Békés Megyei Népújság, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-23 / 300. szám
1964. december 23. 4 SzerdR A textilexport gondjai (Tudósítónktól) 1/ özeledik az év vége, a szám- vetés időszaka. Még jó néhány hét is eltelik, mire vállalataink, intézményeink az éves mérlegbeszámolók kapcsán pon tos képet nyernek idei tevékenységük eredményeiről, az év folyamán felmerült nehézségek komplexumáról. Ám az eredmények és események rendszeres regisztrálásából adódó összkép alapján máris alapvető tanulságokat lehet levonni, s azok előnyösen hasznosíthatók a jövő évi tervek felépítésének nagy gondosságot igénylő munkájában. Köztudott tény, hogy népgazdaságunk exporttevékenysége évről évre növekvő irányzatot mutat. Nem lehet hát közömbös néhány olyan meglátás, gondolat felvetése, amely a megyénkben igen jelentős textilipar jövő évi kiviteli tevékenységének megtervezését elősegítheti. Mindenekelőtt tudni kell, hogy a textilipar szakirodalma — a téma jelentőségének megfelelően — tend szeresen és sokat foglalkozik az exporttevékenység kérdéseivel, eredményekkel és problémákkal egyaránt. Nem véletlen ez, hiszen a textilipar termelésvezetésében egyebek között olyan kihatásokkal, jelenségekkel is számolni kell, amelyeket a divat, mint objektív tényező diktál. A textiliparnak ma mér elfogadható szinten működő tájékoztató szolgálatából megtudjuk, hogy a piaci helyzet a korábbi évekhez viszonyítva javult, azaz, a kereslet és kínálat viszonya mindinkább kiegyensúlyozódott. Ez a folyamat az árak megszilárdulásában is kifejezésre jutott. A z exportpiaci helyzet ilyetén ” alakulásában azonban konjunkturális jelenségek is közrejátszottak. A kereslet volumene két fő okból növekedett: bőJiilt az elmaradott országok fogyasztóinak köre, míg a fejlett országok tekintetében nőtt a kereslet a finomabb, minőségileg jobb, igényesebb textiláruk iránt. Lényegében ez utóbbi jelenség váltotta ki az árak megszilárdulását, emelkedését is. Honi textiliparunk szempontjából mindkét jelenség megszívlelendő. A tőkés piacon ugyanis jellemző tünet, hogy míg a hagyományosan olcsó tömegárut termelő országok — Kína, India, Hongkong stb. — szinte dömpingáron értékesítik termed vényeiket, addig a fejlett iparral rendelkezők — mint például Nyugat-Németország — a géppark korszerűsítésével, a jobb áron értékesíthető, finomabb gyártmányokkal tűnnek ki a versenyben. A tömegáruk termelése tekintetében nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy mind több az olyan, korábban elmaradott, ma már azonban egyre fejlődő ország, amely erőteljes ütemben fejleszti modern gépekkel felszerelt textiliparát. Ezek az országok viszonylag rövid időn belül nemcsak, hogy önellátók lesznek, de versenyképes exportőrökké is válnak, holott eddig felvevő területeink voltak. Megyénkben például a Békéscsabai Kötöttárugyárnak számolnia kell azzal, hogy a pamut alapanyagú árucikkei tekintetében belátható időn belül jelentős afrikai piacait veszítheti majd el az említett okokból. E jelenségek nem hagynak kétséget az iránt, hogy nyugati relációban a versenyképesség szinte kizárólagos mércéje a kínált textiláruk minősége, finomabb kikészítési módja lesz. E törekvés viszont külön versenyt eredményezett a szintetikus műszálak és a természetes textilalapanyagok, elsősorban a pamut között Ennek természetes következménye, hogy a vegyi szálak térhódítása a pamuttal szemben rohamosan növekszik. Hazánknak a tőkés viszonylatban folytatott exportjából jelenleg tízszázalékos a textilkészítmények részesedése. Ez a tény, valamint az előbbiekben vázolt, a piacon végbement változások ismét előtérbe helyezték a textilexportnak termelési vonatkozású problémáit. C problémák egyik vállfája a " szállítási határidők betartásánál jelentkező késedelem, amely többnyire a gyártó vállalat hibájaként adódik. Tőkés verA jövő év tavaszán kiállítást rendeznek a békéscsabai kisiparosok A KIOSZ békéscsabai járási csoportjának a vezetősége elhatározta, hogy 1965. április 10-től 20- ig Békéscsabán kiállítást rendez, melyen bemutatja a kisiparosok termelvényeit és tájékoztatja a lakosságot javító-szolgáltató tevékenységükről. A kiállításon részt vehet a város minden kisiparosa, aki megfelelően felkészül és 1965. február 1-ig bejelenti ezt a szándékát a járási csoportnál. A bemutatásra kerülő anyagot egy erre a feladatra összeállított bizottság felülbírálja és a legszebb, legtökéletesebb termékek tulajdonosai díjazásban részesülnek majd. Különösen sok kész javítási munkát vér a KIOSZ járási csoportja, de számít néhány olyan újításra is, ami kisüzemdleg jól hasznosítható. Szedjen-e a kismama sok D-vit amint? A szülészorvosok mintegy 50 évig azt vallották, hogy a várandós asszony nem szedhet elég D- vitamint és arra kell törekednie, hogy étrendjében bőven legyen csontképző anyag. Legutóbb azonban a John Hopkins kórház gyermekgyógyász főorvosa óva intette a kismamákat, mondván, hogy a terhesség alatt bevett túl nagy mennyiségű D-vi- tairvin az újszülöttben véredény- rendellenességeket, sőt mentális elmaradottságot okozhat. Dr. Robert E. Cooke a John Hopkins kórházban gondosan tanulmányozta 13 olyan gyereknek a fejlődését, akiknek az édesanyja igen nagy mennyiségű D-vitamint szedett a terhesség idején. A probléma nem csupán a gyermekeket érinti, hanem sok esetben az is előfordul, hogy az asszonyok túl érzékenyek a D-vitám innal szemben, s ezért az orvosok ajánlják, hogy gondosan ellenőrizzék az asszonyok vitaminfogyasztását. senytáfsainkkal szemben már a túl hosszú szállítási határidők vállalása is hátrányos, s ha még ezeket sem tudjuk betartani, az már a konjunktúra ellenére is árcsökkenést eredményez. Érthető ez, hiszen vevőpartnereink a késedelmes szállításból eredő külön költségeiket és veszteségeiket igyekeznek ránk visszahárítani. Veszteségeinket csak tetézik az olyan esetek, amidőn — szezonális jellegű vagy divatcikkről lévén szó — a késedelem miatt az üzlet teljesen meghiúsul. Tőkés vevőpartnereink általában nem szívesen vállalják a kockázatot, hogy a rendelt árucikkek a hosszú szállítási hatér- idők miatt a „nyakukon maradjanak”. Ez is érthető álláspont, hiszen viszonteladókról van szó. Törekedni kell tehát e határidők lehető optimális csökkentésére. A késedelmes szállítással rokon hiba a beszállítások ütemtelensé- ge. A pamutiparban például előfordult, hogy egyetlen tervnegyed exportszállítási kötelezettségének felét a negyedév utolsó hónapjában, sőt annak utolsó dekódjában teljesítette. Az év elején ilyen jelenségek voltak észlelhetők például a pamutnyomóipairi vállalatnál. Mindez azzal a veszéllyel jár, hogy — különösen • divatcikkek esetében — nem ismerve eléggé a közvetlen fogyasztói igényeket, tőkés vevőink az előrendelés kockázatát eleve az árakban érvényesítik, ami számunkra komoly devizaveszteséget eredményez. C ha a fent vázolt komple- xurnhöz hozzávesszük még textilexportunk minőségi problémáit is — ami önmagában véve is igen sokrétű problémakör —, akkor leszögezhetjük, jócskán van még teendő e nehézségek áthidaláséra. S ezt a tőkés textilpiacon jelenleg folyó verseny sürgetőleg írja elő számunkra. Kazár Mátyás Munkában a cukrászok Évente csaknem 7 millió forint értékű süteményt készítenek a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat békéscsabai cukrászüzemében. Különösen sok a munka és nagy a forgalom az ünnep«* előtt, így most is. Díszítik az ünnepi tortákat, Az üzemben gondosan ellenőrzik a kiszállításra kerülő süteményt, (Fotó: Malmos) SZŰTS ISTVÁN: műm agya# Dokumentumregény XV. MISTER WAEVER MEGJELENIK Hősünk nyaka körül ismét komolyan ott feszült az anyagi nehézségek hurka. Az árverési csarnok emberei kijöttek és stráfkocsira pakolták a bútorokat. A család Velencére költözött, egy ismerősük házába. Odament velük kisanya is, Balás anyósa, ő maga Pesten keresett albérleti szobát, a Várban lévő Kaszinó utcában, dr. Kláráknál. Elhatározta: addig Pesten marad, amíg csak el nem intézi a jogtalan határozat vííz- szavonását. Mert most már elintézi, Dénes doktor is ezzel biztatja. Egyik este éppen az ügyvédjétől érkezett haza, amikor csengettek és a postás csíkos szegélyű borítékot kézbesített neki. A feladó valami Mr. Waever volt. Az ismeretlen arra kérte a levélben, hogy másnap délután a Margitszigeten szeretne beszélni vele. Feltétlen jöjjön el a Nagyszállóba, s a pincérnél várja Waevert „saját érdekében”. Balás kölcsönkért Abzingertől tíz pengőt és megjelent a találka helyén. Kopott, rossz zakójában nagyon kínosan érezte magát az előkelő környezetben. A pincér is majdnem hogy kinézte, kelletlenül vette fel rendelését. A vendég miatt azonban kár volt nagy hűhót csapni az öltözködéssel. Mr. Waever ugyanis — akiről rögtön a bemutatkozás után kiderült, hogy az egyik legnagyobb amerikai alumíniumtröszt aligazgatója —, ugyancsak pongyola módon je- , lent meg. A többszörös milliomos aligazgatón egyszerű utcai zakó volt, nagy zsebekkel, s tarka nyakkendőt kötött tarka ingéhez. Valamikor gégém ű téten eshetett át, mert egy torkába épített platinakészüléken át beszélt, egy mutáló fiú hangján. Titkára, egy bizonyos Mr. Spanhort viszont egy angol lord kínos mozdulataival, kellő kimértséggel reprezentált. A tolmács szerepét a budapesti USA-követ- ség egyik munkatársa töltötte be. — Három év óta kísérjük figyelemmel munkásságát — közölte Waever Balással. — De ismerjük egész pályafutása történetét, mondhatni kamaszkorától. Az aligazgató intett a titkárnak, mire Spanhort keménytáblás dossziéba fűzött iratcsomót szedett elő táskájából. Kezéből ki nem eresztve mutatta meg Balásnak. Előbb egy csomó német nyelvű szöveg következett, majd az ő munkái: a „Harmadkori Terra rossa”, a Bauxitlelő- helyek kiaknázási lehetőségei”, szakdolgozatai a mérnöki kamara lapjában, a „Memorandum”, a „Budapest fürdőváros alapjai” kinyomtatott példánya. — Láthatja, Balás úr, tudunk magáról, s arról is, hogy a bau- xiton kívül sok ásványt is felfedezett, bár ezek nem olyan érdekesek, mint a bauxit. Megbí- zottaink családi körülményeit is alaposan feltárták. Ismerjük adósságait s azt, hogy többször kisebb lakásba kellett költöznie, s jelenleg felesége Velencén é’. Maga albérletben és... Mit mondjak még?... Beszereztük a bauxitra vonatkozó összes okmányokat, amit a svájci és a német érdekeltségek saját belső használatukra állítottak össze. Balás dermedten figyelte a három férfit, s hirtelen azt sem tudta, mit válaszoljon a váratlan közlésre. Amikor megkapta az amerikai értesítését, azt hitte, valami tudományos érdeklődésről lehet szó, hogy kutatásaival kapcsolatos geológiai kuriozitásokat szeretnének hallani. A tárgyalás eddigi része azonban homlokegyenest ellenkező érdeklődésről tanúskodott. — Nézze, Balás úr — folytatta