Békés Megyei Népújság, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-19 / 297. szám
1M4. december 19. 3 Szombat Tovább javítják a lakossági szolgáltatást Javűre a megye három városában bevezetik a fehérnemű-és az ágynemű-gyorsvasaiást A Békéscsaba és Vidéke Textil- feldolgozó Ktsz egy speciál lyukkötő gépet vásárolt, amit a jövő év elején Békéscsabán helyeznek üzembe. Eddig a gomblyukazás bérmunkában történt, ami évente 30—40 ezer forint költséget jelentett a szövetkezetnek. A következőkben átszervezés is történik, a vidéki telepeken készülő konfekció® árut a központban fejezik be. A lakossági szolgáltatás megjavítására 1965 első fél évében további nyolc községben hoznak létre mértékszabóságot. Békéscsabán, a Tanácsköztársaság útján levő egyenruházati szabóság a Bartók Béla útra kerül, a helyé pedig reprezentatív mértékszabé ság nyílik. Űj üzletet kap a Ta nácsköztársaság útján a fehérne műjavító és méretesrészleg is. mert a jelenlegi helyiségben r megnövekedett igények kielégítő se már nincs biztosivá. A Kiss Ei nő utcában lévő szűcsrészleg a Tanácsköztársaság útjára kerül, helyén női ruhajavító és maradékfeldolgozó nyílik. Jövőre a fe hémemű, ágynemű gyorsvasalásá is bevezetik Békéscsabán, Oroshá zán és Gyulán, a községekben pedig továbbra is rendszeresen tar divatbemutatót a szövetkezet. Kamuti autótulajdonosok Betérünk néhány házba a régi és új autótulajdonosokhoz, hogy megtudjuk, hogyan használják ki, mivel töltik szabad idejüket? Sokan azt hinnék, hogy ha valakinek a szakmája gépkocsivezető, nemigen iH szabad óráiban a volán mögé. Somogyvári József több évtizede űzi ezt a szakmát s ebből 13 évet a termelőszövetkezetben töltött. Sokszor éjjel-nappal, szinte megállás nélkül dolgozott, mégis ott volt az első három között, amikor gépkocsivásárlásra határozták el magukat. A motor szerelmese most is — bár beteg szíve sokszor tiltakozik —, maga javítja, gondozza a Warszawát s a kútra is motort szerkesztett, hogy a kocsi mosása könnyebb legyen. Itt nem luxus a gépkocsi, hanem életszükséglet. Dolgozott hosszú éveken át, míg szíve bele nem fáradt. Abba kellett hagynia a munkát idő előtt, s most a gépkocsi a legjobb segítőtárs gyógyulásában. Ezzel járhat fürdőkZ. Bereczki Gábor gépkocsijavítás közben. aztán hol az egyikkel, hol a másikkal megyünk egy-egy útra, rokoni látogatásra. Jó az autó, gyors és kényelmes. Ebben a faluban már sokan megszerették s a zárszámadás után megint vesznek néhányan. — Már régen terveztük, hogy veszünk. A férjem különösen szerette volna, mivel a barátja, Papp István gépkocsivezető volt a faluban az első, aki vett. De én mindig azt mondtam, előbb a ház, aztán a kocsi — vallja mosolyogva Megjelent a „Tsz-tagok kézikönyve” TERMELŐSZÖVETKEZETE- vetkezetben végzett munkájával, INK fejlődése, gyarapodása, gaz- a nyugdíjasok kérdésével, vala- dagodása nem csupán a terme- mint a kisiparosok és szövetkezeti lésre fordított anyagi eszközök alkalmazottak munkájával. Ossze- mennyiségétől és minőségétől foglalót ad a szövetkezeti demok- függ, nem csupán népi államunk "ácia körébe tartozó legfontosabb támogatásával, e támogatás mér- kérdésekről is. tékével kapcsolódik össze, hanem A SZÖVETKEZETI gazdálko- rendkívül nagy szerepe van eb- dásról — ezen belül a tervkészítés, ben a szövetkezeti tagság műve- az üzemszervezés és munkaszer- lődésének tárgyi, szakmai, politi- vezés, a munkavégzési kötelezettkai ismeretei gyarapodásának, ség és díjazás legfontosabb kér- Olyan időket élünk ma, amelyek déseivel, valamint az óruértéke- megértése, figyelemmel kísérése s*tós, hitelellátás, pénzgazdálko- mind gazdagabb, s bővebb isme- úás, a zárszámadás problémakörével — szól a kötet harmadik fejezete. Ugyanitt adja meg a könyv a gazdálkodás leggyakrabban használt alapfogalmait is. Az ezt követő fejezet a termelőszövetkereteket kívón az élet minden területén; a fejlődés, az előrehaladás feltétlenül megkívánja a munkák magasabb szinten való végzését és éhhez elengedhetetlenül hozzátartozik termelőszövet- zeti tulajdonviszonyokról és a föld- kezeteinkben is a tanulás, a kor- járadék kérdéseiről ad ismertetőt, szerű ismeretek elsajátítása. Különösen érdekesek itt a földjáEzt szolgálja nézetünk szerint ^fizetéssel kapcsolatos meg- az a kötet, amely - Almás! 1st- állapítások. Az ezt követő ötödik ván, Csizmadia Ernő és Kovács fejezet a háztáji gazdaságok prob- Mihály összeállításában — „Tsz- lémaköréből meríti tárgyát. Istagok kézikönyve” címmel jelent merteti a háztáji gazdaságok adó- meg a közelmúltban a Kossuth zási rendszerét, az adózási kedvez- Könyvkiadó gondozásában. A menyeket, az állatok és állati ter- több mint háromszáz oldalas kö- mékek értékesítésének, a zöldség, jtet nyolc fejezetben foglalja össze gyümölcs és bor értékesítésének azokat a korszerű ismereteket, kérdéseit, és foglalkozik a háztáji biztosítással is. A KŐVETKEZŐ RÉSZ a tefamelyek egyrészt a termelőszövetkezeti tagok általános ismereteit bővítik, másrészt a termelőszövetkezetek életét érintő legfontosabb ^loszővetkezeti tagság szociális tudnivalókat, tapasztalatokat, ismertetéseket, szabályokat rögzítik népszerű formában. ellátásával kapcsolatos problémákat foglalja össze. Megadja a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjV. Balogh Gáborné az új kocsival. re, gyógykezelésekre, ahol a gondos ápolás mellett új erőre kap. — Főleg a piacra járunk az autóval, de voltunk már kirándulni is — mondja Püski Imréné, aki a falu asszonyai közül elsőnek tanult meg vezetni. Ebben egyelőre még tartja a frontot, de már nem sokáig, hiszen most is jó néhány asszony nevét sorolja fel a falubeliek közül, akik már gyakorolják a gépkocsivezetés tudományát. A Püski családban már két gépkocsitulajdonos van. Itt találkozunk Z. Bereczki Gáborral, Püski papa vejével, aki a sógor műheV. Balogh Gáborné. Most aztán mind a kettő megvan, s boldogan mutatja a frissen festett falú garázsban az új 403-as Moszkvicsot. Szeptember óta — ekkor vették — már megjárták a Dunántúlt és voltak az ország más vidékein is. A legkedvesebb szórakozásuk: megismerni az országot. Tehetik. A tsz tagjai összegyűjtött forintjaikat ma már nem a földvásárlásra, hanem az élet kényelmesebbé, szebbé tételére fordítják. És ez a helyes, így a jó. Kasnyik Judit Fotó: Kocziszky László A TSZ-TAGOK kézikönyvének biztosítására vonatkozó szabályo- első fejezete a világ lakosságáról, kát, közli a tagok által kapható mezőgazdaságáról, szövetkezeti nyugdíjat és egyéb szolgáltatáso- mozgalmairól foglalja össze a leg- kát, választ ad arra a kérdésre, fontosabb tudnivalókat. Áttekin- mikor és mennyi öregségi nyug- tést ad a világ mezőgazdaságának díj jár, és ki, mikor, mennyi rok- termeléséről, a nyugati birtokvi- kantsági nyugdíjat kaphat? Fog- szonyok változásáról, s ezzel ősz- lalkozik a nyugdíjévekkel, a szol- szefüggésben a kapitalista orszá- gálati idő egybeszámításának gokban élő kis- és középparaszt- problémáival, a nyugdíjjogosultság helyzetéről, sorsáról. Ismerteti ^ korhatárának mérséklésével és azzal is, hogy a szövetkezetekben milyen esetekben nem jár nyugdíj. A következő fejezet a tsz-fiatal- ság mezőgazdasági képesítésének kérdésével foglalkozik, s egyálta- Ezen általánosnak mondható fe- lán arra a kérdésre ad vá]aszt; hogyan és mit tanulhatnak a szövetkezet tagjai? Megállapítja, hogy a fejlődés szükségszerűen a külföldi szövetkezeti mozgalmakat — külön kiemeli a szocialista országok szövetkezeti mozgalmának általános kérdéseit s választ ad arra a kérdésre: mit nyújt a szocializmus a parasztságnak? jezetet követi a termelőszövetkezetek életéről szóló összefoglaló. E fejezet a szövetkezetek belső életének legfontosabb ismérveit — a megköveteli: nagyüzemi mezőgaz- szövetkezés célját, a tsz alapsza- daságunkban a mérnökök és a bályát, a közös gazdálkodások technikusok mellett a fizikai dolalapelveit — ismerteti, foglalkozik a tagsági, pártoló tagsági viszogozók egynegyedének rövid idő alatt mezőgazdasági szakmunkásnyokkal, a jogokkal és kötelezett- képesítést kell szereznie. A kor- ségekkel, a családtagoknak a sző- szerű nagyüzemi termelés elsősorban a modern gépeken alapul Egyre több gép áll a szövetkezetek rendelkezésére s ezek megfelelő üzemeltetése, kihasználása élettartamának növelése, vaia mint a munka- és balesetvédelm: szabályok betartása csakis szakképzett dolgozókkal érhető el. Ugyancsak a szakmunkásképző: fontosságát kívánja meg az is hogy a mezőgazdaság mind általánosabban használ kémiai anyagokat. Speciális szakmunkásoka: igényelnek a nagy kiterjedésű gyű mölcs- és szőlőtelepítések, azok korszerű ápolása, kezelése és a nagyüzemi zöldségtermesztés fejlesztése is. Az állattenyésztésben: a korszerű elhelyezés, a„ gépesítés' és takarmányozás fejlődése ugyan, csak megköveteli képzett szakmunkások alkalmazását. Az ifjúság körében — írja a könyv — a szakmunkásképzésnek két formája van, mindkét forma iskolarendszerű a 14—18 éves fiatalok számára. A felnőttek mezőgazdasági szakmunkásképzése nem iskolai, hanem tanfolyamos rendszerű, amelyben csak 18 éven felüliek vehetnek részt. A könyv ismerteti a szakmunkásképző-tanfolyamokra való jelentkezés lehetőségeit, az egyes szakmákat, a tanfolyamok szervezésével kapcsolatos kérdéseket — ezzel összefüggésben áttekintést ad a felsőfokú me- zőgazdasági tandntézmén yeter öl, a jelentkezés lebonyolításáról, a felvételi vizsgákról; ismerteti a felsőfokú mezőgazdasági technikumokat is. Igen értékes része a kötetnek az a fejezete, amely megyénként pontosan közli a középfokú technikumok címét. Itt olvashatjuk, hogy Békés megyében Gyulán, Orosházán, Szabadkígyóson, Szarvason működik mezőgazdasági technikum. A KÖTET UTOLSÓ fejezete igen értékes: jogszabálymutatót ad, ismerteti a szervezetre és működésre, a gazdálkodásra, az értékesítésre, az adózásra, a szociális és kulturális kérdésekre vonatkozó legfontosabb jogszabályokat. Ugyanitt találhatók a gazdálkodással, a szervezéssel összefüggő egyéb ismertetések is. A kötetet végül — az áttekintést, segítő — tartalmas tárgymutató egészíti ki. A Tsz-tagok kézikönyve 40 000 példányban jelent meg, ízléses műanyag kötésben, s az ára mindössze 15 forint. D. F. A régi autótulajdonos. Kamut — ez az új falu — hírnevet szerzett a megyében. Nemcsak azzal, hogy jól működő termelőszövetkezete van, hanem azzal is, hogy itt éf>ült a legtöbb új ház a hasonló létszámú falvak közül és itt van a legtöbb motor- kerékpár- vagy gépkocsitulajdo- nos. Példának álljanak itt a számok is. Az elmúlt években 43 új ház épült, 101-en vettek motorkerékpárt — 22-en az idén és 25-en gépkocsit. Ha végigmegyünk a falu utcáin, fel Is tűnik, hogy ha a rácsos kerítések«! át bepillantunk az udvarokba. Sok helyen a nyitott kocsiszínek helyett zártabb ajtajú garázsokat látunk. A lovakat itt már felváltotta a gépkocsi. lyében javítja nemrég vásárolt Trabantját. — Használtan vettük — mondja a fiatal autótulajdonos — és most egy-két alkatrészt rendbe kell hozni. — A harmadik gyereknek is lesz autója — teszi hozzá Püski bácsi — a család legifjabb tagjaira, a fiatal házaspárra utalva —, mi