Békés Megyei Népújság, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-25 / 302. szám

1964. december 25. Jm Péntek (Folytatás az 1. oldalról.) vűlt Átadtak rendeltetésének mintegy 950 iskolai tantermet. A középiskoláikban egyedül a nap­pali tagozaton tanulók száma csaknem 21 ezerrel, az egyetemek, íőielkclák és felsőfokú imté- Eetek hallgatóinak száma kere­kem 10 ezerrel lett magasabb. Hat­van új falusi művelődési otthca nyitotta meg kapuit. Kétszáz egységgel bővült 8 könyvtárak hálózata. A tv-előfi- zetők száma a tervet jóval meg­haladó mértékben, több mint 200 ezerrel nőtt. Megépítették a gyógyszeripari kutatóintézetet, a kalocsai tbc- gyógy intézetet, a gyöngyösi SZTK-rendelőt, 3570 új gyógyin­tézeti, illetve szociális intézeti ágyat adtak át. Kilencven új or­vosi körzet létesült. A nyugdíjak­ra kifizetett összeg 1964-ben az előző évihez képest 9 százalékkal — kereken 600 millió forinttal — emelkedett. Az 1984. évi terv a lakosság jö­vedelmeinek jelentős, ezen belül a bérből és fizetésből élők egy főre jutó reáljövedelmének mint­egy 3 százalékos növelését irá­nyozta elő. Az előzetes adatok sze. rint a jövedelmek ennél valami­vel nagyobb mértékben növeked­tek. A kiskereskedelmi áruforga­lom terve túlteljesül. Az év fo­lyamán a tekarákbetót-államány több mint 4 milliárd forinttal nőtt. A külkereskedelmi áruforgalom 1963-hoz képest a tervezettet meg. haladóan, mintegy 8,5 százalékkal nőtt; az import az előirányzott­nál nagyobb arányban emelke­dett. Bővült az áruforgalom mind a szocialista, mind a nem szocia­lista országokkal. Az összes tapasztalat figyelem­bevételével 1965-ben, amely a második ötéves terv utolsó esz­tendeje, azt kell elérni, hogy az éves terv és jó megvalósítása a legkedvezőbb feltételeket teremtse meg a következő ötéves tervhez. Evégből minden területen javíta­ni kell a gazdálkodás hatékonysá­gát; javítani kell a népgazdaság külkereskedelmi összteljesítmé­nyét; az életszínvonal emelésében elért erelmények megszilárdításá­val meg kell teremteni a további előrehaladás feltételeit. A népgazdaság 1965. évi terve­zett fejlődését az alábbi főbb ada­tok jellemzik. Nemzeti jövedelem A terv előírja, hogy a nemzeti Jövedelem emelése az 1964. évi­hez képest mintegy 3 százalékkal növekedjék. Az 1115. évi népgazdasági terv Ipar A terv előirányzatai szerint az ipar termelése a korábbi évekénél mérsékeltebben, körülbelül 4,5 százalékkal nő. A végrehajtásban különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a termékek összetétele és választéka az eddigieknél job­ban alkalmazkodjék a tényleges igényekhez. Az ipari termelést meghaladó mértékben- nő az ex­port; emelkedik a belkereskede­lem részére átadott termékek mennyisége is, ugyanakkor az át­lagosnál kisebb arányban nő a felhalmozásra fordítandó termé­kek termelése. Energiahordozókban a terv a hazai források fokozott kihaszná­lását irányozza elő. A villamos energia fogyasztása 9 százalékkal nő. Mintegy másfélszeresére emel­kedik a földgáz felhasználása. A vegyipar termelési az ipar átlagát jelentősen meghaladó mér­tékben, 9,3 százalékkal emelkedik. Ezen belül is különösen gyors ütemű a kőolajfeldoigozás és a műtrágyagyártás növekedése. A kohászat termelésének 1,6 százalékos növekedését írja elő a terv. Az év második felében üzembe helyezik a Dunai Vasmű hideghengerművét. Ez jelentősen javítja majd a kohászati termé­kek összetételét. I A terv szerint a gépipar terme­lése körülbelül 4 százalékkal, ex­portja 6—7 százalékkal haladja meg az ez évi szintet. A beruhá­zási célokat szolgáló gépek terme­lése viszont alacsonyabb lesz az Ideinél. A gépipari terv végrehaj­tsa során különösen fontos a ter­melésnek az igényekkel való ösz- azehangolása, a korszerűség és a minőség jelentős javítása. A könnyűipar termelésének nö­velését a terv 3,4 százalékkal, az élelmiszeriparét és az építőanyag­iparét 5—5 százalékkal irányozza eiő. Az Ipar 1965. évi tervének vég­rehajtása során biztosítani kell, hogy a termelés rugalmasan al­kalmazkodjék a szükségletekhez, ezért szorosabb együttműködésre van szükség a termelők és a fel­használók között. Nem szabad a termelési tervet túlteljesíteni olyan termékek gyártásával, amely a készleteké* feleslegesen növel- né. Az 1965. évi terv fontos célkitű­zése a munka hatékonyságának fokozása. Országos átlagban ^ az ipari termelés tervben előirány­zott növekedésének több min* 70 százaléka a termelékenység emel­kedésétől kell, hogy származzék. A terv jelentős feladatokat ír elő a költségszint csökkentésében. Ennek végrehajtásét az eddigi­eknél fokozottabban kell műsza­ki, szervezési intézkedésekkel, a munkafegyelem és a technológiai fegyelem javításával megalapozni. Ez a feladat megköveteli a mun­ka-, a létszám- és a bérfegyelem következetes érvényesítését. Mezőgazdaság A mezőgazdaságban a teljes termelési érték az előírányzatok szerint az ideihez viszonyítva kö­rülbelül 1,5—2 százalékkal növek­szik, ezen belül a növénytermesz­tés növekedése gyorsabb, mintegy 3,4 százalékos. Az állattenyész­tésben a takarmány gazdaságo­sabb felhasználásával és a noza- mok emelkedésével számol a terv. A kenyérgabona vetésterülete azonos a tavalyival. Az átlagter­mések előirányzata figyelembe veszi a több éves tapasztalatokat és a mezőgazdaság anyagi, műsza­ki ellátásának lehetőségeit Ked vező terméseredmények elérésé­hez időben és megfelelő minőség­ben elvégzett növényápolás és a rendelkezésre álló anyagi eszkö­zök koncentrált, az eddiginél ha­tékonyabb hasznosítása szüksé­ges. A terv szerint bővül a mező- gazdasági gépállomány, 43 000 kh-al növekszik az öntözött terü­let, a gépalkatrész-ellátás mint­egy 40 százalékkal javul. Továbbra is szükséges, hogy mindenütt kellő gondot fordítsa­nak a háztáji gazdaságok terme­lési lehetőségeinek kihasználásá­ra, termelésük jó feltételeinek biztosítására. A mezőgazdasági termékek fel­vásárlását a terv 5—6 százalékos növekedéssel irányozza elő. Na­gyobb gondot kell fordítani arra, hogy minden árut, amit a mező- gazdaság megtermel, a felvásárló szervek eljuttassanak a fogyasz­tókhoz. A mezőgazdaságban meg­termelt áruk átvételénél, szállítá­sánál és tárolásánál jelentkező veszteségeket csökkenteni kell. kavicsszállító kocsit, valamint 250 személygépkocsit, 530 autóbuszt, mintegy 3000 tehergépkocsit kap a közlekedés. Jelentősen nő a ma­gánszemélygépkocsik száma is. Idegenforgalom A terv az idegenforgalom jelen­tős növekedését veszi számba és anyagi eszközöket biztosít ennek lebonyolításához. Előirányozza a siófoki szállodasor befejezését, a lágymányosi szálloda felépítését és Budapesten, illetve a Balaton mellett egy-egy új szálloda építé­sének megkezdését. A camping- férőhelyek száma körülbelül 50 ezerrel gyarapodik. Közlekedés A szükségletek figyelembevéte­lével a terv a közlekedés áruszál­lítási teljesítményének több mint 6 százalékos, a személyszállítás mintegy 3 százalékos növekedésé­vel számol. A feladatok ellátásá­hoz 17 fővonali villamosmozdonyt és 32 fővonali Diesel-mozdonyt, 3 ezer tehervagont, 500 tartály- és Beruházás A beruházási terv a korábbiná. jobban koncentrálja az anyagi eszközöket a központi célok meg­valósítására, mindenekelőtt az 1985-ben befejezendő beruházá­sokra. A 45 milliárd forint beru­házási előirányzat biztosítja^ az üzembe helyezendő beruházások befejezéséhez és a folyamatban lévő beruházások folytatásá­hoz szükséges anyagi és pénz­ügyi fedezetet, ugyanakkor az el­múlt évinél kevesebb beruházás megkezdését irányozza elő. A terv szerint 1965 végére a folyamatban lévő értékhatár fe­letti beruházások száma körülbe­lül egyharmaddal csökken. A ki­alakítandó jobb koncentráció se­gíti a beruházások kivitelezésének gyorsítását. A terv 1965-ben töb­bek között a következő jelentő­sebb objektumok befejezését írja elő: Almásfüzitői Timföldgyár má­sodik üzemegysége, szegedi gumi­gyár, magyar viscosa új danulon- selyem üzemegysége, budapesti házépítő kombinát, Békéscsabai Konzervgyár. Az új induló beru­házások közül a jelefttősebbek: a gyöngyösi hőerőmű, a Péti Nitro­génművek bővítése, az ecsédi kül­fejtés, a székesfehérvári alumíni- umihengermű. Az 1965. évi építési feladatot lényegében az 1964-ben elért szín­vonalon irányozza elő a terv. Ez le­hetőséget ad az építőipari munka­erőhiány megszüntetésére, a mun­ka szervezettségének, a munkafe­gyelemnek és a munka termelé­kenységének javítására, a kivite­lezési idők lényeges csökkentésé­re. Kü Ikereskedelem A külkereskedelmi forgalom a terv szerint 1965-ben körülbelül 7 százalékkal haladja meg az ez évit. Tovább bővül a kereskede­lem mind a szocialista, mind a nem szocialista országokkal. A terv szerint az export mintegy 10 százalékkal haladja meg az 1964. évit Ez a feladat jelentős erőfeszítéseket követel a termelő vállalatok részéről a minőség ja­vítása, a korszerűség fokozása, ál­talában a versenyképesség felté­teleinek megteremtése tekinteté­ben. Ezeken kívül biztosítani kell a szállítási határidők betartását, s növelni kell a külkereskedelmi munka rugalmasságát. Életszínvonal, szociális, kulturális ellátás 1965-ben a terv célkitűzése, hogy az életszínvonalban elért szintet stabilizáljuk. A reáljöve­delmek így is elérik, sőt kissé meghaladják azt a színvonalat, amelyet az ötéves terv eredetileg előirányzott 1965-re. . I A lakosság fogyasztási alapja 1965-ben az előirányzat szerint mintegy 2—2,5 százalékkal meg­haladja az 1964. évit. A reáljc vedelmek az ez évihez képest kis­mértékben emelkednek. A jöve­delmek alakulásával összhangban 1965-ben a kiskereskedelmi áru­forgalom mintegy 3—3,5 száza­lékkal bővül. A termelő és kereskedelmi szerveknek fokozott gondot kell fordítaniuk arra, hogy a fogyasz­tási cikkekből megfelelőbb le­gyen a választék, tovább javul­ón a minőség. 1965-ben tovább javul a szoci­ális, kulturális ellátás. Csaknem 4300 hellyel nő a bölcsődék és az óvodák befogadóképessége. Nö­vekszik a középiskolai tanulók, az egyetemi és főiskolai hallga­tók száma. A terv 760 általános és középiskolai tanterem befeje­zésével számol, ezenkívül min­tegy 380 tanterem építésének a megkezdését irányozza elő. Több mint 2300 gyógyintézeti, illetve szociális intézeti ágy létesül. Állami kivitelezésben mintegy 18 000 lakás építése fejeződik be. A terv lehetővé teszi továbbá, hogy mintegy 30—35 ezer lakást magánerőből, nagyrészt állami támogatással építsenek. Az álla­mi lakóházak felújítására és ta­tarozására 1,4 milliárd forint jut. Bővül az út-, csatorna-, víz-, gáz- és távfűtéshálózat is. _________________________________ A Minisztertanács megállapí­totta, hogy a jelenlegi helyzetben a népgazdaság minden területén a gazdasági mqnka hatékonysá­gának növelése az elsőrendű fel­adat. A terv sikeres végrehajtásának egyik alapvető feltétele a munka- fegyelem javítása, a munka ter­melékenységének növelése, a szi­gorúan tervszerű létszám- és bér- gazdálkodás. Ki kell dolgozni mindazokat a műszaki és szerve­zési intézkedéseket, amelyek biz­tosítják a termelékenység gyor­sabb növekedését, a költségszint tervezett csökkentését, a termé­kek korszerűségének és minősé­gének javítását. A népgazdaság minden terüle­tén, az államháztartásban és a ■'áVaiati gazdálkodásban egy­aránt messzemenő takarékosság­ra kell törekedni. A M'nisztertanács felkéri a társadalmi szerveket: ismertessék a dolgozókkal a terv célkitűzé­seit, hassanak oda, hogy a szocia­lista munkaverseny előmozdítsa a terv megvalósítását. A Minisztertanács felhívja a dolgozókat: pontos és fegyelme­zett, odaadó és jó munkával se­gítsék elő, hogy a terv eredmé­nyes megvalósítása nyomán to­vább erősödjék országunk gazda­sága, növekedjék a nép jóléte. (MTI) Í964-ben tovább szélesedtek külkereskedelmünk államközi kapcsolatai A magyar áruk ebben az évben kereskedelmi kapcsolatok több mint 100 országba jutottak 1 el. 1964-ben tovább növekedtek külkereskedelmünk államközi kapcsolatai, s jelenleg 54 ország­gal van érvényes államközi, il­letve bankközi kereskedelmi és fizetési megállapodásunk. Bővült az árucsere mind a ba­ráti, mind á tőkés országokkal. Változatlanul a szocialista orszá­gokkal bonyolítja le 1 külkereske­delmünk forgalmának túlnyomó részét, pontosan 70 százalékát. A legnagyobb és legjelentősebb ke­reskedelmi partner a Szovjetunió, hazánk összkülkereskedelmi for­galmának egyharmadóban része­sedik. Az ipar számos ága dolgoz fel szovjet nyersanyagot, a Szov­jetunióból kapjuk a külföldről származó" vasérc 80 százalékát, a kőolaj teljes mennyiségét, a gyapot kétharmad részét, a ferro- ötvözetek 72 százalékát, az ólom 85 százalékát, a fenyőfűrászáru háromnegyed részét. A Szovjet­unióból származó behozatal több mint 60 százaléka nyersanyag. A Szovjetunióba irányuló magyar exportban viszont ugyanilyen arányt képviselnek a gép- és fi­nommechanikai ipar különböző termékei. A baráti országokkal ebben az évben folytatódtak harmadik öt­éves tervünk előkészületei. A tervegyeztető tárgyalások hozzá­járulnak ahhoz, hogy az újabb nagy tervidőszakban szorosabbra fűződjenek a népgazdaság vala­mennyi ágát összefűző és fejlesz­tésüket eredményesen elősegítő gazdasági kapcsolatok. Külkereskedelmünk eddig 30 országgal kötött hosszabb időre, többnyire öt évre szóló kereske­delmi szerződést. Ilyen szerződé­sek segítik elő az árucsere fejlesz- tesét a legfontosabb kereskedelmi partnerekkel, a baráti országok­kal. Ezenkívül a magyar külke­reskedelmi forgalomban érdekelt tőkés országok közül Angliával, Ausztriával, Franciaországgal, az NSZK-val, Görögországgal, Dániá­val, Finnországgal, Norvégiával, a "tenelux államokkal kötött a ma- yar külkereskedelem hosszú lejá­ratú szerződést. Erősödnek a kül­a ten­gerentúli országokkal is, amelyek közül Egyiptommal, Indiával, In­donéziával, Ghánával, Guineával már korábban, a legutóbbi idő­szakban pedig Kenyával, Nigériá­val és Tunéziával jött létre ilyen hosszabb időszakra szóló megál­lapodás. A magyar külkereskede­lem az idén vette fel a hivatalos kapcsolatot Kanadával. Az Otta- vában folytatott tárgyalások ered­ményeként hosszú lejáratú keres­kedelmi egyezményt is aláírtak a két ország képviselői. A gazdasági kapcsolatok elmé­lyítését eredményesen elősegítet­ték a különböző küldöttségcserék, találkozók, látogatások, amelyek a személyes kapcsolatok révén hoz­zájárulnak egymás gazdasági éle­tének alaposabb megismeréséhez. Ilyen magas szintű tárgyalások folytak a Szovjetunió, Csehszlo­vákia, Lengyelország és Bulgária vezetőivel. A tőkés országokból is számos gazdasági delegáció láto­gatott el Magyarországra. A magyar ipar termékeivel eb­ben az évben több mint 200 kül­földi szakkiállításon és 23 nemzet­közi vásáron ta’álkozhatnak az érdeklődök. Az idén a külkeres­kedelmi érdekeket hathatósabban szolgálta a Budapesti Nemzetközi Vásár, amelyen 35 ország kereske­dői mutatták be árukínálatukat. Ez évben szorosabbá váltak a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara kap­csolatai is a különböző külföldi keieskedelmi és iparkamarákkal. Az athéni, a stockholmi, a pári­zsi, a kairói kamarákban alakúit magyar tagozat és úgyszintén gö­rög, svéd, francia, EAK-tagozatot hozott létre a budapesti kamara is. A magyar Külkereskedelmi Mi­nisztériumban az elmúlt napok­ban több tárgyalássorozat io,yt a baráti országok képviselőivel a jövő évi árucsereforgalom előké­szítéséről. A csehszlovák, a len­gyel és a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság képviselőivel a tárgyalások sikeres szerződéskö­téssel le is zárultak, más orszá­gokkal pedig még folytatódnak az 1985-ös árucserére vonatkozó megbeszélések. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents