Békés Megyei Népújság, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-08 / 287. szám

WM. december 8. 2 Kedd Az egész nép állama A Pravda szerkesztőségi cikke A Pravda vasárnapi száma „Az egész nép állama” címmel szer­kesztőségi cikket közöl. A cikk bevezetőül megállapítja, hogy a társadalom politikai szervezeté­nek fejlesztése és tökéletesítése a szocializmus és a kommunizmus egyik alapvető elméleti és gyakor­lati problémája. A történelmi ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a szocialista állam formái, tevé­kenységének tartalma és módsze­rei minden történelmi szakasz konkrét feladataival összhangban módosulnak. A cikk megállapítja: az összné­pi állam eszméje nem íróasztalok mellett született meg. Annak a mélyreható elemzésnek az ered­ménye, amelyet a párt a szovjet társadalomban végbement válto­zásokról adott. A szocializmus fel­építéséhez elengedhetetlenül szük­ség van a proletárdiktatúrára, a szocializmusból a kommunizmus­ba való átmenethez pedig az össz­népi államra. Helytelen lenne szembeállítani a proletárdiktatú­rát az össznépi állammal. Ez ép­pen olyan képtelenség, mint szem­beállítani egymással a kommu­nista társadalom építésének kü­lönböző szakaszait. Mindaddig, amíg a kapitalizmus erői és ha­gyományai bizonyos társadalmi csoportok támogatását élvezik, mindaddig, amíg a régi és az új harca osztálycsaták formájában jelentkezik, mindaddig, amíg nem szilárdult meg és nem diadalmas­kodott teljesen az új társadalmi, gazdasági alakulat, a munkásosz­tálynak az államban uralkodó osztálynak kell lennie. Az össznépi állam létrejötte mindenekelőtt a szocialista állami­ság társadalmi bázisának kiszéle­sedését jelenti. Az állam, amely korábban egyetlen osztály dikta­túráját testesítette meg, vala­mennyi dolgozó osztály és réteg egységének és együttműködésének szervévé, az egész nép akaratá­nak, az egész nép érdekeinek köz. vetlen kifejezőjévé válik. Megszűnnek azok a funkciók, amelyeket az tett szükségessé, hogy el kellett nyomni a kizsák­mányoló osztályokat. Az össznépi állam amellett sikerrel teljesíti azokat az internacionalista fel­adatokat is, amelyeket ez ideig á proletárdiktatúra állama váltott valóra: harcol a békéért, a békés együttélés elveinek diadaláért, tá­mogatást nyújt a forradalmi mun­kás- és nemzeti felszabadító moz­galomnak és a világ összes haladó erőinek. A cikk megjegyzi: az össznépi állam egyik jellemzője a régi po­litikai intézmények átalakulása és újak keletkezése. A szerkesztőségi cikk a továb­biakban rámutat, hogy minden országban az új társadalom épí­tésének egy bizonyos szakaszán elkerülhetetlenül jelentkeznek azok a feladatok, azok a folyama­tok, amelyek elengedhetetlenül szükségessé teszik, hogy a prole­tárdiktatúra állama össznépi ál­lamba nőjjön át Pártunk saját tapasztalataiból tudja — folytatódik a cikk —, ki­nek és miért volt arra szüksége, hogy mindenféle vezetést azono­sítson a diktatúrával, hogy ra­gaszkodjék ahhoz a tételhez, »amely szerint az osztályharc meg­marad (sőt éleződik) azután is, hogy felszámolták a kizsákmányo­ló osztályokat. Ezek olyan tipikus fogások, amelyekkel a személyi kultusz ideológiájára és gyakorla­tára jellemző voluntarizmust, ön­kényt és törvénysértéseket pró­bálják igazolni. A személyi kultusz idegen a marxizmus—lenin izmus elveitől, a szocialista eszmények­től, a kommunista mozgalom egész szellemétől. Most az a feladat áll előttünk — írja a Pravda —, hogy tárgyi­lagosan értékeljük az utóbbi évek­ben az irányító apparátusban vég. rehajtott átszervezések pozitív és negatív oldalait. Néhány olyan esetben, amikor nyilvánvaló hibák fordultak elő, elég lesz, ha a hibák kijavítása érdekében visszatérünk a korábbi bevált formákra. Egyes lultabb a dolog. Helytelen lenne, íLevél Dél-Afrikából ha a gyakorlati tapasztalatok eredményeinek tanulmányozása nélkül egyszerűen visszatérnénk a korábbi irányítási formákhoz. Ma­gától értetődik, hogy az egyik el­hamarkodott átszervezést nem válthatjuk fel másik ugyanolyan elsietett átszervezéssel. A Pravda szerkesztőségi cikke kiemeli: különösen nagy jelentő­ségű a népgazdaság irányítási módszereinek és formáinak töké­letesítése. Olyan feltételek megte­remtésére kell törekednünk — ír­ja a lap —, hogy a termelésben foglalkoztatott minden egyes dol­gozó — a munkástól a gyárigaz­gatóig, az egyszerű kolhoztagtól a kolhoz elnökéig — anyagilag érde­kelt legyen a munka termelökeny- ségének emelésében. A szerkesztőségi cikk a további, akbam megállapítja, hogy fokozni kell a szovjetek szerepé*, egyes ál­lami funkciókat társadalmi szer­vezeteknek kell átadni, ki kell ter­jeszteni a szovjet emberek jogait; mindez elősegíti a kommunista ön- kormányzati szervek létrehozását, megteremteni annak feltételeit, hogy az állam minden polgára részt vegyen az állami élet irányi, lásában. A cikk rámutat, hogy a párt minden akadályt eltávolít a szovjet társadalom fejlődésének útjából. Ezzel kapcsolatban külö­nösen nagy jelentőségű az SZKP Központi Bizottságának októberi plénuma, amely megtisztította az utat az SZKP XX. és XXIX. párt­kongresszusa határozatai és az egész szovjet nép által jóváha­gyott pártprogram következetes, töretlen megvalósítása felé. A párt további biztosítékokat teremtett arra vonatkozóan, hogy ne össz­pontosulhasson egyesek kezében túlságosan nagy hatalom, biztosí­tékokat a szubjektivizmus és az önkény ellen az állami élet fontos kérdéseinek megoldásánál. A cikk megállapítja, hogy a párt vala­mennyi állami és társadalmi szer­vezet politikai irányítását végzi. Nem vállalja magára azok funk­cióit, nem végez közvetlen irányí­tói funkciókat. A párt létérdeke, hogy az össznépi állam gépezeté­nek valamennyi eleme hibátlanul működjék; a párt helyes irányt szab nefkik. összefogja és szerve­zi a társadalom erőfeszítéseit a.- kommunista építés feladatainak megoldására. (MTI) Megnyílt a 'JKSZ VIII. kongresszusa Joszip Broz Tito, a Jugoszláv szakszervezetek székházában, Kommunisták Szövetségének fő- Belgrádban megnyitotta a JKSZ titkára hétfőn reggel 9 órakor a j VIII. kongresszusát. (MTI) Közlemény a Béke-világtanács elnökségének üléséről Berlin Második napja ülésezik a Béke. . ilágtanács elnöksége. Mint a ki­adott közlemény megállapítja, a résztvevők meghallgatták John űemal professzornak, a Béke-vi- ágtanács ügyvezető elnökének be­számolóját a nemzetiközi helyzet­ről. A szónok elemezte a béke-vi- lágmozgalom feladatait a sokolda. lú NATO-atomhaderő létrehozása ellen, a dél-vietnami és a kongói imperialista agresszió megfékezé­séért vívott harcban. Bernal professzor hangsúlyozta, hogy a leszerelés megvalósítása és az atomfegyverek betiltása érde­kében meg kell teremteni a béke. szerető erők egységét. (MTI) Az ENSZ-közgyC politikai vitával f Kétnapos szünet után, az ENSZ- közgyűlés hétfőn délelőtt az álta­lános politikai vitával folytatta munkáját. Az első felszólaló Ar­gentína képviselője volt, majd Gromiko, a Szovjetunió kül­ügyminisztere mondotta el lés az általános olytatta munkáját nagy érdeklődéssel várt beszédét. A délelőtti ülésen felszólalt még Costa Rica és Irán képviselő­je. A délutáni ülésre felszólalásra jelentkezett Kenya, Etiópia, Ja­maica, Peru és Uganda delegátu­sa. (MTI) Johnson szerdáit Washington Mint a Reuter közli, a Fehér Ház hivatalosan bejelentette, hogy Johnson amerikai elnök szerdán hivatalában fogadja Gromiko szovjet külügyminisztert, és meg­beszélést tart vele. A Fehér Ház szóvivője hozzá­fogadja Gromikát fűzte, hogy Gromiko „hagyomá­nyos látogatást” tesz Washington, ban. A szovjet külügyminiszter a múltban is mindig felkereste az amerikai fővárost, amikor az ENSZ közgyűlésének ülésszakára az Egyesült Államokba érkezett. (MTI) A Kínok Háza A gyötrelem krétaszöge — Rács, öngyilkosság ellen — Az ítéleti korbácsütés és 5713 év börtön Wilson Washingtonba érkezett Washington Harold Wilson brit miniszterel­nök Washingtonba érkezett, hogy megkezdje tárgyalássorozatát Johnson elnökkel az Atlanti Szö­vetség problémáiról. Wilson a repülőtéren adott rö­vid nyilatkozatában kijelentette, nem számít arra, hogy kétnapos washingtoni tárgyalásai során si­kerül minden problémát rendezni, de meggyőződése, hogy mostani útja gyümölcsöző tárgyalássorozat kezdetét jelenti. A Pravda Wilson látogatását kommentálva megállapítja, hogy szigorúan titokban tartják azokat a konkrét terveket, amelyeket a miniszterelnök magával vitt Wa­shingtonba. Az angol sajtóban azonban gyakran látnak napvilá­got olyan kommentárok, amelyek szerint a munkáspárti kormány mindjobban eltér a sokoldalú NATO-atomerő kérdésében elfog­lalt eredeti álláspontjától. Az amerikai sajtóban — mutat rá a Pravda — most olyan híresz­telések olvashatók, melyek sze­rint az Egyesült Államok hosszú lejáratú hitelt ajánl fel a brit kormánynak, hogy javítson pénz­ügyi helyzetén, ha a Wilson-kor- mány lemond a választások előtt tett ígéretéről és elfogadja a sok­oldalú NATO-atomerő amerikai— nyugatnémet tervét. A Pravda utal rá, megfigyelők felteszik a kérdést: nem ismétlő­dik-e meg a történelem, vajon a Wilson-kormányt nem éri-e ugyanaz a sors, mint munkáspár­ti elődeit? (MTT1 A Greys a dél-afrikai titkos- rendőrség johannesburgi főhadi­szállása. A Kínok Házának ha­todik emeletén hallgatják ki a politikai foglyokat Nemrég egy 32 éves férfi a kínvallatás köz­ben kitépte magát rabtartói ke­zéből és levetette magát az ab­lakból. A férfit Salonginak hív­ták, indiai származású volt, s az úgynevezett kilencvennapos törvény alapján akkor már minden bírói ítélet nélkül 65 napot töltött magánzárkában. Az öngyilkosság másnapján a hatóságok intézkedtek. A ha­todik emeleti kínvallató helyi­ségek ablakait berácsoztatták. Salongi volt egyébként a ne­gyedik, aki az úgynevezett ki­lencvennaposok közül öngyil­kosságot követett el. Az ok: a Verwoerd-rezsim hóhérai a leg- válogatottabb fizikai és lelki kínzásokat alkalmazták a fog­lyokon. A börtönből titokban kicsem­pészett levél egy új kínzási módszerről számol be, amelyet most sok afrikai, indiai és fehér szabadságharcoson alkalmaz­nak, férfiakon és nőkön egya­ránt. A módszer neve: szobor. Ugyanis az áldozatot arra kény­szerítik, hogy éjjel-nappal moc­canás nélkül álljon, miközben folytonos vallatásnak vetik alá. A módszer egyébként a portu­gál titkosrendőrségtől szárma­zik. Nemrégiben a pretoriai leg­felsőbb bíróság előtt kilenc po­litikai fogoly és a tizedik fele­sége leplezte a Verwoerd-féle hatóságok embertelen vallatás! módszereit. Elmondották pél­dául: Norman Levy iskolaigaz­gatót csupán rabságának 54. napján (54 nap magánzárka után) vitték először ki­hallgatásra. Amikor megtagad­ta, hogy válaszoljon a kérdések­re, vallató! krétával kis négy­szöget rajzoltak a padlóra és kényszerítették Levyt, hogy eb­ben a krétaszögben álljon órák hosszat mozdulatlanul. A kín­vallatás 42 óra hosszat tartott egyhuzamban. Paul Truchelu újságíró el­mondta, őt magát 69 óra hosz- szat vallatták. Dr. Costa Chasidisnek szin­tén azt mondták rabtartói, hogy a 18 hüvelykes krétanégyszög lesz az otthona mindaddig, amíg nem hajlandó a vallomásra. Ki­hallgatása, amelyet természete­sen vad ütlegek kísértek, kora reggeltől késő éjszakáig tartott. A szerencsétlen ember később kijelentette: Verwoerdék embe­reinek szemmel láthatólag nem annyira a kihallgatás a célja, mint inkább maga a vallatással járó kínzás. „Ezek az emberek — mondotta — csupán afféle idomított kutyákként arra vi_ gyáztak, hogy végig állva marad­jak és el ne aludjak.” A börtönviszonyok és a kín­zások elleni tiltakozásul sok fogoly éhségsztrájkot kezd. Pixy Benjamin 48 napon át koplalt, amíg elérte, hogy végre a bíró­ság elé állhasson. Így kényszerí­tette ki a rendőrségből, hogy va­lamilyen formában legalább vá­dat emeljen ellene, és ügyét — bármilyen kétes is — nyilvános bíróság elő utalja. Amikor Pixy Benjamin a bíróság elé került, testsúlya mindössze ne"wen ki­ló ve'* Azok, akiket a kilencvennapos pos törvény alapján tartóztattak le, a bíróság előtt nem hozhat­nak fel bizonyítékokat arra, hogy a börtönben rossz bánás­módban részesültek. Ha mégis megkísérelnék, a paragrafusok értelmében ezeket a bíróság nem veheti figyelembe és vallomá­suknak ez a része nem szolgál­hat érvül a védelem kezében. „Ez a törvény — mondotta egy magas rangú rendőrtiszt a kilenc. Venn a pos letartóztatásí lehető, ségről intézkedő paragrafusról — fegyver a kezünkben. Most az­tán igazán köphetünk a bíróság­ra.” 1963-ban a Dél-afrikai Köz. társasásban a különböző, úgy­nevezett biztonsági törvények alapján 3355 embert börtönöztek be. Idén március óta az ország­ban 11 politikai perre került sor 1315 vádlottal, akik közül 44-et halálra ítéltek, 12-t életfogytig­lani börtönre, 994-et összesen 5713 évi börtönre, egyet pedig 25 korbácsütésre... Az Egyesült Nemzetek Szer­vezete is elítélte a Dél-afrikai Köztársaság fajüldöző politiká­ját, és ezzel kapcsolatos bűncse­lekményeit, ám a dél-afrikai kormány továbbra is a leeke- gyetlenebbül számol le politikai ellenfeleivel. Kérjük a világ közvéleményét, a tiltakozás leg- kü'önbözőbb formáival igyekez­zék oda hatni, hogy a dél-afrikai kormány felhagyjon a gyilkossá­gokkal, s kénytelen ’egyen véget vetni annak az embertelen bá­násmódnak, amelyben a politi­kai foglyokat és általában a le­tartóztatottakat részesítik. G. Gardner Johannesburg

Next

/
Thumbnails
Contents