Békés Megyei Népújság, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-20 / 298. szám
1964. december 20. Vasárnap 3 l«y már látok... Megalakult a megyei Vöröskereszt mezőgazdasági szakmunkáscsoportja Békéscsabán, a megyei Vöröskereszt székházában, december 16- ín, szerdán tartotta alakuló ülését Szántó Lajos elnöklésével a Vöröskereszt orvosokból, mezőgazdasági szakemberekből álló szakmunkáscsoportja. Feladata a mezőgazdaság időszerű egészség- ügyi kérdéseinek felszínen tartása, az állategészségügy fejlesztésének elősegítése, a mezőgazdasági üzemek vöröskeresztes alapszervi és egészségügyi felelős hálózatának szervezése, illetve ennek a munkának a patronálása. A csoport egyik közeli célkitűzése a tejtermelés higiéniai részének, a tiszta tejkezelés általános egészségügyi fontosságának tudatosítása a megyében, valamint annak elősegítése, hogy az állatorvosok is minél nagyobb számban kapcsolódjanak a Vöröskereszt munkájába. A szakmunkáscsoporttal egyidejűleg tartott ülést, ugyancsak a székházban a Vöröskereszt megyei vezetőségének propagandacsoportja is, Kára Menyhértné elnöklésével. A több pontba foglalt jövő évi munkatervben többek közt szerepel az egészségügyi oktatással, a tisztasági mozgalommal, a véradással, a mezőgazdasági egészségügyi feladatokkal és a családvédelemmel kapcsolatos írásos és filmpropagandának és végrehajtásának a kidolgozása is. —fanép vállairól még a fegyveres harc terhét is levette a szovjet hadsereg, amely győzelmesen szorította a német elnyomókat és magyar cinkosaikat az ország határai felé. Amikor az ideiglenes nemzetgyűlés összeült, a győzelem már biztosítva volt. Csak el kellett vágni a jogi szálakat, amelyek az országot a német fasizmushoz fűzték. Ez volt az első dolga az ideiglenes nemzet- gyűlés által választott kormánynak. Az ideiglenes nemzeti kormány hadat üzent a fasiszta Németországnak, s ezzel a magyar nemzet felsorakozott a Szovjetunió, a nemzetközi haladás tábora mögé. Az ideiglenes nemzetgyűlés Debrecenben már a jó ügy biztos győzelmének tudatában ülésezett. Amikor a nemzetgyűlési képviselők december 23-án szétszéledtek a felszabadított országrészben, a lakosságnak mér egy szilárd kormány megalakulásának hírét vihették meg. Az ideiglenes nemzeti kormány munkája azonban csak ekkor vette kezdetét. A feladatok éppenséggel nem voltak kicsinyek. Kormány volt, de a kormány hatalmát ki kellett még építeni. A felszabadult, de darabokra hullott országrészt össze kellett fűzni a központosító kormányigazgatás szálaival. S ezt háborús viszonyok között kellett véghez vinni, amikor vasút, telefon, posta nem működött, olyan csekély apparátusra támaszkodva, amely minisztériumonként három-négy szobát is alig igényelt. Az első napokban a kormány tényleges hatalma nemigen terjedt ki nagyobb területre, mint Debrecenre és környékére. De a szovjet hatóságok segítsége ezúttal sem maradt el. Járművek átengedésével, saját hírszolgálati eszközeik rendelkezésre bocsátásával siettek az ideiglenes nemzeti kormány segítségére. Így a felszabadult országrésszel fokozatosan kiépültek a kapcsolatok. Budapesten és az ország többi, még fel nem szabadított részében mindenki tudott a debreceni nemzeti kormány működéséről. Tudtak róla és várva várták a felszabadulás pillanatát, amely a német elnyomók és a fasiszta hatalombitorlók uralmának végét, a törvényes nemzeti kormány működésének kezdetét jelentette. Az ideiglenes nemzeti kormányba vetett reménység nem is volt hiábavaló. Amikor Budapest felszabadult, de lakossága a pusztító éhínségnek nézett elébe, az 'deigle- nes kormány hatalma már elég szervezett volt ahhoz, hogy a szovjet segítség mellett — az egész felszabadult országrészt mozgósító élelmiszerakcióval siessen az éhező Budapest segítségére. A debreceni kormány tevékeny- rege 1945. március 15-én emelkedett tetőpontjára. A kormány ünnepélyes ülésen deklarálta a nagybirtokrendszer megszüntetését és a földet átadta a földműveseknek. Nyomban azután teljes szerveAz üzemen belüli önálló elszámolás Lapunkban adtunk már tájékoztatást arról a 2 napos tanácskozásról, amelyet az FM Tsz Üzemszervezési Főosztálya rendezett Gyulán. Az üzemen belüli önálló elszámolási rendszer a fejlett termelőszövetkezetek továbbfejlődésének egyik kísérletezés alatt álló módja Kísérletképpen az idén alkalmazta — az FM Tsz Üzem- szervezési Főosztályának vezetője szerint leglelkiismeretesebben az ország 18 termelőszövetkezete közül — az eleki Lenin Tsz is. Az üzemen belüli önálló elszámolás bevezetésének módjáról, tapasztalatairól és hasznáról világos és érthető előadást tartott a kétnapos tanácskozáson Szatmári Sándor eleki főagronómus. Ebből az előadásból gyűjtöttünk össze egy kis csokrot. Bevezetőben Szatmári Sándor elmondotta, hogy 1960 óta rohamosan fejlődik az eleki Lenin Tsz. A fejlődés közben állandóan keresték az utat a korszerűbb, jobb gazdálkodás, a mind igazságosabb jövedelemelosztás felé. E keresés közben bukkantak rá az üzemen belüli önálló elszámolási rendszerre, amelyről most már egy év távlatában megállapították, hogy a leghaladottabb gazdálkodási módszer. Azért, mert egyre több és egyre jobb minőségű munkára ösztönzi a szövetkezeti gazdákat. Az eleki Lenin Tsz-ben növekedtek a termésátlagok a korábbi években a végtermék után járó premizálás alapján is. Bizonyíték erre, hogy a tavalyi, viszonylag jó időjárás közepette cukorrépából 240, rozskenderből 52, kukoricából pedig 24 mázsa májusi morzsol tat értek el. Az idén, jórészt a szárazság miatt — meg azért is, hogy a szövetkezeti gazdák közül többen, néhányan a brigádvezetők közül sem értették meg az önálló elszámolási rendszert — kevesebb, de nem lebecsülendőbb termésátlagokat értek el. lényegéről arra ösztönözte a szövetkezeti gazdákat, hogy a legtakarékosabban, a lehető legkisebb ön költséggel termeljenek. Ez az igyekezet szinte általánossá vált. Elérték, hogy a brigádok tagjai kezdtek területük felelős gazdáivá vá'ni. Töprengtek, gondolkodtak azon az év minden szakában, hogy mit hogyan jobb és olcsóbb elvégezni. Ezt az igyekezetét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az idén nem lépték túl csak 1—i százalékkal a tervezett összmunkaegységet, tavaly viszont 50 ezer munkaegység volt a túllépés. Tavalyelőtt s azelőtt is így volt ez, mert az emberek nem azt nézték, hogy mennyit és milyen költséggel termelnek, hanem azt, hogy minél több munkaegységet gyűjtsenek össze. Az eleki Lenin Tsz egyike megyénkben, ahol elsőnek kaptak minden új gazdálkodási eljárás bevezetésén. Máshol még csak kísérleteztek, próbálkoztak ezek bevezetésével, ők már alkalmazták szinte teljes területükön a hibridkukorica-magot, » vegyszeres gyomirtást, a hideg’.evegős szénaszárítást, és más egyebeket. Mivel ezek bevezetését könnyen megértették és helyeselték a szövetkezeti gazdák, a vezetők azt hitték, hogy nem lesz baj, ha egyszerre két nagy lépést ugranak előre: vagyis, ha a garantált készpénzfizetéssel egy- időben rátérnek az üzemen belüli önálló elszámolásra is. Kezdetben úgy látszott, hogy minden simán megy. Mind a tíz növénytermesztési, négy állattenyésztési, két fo- gatos- és két traktorosbrigádnak külön-külön elkészítették az éves tervét a korábban kidolgozott terKét könyvkölcsönző nyílt Nagykopáncson Ennek ellenére ajánlják ennek a módszernek a bevezetését azokban a szövetkezetekben, ahol erre már megértek a feltételek. Az önálló elszámolási rendszer ugyanis zettséggel megindult a földosztó akció. A debreceni kormány összetétele nagyon vegyes volt. A kommunisták mellett ott ült Horthy három tábornoka, egy gróf, Bethlen István egy híve és két jobboldali szociáldemokrata is. De azért ez a kormány mégis nagyot alkotott, történelmi jelentőségű tetteket vitt végbe a történeti szükségszerűség eszközeként. Ennek feltételét megteremtette a szovjet hadsereg elsöprő győzelme és a Magyar Kommunista Párt irányító szerep>e, amely leküzdött minden bizonytalanságot, minden tétovázást, minden ellenállást, amely a kormányban megnyilvánult. Amikor az ország 1945 április elején teljesen felszabadult, az ideiglenes nemzeti kormány áttette székhelyét Budapestre. A kormány tevékenysége ezzel új szakaszba lépett, amelynek közvetlen feladata a lerombolt ország helyreállítása volt. Az alapot ennek a feladatnak és a később kibontakozó nagy feladatoknak a megoldásához az ideiglenes nemzetgyűlés teremtette meg. Általa vette a magyar nép sorsának irányítását a saját kezébe. Ez volt az a történelmi fordulópont, amely Magyarország felemelkedésének és szocialista fejlődésének útját megnyitotta. Űj fejezet kezdődött Magyarország történetében, amelynek lapjait az átmeneti hibák leküzdése után maguk a magyar dolgozók írják meg a kommunisták vezetése alatt. Az orosházi járásban lévő Nagykopáncs a körötte lévő tanyavilágban szétterpeszkedő, de mindinkább községgé szerveződő település, melynek szive a tanácsháza, a művelődési otthon és természetesen az iskola. A művelődési otthonban működik a könyvtár, mely azonban a nagy távolságok miatt a külső részekről nem közelíthető meg egykönnyen, különösen sáros vagy hófúvásos idő esetén. Olvasni azonban a nagykopáncsiak is szeretnek. Miként azt velünk most Mitykó Judit járási könyvtáros melési technológia szerint. Azonban elkövették azt a-hibát, hogy nem ismertették újra és újra az elszámolási rendszer lényegét s ezért az nem ösztönzött minden brigádot egyformán az eredményesebb munkára. Azok a növénytermesztési brigádok, melyeknek vezetői s tagjai jól megértették ezt, egész évben Igyekeztek a termelésnek azt a módját kiválasztani, amely legeredményesebbé és leggazdaságosabbá tette a munkát. Ha valamely szerszámon, munkagépen könnyen javítható hiba támadt, nem vitték minden gondolkodás nélkül a kovács- vagy a bognárműhelybe, mint eddig, hanem ők maguk javították ki. A tehenészbrigád például rájött, hogy elegendő félany- nyi takarmányos is, így olcsóbban termelik a tejet. Az olcsóbbra való törekvés abban is megmutatkozott, hogy az egyik foeatosbrigád 30 mázsa takarmánnyal kevesebbet etetett fel csaknem ugyanany- nyi lóval, mint a másik. Az új rendszer bevezetésével lényegében nem változott a könyvelés, csupán egy nyilvántartással bővült. Ugyanis szinte emberről emberre nyilvántartják, hogy havonta, egész évben ki mennyi termelést értékkel járul hozzá a kő- zös jövedelem, a közös vagyon gyarapodásához. Erre azért van szükség, hogy mindenki a megtermelt érték után kapja a terven felüli bevétel egy bizonyos hányadát nyereségrészesedésként. A tanácskozáson megyénk több termelőszövetkezetének vezetői határozták el, hegy a jövő évben alkalmazzák az üzemen belüli önálló elszámolási rendszert. Természetesen igyekeznek elkerülni azokat a hibákat, amelyekbe a kísérleti esztendőben beleesett az eleki Lenin és még náhény más szövetkezet. K. I. közölte, az orosházi járási könyvtár, felmérve a helyzetet, Nagykopáncs külterületén lévő két általános iskolába könyvkölcsönzőt telepített több száz könyvvel. Kezelésüket a két iskola pedagógusai társadalmi munkában vállalták. Nemcsak a tanulók, hanem általuk szüleik, hozzátartozóik is gyorsan, könnyen juthatnak olvasnivalóhoz, jóhoz, változatoshoz. A két kölcsönző létrehozása különösen most, a hosszú téli estéken jelent értékes kulturális segítséget a tanyavilágban élőknek. Baromfiipari Vállalat országos gyáregysége (BARNEVÁL) gyakorlattal rendelkező gépkocsiszerelőt felvesz. Telentlcezés a gyáregységnél, Orosházán# Október 6. utca 8 — 10 szám.
