Békés Megyei Népújság, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-19 / 297. szám

UM. december 19. 2 Szombat Félbeszakadtak az amerikai—kambodzsai tárgyalások Camp Detrick Kilenc napig tartó titkos ülé­sezés után félbeszakadtak az ame­rikai és a kambodzsai küldöttség új-delhi tárgyalásai. Kambod­zsa kitartott álláspontja mellett, hogy az Egyesült Államokra há­rul a felelősség a kambodzsai—dél­vietnami határincidensekért, ame­lyek során dél-vietnami katonák a Viet Cong szabadságharcosai üldözésének ürügyével behatoltak Kambodzsa területére. Norodom Szihanuk kambodzsai elnök e hét elején Phnom Penh-ben kijelentette, hogy az Üj-Delhiben tárgyaló amerikai küldöttség rosszakaratról tett ta­núságot és éppen ezért az indiai fővárosban tartott találkozó csak idő- és pénzpocsékolás. Leopoldville A kongói felkelők katonai ala­kulatai, amelyek az utóbbi időben a belgák által támogatott kor­mánycsapatok túlereje következ­tében védekezésre szorultak, a na­pokban ellentámadást indítottak. * A UPI és a Reuter tudósítójá­nak beszámolója szerint a felke­lők teljesen körülzárták a Stan- leyvilletől körülbelül 300 kilomé­ternyire északkeletre fekvő Pau­list, s erősen szorongatják a vá­ros helyőrségét. A kormánycsapa­tok vesztesége 13 halott és kilenc sebesült. A felkelők állítólag két irány­ból több száz emberrel és egyes he­lyeken páncélgépkocsikkal támad­nak. Mint a Reuter megállapítja, Paulis stratégiai szempontból rendkívül fontos város, mert mel­lette épült az ország északkeleti vidékének egyetlen repülőtere. A UPI arról is tudósít, hogy a harcok Stanley viliétől délre is fe1- lángoltak. A felkelők nehézgép­fegyverekkel visszatérésre kény­szerítettek egy Stanleyville felé tartó élelmiszert szállító folyami konvojt A dél-vietnami szabadságharco­sok főhadiszállása e hónap elején felhívást adott ki a dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front megalapításának 4. évfordulója alkalmából. A felhívás a gerillák­hoz, a milícia tagjaihoz, a helyi fegyveres erőkhöz, az üzemi mun­kásokhoz, parasztokhoz, egészség- ügyi és iskolaügyi dolgozókhoz fordul, hogy nehéz és dicsőséges kötelezettségüknek eleget téve, támogassák a dél-vietnami felsza­badító fegyveres erőket, mérjenek megsemmisítő csapásokat az el­lenségre, s teremtsék meg ezzel a szükséges feltételeket ahhoz, hogy a szabadságharcosok 1965- ben az eddiginél is nagyobb győ­zelmeket érjenek el. (MTI) met üzletemberek előtt megtar­tott előadása közben, az első sza­vak elhangzása után a jelenlévő afrikai diákok a meggyilkolt Lu­mumba nevét kiáltozták. A rend­őrség azonnal közbelépett, s — a diákokat kivezette a teremből. Az NDK külügyminisztériuma — mint a TASZSZ jelenti — ny!- latkozatot adott ki Csőmbe nyu­gat-németországi és nyugat-ber­lini látogatásáról. „Csombenak, az imperializmus kongói ügynökének nyugat-németországi fogadtatása — hangzik a nyilatkozat — azt bi­zonyítja, hogy a bonni kormány egységfrontba lépett — azokkal, akik elnyomják a népek szabad­ságát, megakadályozzák önrendel­kezési joguk érvényesítését”. Az NDK külügyminisztériuma tilta­kozik amiatt, hogy a nyugatnémet hatóságok Csőmbe nyugat-berlini meghívásával ismét tüntetőleg ki­fejezésre akarják juttatni a Nyu- gat-Berlinre támasztott törvényte. len igényeiket. Gromiko—üapacki találkozó New York Csütörtökön New Yorkban, a Szovjetunió ENSZ-képviseletének szálláshelyén Gromiko szovjet külügyminiszter Rapacki len­gyel külügyminisztert fogadta. A szívélyes és elvtársi légkörben le­folyt találkozón jelen volt Szem- jonov szovjet külügyminiszter helyettes és Fedorenko, a Szov­jetunió állandó ENSZ-képviselője is. Lengyel részről megjelent J. Winiewicz lengyel külügyminisz­terhelyettes és B. Lewandowski, a Lengyel Népköztársaság állandó ENSZ-képviselője. (MTI) Róma Az Espresso című olasz hetilap legutóbbi számában részletesen beszámol Csőmbe zsoldosainak egy bestiális tettéről és arról a szennyes szerepéről, amelyet eb­ben három olasz filmoperatőr be­töltött. Ez év október 24-én Mobutu 200 fejvadásza fehér zsoldosokkal együtt a Boende városhoz vezető úton utolért három tizenkét esz­tendős kongói gyereket. A gyere­kek énekelve mentek az úton. Mobutu fejvadászai felkészültek a lövésre. A csapatot kísérő há­rom olasz filmoperatőr azonban azt kérte, várjanak egy kicsit, hogy elkészíthessék a filmfelve­vő gépet. Amikor minden készen volt, a filmoperatő- rök intésére leadták a lö­véseket. A gyerekek a földre zu­hantak és elkészültek a „szenzá­ciós” képek. E szörnyű színjáték olasz „ren­dezőinek” nevei, amelyeket az Es­presso közöl Gualtiero Jacopetti, Stanislo Nievo, Antonio Climeti. Egy mindenre elszánt amerikai riporter fél füllel hallott valamit a Maryland állambeli Camp Det­rick féltett titkairól. Felizgatta az értesülés, tehát a helyszínre uta­zott. Nem pazaro'ta az idejét, ez hamarosan kiderült. És azt, amit megtudott, azonnal megírta lap­jának, a New York Times-nak. Camp Detrick területén ninc.e. nek géppisztolyos gengszterek. Fajüldözéssel párosított gyilkos­ság sem történt ott. Ellenben fel­épült egy modern boszorkány- konyha, amelynek tudós „mágu­sai” — azaz: 138 természettudós, 20 orvos-dok or és 47 mikrobioló­gus — 123 millió dollárt kaptak a Pentagontól. Pontosan 53 millió­val többet, mint négy esztendővel ezelőtt. Mit csinál ez a rengeteg tudós a rengeteg dollárral? A „rombolás nélküli háború” baktérium- és vegyi fegyvereit készíti. Éjjel és nappal. Mesébe illő buzgalommal. És tudásokhoz nem illő lelkiismcrettel. Mert ez az utóbbi talán feltételezhető. Készülnek itt pszichokémiai mér­gező szerek, különféle betegsé­geket kiváltó kémiai anyagok és olyan .,’deggázok”, amelyek a pusztulásra szánt gyerekeket, asz- szonyokat és férfiakat — nemre és korra való tekintet nélkül — gyorsan megbénítják. A New York Times riportere őszintén megírta: mindeme mű­veletet a legnagyobb titokban tartják, mert a Pentagon fél a , közvélemény elítélő reagálásá­tól.” Joggal fél. E tekintetben a A Népköztársaság Elnöki Taná­csa Szobek András nyugdíjasnak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa tagjának, több évtizedes munkás- mozgalmi tevékenysége elisme­réséül 70. születésnapja alkalmá­riporter a fején találta a szöget. Sőt, nemcsak a szöget. Az egysze­rű ember ugyanis ilyen híradá­sok olvastakor felteszi a kér­dést: „Lehetséges ez? És ha igen — miféle erkölcs alapján?” Komoly a kérdés, de még ko­molyabbá válik, ha az UNESCO fo'yóiratának, a Le Courriernek legújabb számadataira gondo­lunk. Eszerint a világ jelenlegi hadikiadásai 130—140 milliárd dollárra tehetők. Az a legszo­morúbb ebben a „szenzációban”, hogy már nem is — szenzáció. Mi lenne hát az igazi szenzá­ció? Az, ha végre ezt az elképesz­tően nagy összeget a volt gyar­mati országok gyors talpra állí­tására, a népek egyéni fogyasz­tására, a termelés korszerűsíté­sére lakások építésére, a vá­rosok, és falvak fejlesz­tésére, a közoktatás, közegész­ségügy, kultúra és tudomány tö­kéletesítésére fordítanák. A fegy­verek gyártására szolgáló évi összegből jelenleg 600 000 darab tízezer dolláros gyönyörű ott­hont lehetne építeni. A szép álmok egyik kremató­riuma, Camp Detrick, eltűnne ekkor. És ez lehetséges. Ennek kell következnie, különben kér­désessé válik az egész emberi­ség léte. De a modern idők erő­södő humanizmusa elutasítja a tudós boszorkányság minden fajtáját. A New York Times ri­portere erről nem írt, de egé­szen bizonyos, hogy — gondolt rá.­ból a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Dobi István, az El­nöki Tanács elnöke nyújtotta át. (MTI) A kongói felkelők ellentámadása Csőmbe zsoldosainak bestiális tettei Szobek András kitüntetése 70. születésnapja alkalmából A jelenleg Nyugat-Németor- szágban vendégeskedő Csőmbe miniszterelnöknek csütörtökön Düsseldorfban több kellemetlen él­ményben volt része. A DPA jelen­tése szerint a Rhein-Ruhr Gazda­sági Klub rendezvényére igyekvő kongói miniszterelnököt a klub székháza előtt német diákok „gyilkos! gyilkos” kiáltásokkal fogadták. Később a nyugatné­LISSZABON Tizennyolc hónaptól hét évig terjedő börtönbüntetésre ítélt egy lisszaboni bíróság csütörtökön hat személyt. A vád szerint kom­munista tevékenységet folytattak. ALEXANDRIA Komoly károkat okozott a Nílus deltájában a napok óta tartó eső­zés. Számos sárkunyhó összeom­lott, 1200 család hajléktalanná vált. NEW YORK A kanadai szenátus 38 szava­zattal 23 ellenében elfogadta az új állami lobogóról szóló törvény- javaslatot. A törvényjavaslatot az alsóház december 15-én hagyta jóvá. MOSZKVA Három és fél hónapos amerikai diadalútja végeztével visszaérke­zett Leningrádba a Kirov-opera balettegyüttese, amely az Egye­sült Államok és Kanada 16 váro­sában 94 balettestet és hangver­senyt adott. Paraguay fővárosába, Asunci- onba augusztus végén egy köz­ismert német háborús bűnös ér­kezett, Josef (Jósé) Mengele, akit a német és egyben az egész világ igazságszolgáltatása az auschwitzi haláltáborban elkövetett borzal­makért köröz. Mengele Coronel Oviedo város­kából érkezett Asuncionba és a San Lorenzo nevű külvárosban szállt meg. Nagyon idegesen vi­selkedett. Több éves nyugodt tar­tózkodás után már nem érezte magát biztonságban. Az év kez­dete óta a távol fekvő ország el­vesztette a volt náci nagyságok és bűnösök számára a biztos me­nedékhely jellegét. Tizenhárom izraeli elhárító tiszt, akik Eichmann üldözésében nagy tapasztalatra tettek szert, január vége óta Mengele nyomá­ban voltak. Közülük hatan felhúzott revol­verrel körülvették az egyik késő nyári éjszakán éjfél körül az En- carnacion és Hohenau között fek­vő Tirol nevű szállodát. De 20 perccel elkéstek. Mengelét az egyik farmról érte­sítették telefonon, hogy üldözői nyomában vannak, s a volt auschwitzi hóhér pizsamájára hú­zott felöltőben menekült az éj lep­le alatt. Az egyik Mengele-vadász izraeli tisztet pontosan abban az időpont­ban, amikor Mengele Asuncionba érkezett, a paraguayi határon fej­lövéssel holtan találták. A fővárosban Mengele fő védel­A háborús bíínős ü cKt M*o 1 Mengele Paraguayban — Eichmann elfogói a nyomában — Rejtélyes gyilkosság — Érdekli önt Mengele címe? mezője, Paraguay államfője, Alf­redo Stroessner ülésre hívta össze a kabinetet, hogy Mengele ügyét megtárgyalják. Stroessner előtt nyilvánvaló volt, hogy Mengelét nem lehet továbbra is csak állam­fői tekintélyével védelmezni, ez komolyan befolyásolhatja Pa­raguay és a háborús bűnös ki­adatását követelő országok kap­csolatát. Paraguaynak már több­ször volt kellemetlensége Menge­le miatt. Ez év júliusában a pa­raguayi diktátor egyszerűen ki­utasította hivatalából a német nagykövetet, amikor az Mengele kiadatását sürgette. Amikor au­gusztusban Bierst nagykövet is­mét Mengele után érdeklődött, te­lefonon megfenyegették. A Mengele érkezését követő nap reggelén a nyugatnémet nagykö­vetség Casilla de Correo 471 alat­ti épülete horogkereszttel és zsidó csillagokkal volt telefirkál­va: „Zsidó követség! El a kezekkel Mengelétől! Megparancsoljuk, hogy azonnal szüntessétek meg az üldözését!”. A paraguayi német kolónia ve­zetői naponta szorongatták Stro- essnert, hogy védelmezze tovább­ra is Mengelét. Mengele kiadatása azt jelentené Paraguay számára, hogy a mint­egy 30 000 főnyi német kólón a heves tiltakozásával kellene szá­molniuk. Egyben több mint 100 éves tradíció megszakítását is je­lentené, mert Paraguay sohasem adott ki sem politikai, sem bűn­ügyi menekültet. Amikor Bonn először érdeklő­dött Mengele után, Paraguay egy­szerűen elutasította őket, jóllehet, Mengele ekkor már paraguayi ál­lampolgár volt. Fritz Fischer né­ven Mengele a Hohenau nevű fa­luban, a német származású Krug családjánál lakott. „Herr Fritzet” mindenki 'smerte a német telepü­lésen. Krug véleménye: „Egy rendkí­vül intelligens és előkelő ember. Számomra nem volt bűnös”. Kruggal együtt Fischer, alias Mengele mindig részt vett a né­met település rendezvényein. Mengelének sohasem volt pénz­zavara. Mindenáron földet szere­tett volna venni. Oblogado pol­gármestere szerini a 45. kilomé­terkőnél akart több ezer hektár földet vásárolni. Később ismerő­sei segítségével a Parana folyó mellett vásárolt hatalmas földbir­tokot. A Felső-Parana mellett az ős­erdő 'deális rejtekhely. A folyó képezi a határt Argentína és Bra­zília között. A Puerto Stroessner foknál bármely szomszédos or­szágba átmenekülhet a szöke­vény. Mengelét többször látták itt, amikor Főz do Iguacu-ba (Brazí­lia) és Encarnacion—Posedas-ba (Argentína) utazott. Az Encarna­cion révésze szerint: „Az úr mindig expresszhajót bérelt.” Szeptember eleje óta Mengele számára a határ átlépése megne­hezült. A brazíliai rendőrség a Mengelét üldöző izraeli titkos- szolgálati tiszt halála óta szigo­rúan őrzi a határt. Az argentin ol­dalon a peonok és az indiánok szeretnék megkapni a háborús bűnös fejére kitűzött 60 000 nyu­gatnémet márkát. Az elmúlt héten a Parana folyó paraguayi oldalán látták Menge­lét. Kísérői négy hordozható rá­diókészülékkel voltak felszerel­ve. A szemtanúk és a pontos lak­cím ellenére Paraguay diktátora még mindig nem hajlandó Men­gelét kiadni az igazságszolgálta­tásnak. (Sz. L.)

Next

/
Thumbnails
Contents