Békés Megyei Népújság, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-12 / 265. szám
1964. november 12. 3 Csütörtök Gomba9 retek, karalábé a tótkomlóst Viharsarok Tsz hajtatóházában Az idén év elején kezdték meg teljes kapacitással a zöldségtermesztést a tótkomlósi Viharsarok Tsz új, 12 millió forintos költséggel épült termálvizes hajtatóházában, s novemberig kétmillió forint értékű zöldségük termett. Jelenleg karalábéból 120 ezer tövet termesztenek, s a hatcentiméteres átmérőt elérve darabját 1,60 forintért értékesítik. A hajtatóház másik részében, összesen ezer négyzetméteren csiperkegomba termesztésével foglalkoznak, s hogy a területet növeljék, egymásra állított rekeszekbe is ületettek gombát, mely kilónként 36—38 forintot hoz a szövetkezetnek. A gombát két naponként szedik, s havonta harminc mázsára számítanak. Csomójával 1,50-ért értékesítik majd a retket, melyből 40 ezer csomóra valót ültetnek el ezekben a napokban a hajtatóházban. Decemberben salátát és paprikát termesztenek ugyanitt. Szívesen vásárolja a külföld a békéscsabai szárított hagymát Üzemelése óta, 1962-től a különböző konzervek mellett szárított hagymát is készít a Békéscsabai Konzervgyár. A hagymát szeletelés utón hatalmas tepsikben, az úgynevezett sildékben szárítják, s az polietilén csomagolásban kerül a vásárló külföldi országokba. A német, angol, belga háziasszonyok szívesen veszik ezt a magyar készítményt, amely megtartja az erdeti ízt, s ahol nem kell bajlódni a szeleteléssel. A konzervgyár júliustól mostanáig 105 tonna szárított hagymát készített, s azt kilónként 37 forintért adta tovább. Esőben, sárban Gépkocsival indultunk Szarvasról Dévaványára és az országút mentén figyeltük az őszi munkák állását, helyzetét. Sajnos, küzdelmei láttunk, az idei mezei munka küzdelmeit. A szeszélyes ősz most igencsak próbára teszi a kint, a határban dolgozó embereket. Az erősen csapadékos október után késve folytatódhat a munka: a szántás-vetés, a kapások betakarítása. Más körülmények között is nehéz az őszi munka, ezúttal azonban különösen megnehezítik a falusiak munkáját az átázott földek, utak, s a még rendelkezésre álló idő rövidsége. Az utolsó húsé esztendőben mindössze három olyan őszre emlékeznek a gyakorlati gazdák, amikor az októberi csapadék meghaladta a 100 millimétert. 1961 októberében 20, 1962-ben 22, 1963 októberében 25 milliméter csapadékot mértek, ezzel szemben 1964. október 8-tól 26-ig 113 milliméter csapadék hullott az országra, sőt egyes helyeken elérte a 160 millimétert. Ez húzta keresztül a legtöbb helyen a gazdák számítását. Megakadt az őszi betakarítás és vontatottan halad a vetés is. A búza alá előkészített talajokat mindenütt letömte a sok csapadék, s ezeken a táblákon előbb tárcsával vagy kultivátorral kell fellazítani a szántást. Különösen láthattuk ezt a kötöttebb szerkeI zetű talajokon, mint amilyen Dé- 1 vaványa körül van, ahol nagy munkatöbbletet jelent a vetőágyak előkészítése. „Ha kevesebb eső lett volna..." ezt hallani mindenütt. Akkor már végeztek volna! Akkor könnyebben ment volna a munka! És jobb minőségű lehetne! . Ámbár, ha megnézzük a Szarvasi ÖRKI rózsási üzemegységének hatalmas gabonatábláit, azok szemre is gyönyörködtető látványt nyújtanak. Jól elmunkált talajban sűrűn bokrosodott, jól fejlett a gabona. Aztán az egyik táblán még folyik a talajelőkészi- tés, a másikban már vetik a búzát, Az egyikben három traktor, a másikban öt vetőgép dolgozik. Igaz, hogy „ha kevesebb eső lett volna ..akkor a már felszántott földet elég lenne tárcsázni, s a táblák szélén nem maradna ott fehérlő kupacokban a műtrágya, hanem vetés előtt kerülne a földbe. Így majd csak téli, tavaszi fejtrágyázásra használják, pedig a hatóanyag könyörtelenül elszáll. A rosszabb minőségű talajon — Gyométól Dévaványáig — sártengerré változtak a dűlőutak, süppedt, kenődött a föld és a legsürgősebb munkával, a vetéssel, még a legtapasztaltabb traktorosok sem boldogultak. Átálltak a ló- vontatású vetőgépek üzemeltetésére. A lassan felszáradó táblákon elindultak a 12—13 soros fogatos vetőgépek. Mi tagadás, eleinte döcögött a munka — mondják —, lépten-nyomon eldugultak a cso- roszlyák, verejtékezett az ember, az állat. Pedig nehéz volt. Csizmára, csüdre, keréktalpra ragadt a föld, ólomnál is nehezebbnek tűnt a fogatosok és farosok csizmájára rakódott sár. De a rögtönzött vetőbrigád tagjai nem adták fel a küzdelmet. Takarmányrépát szednek a gyomai Győzelem Termelőszövetkezetben. A takarmányrépa nem kíván fejelést, kézzel csavarják le a levelét, s a sár meg a levél zöldje belemar a bőrbe, húsig reped a tenyér. Szedik a cukorrépái az endrődi Béke Termelőszövetkezetben. Las. san kezd esni az eső, de ez nem számít! Az idő sürget, s mögöttük gyorsan szaporodnak a répakupacok. A répával megrakott pótkocsit csak lánctalpas traktor bírja vontatni. S hogy jobban haladjon, lófogattal is hordják. De csak 6—8 mázsát raknak. Most ess is nagyon elég Tengelyig süllyed a kocsi a sárban így is. Hordták zuhogó esőben, éjszakába nyúlóan is, ha kellett. Amit elrontott az időjárás, azt az embereknek kell helyrehozni... Máskor semmi munka lenne ez, megszokott, mindennapi. Most azonban ők is azt mondják: — Mindig megemeljük a kalapunkat, ha a műútra sikeresen kiérünk. Éknélj ük meg előttük mi is a kalapunkat! Megérdemlik. Tóth Sándor Szarvas, Felsőfokú Mg. Technikum Felien nagyüzemi gyümölcstermesztés a gádorosi Petőfi Tsz-ben A gádorosi Petőfi Termelőszövetkezet tagjai az utóbbi esztendőkben mind nagyobb sikereket értek el a nagyüzemi gyümölcs- termesztés megvalósításában. Az idén például a 88 holdas gyümölcsösben 25 holdon szilvát, a fennmaradó területen pedig almát termesztettek. Szilvából a terv ösz- szesen 700 mázsa volt, de ezt a mennyiséget 400 mázsával túlszárnyalták. Almából az előirányzott 1200 mázsával szemben 1800 mázsás hozamot értek el. A figyelemre méltóan szép gyümölcstermés elérését mindenekelőtt az tette lehetővé, hogy a legmesszebbmenőkig biztosították a szövetkezet gazdái a különböző ápolási és védekezési feltételeket. Jellemző a termés növekedésére az is, hogy a terv szerint mintegy 800 ezer forintos bevételre számítottak, de előreláthatólag körülbelül 250 ezer forinttal nagyobb ösz- szeghez jutnak. Őszi „szekér-szerviz”. Jövőre kétezer libát tömnek Igen, nagyüzemben is lehet libát tömni és érdemes is. Ezt bizonyítja a nagyszénást Dózsa is, ahol az idén 643 libát hizlalnak. A tömést tízen vállalták el, darabonként 20 forintért. Két hét alatt a napi munkán túl mintegy ezer forint többletjövedelemhez jutnak. A szövetkezet vezetői elhatározták, hogy jövőre 2000 libát tömnek. A háztáji és kisegítő gazdaságokról Ma már általánosan elfogadott nézet, hogy a háztáji gazdaság a közös gazdaság kiegészítő szerves része. A háztáji föld legtöbb tsz- ben beilleszkedik a közös vetésforgóba, leginkáb a közös adja az igaerőt és talajművelő gépeket is, ugyanakkor megfelelő áron átveszi a háztájiban tenyésztett süldők, és borjak többségét. A háztáji gazdaság eszköz-ellátottsága, munkaerőhelyzete lehetővé teszi a népgazdaság szempontjából is fontos, munkaigényes kultúrák termesztését, illetve tenyésztését. A háztáji gazdaságok elsőrendű feladata a családok önellátása, de nem lebecsülendő árutermelési funkciójuk sem. Termékeiknek jelenleg több mint 30 százalékát — a földművesszövetkezetek segítségével — a központi készletek gyarapítására értékesítik. Így például az első fél évben felvásárolt A gyümölcsfaj te Akna Kajszibarack Meggy Őszibarack Cseresznye Maina Szamóca Körte Egyéb gyümölcs Gyümölcs összesen: A számok mutatják, hogy az exportra annyira keresett nyári gyümölcsök több mint háromnegyed részét a háztáji és kisegítő gazdaságok adták. Termelésüknek — munkaigényességük miatt — változatlanul nagy jövője van a háztáji gazdaságokban. Különösen a cseresznyére, meggyre, kajszibarackra, málnára és a födi- eperre vár még nagy karrier. Űj ága a háztáji gazdálkodásnak a házinyúltenyésztés. A tőkés piacokra irányuló házinyúlexport elé semmilyen akadályt burgonya és zöldségmennyiségnek mintegy 37 százalékát adták Különösen figyelmet érdemel a háztáji gazdaságok tojás- és baromfitermelése. 1963-ban 460 millió tojást vásároltak fel a szövetkezeti szervek, s ebből 340 milliót a háztáji és kisegítő gazdaságokból. Az idén még gyorsabbá vált a fejlődés, mert október közepéig már 660 millió darab volt a felvásárlás, s ebből mintegy 500 milliót — többet, mint a múlt évi teljes mennyiség — a háztáji gazdaságok adtak. A jelek szerint várható, hogy év végéig a tojásfelvásárlás meghaladja a 700 millió darabot is. A háztáji és kisegítő gazdaságoknak fontos szerepük van a gyümölcs- és zöldségtermelésben. Ezt jól szemléltetik az első fél év alábbi felvásárlási adatai is: A felvásárolt Az országosain őszmennyiség q-ban azesen felvásárolt mennyiség «/«-ban 32.308 79,3 1619 86,9 34 070 90,3 848 58,9 25 805 73,3 13 596 66,3 15 628 73,1 64 87,0 17 860 86,4 151 758 77,8 nem gördítenek, sőt az is előfordúlt, hogy egyes nyugati cégek csak úgy voltak hajlandók baromfit vásárolni tőlünk, ha nyu~ lat is kapnak. Az idén nyolcvan vagon nyulat exportáltunk, de ötvenszer ennyit is eladhatnánk. A háztáji gazdaságok szervezettebb támogatása országos érdek. Ezért kezdeményezte a kormányzat a háztáji bizottságok alakítását, hogy segítsék a további lehetőségek felkutatását és a meglévők hasznosítását. Gy. Z.
