Békés Megyei Népújság, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-20 / 298. szám
Világ proletárjait egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYE\i\ TANÁCS LAPJA \ NÉPÚJSÁG vm. DECEMBER 26., VASARNAP Ara 86 fillér XIX ÉVFOLYAM, 298. SZÁM Egy hét a külpolitikában | Az új Magyarország születés« | j Egy lány meghalt | Sport Teljesedjen ki még jobban a szövetkezeti demokrácia I960 a mezőgazdaság, a falu nagy forradalmának esztendeje volt: a parasztság nagy része közös gazdaságokba tömörült. Négy esztendő rövid idő, mégis szembetűnő az emberek, a gazdák változása. A közös munka, amely akkor még idegen volt, a boldogulás forrásává vált, a gazdák vagy része szorgalmasan dolgozik mindennapi, amikor annak ideje van. Most már nemcsak szemmel kísérik: vajon hogyan, miként lesz, hanem részesévé váltak a közösség ügyeinek, beleszólnak ezek intézésébe. Ezt mutatja, hogy hozzáértéssel alakították ki a szövetkezetek beSső rendjét, az irányító szerveket, hozzáértéssel vezetik gazdaságaikat. A 84 ezer vala- hányszáz szövetkezeti gazda 4607 társát választotta meg az igazgatóságokba, az ellenőrző, a fegyelmi, a szociális, kulturális bizottságokba. S arra is ügyeltek, hogy megfelelő ismeretekkel bíró emberek kerüljenek a különböző vezető szervekbe. Az igazgatóságokban nevezetesen nagyrészt olyan emberek vannak, akiknek a gazdálkodásban nagy tapasztalatuk van, ezenkívül pedig középiskolát, szakiskolát és egyetemet végzettek. Ennék eredménye, hogy a közgyűléseket rendszeresen megtartják, s az egész szövetkezetre kihatással bíró ügyekben itt döntenek. A szövetkezeti gazdák döntenek együttesen az éves tervekről, a zárszámadásról, a termelt javak elosztásáról, az anyagi ösztönzés módjairól, a belső rend kialakításáról és így tovább. A nagy létszámú szövetkezetekben, ahol a gazdák közgyűlési elhelyezése nem lehetséges (nincsenek olyan nagy termeik), ott termelési egységenként küldötteket választanak, s azok döntenek teljes joggal a közgyűléseken. Ilyen küldött 83 nagy szövetkezetünkben 7804 van. Szövetkezeteinkben az igazgatósági üléseket rendszeresen megtartják, s a gazdálkodást érintő főbb kérdéseket megvitatják. Az ellenőrző, ,a fegyelmi és a szociális, kulturális bizottságok is érdemben vitatják meg a hozzájuk tartozó ügyeket. Tehát: egyre terebélyesedik a szövetkezeti demokrácia, melynek olyan segítői, kelesztői vannak, mint a pártszervezetek. A szövetkezetek fontosabb dolgait a pártvezetőségek, a párttaggyűlések is meghányják- vetik és arra ösztökélik a szövetkezetek tagjait, hogy minél jobban dolgozzanak, minél többen adják közre tapasztalataikat. Ebben az alakulásban, forrásban van még bőven igazítanivaló. Legelsősorban említjük meg, hogy helyenként a közgyűlések nincsenek megfelelően előkészítve, a szövetkezet tagjai nincsenek tájékoztatva a napirendi pontokról, ezzel eleve ki van zárva, hogy érdemben fejthessék ki véleményüket, ily módon a ' legfelsőbb fórum jelentősége, helye elbagatellizálódik, formálissá válik. Ez súlyos hiba, ebben az esetben a szövetkezeti demokrácia alapjait sértik meg. Gátolja a közgyűlések hatékonyságát olyan körülmény is egyes helyeken, hogy a beszámoló nem elég közérthető, körülményesen taglalja a gazdaság dolgait, s a határozati javaslatok sincsenek egyértelműen megfogalmazva, és ily módon nem válik egyértelművé, hogy a gazdák milyen ügyekben döntöttek. Az előkészítés, az ügyek előzetes elemzésének, megtárgyalásának hiányát mutatják azok az esetek, amikor az igazgatóság egyes tagjai ellentétes véleményt képviselnek a beterjesztett határozati javaslatokkal szemben, holott ezeket az igazgatóság terjeszti be. Egyes igazgatóságok munkájában azért is van bőven igazítanivaló, mert ahelyett, hogy az egész gazdaság termelését érintő kérdéseket vitatnák meg és hoznának döntést, brigádvezetők hatáskörébe tartozó feladatokat tárgyalnak. Ugyanakkor előfordul olyan eset, hogy a közgyűlés hatáskörébe tartozó tervezési, tagfelvételi, háztáji, beruházási ügyekben dönt az igazgatóság. Hiba, hogy a pártszervezetek elég ritka esetekben elemzik, vitatják meg a termelőszövetkezet vezető szerveinek tevékenységét, munkamódszerét, a szövetkezeti demokráciával összefüggő kérdéseket. Helyes volna, ha évenként egyszer-kétszer sort kerítenének erre, mert a gazdaságok fejlődésének ez a legfőbb záloga, ahogyan ezt az eddigi tapasztalatok is bizonyítják. Külső körülmények is befolyásolják többször a szövetkezeti demokrácia kiteljesedését. Előfordul, hogy a népgazdasági szükségletekből adódó tervfeladatok előkészítésébe nem minden esetben vonják be a szövetkezetek vezetőit, egyszerűen kötelezik ezek teljesítésére, c a közgyűlések alkalmával sem igyekeznek megfelelő módon taglalni a különböző termeltető vállalatok, szervek a népgazdaság és a szövetkezetek egységes érdekeit. Ez olyan körülmény, amin a jövőben szükséges és lehet is változtatni, mert ez is a szövetkezeti demokrácia erősödését szolgálja. Legyen ismerete a gazdáknak minden olyan kérdésről, ami a gazdaságukat érinti. Az igazgatóság tagjai üléseikről, az azokon hozott határozatokról termelési egységenként tájékoztassák rendszeresen a tagságot. Az ellenőrző, a szociális, kulturális bizottságok is használják fel munkájukban a termelési egységek véleményét, javaslatait. A pártszervezetek pedig még erőteljesebben támogassák a választott szervek munkáját, küzdjenek minden olyan megnyilvánulás ellen, amelyik sérti a szövetkezeti demokráciát és támogassák mindazt, ami ezt erősíti, mindjobban kitelj esi ti. Cserei Pál Többet törődjenek megyénk szövetkezeteiben a szocialista brigádmozgalommal A miefeyei tanács végrehajtó bizottsága és a termelőszövetkezeti tanács tegnap Békéscsabán, a tsz- 3k szocialista brigádjainak vezetői részére tanácskozást tartott. Ezen a brigádvezetőkön kívül részt vett több járásból egy-egy tanácselnök-helyettes, tsz-elnök, valamint párttá tkár. A tsz-elnökök közül főleg olyan helyekről vettek részt a tanácskozáson, ahol még nem mű. ködik- szocialista brigád. Nagy Károly elvtárs, a termelőszövetkezeti tanács Békés megyei megbízottja megnyitó szavadban üdvözölte a résztvevőket, majd Csatári Béla, a megyei tanács vb- elnökhelyettese beszámolójában értékelte a tsz szocialista brigádok munkáját és ismertette a további feladatokat. Többek között elmondotta, hogy januárban hasonló értekezlet lesz országos szinten, melyre a küldötteket ezen a tanácskozáson választják meg. A megyében először hívták ösz- sze megbeszélésre a termelőszövetkezetek szocialista brigádjait. Összesen 46 brigád működik, s ebből 43 az idén alakult meg. Sajnos, van olyan járás, mint például a gyulái, orosházi és sarkadi, ahol egyáltalán nincs szocialista brigád. Hasonlóképpen Békéscsabán és Gyulán egyik termelőszövetkezetben sem működik ilyen. Csatári elvtárs beszélt a termelőszövetkezetek fejlődéséről, a gépesítés, és a szakmai képzés jelentőségéről, valamint az ezek nyomán elért eredményekről is. Elmondotta, hogy az üzemekhez hasonlóan a mezőgazdaság nagyüzemeiben kialakulófélben van a szocialista embertípus s ennek a magva ‘ egy-egy termelőszövetkezetben a szocialista brigád. Beszélt a mezőgazdaság helyzetéről és arról, hogy megyénk milyen százalékban járul hozzá az államháztartás szükségleteinek biztosításához. Végül a szocialista brigádok munkájáról, eredményeiről beszélt. Többek között elmondotta, hogy a mezőberényi Aranykalász, a Vésztői Béke, a muronyi Lenin, a mezőkovácsházi Űj Alkotmány és a kondorosi Lenin Termelőszövetkezet brigádjai különösen jó eredményeket értek el. Ezután ismertette a feladatokat. Különösen kihangsúlyozta a tanulás jelentőségét, és hogy a párt, a tanács és a termelőszövetkezeti vezetők segítsége mit jelent a brigádok munkájában. Hogy mennyire hasznos volt meghívni erre a tanácskozásra az olyan termelőszövetkezetek vezetőit, ahol nincs szocialista brigád, azt bizonyították a hozzászólások is. Az okányi termelőszövetkezet elnöke elmondotta, hogy ezen a tanácskozáson jött rá, milyen fontos a verseny mozgalom segítése, a szocialista brigádok megalakítása. Felsorolt eredményeket is, melyeket a termelőszövetkezet tagjai az elmúlt évben elértek, de hozzátette azt, hogy ha kialakult volna az egészséges versenyszellem, akkor most meg nagyobb eredményekről számolhatna be. Ígérte, hogy a jövőben több brigádot is megalakítanak. Mások hozzászólásaikban a brigádok munkájáról, az elért eredményekről, a tapasztalatokról és a felmerült nehézségekről beszéltek. A hozzászólások után megválasztották az országos tanácskozás küldötteit. Megyénk termelőszövetkezeteinek szocialista brigádjait Fazekas Jánosné, a mezőberényi Aranykalász és Bajer István a kondorosi Lenin Termelőszövetkezet tagja képviselik az országos értekezleten. »-■ K. J. A dolgozók 60—70 százalékának télen is biztosított a munka Békéscsabán, a Lencsési úti KISZ-lakóteilepein 16 lakás építése befejezés előtt áll. A Békéscsabai'Építőipari Ktsz arra törekszik, hogy azok a tulajdonosok, akik még a télen be akarnak költözni, megkapják a lakásukat Az építkezésnél több mint egyhónapos lemaradás van, mert a vízvezeték szerelésére nem volt alvállalkozó. Jelenleg azonban a Szarvasi Építőipari Ktsz brigádja igen jó ütemben dolgozik és a burkolómunkák is folyamatosan végezhetők. Megérkeztek a fürdőkádak, beszerelésük a már korábban átadott lakásokban is pótlólag meg. történik. A szövetkezet még január 1-ig átad a Békéscsabai Faipari Ktsz- nek egy 500 ezer forint költséggel épült, valamint egy kisebb raktárt is. A közeljövőben Újkígyóson a földművesszövetkezet megrendelésére nagyobb belső átalakítási munka kezdődik, ahol 15—20 fő rendszeresen dolgozhat. A Lencsése úti építkezésen téliesítéssei 30— 40 fő számára biztosítható munka. Ezenkívül több kisebb belső javításra is sor kerül, így a szövetkezet fizikai ' állományának 60—70 százaléka a télen is dolgozhat. Az orosházi Fegyveres Erők Klubjában a közelmúltban nagy sikerű 18 évesek—katonák-találko- zót rendeztek. A megbeszélésen számos középiskolás fiatal vett részt, akik a katonaélet szépségeiről, örömeiről és gondjairól beszélgettek többek között Hamvas Gábor őrnagy elvtárssal, az orosházi helyőrség parancsnokával. Részt vettek a találkozón tisztek, tiszthelyettesek és katonák is.
