Békés Megyei Népújság, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-16 / 294. szám

1964, december 16. 4 Szerda A Yesszőfonás művészei A kosárfonók keaében szinte megelevenednek az élettelen vesz- szok, boszorkányos ügyességgel hajlítgatják őket, s íme a sok kar­csú szálból fotel, ddvatkosár vagy éppen kutyakosár formálódik. A Békési Kosári pari Vállalatnál les­tük el és örkí tettük meg ezeket az alkotás teljes pillanatokat. Az itteni munkások készítmé­nyeit jól ismerik és nagyon kere­sik külföldön. A vállalat az idén a tavalyinál mintegy négymillió forinttal több árut termel export­ra. A harmadik negyedéves tervet kerek 106 százalékra teljesítették. A munkában 37 brigád vesz részt, mindegyiket fűti a szebbért, a jobbért alkotás vágya. Közülük is kitűnik a Papp Ferenc vezette f,Haladás” és az ifj. Csamai Lász­ló vezette „Petőfi” brigád. A jó munka elnyeri jutalmát. November 7-e alkalmából heten Kiváló Dolgozó jelvényt, négyen pedig Kiváló Dolgozó oklevelet kaptak szorgalmukért A vállalatnál állandóan bővítik a választékot. Mostani egyik új­donságuk a fűzibútor. A jövő évi a nádbútor lesz. P. P. A mlntakészítő terem egyik zugát láthatjuk. Itt készülnek a mintadarabok. Talán felesleges hangsúlyozni, mennyire felelős­ségteljes és fontos az itteniek munkája, hiszen a vevők ezekből válogathatnak majd kedvükre valót. Takács László szennyes­kosarat fon, Csapó István az új vonalú nádfotel rámáját hajlítja. ügye milyen szépek lesznek ezek az exportra készített fonott fo­telek 7 No de még szebbek lesznek, ha teljesen elkészülnek, mert ,még mindig van mit csinálni rajtuk. Bozai Gyuláné és Liszkal Gáborné a foteleket lakkozza. Ezután bárki meg is nézheti őket. (Fotó: Kocziszky László) Bellos Anna az Amerikában annyira keresett kutyakosarat fonja, Múzeumnak is beillik a mintaraktár. Aki szereti a szépet, az órák hosszáig elnézheti ezeket az ízléses darabokat, amelyekből csak egy kis részletet mutathatunk be felvételünkön. Az egész rá sem fémé a képre, hiszen ezernél is több cikkféleséget őriz­nek a raktárban. Kacsa — Hallotta? Ilyen még nem volt! Hogy egy szélhámos meny­nyire ki tudja használni a bigott vallásos érzést! De úgy kell an­nak az öregasszonynak, miért bújja annyira a bibliát! — Na mondja már, miről van szó? Az emberek jobban odahajol­nak a mesélőhöz az Orosháza— békéscsabai vonat egyik fülké­jében. — Hát a® úgy volt, ahogy mondják, hogy egy újkígyósról kitiltott egyén a napokban ismét megjelent Újkígyóson és este be­kopogtatott egy öregasszony há­zába, aki éppen aznap adta el három disznaját. Az öregasszony ajtót nyitott, s majd hanyatt esett az ijedtségtől. Mert mit lá­tott? Szarvakkal, kecskeszak ál­lal, nagy farokkal, fekete gúnyá­ban nem más állt előtte, mint az ördög. A szélhámos ugyanis ördögmaszkba öltözött és úgy tört rá az öregasszonyra. — Könnyits a lclkeden, vén ba­nya! Áldozz a pokolnak, hogy ha meghalsz, ne kerülj a sütőlapát­ra. A néni reszketett a félelemtől és kérdezte, hogyan áldozzon. — Tudom, hogy van pénzed, azzal — felelt az ördög. — A disznóidért kaptad. — Bent van már az a takarék­ban — sírt az öregasszony. — Ha bent van, holnap kive­szed, én este ismét megjelenek itt, és átadod. De mind a tízezer forintot! — mondta vésztjóslóan az ördög, s azzal eltűnt a ho­mályban. Mit tehetett az öreg néni! Egész éjjel imádkozott, s reggel az első dolga volt, hogy benyitott az OTP fiókjába, hogy kivegye a pénzét. — Hiszen tegnap hozta be, né- ném. Miért van olyan hirtelen szüksége rá? — faggatták jóin­dulatúan a tisztviselők. — Nem nekem van rá szüksé­gem, lelkem, hanem az ördögnek — panaszkodott megtörtén az öregasszony. Az OTP-sek először nevettek, aztán érdeklődve tovább kezdték faggatni a nénit, mire kiderült az egész eset. Azonnal telefonálták a rendőr­ségre, s este már két nyomozó ott bújt a néni szekrényében és várta a megjelenő ördögöt. Meg is jött. Átvette a pénzt, de mikor zsebre akarta tenni, ki­léptek rejtekhelyükből a nyo­mozók és lecsapták rá. így bu­kott le az ördög... — Nahát, hogy ilyenek még előfordulnak —■ csodálkoztak a beszédet hallgató emberek. Hi­hetetlen! No lesz mit mesélni az üzemben. S másnap reggel már itt is, ott is lehetett hallani „az ördög” új- kígyósi jelenését. Elmentünk Újkígyósra, hogy megbizonyosodjunk a dologról. Kiderült, hogy kacsa az egész. Mindössze arról volt szó, hogy egy néni valamelyik vele vicce­lődő szomszédjának azt mondta: „Erid j már, rosszabb vagy, mint az ördög!” Ezt kapták szájra a szomszédok és Így jutott el a hír a környékre „kissé” megválto­zott formában, ahogyan az lenni , szokott a kacsák esetében. Mindenesetre néhány napig csemege volt azoknak a körében, akik úgy vélekednek: „Nem baj, ha kan a galamb, csak tojjon.” V. D. Negyvenhárom új családi ház Kamuton Az utóbbi években különösen cemberéig összesen 24 család épí- sok családi ház épült Kamuton. tett házat, az idén pedig 19 ké- A Béke Termelőszövetkezet tag- szült el. A községi tanácsnak már jai közül is szép számmal épít- sokszor gondot okoz a házhelyek keztek és egész utcasorok alakul- kijelölése, ugyanis a jövő évre tak ki az új házakból. 1963 de-1 szintén sokan igényeltek telket. SZŰTS ISTVÁN: Dokumentumregény IX. A TŐZSDE Chorin Ferenc, a Salgótarjáni Kőszén Rt. vezérigazgatója ezen a reggelen különösen ideges volt. A kőszenet, a szokásos ár­folyamon jegyezték a tőzsdén, de újabban felkapták a nagykö­zönség előtt eddig ismeretlennek számító bauxit nevét. Szén per­sze mindig kell, de mi van ez­zel a bauxittal?... Az igazi üz­letember nem tétovázhat, ha jó lehetőségekre van kilátás!... — Kegyelmes uram, a tőzsdén „hosszt” jelentenek a bauxitra — jelentette a titkár. Chorin egy percre a levegőbe bámult, majd beszólította a ke­reskedelmi osztály főnökét. — Holnap a következő szemé­lyek megjelenésére számítok: Vida Jenő, a MÁK vezérigazga­tója, Krausz Simon, az Angol- Magyar Bank elnöke, dr. Müller József, az Alumínium Rt. igaz­gatója... Másnap délelőtt a barna posz­tóval borított tárgyalóasztal mel­lett sok hamutartó megtelt szi­var- és cigarettavéggel. Krausz Simon elhozta teljes vezérka­rát, és ott volt — a kormány megbízásából — Hunyadi János gróf is. , — Uraim — kezdte Chorin —, arról van szó, hogy fel kell vá­sárolnunk a bauxit részvényeit. A tranzakcióhoz én adom a pénzt. Legyenek szívesek nekem holnapig az összes részvényt — amilyen áron csak lehet — be­szolgáltatni. Ha megszerezzük az ötvenszázalékos többséget, mi­énk az új magyar kincs. Haszon lesz, arról kezeskedem. Müller dr. a segítségünkre lesz. Ha va­lami problémájuk akadna, hoz­zám forduljanak. A tőzsdén már intézkedtem, hogy a legala­csonyabb árra verjék le a ba- uxitrészvények árát. El kell hí- resztelni, hogy nincs Magyaror­szágon alumíniumérc, az embe­rek értéktelen papírokat vásá­roltak. Az üzlet — ezt önöknek is látniuk kell — milliókkal ke­csegtet... Balás Jenő mit sem tudott a tit*os tárgyalásokról, a saját dolgát intézte. A hét végén Gántra utazott. Elhatározta: utá­nanéz annak, amit Virágh pa­naszolt. Egyszerűen nem értette a dolgot, valójában nem is hitte el. Hiszen Tetétlenivel és Mül-

Next

/
Thumbnails
Contents