Békés Megyei Népújság, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-23 / 300. szám

1MM. december 33. 3 Szerda Zárszámadási elolt a szarvasi járás tsz-el Év végi számadásra készülnek a A vásárlók Hazánkban a vajfogyasztás örvendetesen emelkedik, különö­sen nagyobb ünnepek előtt Ilyenkor az előrelátó boltveze­tés, a szokványos rendelési nap­tól eltérően, korábban igényli az árut, hogy ne legyen sorban állás, tumultus, veszekedés. Bé­késcsabán mégis az történt* hogy a hivatalos heti áruelosztás napját keddet, megelőzően — talán csak a Szent István téri Csemegebolt kivételével, mely­ben, akárcsak a mesében, hol volt, hol nem volt — egyetlen boltban sem lehetett vajat kap­ni. Az, hogy kedd a csabai élel­miszeráruk elosztási napja, megmásíthatatlan természeti tik-vény? A múlt évi eset azt bi­zonyítja, hogy igen. Akkor pél­dául keddre esett a karácsony­este és a boltokat mégis csak akkor, az utolsó pillanatban lát­ták el vajjal, a dolgozó és mun­kából késő délután hazasiető sok-sok háziasszony keserűségé­re. A vajas dolgok, miket né­hány nappal előbb szép sorjá­ban elkészíthettek, megsüthettek volna, az utolsó pillanatra ma­radtak, vagy nem lett belőlük semmi. Nem lehetett volna a vaj ellátást előbbre hozni? Más, alkalminak vélt árucikk­ben sem raktárdúsak a csabai boltok. Nemcsak vaj után ér­deklődtünk hiába, de gyulai kol­bász, Pick-szalámi, mandula, ha­sonló száraz áru és déligyümölcs sem igen akadt, holott itt a fü­ge, ananász, mandarin, banán ideje. A boltvezetés szerint nem igényli a vevő, vagy csak rit­kán. A vevőnek viszont az a vé­leménye, hogy karácsony, szil­veszter alkalmával szívesen vá­sárolna mást is, mint a hagyo­Néhány évvel ezelőtt a párt és a tanács javaslatára megkezdték termelőszövetkezeteinkben a klu­bok megalakítását. A szarvasi já­rásban összesen 30 tsz-klub mű­ködik. Ezek közül 16 a községek­ben és 14 a külterületeken, tanya- központokban. A legtöbb klubot, Kossuth Tsz-nél —, hogy csak közük az előadóval a napirend címét, de tovább nem segítenek. Ebből adódik azután, főleg gaz­dasági jellegű témakörben, hogy a helyes cím alatt tartalmában szűk gazdasági tájékoztatás kerül a pártvezetőség elé, ami csupán az eredmények regisztrálására al­kalmas. JJ elytelen gyakorlat néhány tsz-alapszervezetnél — Két- egyháza, Medgyesegyháza —, hogy a két vezető testületet egy­más helyettesítésére is felhasznál­ják. Ez abban jut kifejezésre, hogy megosztják a napirendeket és amit az egyik vezetőség tár­gyal, a másik azt nem tűzi napi­rendre. A sarkadi Vörös Csillag Tsz-ben viszont eltúlzott gyakor­lattá vált a pártvezetőség és az igazgatóság együttes ülése, ame­lyeken a pártvezetőség maga is el­merül az apró ügyekben, a napi részfeladatokban, és nincs módja a pártmunka oldaláról vizsgálni az összefüggéseket, következteté­seket levonni és meghatározni a főbb politikai tennivalókat. Nagyon sok javítanivaló van aiapszervezeteinlkben, főleg gazda­sági jellegű napirendeknél a ha­tározatok előkészítésében, megszö­vegezésében, a felelősök megjelö­lésében. Gyakori a nagyon általá­nos vagy lényegtelen határozat, hogy az elnök kísérje figyelem­mel a brigádvezetők munkáját, „vagy hívja fel a főagronómus fi­érdekében mányos áruk, csak ritkán áll módjában. Mind több csabaitól hallani, amint vidékre utazó is­merősét agitálja: — Légy szíves, hozz nekem is Orosházáról va­jat, mandulát, Gyuláról gyulait. Orosházán, úgy látszik, kedve­zőbb napra esik a vajelosztás ideje és tekintettel vannak a mandulás süteményeket kedve­lőkre is. Gyulán viszont termé­szetes, hogy gyulai, kolbász kap­ható — mondhatnák —, hiszen ott készül. Ám, hogyan lehetsé­ges, hogy Sarkadon Pick-szalá­mi kapható, mikor annak Sze­ged az előállítója? Talán, mert Sarkadon figyelmesebben össze­állított áruigénylés készül. Mindezt közölni kellett a nyil­vánossággal, nehogy a csabai vá­sárlók tájékozatlanabbjai abban a tévhitben éljenek, hogy áru­szegény megye vagyunk. Lám, kiderült, hogy ami nincs Csabán és azt képzeljük, hogy csak Kecskeméten vagy Pesten kapható, a sarkadi Sarkadon, a bucsai Bucsán könnyűszerrel megvásárolhatja. Persze fordítva is lehetséges. írásunkat egy elgondolkoztató kis epizóddal zárjuk. Mikor a csabai boltokkal körtelefont csi­náltunk, hogy mindezt megír­hassuk, az egyikből, a már jól ismert „ez sincs, amaz sincs” után, a telefon túlsó végén lévő eladó hirtelen megkérdezte: — Kivel is beszelünk? — A névtelen vevővel — vá­laszoltuk, közben arra gondol­tunk, ha — teszem azt — a kal­kuttái városi tanácselnök vagy a sajtó nevében mutatkozunk be, akkor nyomban lett volna vaj? összesen 12-t, a szarvasi terme’ 6- szövetkezetek alakították meg. Az örménykúti tsz-ekben, a tanyavi­lágban pedig 6 klub működik. Ezekben rendszeresen vetítenek filmeket, tartanak előadásokat és különböző összejöveteleket. gyeimét” stb. Az ilyen és hasonló határozatok sem a fő célokat, sem a célok megvalósításának eszkö­zét nem rögzítik. Sok helyes hatá­rozat végrehajtása amiatt szenved csorbát, hogy a végrehajtás fele­lőseinek az elnököt, főkönyvelőt, íőagronómust jelölik meg, és nem szabnak konkrét feladatokat a ve­zetőség, a pártcsoport, az egész párttagság, a tömegszervezetek, mozgalmak számára. Hatékony az alapszervezetek termelésit segítő munkája, jobb a tagok aktivitása, ahol a párt- és gazdasági vezetés között kialakult a jó kapcsolat. Ez alap- szervezeteink döntő többségére jel­lemző. Közös erőfeszítéssel igye­keznek kialakítani azokat a mű­szaki, technikai, gazdasági és po­litikai feltételeket, amelyek kö­zött az üzem, a tsz tagsága ered­ményes munkát tud végezni. Ezekben az alapszervezetekben egészséges a légkör, amely bizto­sítja, hogy a dolgozók nemcsak végrehajtói, hanem alkotói, for­málói is a terveknek. A gazdasági vezetők többsége törekszik arra, hogy a tett intézkedéseket, a ki­adott utasításokat megfelelő ér­vekkel, politikai munkával meg­értessék a dolgozókkal. A legjobb feltételek sem vezet­nek azonban eredményre, ha nin­csenek meg az adott lehetőségek­kel éni tudó emberek, ha nem látják értelmét a terv teljesítésé­nek. A párt- és gazdaságvezetés­termelőszövetkezetek. A szarvasi járásban is már hetekkel ezelőtt megkezdték az előkészületeket. A 15 termelőszövetkezetben összesen 60—65 leltározó bizottság műkö­dik. Vezetőségi tagok, kiváló eredményt elérő dolgozók vesznek részt ezek munkájában. Felmérik a tsz vagyonát és azt, hogyan gaz­dálkodott a közösség, milyen hiá­nyosságok tapasztalhatók. A ter­melőszövetkezetek közül egyes helyeken, így például a szarvasi Táncsics Tsz-ben igen jó volt az előkészítő munka s a leltározó bizottságok zavartalanul dolgoz­hattak. A zárszámadás sok munkát ad a szövetkezetek vezetőinek. Szá­mot kell adni a tagságnak az egész évi munkáról, az elért ered­ményeikről. Az idén a szarvasi Dó­zsa és a békésszentandrási Zalka Máté Tsz vezetőinek lényegesen könnyebb a dolguk, mint az el­múlt évben. Tavaly ugyanis mind­kettő mérleghiányos volt. Az idén nagyot léptek előre. A békésszent­andrási Zalka Máté Termelőszö­vetkezetben különösen sok volt a baj az előző években. Az egy tag­ra eső jövedelem alig érte el az évi Kertészeti tectifiürasok gyakorlati munkán Tótkomlóson A tótkomlósi Viharsarok Ter­melőszövetkezet az idén újabb há­rom, főiskolán végzett kertészeti technikussal kötött megállapo­dást gyakorlati munkára. Igyösz- szesen négy gyakornokot alkal­maznak jelenleg ebben a szövet­kezetben. Lóczi János, Tóth Bé­la, Szabó János és Tokaji Gyula jelenleg a hajtatóházban dolgozik. Mind a négy fiatal jóa megállja a helyét a termelőszövetkezetben. ne« az adott lehetőségeket kihasz­nálva ezért törekedni kell a terv sikeres végrehajtása érdekében a megfelelő ösztönzők kidolgozására. Ha a tagság anyagilag érdekelt, szívesen, pontosan végzi a mun­kát, példa erre a gyulavári Lenin Hagyatéka Tsz. Ha ez nincs bizto­sítva, elégedetlenség üti fel a fe­jét, a tagság kedvetlenül dolgozik, akadozik a terv végrehajtása, ké­sik a munka, mint a nagyszénási Dózsa Termelőszövetkezetben. J^z eddig megállapított hiá­nyosságokból, melyek főleg a termelőüzemekben működő pártalapszervezetek egy részére jellemzők, helytelen lenne azt a következtetést levonni, hogy az elmúlt években nem értünk el eredményeket, hogy nincs fejlő­dés a gazdaságszervező munká­ban. A megye ipari üzemeinek és termelőszövetkezeteinek eredmé­nye, fejlődése mind politikai, mind gazdasági téren jelentős. Az alapszervezetek egy részénél ta­pasztalható hiányosságok azonban az adott területen lassították, aka­dályozták a fejlődést. Éppen ezért kell törekedni a pártbizottságok­nak arra, hogy az alapszerveze­tek most megválasztott vezetősé­gei a jövőben helyesen értelmez­zék és alkalmazzák a gazdaság- szervező munka főbb elveit és módszereit. Csaba János a Békés megyei párt- bizottság munkatársa 6—7 ezer forintot. Minden évben a gabonatermés kiesése okozott gondot. A betervezett 11 mazsa helyett rendszerint csak 7—8 má­zsa kenyérgabona termett. A tsz vezetői az idén erre különösen nagy gondot fordítottak. Az őszi mélyszántástól a tavaszi íejtrá- gyázásig, az agrotechnikai mód­szerek alkalmazásával igen kiváló munkát végeztek ebben a szövet­kezetben. így a tiszta vetésű bú­zából 15,5 mázsás hddamkénti át­lagot takarítottak be. Ez 32 va­gonnal több kenyérgabonát jelen­tett a tervezettnél. Ezenkívül jó eredményeket értek el a kerté­szetben dolgozók, valamint a ba­romfigondozók is. így sikerült el­érni, hogy az idén mór az egy tag­ra eső évi jövedelem meghaladja a 10 ezer forintot. A szarvasi Dózsa Termelőszö­vetkezetben a megerősítésre ki­helyezett szakemberek segítsége A Békés megyei Tanács Építő­ipari és Tatarozó Vállalata a na­pokban vendégül látta nyugdíja­sait. A családias hangulatú össze­jövetelen húsz idős építőmunkás jelent meg, akiket először Nyist Sándor, a vállalat szakszervezeti bizottságának tátikára üdvözölt. Utána Török István párttitkár tar­tott rövid beszédet, melyben visz- szaidézte a Horthy-fasizmus idő­szakának nehéz küzdelmeit, majd a felszabadulás utáni évek nagy­szerű fejlődését vázolta. Végül Varga Mátyás igazgató a vállalat feladatait ismertette és dicsérőleg emlékezett meg a nyugdíjasok egykori jó munkájáról, példamu­tató fegyelméről. Arra kérte őket, beszeljenek a fiatalokkal ma is a régi dolgokról, mondják el nékik, hogy a felszabadulás előtt milyen küzdelmes volt az építők sorsa. Tájékoztatta őket arról, hogy akik még bírják, dolgozhatnak és szé­pen kiegészíthetik a nyugdíjukat. Az üdvözlések, rövid beszédek elhangzása után társalgás kezdő­dött. Az ismerősök felidézték a ré­gi emlékeket, érdeklődtek egymás sorsa, egészségi állapota iránt. Közben teával, szendviccsel kínál- gatták őket, még egy stampedli pálinka is került mindenki elé. A legidősebb volt közöttük a 81 éves Hrabovszki Mihály kőműves, aki 1904 óta vett részt a munkás­mozgalomban és a Békéscsabai Építőmunkások Szakszervezetének alapító tagja. Korát megcáfoló testi és szellemi frissesége min­denkit meglepett. Meg is kérdez­ték tóle: — Mihály bácsi szerint mi a „fiatalság” megőrzésének a titka? ö így válaszolt: — Ne dohányozzon az ember, bort igyon, de ne sokat, vadásszon és dolgozzon. Aki egész életében dolgozik és egyszerre abbahagyja, az nem él tovább. Arról tudtak sokan, hogy Hra­bovszki Mihály szenvedélyes va­dász is. Geszner Ferenc 61 éves. Még nem ment volna nyugdíjba, de a betegsége kényszerítette erre. Egy kis büszkeséggel mondta, hogy évekig a Petner-brigád tagjaként dolgozott és az utolsó 5 évi átlag- keresete elérte a 2330 forintot. Azt pedig másoktól hallottam, hogy Geszner Ferencet hatszor tüntet­lattenyésztésben értek el szép eredményeket ebben a szövetke­zetben. Hízott sertésből lényege­sen többet adtak le a tervezettnél. A helyes takarmányozás, az álla­tok megfelelő gondozása, a tsz-ta- gok jobb munkafegyelme tette le­hetővé azt is, hogy ugyanolyan tehénállomány mellett háromszo­ros hozamot értek el tejből az előző éveknél. Míg korábban na­ponta 200 liter tejet fejtek ki, az idén már 600-at. Ebben sokat je­lentett az is, hogy bevezették a premizálást s az itt dolgozóknak természetesen érdekük volt a jó munka. A többi jól működő termelőszö­vetkezet mellett azonban az idén is akad mérleghiá 'yos. Az egyik a szarvasi Bem, a másik pedig a békésszentandrási Ifjú Gárda. Mindkét szövetkezetben az év vé­gi számvetés sokkal nehezebb lesz, mint a járás más szövetkezeiéiben K. J. vénnyel és oklevéllel. A nyugdija 1419 forint. Dolgozni szeretne. Csak meggyó­gyuljon, jövőre ismét jelentkezik a vállalatnál. Zilinszki János ötszörös Kiváló Dolgozó egy karórát mutatott. — A vállalat ajándéka — mond­ta, aztán felsóhajtott: — Hát csak még egyszer úgy istanigazában megfoghatnám a munkáit... Megható volt. amint a fiáról be. szólt. — Janiból, az egykori napszá­mos fiából gépészmérnök lett! — szakadt ki belőle talán ezredszer már ez a mondat . A szeme is könnybe lábadt Loczó György kovács, 72 éves. Ért a lakatos szakmához is. — 1950 óta dolgoztam a válla­latnál és az igazgató elivtárs soha­sem kifogásolta a munkámat. Ha egy kis büszkeséggel beszélt erről, joggal tette. Varga Mátyás, a vállalat igazgatója nem maradt adós a dicsérettel: — Ha ilyen emberekkel dolgoz­hatnánk itt mindig, akikor nem lenne semmi bajunk — jegyezte meg. Laczó György az újításaival is beírta a nevét a vállalat történeté­be. Sottis Károly azelőtt művezető volt. 1932-ben, Vésztőn kapcsoló­dott be a munkásmozgalomba, és nemegyszer megkínozták a csend­őrök. — A felszabadulás előtt a fás- pusztai kastélyban dolgoztam, az­tán a felszabadulás után is. De ak­kor már szívesebben. Gyermek- otthont alakítottunk ki a kastély­ból — emlékszik vissza. 1944 decemberében Rábai Imré­vel, Csüllög Istvánnal és még né­hány társával együtt ő alakította meg a kommunista pártot Vésztőin. Küzdelemmel teli életek, sorsok képe alakul ki körülöttünk. Egy­mást váltó történelmi korszakot éltek át mindnyájan, akiknek az újból, az emberiből csak kevés jutott. Tudják, érzik azonban, hogy az a társadalom, amelyért annyit küzdöttek, dolgoztak, kár­pótlásban részesíti őket. Mi pedig tisztelettel tekintünk a munka névtelen hőseire. Pásztor Béla Harminc termelőszövetkezeti klub működik a szarvasi járásban jelentett sokat. Különösen az ál­Nyugdíjasok te kj a vállalat Kiváló Dolgozó jel-

Next

/
Thumbnails
Contents