Békés Megyei Népújság, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-16 / 294. szám

ltti. december l6„ 3 Szerda Minden szövetkezeti gazda... Jobban hasznosíthatjuk kertészeti termelésűnk adottságait Újabb piacot biztosít kertészeti termékeinknek a magyar—szovjet mezőgazdasági Mint ismeretes, a magyar és a szovjet kormány képviselői a na­pokban mezőgazdasági export- megállapodást írtak alá. Az MTI munkatársa tájékoztatást kért az Országos Tervhivatalban az ex­portszállítások tervéről és az egyezmény j elemtőségéről. Az elmúlt 5 esztendő alatt évi átlagban 56 000 tonna, 1963-ban pedig 110 000 tonna friss és feldol­gozott gyümölcsöt és zöldséget szállítottunk a Szovjetunióba. A most megkötött egyezmény szerint ezeknek az áruknak a Szovjétund- óha irányuló exportja 1966-ban kezdődő egyenletes növekedéssel 1970-re eléri a 388 000 tonnát. A magyar mezőgazdaság törté­netében, mind volumenét, mind összetételét tekintve ez az eddigi legjelentősebb külkereskedelmi egyezmény. Egyúttal nagy fontos­ságú lépés ahhoz, hogy az iparban már fokozatosan érvényesülő nemzetközi munkamegosztás a exportmegállapodás mezőgazdaságban is kialakuljon. Biz a szakosítás Magyarországnak azt jelenti, hogy az eddiginél sok­kal jobban hasznosíthatjuk a ker­tészeti termelés számára rendkí­vül kedvező természeti és közgaz­dasági adottságainkat. A jelenlegi tervék szerint 1970- ben gyümölcsből több mint 20, zöldségfélékből 12—13 százalékkal lesz nagyobb az egy főre jutó fo­gyasztás, mint 1963-ban volt. Le­hetőségeink reális hasznosításával azonban lényegesen több gyümöl­csöt és zöldséget tudunk termelni, mint amennyi a hazai lakosság el­látásához kell. Másfelől szüksé­günk is van ezeknek a cikkeiknek a kivitelére, mivel az ipari nyers­anyagok zömét és számos kész iparcikket külföldről kell besze­reznünk. Igen kedvező számunkra a Szovjetunióba szállítandó áruk összetétele is. Az 1970-re előirány­zott teljes mennyiségből 155 000 tonna a friss gyümölcs, aminek több mint 90 százaléka alma. En­nek mintegy félét fehér almafaj­ták teszik ki, amelyek többségét a nyár végén, ősz elején lehet szedni s szállítani. Az összes szál­lítmányok több mint 60 százaléka feldolgozott kertészeti termék. A harmadik ötéves tervben nagymértékben növelni kívánjuk egész mezőgazdasági exportunkat, s ezen beiül különösen — a mos­tani 38-ról 48 százalékra — a friss és feldolgozott gyümölcsök és zöldségfélék részesedését. Ezekből a cikkekből az eddiginél jóval töb­bet akarunk szállítani a tőkés or­szágokba is, de a termékek évekre előre lekötött piacát, s így a me­zőgazdaság és a konzervipar zök­kenőmentes fejlődését elsősorban a most megkötött, öt évre szóló magyar—szovjet egyezmény bizto­sítja, (MTI) Az ideinél ezerkétszáz hízott sertéssel többet értékesítenek jövőre a kondorosiak Kondoros három termelőszövet­kezetében már elkészítették a jö­vő évi áruértékesítési terveket, s a község vezetői is összegezték a tennivalókat, felmérték, milyen termékekből mennyit tudnak adni jövőre. A tervek készítésénél természe­tesen figyelembe vették az el­múlt évi tapasztalatokat és az adottságokat. Azt is, hogy az ál­lattenyésztéshez hogyan tudják biztosítani a megfelelő takar­mányalapot, hogy az 1965. évre tervezett mennyiségű hízott ser­tést, baromfit, tojást és egyéb ter­méket értékesíteni tudják. Jövőre 372 vagon kenyérgabonát, ezen­kívül egyéb fontos terméket is leszállítanak. A községben az állattenyésztés további fejlesztésére nagy gondot fordítanak. Esősorban is a sertés, hizlalásra és a baromfitenyész­tésre. Sertésből a termelőszövet­dogmatikus nézetek és szektás hi­bák is. „Nincs ma igazi osztály­harc, nagyon langyosak vagyunk... Nem érdemes párttagnak lenni, ha úgysem jelent előnyt.. Elegen vagyunk... Hol volt eddig?” stb. E nézetek bizalmatlanságot jelen­tenek a pártonkívüliekkel szem­ben, akadályozzák a párthoz való közeledésüket Az ilyen nézetet vallók nem veszik tudomásul az emberek fejlődésében bekövetke­zett változásokat, nem a munka alapján ítélik meg az embereket, hanem a korábbi, a tsz-szervezés idején tanúsított magatartásuk, esetleg az apjukról, nagyapjukról alkotott vélemény alapján. Más helyeken viszont a vezetők elvte­len vitája, tehetetlensége, a dol­gozók ügyeivel szembeni figyel­metlenség tart vissza becsületes embereket attól, hogy a párt tag­jai legyenek. Előfordul olyan is, hogy a jelentkező kérelmét oda sem viszik a vezetőség, a taggyű­lés elé, hanem önkényesen, egye­dileg, szóban eltanácsolják a je­lentkezőt, ami szintén megenged­hetetlen. /gyakran hallhatjuk alapszer­^ vezeti titkároktól, ha a tag- jelöltfelvételi munka gyengeségé­nek okai után érdeklődünk, hogy kezetek és a háztáji gazdaságok együttesen 1200-zal adnak többet az ez évinéL Legtöbb hízott ser­tést, 4600-at a Dolgozók Termelő­szövetkezet szállít Tervében ezerrel több hízó átadása szerepel az ideinél. A kondorosiak össze­sen 7900 hízott sertést értékesíte­nek a jövő évben. A szarvasmarha-állomány fej­lesztésében nagyobb előrelépés nem mutatkozik. A felvásárlási terv szerint 770 hízott szarvas- marhát adnak át, a Dolgozók Ter­melőszövetkezet egymaga 350 át­adására kötött szerződést Baromfiból a legtöbbet a Lenin Termelőszövetkezet vállalt. A ház­tájival együtt összesen 900 mázsa baromfit ad át a feldolgozó vál­lalatnak. A községből összesen mintegy 2800 mázsát szállítanak le jövőre. A háztáji gazdaságok jelentős mennyiségű baromfit ér­tékesítettek az idén is: az eló­a fő hiba a pártonkívüliekben van. Természetesnek veszik az elért eredményeket és nem szíve­sen vállalnak pluszmunkát. Álta­lában á nyugodt, kényelmes élet­módra törekszenek — mondják róluk. Ám az ilyen felfogás csak ott uralkodik, ahol nem folyik rendszeres politikai felvilágosító munka, ahol a vezetők utasítgatá- sokkal és nem a meggyőzés esz­közével vezetnek. Következéskép­pen ott, ahol a dolgozók nem lát­ják a pártszervezet szerepét, se­gítségét a mindennapi életben. Sokan hangoztatják, hogy a progresszív tagdíjfizetés miatt van visszahúzódás, vagy éppen ki­lépés, törlés a pártból. A kilépet­tek, töröltek számának zöme azonban nem a tagjelöltek közül kerül ki. Természetes tisztulási folyamat van és lesz a jövőben is a pártban, mert mindig akad olyan ember, aki nem tud eleget tenni a párttagsággal szemben állított követelményeknek, vagy megsérti az erkölcsi normákat. Ezek az esetek is csökkenhetnek azonban, ha állandóan javul a személyről személyre szóló politikai felvilá­gosító munka. Ez az alapja annak, hogy a tag­jelöltfelvételben ne a spontánéi* irányzatot előreláthatólag 125 szá­zalékra teljesítik. Ezt a szintet jö­vőre is meg akarják tartani. Szá­mítanak a háziasszonyok jó hoz­záállására és arra, hogy egyre többen kötnek baromfira szerző­dést Hasonlóan jók a tojásfelvá­sárlási eredmények is. Ebből szin. tén a háztáji gazdaságok adják a nagyobb részt. Jövőre összesen 2 millió 100 ezer tojást számtanaik le. A fentieken kívül még jelentős mennyiségű egyéb terméket is adnak át a kondorosiak a jövő évben. Amennyiben már most és az év elején is megfelelően gon­doskodnak e tervek teljesítésének feltételeiről, akkor valóra is tud­ják váltani, s A község jelentős mértékben hozzájárul az állam- háztartás éléstárainak, feltöltésé­hez, illetve a folyamatos ellátás­hoz. K. J. tás érvényesüljön. Sokan vannak ugyanis olyanok, akik már régen szeretnének tagjelöltek lenni, de a pártaktivisták részéről ezt még senki nem tette nekik szóvá és önként még nem jelentkeznek. At­tól tartanak, hogy esetleg vissza­utasítják őket. Éppen ezért a gon­dos, felelősségteljes, tervszerű te­vékenységgel szükséges elejét ven­ni minden, a tagjelöltfelvételben eddig mutatkozó hibának és elér­ni, hogy a termelőszövetkezetek legjobb, legöntudatosabb dolgozói­ból utánpótlást kapjon a párt- szervezet. A pártbizottságok és pártszer­vezetek alapjaiban helyesen látják a hibákat és a kijavításuk lehetőségét is. Ám nem elég kö­vetkezetesek sok helyen, vagy pedig lassú, nehézkes a hiányos­ságok megszüntetése. Ezt mutat­ják az eddig lezajlott párivezető- ség-újjáválasztó taggyűlések be­számolói és a határozati javasla­tok is. Pedig a megyében megvan a reális lehetősége annak, hogy a pártélet más feladataival együtt megvalósítsuk a VIII. kongresz- szus határozatát a tagjelöltfelvé teli munkában is. Szabó Imre „ITT AZ IDEJE, hogy minden szövetkezeti gazda értsen a trak­torvezetés mesterségéhez” — hangzik mind gyakrabban a jel­szó. Ezt a jelszót nem íróasztal mellett ülő funkcionáriusok fab­rikálták egy unalmas félórában, hanem az élet, a fejlődés diktálja. Az, hogy ugrásszerűen növekszik az erőgépeik száma, s az, hogy ezek a gépek csak egy műszakban, jó esetben nyújtott műszákban dol­goznak azért, mert kevés a trakto­rok vezetéséhez értők száma, Az egy műszakban dolgozó trak­tor — félkarú óriás. Afféle embe­rek passziója, akik ráérnek arra várni, hogy a gép megkeresse azt, amibe került. S még ha csak a költség megtérülése lenne a gond! A legfőbb baj az, hogy a traktorok egy műszakos üzemeltetése mel­lett lassan halad, összetorlódik a munka, kivált akkor, ha közben gyakran zuhog a betakarítást és a vetést hátráltató eső. Most még 4—800 hold föld körül mozog szö­vetkezetenként a mélyszántásra váró föld. Szántogatják ugyan, de lassan, csak egy műszakban, he­lyesebben az egy műszak egy ré­szében, amikor még fagyos vagy már fagyos a föld teteje és nem ragad a kerékre, az ekére. Ilyen időben egész éjjel lehetne szánta­ni, ha volna, aki a nap közben el­fáradt traktoros helyére üljön. Db nincs. A murányi Lenin Tsz-ben is csak egy gépet üzemeltettek két műszakban, de amikor az egyik traktoros megbetegedett, megszűnt a két műszakos munka, mert nem volt, akit a helyére ültessenek. Ezért lenne jó, ha minél több szö­vetkezeti gazda értene a traktor- vezetéshez. FRISS MÉG a jelszó, s ezért ke­vés a jelentkező. Most, ezekben a napokban 50 tanfolyamon 1700 traktorosjelöltnek, négy tanfolya­mon pedig 120 mezőgazdasági gé­pészjelöltnek kellene a padokban ülni és előadásokat hallgatni. He­lyenként azonban még nem tudták beindítani a tanfolyamot jelent­kezők hiányában. A Mezőkovács­házi Gépjavító Állomás körzeté­ben levő 21 termelőszövetkezetből a kívánt 170 helyett hetvennyol­cán jelentkeztek, a Békéscsabai Gépjavító Állomás körzetében pe­dig, nagy nehezen — ötvenen, A tanfolyamok és a hallgatók szá­mának növekedése nagyban múlik a jó szervezésen s azon, hogy meg tudják-e magyarázni, értetni a traktorvezetéshez értés szükséges­ségét. Nem könnyű ez, hiszen a 30 és 50 év közötti korosztályú szö­vetkezeti gazdák közül kevesen érzik még nélkülözhetetlen szük­ségszerűségét annak, hogy elsajá­títsák a traktorral való bánás módját. NEM KÖNNYŰ ezt megérteni, hiszen a szövetkezeti gazdák egy része 8—10 évvel ezelőtt még ha­dakozott a traktor, a kombájn és minden más olyan gép ellen, A tavalyihoz hasonlóan a bé­késcsabai városi tanács mezőgaz­dasági osztálya az idén is meg­szervezte a termelőszövetkezeti tagok és állami gazdasági dolgo­zók részére a 3 hónapos traktoros- ' anfolyamot. Békéscsaba termelőszövetkeze- .eiből, Mezőmegyerről,*a telekge- rendási Vörös Csillag Tsz-ből és a Felsőnyomási Állami Gazdaság­ból összesen ötvenen jelentkeztek •rre a tanfolyamra. Az ünnepélyes megnyitót de­amely nélkül ma már nem tud­ja elképzelni a termelést. Mos már szinte kivétel nélkül szereti r. gépeket az idősebb parasztgenerá ció is, de egyelőre kevesen tudjál, elképzelni, hogy ráüljenek és ve­zessék, ha a munka úgy követeli. Megyénk jó néhány szövetkeze tében lehet már találkozni olyan fiatal és idős emberrel, aki koráb­ban a lónál nem ismert él haszno­sabb és jobb vonóerőt, de mos már nemcsak megszerették, ha­nem élethivatásuknak tartják a traktorvezetést. Az erőgépek szá­mához képest azonban még na­gyon kevés az ilyen traktorosé száma. Ezért kellene jelentkezze­nek mind többen a tanfolyamokra. Szövetkezetenként legalább any- nyian, hogy traktoronként három vezetéshez értő ember legyen, mert akkor el lehetne osztani a napi műszakot háromfelé s köny-. nyebb volna a traktorosok mun­kája, jobban ki lehetne használni a gépeket. Az esős őszt figyelembi véve, azért is maradt mostanra annyi szántani való föld és lehor damd való kukoricaszár a határ­ban, mert szövetkezeteink egy ré­szében nem tudták kihasználni a gépek munkabírását, a gépek ve­zetéséhez, kezeléséhez értő embe­rek hiányában. MINDEN SZÖVETKEZETI gaz dia értsen a traktor vezetéséhez! Az élet, a fejlődés parancsa ez Azé a fejlődésé, amelynek nyomár mind több gép kerül a mezőgaz­daságba. Termelőszövetkezetein!; csaknem mindegyikében sikerrel szervezték korábban az ezüstkalá­szos tanfolyamokat, az utóbb években a szakmunkásképző tan­folyamokat. Nagyon helyesen, hi­szen a szövetkezetek érdeke, a szövetkezeti gazdák haszna első­sorban az, hogy ki-ki szakértelem­mel végezze a maga dolgát. A szö­vetkezetek, a szövetkezeti gazdái; érdeke az is, hogy minél többen legyenek soraikban traktorveze­téshez értők. A gépjavító állomá­sok magukra vállalták ugyan a traktorosképzést, de szövetkeze­teink ne elégedjenek meg az ed­dig jelentkezők számával, hanem ahol mód és lehetőség, megfelelő műszaki gárda van, ott szervezze­nek házi traktorosképző tanfolya­mokat. Nem új javaslat ez, jó né­hány szövetkezetben, többek kö­zött a köröstarcsai Petőfiben is házi tanfolyamon képezték ki a traktorosok egy részét, akik aztán arra hivatott gépállomási műszaki emberek előtt adtak tanúbizonysá­got felkészültségükről és hozzáér- tésükrőlí MÁR MOST, A TÉL folyamán lássanak hozzá termelőszövetkeze­teink a fejlődés diktálta parancs valóra váltásához: kövessenek el mindent, hogy minél több szövet­kezeti gazda értsen a gépek keze­léséhez úgy, mint ahogyan egykor a lovak fogatolásához. K. I. cember 14-én, hétfőn délelőtt tar­tották Békéscsabán, az Ifjúsági Házban. Palyik György, a városi tanács vb elnökhelyettese megnyi­tójában többek között a tanfo­lyam jelentőségéről és céljáról beszélt. Ezután Tímár Mihály, a városi tanács mezőgazdasági osz­tályának előadója tájékoztatta a résztvevőket az elméleti és gya­korlati foglalkozások menetéről, tematikájáról. Az első előadást hétfőn meg is tartották. Megkezdődtek a trak torostan folyam foglalkozásai Békéscsabán

Next

/
Thumbnails
Contents