Békés Megyei Népújság, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-31 / 305. szám

1964. december ft 4 Csütörtök idei utolsó vezetőségi ülés a Gépipari Tudományos Egyesület megyei szervezeténél Mi az oka a szervezetlenségnek, a kapkodásnak, a kapun belüli időszakos munkanélküliségnek, a sok felesleges túlérának? Beszélgetés Nagy Mihállyal, a Hajtómű- és Felvonógyár 5-ös számú gyáregységének a vezetőjével Jövőre ötödik évébe lép a me­gyénkben működő Gépipari Tudó. mónyos Egyesület megyei szerve­zete. Az idei legutóbbi vezetőségi ülésen, amelyet a napokban tar­tottak meg, Hámori János, a GTE megyed szervezetének titkára tar­tott beszámolót a csoport idei munkájáról. Bevezetőben ! megállapította, hogy jelentős javulás volt tapasz­talható a csoport tevékenységé­ben. Jelenleg 200 tagja van a me­gyében a szervezetnek, akikre a különböző szakosztályokban tá­maszkodhatnak a szakosztályveze­tők. Mint kiemelkedő eredményt említette a műszaki hét keretében rendezett gépipari napot, majd a harmadik Magyar Gépipari Hét tudományos ülésszakát, amelyen szép számmal vettek részt a GTE- tagokon kívül üzemi dolgozók is. Elmondotta továbbá, hogy igen jól dolgozott a rmezőgépészeti szak­osztály, amely sikeresen rendez­te meg a mezőgépész napokat. A propagandamunka hiányosságá­nak rótta fel, hogy az előadások, tanfolyamok kevésbé voltak láto­gatottak. A tapasztalatcserékkel kapcsolatban elmondotta, hogy a különböző tanulmányutak igen hasznosak voltak. Az elmúlt idő­szakban nyolc belföldi tanul­mányutat szerveztek, s ezeken 272-en vettek részt. A tanfolya­mokról szólva megállapította, hogy az idegen nyelvű tanfolya­mokra kevés műszaki jelentkezett, így ezeket emiatt nem lehetett megkezdeni. Amint mondotta, A California egyetemen beje­lentették, hogy újfajta cementet dolgoztak ki, amely esetleg nagy­arányú fejlődést eredményezhet az egész építőiparban. Az új ce­•közkedveltté váltak a tudomá­nyos filmek. Ma már igen sokan igénylik az előadásokkal, össze­kapcsolt tudományos filmeket. A vidéki szakosztályokról szólva el­mondta, hogy javulás észlelhető tevékenységükben. A következő időszakban azonban — különösen a gyulai és az orosházi szaäcosz. tálynál — mégis tovább kell javí­tani a szervező munkát. A titkári beszámoló után is­mertette a jövő évi munkatervet. A beszámolót követő vitában töb­ben felszólaltak, beszéltek az egyes szakosztályok munkájáról. A hozzászólók többek között meg­állapították, hogy az üzemek ve­zetői még nemigen veszik igény­be a GTE segítségét, pedig a GTE műszaki gárdája hasznos segítsé­get tudna nyújtani. A GTE sok olyan lehetőséggel rendeUkezdk, amit a gyakorlatban messzemenő­en hasznosítani lehetne. Az a széles körű kapcsodat, amellyel mind hazai, mind külföldi vonat­kozásban rendelkezik, nagy se­gítséget jelentene a vállalatok vezetőinek a műszaki színvonal fejlesztéséhez. Bakó Ignác, a GTE megyei szervezetének elnöke zárta be az ülést, s arra szólította fel a GTE- tagokat, hogy bővítsék kapcsola­taikat a különböző vállalatokkal. Továbbá arra kérte a vezetőség és a szervezet tagjait, hogy a ma­guk területén az eddiginél jobban ismertessék a tudományos egye­sület jelentőségét. H. F. mentfajta sajátossága, hogy kitá­gul és közönséges cementhez ada-i golva elejét veszi a beton szára­dás következtében beálló megre- pedésének. A Hajtómű- és Felvonógyár bé­késcsabai gyáregységének a dol­gozói teljesítik idei termelési ter­vüket. Arról helyileg nem kap­hatunk tájékoztatást, hogy ez mi­lyen költséggel járt, mert a köny­velés központilag történik. Egy azonban bizonyos: időnként stag­nált a munka, ezt követően a szál­lítási határidők előtti hajrák pe­dig megdrágították a termelést. Erről beszélgettünk Nagy Mihály- lyal, a gyáregység vezetőjével, aki a szervezetlenség, a kapkodás okait és következményeit néhány kérdésre adott válaszában foglal­ta össze. — Mi gátolta a folyamatos munkát? — A központ nem biztosította időben a gyártáshoz szükséges műszaki dokumentációkat, ami főként a harmadik és a negyedik negyedévben volt tapasztalható. Előfordult, hogy a szállítási ha­táridő előtt tíz nappal kaptuk meg. — Milyen hátrány szárma­zott ebből? — Tudvalévő dolog, hogy min­den gyártási folyamatot technoló­giai előkészítés, anyagbeszerzés és készülékezés előz meg, amihez idő kell, mégpedig nem is kevés. Ha nem biztosítják, akkor kapkodás, szervezetlenség következik be. Így történt, hogy egy-egy időszak­ban szinte nem volt mit tenni a gyárban, aztán — a rövid szál­lítási határidő miatt — elkerül­hetetlenül túlórázni kellett. Elő­fordult, hogy a pangás idején olyan munkát kezdtünk el, amire máskülönben még nem került vol­na sor, sőt a munkások közül töb­beket — akik kérték — fizetés nélküli szabadságra engedtem. Ma, amikor mindenfelé munka­erőhiány mutatkozik, bizony kü­lönösnek hat, ha valahol kapun belüli munkanélküliség áll elő. •— Mennyi volt a túlórák szá­ma? — Mintegy 2500 óra. — Anyagi veszteség érte a munkásokat? — Az átlagkeresetük csőidként, mert a pangás idején olyan ala­csony teljesítményt értek el, amit a túlórákkal sem tudtak pótolni. Ez természetesen kedvetlenséget okozott. Ráadásul az igazgatóság a második fél évtől a gyáregység átlagórabérének 13 fillérrel való csökkentését írta elő. Emiatt né­hány igen jó szakmunkás elment tőlünk. Romáit turisták töltik Magyarországon a szilvesztert Ebben az évben a bukaresti tu­risztikai hivatal 13 külföldi utat szervez a román turisták számá­ra. Eljuthatnak a Szovjetunióba, az NDK-ba, Csehszlovákiába, Lengyelországba, Bulgáriába és Magyarországra. De ezenkívül a Szovjetunió több városába indul­nak turistákat szállító vonatok. A román fővárosban olyan nagy az érdeklődés a külföldi utak iránt, hogy már jóval az utazást meg­előző időben lefoglaltak minden helyet. Mint a román turisztikai hivatal a sajtóval közölte, je­lenleg újabb kirándulásokat szer­veznek Magyarországra és Bulgá­riába, hogy az igényeket ki tudják elégíteni. — Mit tett a gyáregység, hogy a kedvezőtlen helyzetet meg­szüntesse? — Kértük, hogy a központ biz­tosítsa a kapacitás teljes kihasz­nálását. Azt is kértük, hogy más gyáregységekből csoportosítson át munkát, ami részben meg is tör­tént. — A műszaki dokumentáció­nak a gyártás megkezdése előtt mennyi idővel kell előbb beérkeznie? — Legalább 3—4 hónappal. El­sősorban a szükséges szerszámok és készülékek előkészítése miatt, valamint azért is, hogy a munka megkezdése előtt 20 nappal az anyag rendelkezésre álljon és a gyártás megszervezése biztosítha­tó legyen. — Bizonyára a központnak is tudomása van róla. Közölte a gyáregységgel, hogy ennek a követelménynek miért nem tud mégsem eleget tenni? — Igen, a szűk tervezői kapaci­tás miatt. — E szerint tehát állandósul a gyáregységnél a kapkodás és a szervezetlenség? — Remélhetőleg nem. Az igaz­gatóságtól kapott tájékoztatás szerint 1965 március végéig a 3— Háromnapos bentlakásos tanfo­lyamon tartózkodott december 21, 22 és 23-án Békéscsabán, a Híd- és Vízműépítési Technikum diák­otthonában kétszáz megyei közép- iskolás KISZ-titkár, kiknek a me­gyei KISZ-bizottság tagjai ismer­tették a KISZ-kongresszus feldol­gozott anyagát A kongresszus to­vábbi, szélesebb ismertetésére a 4 hónapos „előretartást” megold­ják, illetve a műszaki dokumen­tációt időben a rendelkezésünkre bocsátják — fejezte be a tájékoz­tatást Nagy Mihály, a gyáregy­ség vezetője. * A gyáregység pártalapszerveze- te több alkalommal kért segítsé­get a törzsgyár csúcs-pártszerve­zetétől, amelynek a javaslata alapján került az 1965. évi komp­lextervbe a 9. pont: „Az 5-ös (békéscsabai) gyáregy­ség a jelenlegi létszám és gép­park figyelembevételével nincs le­terhelve. A gyáregység megfelelő gyártmányokkal leterhelendő és a folyamatos munkaellátottság biz­tosítandó. Határidő: 1965. II. 28.” Helyes lenne, ha a Hajtómű- és Felvonógyár a jövőben többet tö­rődne ezzel a Budapesttől távol lévő gyáregységével és nem len­ne szükség arra, hogy a komp­lextervbe még egyszer ilyen vagy hasonló pont kerüljön. A békés­csabai műszaki és munkásgárda igen jelentős erőt képvisel és a legkomolyabb feladatokat is meg tudja oldani. A vállalat, az egész társadalom érdeke, hogy ez az erő ne fecsérelődjön el. Pásztor Béla közeli hetek folyamán kerül sora középiskolás alapszervezetekben. A tanfolyamon ezenkívül előadá­sokat hallottak a résztvevők a középiskolás KISZ-munka néhány aktuális kérdéséről, így például az Ifjúság a szocializmusért próba jelenlegi feladatairól, a szakkö­rök, sportkörök védnökségéről és a gyulai Erkel Diákünnepek elő­készítéséről. MEDGYESEGYHÄZI VAS- ÉS FAIPARI KISIPARI TERMELŐSZÖVETKEZET, MEDGYESEGYHÁZA. KÖSZÖNTJÜK AZ 1965-ÖS ÜJ ESZTEN­DŐT, ÉS ÉRTESÍTJÜK A LAKOSSÁGOT, HOGY ÖSSZES RÉSZLEGEINK AZ ÜJ ESZTENDŐBEN IS KÉSZSÉGGEL ÁLL­NAK A LAKOSSÁG RENDELKEZÉSÉRE! KEDVES MEGRENDELŐINKNEK » ÉS ÖSSZES ÜGYFELEINKNEK SIKEREKBEN GAZDAG boldog új esztendőt KÍVÁN A SZÖVETKEZET VEZETŐSÉGE 672 Fekete István: CSAPDA Nem is vesződöm vele, hogy a fenti szerszámnak felsoroljam ezerféle „vállfáját” a légycsap- dától az elefántcsapdáig. Sokan ismerik gyermekkorukból a fá­kon virító tökcsapdákat, me> * lyekben ártatlan cinegék estek foglyul és patkánycsapdákat is, melyekkel nagyszerűen lehetett varjút fogni, mert a patkányok úgy ismerték már, hogy éppen csak fel nem állították újra, amikor a macskát is megfogta. Patkányt azonban nem fogott. Voltak azután embercsapdák is — vermek, kutak, ügyesen le­takart árkok —, melyekben min­denféle nyársak meredeztek, amelyek óvatosan felszúrták az illető hasát, „nehogy a nyakát kitörje.” Ezek azonban tágas helyet és nagy előkészületeket igényeltek, nemkülönben vár­urakat és egyéb felelőtlen nagy­ságokat, akik maguk csinálták vagy csináltatták a törvényeket. Bene János azonban nem volt várúr és ilyen cselekedetet már csak azért sem lehetett róla fel­tételezni, mert a passióban mint „Jézus” szerepelt. Mivel pedig a faluban több Bene is volt, senkinek sem tűnt fel, ha példá­ul Tóka Jani azt mondta; — Nem vagyok bejáratos Jé­zusokhoz... Mert Tóka Jancsi — bár szomszédok voltak — nem volt bejáratos Jézusékhoz, valljuk meg — Bene Mária nagy bána­tára. Meg kell hagyni, hogy harag azért nem volt köztük. Nem. Az öreg Bene azonban — még a legénykor határán — va­lamiért kiparancsolta Jancsit az udvarukból s az akkori buta sé­relem úgy megkeményedett a legényben, mint a padláson a csizmaszár. Nem haragudott, de nem ment. Egyébként elbeszél­gettek, pinceszeren szép, férfias elbúsúlásokban egymást támo­gatták és Jancsi hallgatott is az öreg Benőre, mert okos ember volt. Furfangos. Néha ellenke­zett vele, néha nem. Ezen az estén azonban ellen­kezik. Benéék pincéjében ülnek többen és János vendéglátó sze­retettben a mértékletességet mereven mellőzi. De azért oko­san elmondja az általa feltalált különböző csapdák szerkezetét, sőt — titokzatosan — bejelenti, hogy most egy olyan embercsap­dát talált fel, hogy őtőle lopni teljesen lehetetlen. — Nono!? — mondja Jancsi. Újfajta cement Tanfolyam kétszáz KISZ-titkárnak

Next

/
Thumbnails
Contents