorica, a cukor­répa és még néhány főnövény termelésének agrotechnikai mini­mumát. A vetésszerkezet kialakí­tásakor felmerült az, hogy a ga­bona és az ipari növények rovásá­ra növelni kellene a takarmány­termő területeket. A gabonater- mő-földeket azonban mindaddig érintetlenül kell hagyni, amíg az ország kenyérgabona ellátása megfelelő tartalékolás mellett megnyugtatóan megoldódik. A járható út az marad továbbra is mindhárom járásban, hogy a le­hetőségek jobb kihasználásával növeljék a takarmánygabona ter­mésátlagát, továbbá azt, hogy nagyobb gondolt fordítsanak a rendelkezésükre álló rétek és le­gelők fűhozamának növelésére. A három járás a rét- és legelőgaz­dálkodás javításához 3 millió 245 ezer forintot kapott, a megye rendelkezésére bocsájtott összeg 60 százalékát. A kapott összegből azonban csak 1 millió 944 ezer fo­rintot használtak fel a járások, a szeghalmi 1,2 millióból mindössze 271 ezer forintot. A három járásban az esőztetó öntözött terület 895 holddal nőtt, a felszíni beépített öntözőtelep pedig 1610 holddal. Miután Bé­késen. elkészül a duzzasztómű, mindhárom járásban tovább nö­vekszik az öntözési lehetőség. Az áruértékesítés A három járásban fejlődés jel­lemzi az állattenyésztést, az áru- értékesítést. Ehhez nagyban hoz­zájárult az, hogy csaknem vala­mennyi termelőszövetkezetben javult a vezetés színvonala. A három járás szövetkezeti elnökei közül három egyetemen, H fő­MÉK felvásárlóinak közreműködé­sével. Legnagyobb részt Tótkomlósról, Orosházáról és Gyuláról szállíta­nak ilyen terméket. Ma Tótkom­lósról, a Viharsarok Termelőszö­vetkezetből, valamint az orosházi Szabadságból és Dózsából össze­sen százezer darab karalábét és 20 ezer csomó retket indítanak útnak speciális hűtővagonokban a Német Demokratikus Köztársaság­ba. technikumban, 4 felsőfokú techni­kumban tanul, az agranómusok és állattenyésztők közül 30-am fő­technikumban, 9-en felsőfokú technikumban, 6-an pedig egyete­men. A szakemberek letelepedé­sének' elősegítésére eddig 21 la­kást biztosítottak. Hiba, hogy a három járás szövetkezetei a ren­delkezésre bocsájtott 15 állami támogatásos ösztöndíj keretből mindössze hármat használtak fel. A három járás termelőszövetke­zeti tagjai közül szakközépisko­lákban 162-en, a kihelyezett 9 mezőgazdasági technikum osz­tályaiban pedig 261-en tanulnak. Harmadéves szakmunkásvizsgát 167-en tettek eddig s jövőre előre­láthatólag további 150-en nyernek szakmunkás-bizonyítványt, örven­detes az, hogy a három északi já­rásban 258 mezőgazdasági tanulót szerződtettek a tsz-ek. Ez a szám megfelel a megye mezőgazdasági tanulói 30 százalékának. Az, hogy jelentősen nőtt a szö­vetkezetek vezetésének színvona­la, s az, hogy mind többen tanul­nak, lehetővé teszi azt, hogy a három járásban gyorsabban nö­vekedjenek a termésátlagok. Eh- 1 hez természetesen mindent el kell 'követni azért, hogy az előirány- 'Zott erő- és munkagépeket mi­előbb megkapják az északi járá­sok termelőszövetkezetei. munkájára, éle­téről való véleményalko,tá6. Úgy­szólván a társadalom vala­mennyi rétegének — kort és fog. lalkozást tekintve — van mon­danivalója az új nemzedékről. Elmondják eredményeiket és feltárják a kisebbik hányaduk­nál tapasztalható hiányosságo­kat, s azok okait. Többségük rá­mutat a hibák kijavításának módjára is. * Ezt tette Rehák Péter, az oros­házi Petőfi Termelőszövetkezet párttitkára és Mackó Erzsébet, a KISZ-szervezet szervező titkára is, amikor a közös gazdaságban dolgozó fiatalokról érdeklőd­tünk. A szövetkezetből néhány évvel ezelőtt sok fiatal elment. Nem találták meg számításukat és ezért az iparban kerestek jobb megélhetési lehetőséget. Most, hogy a tsz megerősödött, mind többen jönnek vissza, jelenleg huszonnégyen tagok is. A zöld­ségkertészetben Csipák Júlia munkacsapata hajnali háromkor már talpon volt, amikor szállí­tásra készítették elő a zöldséget, a káposztát. A kertészetben már befejeződött a munka, s most mindannyian cukorrépát szed­nek. A tehenészetben két fiú fe­jőgulyás, keresetükkel elégedet­tek. Egyikük, Kiss Antal most lett szakmunkás. A fogatosokra sincs panasz. A fiatalok közül öt traktoros, valamennyien nyúj­tott műszakban dolgoznak; na­ponta huszonkét vagon répát szállítanak a vasútállomásra. Ezek a fiatalok becsületesen megállják helyüket, s rájuk bár­Országszerte megkezdték a zöld­ség. és burgonyatermelési szerző­dések kötését. 1964-ben, a MÉK felvásárlói a lakosság ellátására, és exportcélra is — a kedvezőtlen időjárás ellenére — országosain mintegy 44 850 vagon zöldséget, 21 580 vagon burgonyát és 33 390 vagon gyümölcsöt vásároltak fel. A termelőszövetkezetek eredmé. nyei ezek. A nagyüzemi gazdasá­gokban. ugyanis egyre inkább tudják alkalmazni a korszerű agrotechnikát, gépeket és egyéb berendezéseket, több területet tudnák öntözni és kinevelődött a szakmunkásgárda is, így termé­szetesen nagyobb eredményeket tudnák elérni. Az elmúlt napokban a MÉK szakemberei sorra meglátogatták a termelőszövetkezeteket és össze, sen mintegy 32 féle zöldségre, ko­rai, nyári és őszi burgonyára kö­tik meg a szerződéseket. Ezek alapján országosan 116 ezer 700 hold burgonyát, 108 ezer 210 hold zöldséget, 7 ezer 900 hold paradi­csomot és 6 ezer 100 hold papri­kát adnak át Megyénkben ebből a termelőszövetkezetek összesen 6500 hold termését adják majd át 'sárgarépából, petrezselyemből és egyéb zöldségből, ezenkívül két­ezer holdon termelnek szerződéses burgonyát. A szakemberek a látogatások ai_ kalmával tájékoztatják a termelő, szövetkezeteket arról, hogy ho­gyan köthetnek szerződést, milyen mikor számíthat a szövetkezet vezetősége, ami pedig jelentős eredmény. Etet hogyan érték el? Rendszeresen fizetnek munka­egységelőleget, az, idősebbeknek tizennyolc forintot, a fiataloknak huszonkettőt. Rendezték a nor­mát és megfelelő prémiumrend­szert alakítottak ki. Akik teljesí­tettek háromszáz munkaegysé­get, ezer forintot kaptak jutal­mul. Ügy gondoljuk, szükséges meg­jegyezni az anyagi ösztönzés je­lentőségét. Annál is inkább, mert Békésben van jó néhány olyan tsz, ahol még mindig nem ol­dották meg kellőképpen a fiata­lok bérezését és ezért is húzódoz­nak ezeken a helyeken a mező- gazdasági munkától. Nem állít­juk, hogy az orosházi Petőfiben alkalmazott módszer a leghelye­sebb, de mindenesetre előnyös. Ha a fiatalokat anyagilag érde­keltté tesszük a termelésben, akkor az eredmények sem ma­radnak eL Persze nem mindegyik szö­vetkezeti ifiről mondható el, hogy jól dolgozik. Szilágyi Jó­zsef és Nagy József fogatos volt. Durván bántak a lovakkal, nem gondozták s ápolták megfelelő­en és ezért mindkettőjüket le­váltották. Szilágyi József ezután azt mondta, hogy nem hajlandó dolgozni. Jelenleg egyéni gaz­dáknál cukorrépát szed. Amikor a párttitkár számon kérte, hogy miért bánt rosszul a lovakkal, sértődötten és fölényesen vála­szolt: „mit beszél maga ne­kem?”. Majd továbbállt, s be­ment a kocsmába. Bajkán Zsu­zsa is azok közé tartozik, akik nem járnak rendszeresen mun­eiőnyöfckel jár ez. Többek kö®öü elmondják, hogy a MÉK-kel két­féle módon lehet szerződni, a tel­jes termésre és meghatározott mennyiségre. Az előbbi esetben a felvásárló szervek még akkor is átveszik az árut, ha esetleg érté­kesítési nehézségek áRmak fenn. Ilyen szerződés akkor köthető, ha a tormelőszövetikeziet szerződésen kívüli termelést és értékesítést a helyi ellátás kivételével nem vé­gez. Ha csak egy bizonyos meny- nyiségre kötnek a tsz-ek szerző­dési, akkor a többi termést szaba­don értékesíthetik. A megkötött szerződés alapján termelési hitelt is kapnak a szö­vetkezetek. 1965-me a termelők több cikkre fix vagy védőáras megállapodást is köthetnék. A szövetkezetek ezekben a hetek­ben készítik jövő évi termelési és értékesítési tervüket. A MÉK szakemberei segítséget nyújtanak ezek elkészítéséhez. Helyes lenne, ha megyénk szövetkezeteinek ve­zetői igényelnék is ezt a segítsé­get és részletesen megbeszélnék ezekkel a szakemberekkel a zöld­ség. és burgonyaszerződések köté. sót, hogy jövőre biztosíthassák a megfelelő mennyiséget, ugyanak­kor olyan termékekre kössenek megállapodást, amelyek a tagság foglalkoztatását segítik elő és ko­moly jövedelmet is eredményez­nek a szövetkezetnek, azonkívül korán jelentenek pénzbevételt. nemcsak ők hárman, hanem még egynéhányan vannak olya­nok, akik nem úgy ,yhúznak”, ahogy kellene. És ennek okai vannak. Nincs akaraterejük. Nem ér­dekli őket semmi, mindenkivel és mindennel szemben közömbö­sek. Ezt pedig az általános mű­veltség és a képzetlenség hiánya okozza. Az említetteknek sincs általános iskolai végzettségük. A beszélgetés során szóltunk a KISZ szerepéről. Miért nem se­gít ezeknek a fiataloknak az alapszervezet? — kérdeztük. A válasz ez volt: nem KISZ- tagok. A szövetkezet ifjúkom­munistáinak beszélgetni kell a nem KISZ-tag fiatalokkal is. meggyőzni cselekedeteik helyte­lenségéről és káros voltáról. A szövetkezet párttitkára és a KISZ-titkárhelyettes elmondta — és ezzel mi is egyetértünk — nem elég csak beszélgetni ezek­kel a fiatalokkal, hanem tenni kell valamit azért, hogy ne kocs- mázzanak, hanem kulturáltan szórakozzanak és becsületesen dolgozzanak ők is és valamennyi fiatal. A tervek, az elképzelések megvannak, most már csak meg' kell valósítani azokat. A KISZ- klubban szellemi vetélkedőket, zenés, táncos összejöveteleket szeretnének rendezni. Meg kell teremteni a lehető­ségét annak, hogy azok a fiata­lok, akik szándékosan eltávolod­tak a közösségtől, minél előbb közelebb kerüljenek a szorgalma­san dolgozókhoz, mert ezt kí­vánja az ők és a szövetkezet tagjainak érdeke. Dékány Sándor Karalábét és retket szállítanak Tótkomlósról az NDK-ba K. I. Manapság me­gyénkben is a divatos beszédté­mák közé tar­tozik a fiatalok Visszatérők kába. Pedig azt ígérte, ha á ker­tészetben dolgoz­hat, szorgalmas lesz. Szavát nem tartotta be... De

Next

/
Thumbnails
Contents