Békés Megyei Népújság, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-15 / 293. szám
1984. december 15. 3 Kedd r Huszonhármán vettek részt Gyulán a termelőszövetkezeti tagok részére rendezett egyhónapos tanfolyamon. Nagyobb gazdaság — több szakember « A sankadi Dózsa Termelőszövetkezet nemrég egyesült a Kossuth Tsz-szeü, s most 4500 holdon gazdálkodnak. A nagyobb területtel természetesen a feladatok is megnagyobbodtak. Érthető tehát, hogy több szakember kell, akik nagyobb hozzáértéssel, jobban tudják irányítani a munkát, vagy a rájuk bízott feladatokat. A termelőszövetkezet vezetősége gondolt erre, s éppen ezért az idén különösen sokat foglalkozott a tagsággal, szervezte a különböző tanfolyamokon való részvételt. A tavalyival szemben kétszeresére emelte a szerződtetett tanulók számát. Ezek között van kertészeti, tejkezelői, gépészeti, bognár és egyéb szakon tanuló lány és fiú. öt lány a kertészetben vállalta a tanulásit. Az idei 30 hold helyett jövőre ugyanis 80 holdas lesz a tsz kertészete. Kell hát a szakmunkás. A termelőszövetkezetben mintegy 500 holdnyi területet öntöznek jövőre. Az öntözési tanfolyamon tavaly négyen vettek részt, most pedig az öntözéses gazdálkodás gépeinek kezeléséhez szintén fontos a szakember. Zolnai Imre, a termelőszövetkezetből elsőnek jelentkezett az öthónapos öntözőgépészeti tanfolyamra, hogy a meglevő 5 gépet a tapasztalat és a gyakorlat mellett megfelelő szakmai hozzáértéssel is kezelhesse. Nő a termelőszövetkezet gépparkja. Éppen ezért Puskás Sándor, a gépműhely vezetője elhatározta, hogy 6 hónapos garázsmesteri tanfolyamra jár. A traktorosok képzése sem hiányzik a tszben. Tavaly hárman végezték el a traktorvezetői tanfolyamat, az idén ismét hárman kezdték meg a tanulást december 15-én a Sarkad i Gépállomáson. A brigádvezetők többsége is megértette a tanulás fontosságát. Baukó János az erdészeti tanfolyamra jelentkezett. Jövőre ugyanis 70 hold erdővel rendelkezik majd a termelőszövetkezet s egy ilyen nagy területen folyó munkához szükséges a jól képzett szakember. Dobi János állattenyésztő a mezőgazdasági technikum Sarkadra kihelyezett osztályának a hallgatója. Alföldi Ferenc elvégezte a kétéves mezőgazdasági szakiskolát, s jelentkezett a kertészeti technikumba is, mivel kertészeti brigádvezető. Ám az idei sok munka mellett kevés idő jutott a tanulásra s ezért úgy határozott, hogy jövőre folytatja. Semjéni József az általános iskola esti tagozatára jár. Tóth Lőrinc főállattenyésztő ugyan agrármérnök, de tovább képezi magát Gödöllőn a takarmánygazdálkodási szakon, A tanulási kedv nem hiányzik tehát a sarkadi Dózsában. Évről évre többen jelentkeznek a különböző tanfolyamokra, iskolákra. Sokan megértették már, hogy a fejlődésben előrelépni csak úgy lehet, ha szakmai tudásunkat gyarapítjuk, s úgy segítik a gazdálkodást, hogy a tanultakat hasznosítva törekszenek a jobb eredmények elérésére s ezáltal nagyobb jövedelmet is biztosítanak a közös gazdaságnak, a tagságnák. Kasnyik Judit Ä legjobb dolgozók jutalma A sarkadi Dózsa Termelőszövetkezetben nagy gondot fordítanak arra, hogy a legjobban dolgozó tsz-tagokat különböző jutalmakban részesítsék. A szövetkezet már három éve rendszeresen vált színházbérletet a Békés megyei Jókai Színház előadásaira. Az idei évadra 20 bérletet vásároltak és ezeket a legjobban dolgozó tsz- tagoknak adják jutalomképpen. A szövetkezet vezetősége jutalomkirándulást is szervezett az ősszel Miskolc, Aggtelek, Eger és Lillafüred útvonallal. A költségek 50 százalékát a szövetkezet fedezte. A kiránduláson 42-en vetteK részt. Most, szintén jutalomképpen, egy külföldi kirándulást szerveznek. Márc. 2-án, mintegy 30 tagú csoport ötnapos lipcsei útra indul, hogy megtekintse a mező- gazdasági kiállítást. A brigádok között verseny alakult ki, hogy a legjobb eredményt elérők megkaphassák a kirándulásra szóló jegyet, melynek költségeiből ugyancsak 50 százalékot a szövetkezet vállal magára. Jól gyümölcsözik a Kunágota környéki szövetkezetek összefogása CSAKNEM HABOM HÉT van még hátra az év végéig, azonban a hat Kunágota környéki termelőszövetkezet közös hizlaldájának vezetői és dolgozói már bízvást megállapíthatják, hogy a nagy erőfeszítések, gondok és bajok ellenére is túlteljesítik az ez évi tervüket. Szóljunk előbb az eredményekről, hiszen ez a jellemző. Mielőtt a hat kunágotai termelőszövetkezet létre nem hozta a közös hizlaldát, évente együttesen ">200— 5300 hízott sertést értékesítettek. Most december 18-ig az ez évre tervezett 6600 helyett 6700 hízott sertést értékesítenek. Az átlagsúly a tervezett 110 helyett 118-ra kerekedik előreláthatólag. Nem is törekedtek ennél nagyobb súlyra hizlalni a sertéseket. Több oka is van ennek. Elsősorban az, hogy a sertések a hizlalásra állítás kezdeti időszakában 7—8, a befejezés időszakában pedig 17— 18 kiló takarmányon érnek el 1 kiló húsgyarapodást. Másodsorban 118 kiló átlagsúlynál magasabbat nem is lehet várni, hiszen a hizlaldába 15—30 kilogrammos súlyban kerülnek a 8—10 hetes malacok s 3,5—5 hónapos hizlalás után már értékesítésre kerülnek. KÜLÖNÖSEN NAGY és dicsérő szavak helyett: bárcsak ilyen eredményesen hizlalna már megyénk minden termelőszövetkezete, s ilyen kevés volna az elhullás és a kényszervágás. A közös hizlalda 7 ezres állományából Bevezetik a gépi fejést Füzesgyarmaton A füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet állatállománya az utóbbi időben sokat fejlődött. Jelenleg 1800 számosállata van, a sertésállomány négyezres, a juhállomány pedig 4200 darabos. Törzsbaromfiból átlagosan hétezer darab szokott lenni évente. Jelenleg 5900 darab pulykájuk és kilencezer gyöngyösük van. Az állattenyésztést a jövő évben nem fejlesztik tovább, hanem inkább november 30-ig mindössze 38 hullt el és csak 175-öt voltak kénytelenek levágni. Pedig nem volt könnyű ez az esztendő. Először is: a tél nagyon hosszúra nyúlt. Másodszor pedig a takarmánytermelés nem érte még el a kívánt színvonalat a társulás egyik szövetkezetében sem. Jellemző, hogy míg ezek a termelőszövetkezetek holdanként 15—20 mázsa lucemaszénát takarítottak be, a társulat az állatforgalmi vállalattól átvett Telbisz-major környéki 210 hold föld lucernás részéről átlag 40—41 mázsa szénát takarítottak be. A nehézséget növelte az is, hogy három hullámban szinte az egész állomány átesett egy járványos betegségen. Hosszadalmas lenne megírni azt a küzdelmet, amit a hizlalda vezetői, dolgozói és az állatorvos vívott. Mert állatorvos is van már a telepen. Igaz, hogy fiatal, szigorló még, de hivatását szerető ember, aki nem várja a gyakorló évek múlását, mert már elhatározta, hogy ott marad. Érdemes lesz, hiszen a jövő évben — ha minden terv szerint sikerül — 1200 férőhellyel növekszik a telep s az átfutó, vagyis a meghizlalt sertések száma mintegy 10 ezerre kerekedik. De térjünk vissza az ez évi eredményekhez és gondokhoz. Említettük, hogy a kevés számú elhullás és kényszervágás a gondozók lelkiismeretességén múlott. nagyobb gondot fordítanak a hozamok növelésére és a korszerűsítésére. Teljesen tbc-mentes a tehénállományuk, s egy-egy fejőstehén évente átlagosan 2400—2500 litfr tejet ad. Az állattenyésztők és gondozók célul tűzték ki, hogy a helyes takarmányozással, az állatok gondozásával elérik az évenkénti 3000—3200 literes hozamot. Tervbe vették a szövetkezetben a fejés gépesítését is. B. E. Pécsik Zoltán 1320 sertést gond. zott az idén s ebből a sokbó mindössze 3 hullt el, s mindössze 27 került kényszervágásra. Se tései minden elfogyasztott 10 kiló takarmánytól 22,6 kilót gye rapodtak. Hasonló eredményeké ért el ugyanennyi állomónny; Horváth Lajos, de a többi gond, zónák sincs különösebb restellni valója. Hiszen az értékesítés' kerülő 6 ezer 600 sertés gyár; podására kilogrammonként 4 kilogramm takarmányt fordító tak, segy kilogramm hús előállító sának költsége 12,46 forintba ke rül. Ezt az önköltséget különösen megszépíti az, ha figyelembe vesszük a nagy állományt, a hosz- szúra nyúlt telet és a járványé megbetegedést. FUTÓLAG EMLÍTETTÜK mái hogy a közös vállalkozás ez év elején átvette az állatforgalm vállalattól a Telbisz-major szarvasmarha-hizlaldát. Ez új feladatot és új gondokat jelentet! Azonban a közös erőfeszítés és a hozzáértés leküzd minden nehézséget. Az átvett majorban az idén felneveltek és átadtak a tenyész adatforgalminak 80 vemhes üsző az állatforgalmi vállalatnak pe dig 289 hízott marhát. Jövőre ebben a majorban kimondottan csak marhahizlalással foglalkoznak s a terv 700 darab értékesítése. Miután a majorral együtt területet is kaptak, s így 500 holdra növekedett a földjük, megtermelték a szarvasmarha-hizlaláshoz szükséges tömegtakarmányt. A takarmánytermelés biztonságosabbá tétele érdekében elhatározták, hogy jövőre 100 holdat öntöznek csőkutas rendszerrel. Ne szaporítsuk tovább a szót az eredményekről és a tervekről inkább állapítsuk meg a vitathatatlan tényt: gyümölcsözött é- gyümölcsözik a Kunágota környéki termelőszövetkezetek összefogása. Példájuk nem túl ragadós még, mi legalábbis csak a gyula: termelőszövetkezetek elhatározásáról tudunk, miszerint a jövőben ők is közösen akarják megoldani a sertéshizlalást. K. I. Fontos bírósági ítélet tsz-tagok ügyeiben A tsz-tagokkal kapcsolatban az utóbbi időben különböző bírói fórumokon több, irányelvül szolgáló ítélet hangzott el. Ezekből ismertetjük az alábbit. Megvan-e a szolgálati idő? Egy tsz-tag rokkantsági nyugdíj iránti kérelmét elutasították., Az indok az volt, hogy nincs meg a szükséges szolgálati ideje. Fellebbezését a szövetkezeti nyugdíjügyi bizottság elutasította; az illető pert indított az Országos Nyugdíjintézet ellen. A debreceni járásbíróság, majd a megyei bíróság ellentétes ítéletei után az ügy törvényességi óvással a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a tsz-^ag javára döntött. A határozat indokolása rámutat arra, hogy a vonatkozó rendelet értelmében a mezőgazdasági dolgozók közül a betegségi biztosítás nem terjed ki azokra, akik legalább öt katasztrális hold ingatlanon, illetve egy katasztrális hold kertben, gyümölcsösben vagy szőlőben önálló gazdálkodást folytatnak. Minthogy a tsz-tag 1957—58- ban, mint II. típusú termelőszö- kezeti csoport tagja, 7 katasztrális holdon önállóan gazdálkodott, betegségi biztosítás alá nem esett. Azonban a SZOT által kiadott ügyviteli utasítás értelmében ez a korlátozó rendelkezés az állami mezőgazdasági üzemek határozott időre, munkaszerződéssel alkalmazott dolgozóira nem vonatkozik. A Mezőgazdasági Állami Gépjavító Vállalat igazolja, hogy a tsz-tag 1957-ben és 1958-ban kötött cséplési szerződéssel gépállomáson dolgozott és utána a társadalombiztosítási járulékot lerótták. Tekintve, hogy munkaszerződéssel dolgozott, a betegségi biztosítás rá is kiterjedt, noha hét holdon önállóan gazdálkodott. Ezért ezt a körülményt a szolgálati idő számításánál figyelembe kell venni. Az illető 1959-ben termelőszövetkezetbe lépett és négy éven át, míg megrokkant, dolgozc tag volt. Így a gépállomással létesített viszonyának megszűnése és a tsz-be lépése között két évet meghaladó megszakítás nincs, tehát a korábbi szolgálati idejét és a tsz-ben töltött négy évét együtt kell számításba venni. 1956-ig is — négy éven át — alkalmazta tási viszonyban volt, több mint 12 szolgálati éve van, tehát igazolt rokkantság esetén a járadékra jogosult. A DEREKEGYHAZI HUNYADI MTSZ azonnali belépéssel mérlegképes FŐKÖNYVELŐT és gyakorlott beosztott KÖNYVELŐT keres. Bérezés megegyezés szerint. A főkönyvelő részére január 1-től állami támogatás lehetséges. Jelentkezés a tsz központjában: Derekegyháza, Kossuth utca 18. sz. 31649
