Békés Megyei Népújság, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-12 / 265. szám
WM. november 12. 2 Csütörtök Kádár János és Nemes DezsS a moszkvai képzőművészeti kiállításon Moszkva Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a kormány eitnöke és Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán Moszkvában megtekintette a szovjet főváros képzőművészeinek kiállítását. A magyar vendégeket L. F. Iljicsov, az SZKP Központi Bizottságának titkára, J. A. Szolovjova, a moszkvai városa pártbizottság kulturális osztályának vezetője, N. N. Smidt, a kiállítás igazgatója és számos neves művész kísérte. A látogatás végeztével Kádár János és Nemes Dezső a következőket írta a kiállítás vendégkönyvébe: „Témában, kifejezési módban gazdag kiállítás, külön örvendetes a nagyszámú fiatal művész jelentkezése. A kiállítás számunkra azt bizonyítja, hogy a szovjet művészet a lenini eszmékhez, a néphez ragaszkodva új kifejezési formákat is keres, ezért a helyes úton halad előre. Sok sikert kívánunk e törekvésekhez”. Iz NDK párt. és kormányküldöttsége és az algériai küldöttség hazautazott A Német Demokratikus Köztársaságnak Walter Ulbricht és Willy Stoph vezette párt- és kormányküldöttsége szerdán hazautazott Moszkvából. Elutazott Moszkvából a Hadzs Ben Bella vezette algériai pár#- és kormány- küldöttség is. Wladyslaw Gomul- ka, a LEMF Központi Bizottsága első titkára vezetésével a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulója moszkvai ünnepségein részt vett lengyel párt- és kormányküldöttség visszaérkezett Varsóba. (MTI) Az Izvesztyija a pretoriai kivégzésekről Moszkva (TASZSZ) Az Izvesztyija szerdai számában kommentárt fűz a három afrikai szakszervezeti vezető — Vuysile Minin, Wilson Klayinga, Zinakoli | Kaba — november 6-án Pretóriá- i ban történt kivégzéséhez. Megál- I lapítja, hogy ez nem epizód, nem I elszigetelt büntető akció volt, hanem szervesen hozzátartozik a Verwoerd-kormány embertelen, „Azért jó itt, mert mindent el lehet mondani” Vezetőségválasztó párttaggyűlés a Békéscsabai Kötöttárugyárban Megyénk illusztris textilipari üzemében kedden zajlott le az 1. sz. pártalapszervezet vezetőségválasztó taggyűlése. Az ünnepi aktuson a városi pártbizottság képviseletében Such János elvtárs első titkár és Botyánszy Pál elvtárs, vb-tag is megjelent Az elnöklő Józsa Lajos elvtárs üdvözlő szavai után Veszelka Györgyné elvtársnő, az 1. sz. alapszervezet titkára adott számot a hároméves munkáról. Kiemelve a pártmunka és a gazdasági tevékenység szükségszerű összefonódásának fontosságát, többek között rámutatott, hogy a gyárban a mennyiségi termelés három év alatt 27 százalékkal növekedett. — Sajnálatos tényként kell megállapítani — hangsúlyozta —, hogy a beszámolási időszak első két évében a termelékenység fokozódásából eredő többlettermelés kétharmados előirányzatát nem tudtuk tartani, éppen ellenkezőleg: az előbbi tényező csupán egyharmadát eredményezte a mennyiségi felfutásnak, míg a további 67 százalék a létszámnövekedésből fakad. Egészen más a helyzet azonban az idén: az első háromnegyed évben a többlettermelés 82 százaléka ered a termelékenység javulásából. Ez már igen figyelemre méltó eredmény! A továbbiakban arról szólt, hogy a kötőüzemrészek közül különösen a lánckötőüzem felfejlesztése jelentős, amit a nagyobb arányú exportérdekeltség tett szükségessé. Más üzemrészek gépparkja, termelési kapacitása is növekedett, aminek következtében a gyár ez évi termelése meghaladja majd a 900 tonnát. — Vállalati szinten a termelékenység 9,1 százalékkal emelkedett — folytatta azután. — Kár viszont, hogy a minőségi szint ezzel nem tartott lépést, sőt, néhány üzemrészben még romlott is. E vonatkozásban is azonban ki kell emelni a lánckötőüzemet, ahol a legjobb a minőség. Egészében végül is nem panaszkodhatunk az eredményekre, amelyeknek kialakulásában jelentős szerepet játszott a szocialista versenymozgalom. Ennek során tavaly a lánckötő, a közelmúlt ünnepen, november 7-én pedig a festöde lett szocialista üzemrész. Egyéb kérdések elemzése mellett, a pártszervezeti életről szólva kifejtette, hogy a pártoktatásban részt vevők száma éves átlagban elérte a száztízet. Ezenkívül sokan jártak munkás- akadémiára, mások meg általános politikai és szakoktatásban részesültek. Számos bírálat és dicséret, után, befejezésként újólag hangsúlyozta a párttagság kollektív munkájának jelentőségét. Igen nagy tetszést váltott ki a fiatal Békési elvtársnő hozzászólása. Röviddel ezelőtt még tagjelölt volt. Keresetlen szavakkal állapította meg, hogy „azért jó itt, mert mindent el lehet mondani”. Spontán feltörő taps nyugtázta e szavakat. Szívesen hivatkozott e megállapításra Such János elvtárs, a városi pártbizottság első titkára is. örömmel fogadta, hogy e szavakból az őszinteség csendült. Hangsúlyozta, hogy ennek a gyárnak nincs szégyenkeznivalója, erre mutatnak az idei eredményei. Egyetért a 3. számú K. JZ-alap- szervezetet ért bírálattal, mégis hangsúlyozza, hogy a segítés egyik hathatós útja a fiatalok fokozottabb felkarolása. Végül örömét fejezte ki a gyár további fejlesztésére irányuló kezdeményezések felett. Lovas Imre főkönyvelő elvtárs a gyár kollektívája által nem kevés erőfeszítéssel elért eddigi eredményekről beszélt. Érdeklődő figyelem kísérte a további fejlesztést vázoló bejelentéseit. Ezután megválasztották az öttagú alapszervezeti vezetőséget. Titkár ismét Veszelka Györgyné elvtársnő lett. Józsa Lajos elvtárs zárszavában fokozottabb aktivitásra, a minőségi színvonal javítására, fokozott önképzésre, a termelőmunkában példamutatásra, a szervezeti életen belül pedig a,demokratikus jogok igényes alkalmazására buzdított. Kazár Mátyás I elnyomó és megtorló rendszeréhez. I — Az afrikai szabadságharcosok újabb kivégzése megmutatta az egész világnak — folytatódik a cikk —, hogy nem lehet tovább ' várni, minél gyorsabban véget ! kell vetni az emberiség ellen Af- ' rikában elkövetett bűntettek lán- j colatának. Verwoerdnek el keß I nyernie büntetését. Bonn sürgetése ellenére tovább halasztódik Ausztria Közös Piaci társulása A Közös Piac miniszteri tanácsának keddi ülése Brüsszelben ismét nem vitte előre Ausztria társulásának ügyét.. A testület nem adta meg a felhatalmazást az Ausztriával folytatandó tárgyalások felvételére, így azokra a jövő év előtt már aligha kerül sor. Míg a nyugatnémet küldöttség — akárcsak korábban — ezúttal is sürgette az osztrák társulási kérelem elintézését, az olasz álláspont még mindig fékező tényező. Róma ugyanis — a Közös Piac többi tagállamával ellentétben — nem támogatja a tervezett osztrák különszerződést, hanem Ausztria közeledését csak a teljes társulás első lépcsőjének tekinti. A NATO válsága siettette a Wilson—Johnson találkozó sürgős összehívását Londoniban nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy — az általános várakozással ellentétben — már december 7-én sor kerül Harold Wilson brit miniszterelnök és Johnson amerikai elnök washingtoni találkozójára. így az újonnan megválasztott angolszász vezetők csúcstalálkozója egy héttel megelőzi a NATO miniszteri tanácsának párizsi értekezletét. Mértékadó angol körök utalnak rá, hogy a Wilson—Johnson találkozó előbbre hozása amerikai kívánságra történt. Washington ugyanis attól tart, hogy Párizsban felszínre tör a NATO történetének legsúlyosabb válsága, hacsak az Egyesült Államok nem produkál olyan újabb kompromisszumos elgondolásokat az „atlanti atomegyüttműködés” kialakítására, amellyel legalábbis elodázhatják a nyílt szakítást a „sokolda- sú NATO-atomhaderő” kérdésében. (MTI) Közös erővel a 162 intézet együtt működése, 39 közös kutatási téma tudományos programjában célért Miről ír a novemberi száma? Változatos tartalommal jelent meg a Pártélet novemberi száma. Vezető helyen közli Molnár Endrének, a Központi Bizottság Agi- tációs és Propaganda Osztálya helyettes vezetőjének Idelógiai munkánk néhány időszerű kérdéséhez című cikkét. A folyóirat közli a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1964. október 23-i határozatát az SZKP és a Szovjetunió kormányának vezetésében beállott személyi változásokkal kapcsolatosan. A pártmunka időszerű kérdései közül a pártalapszervezetek vezetőségeinek újjáválasztásával, J ző cikket. a gazdálkodási fegyelem erősítésével, a testnevelési és sportmozgalom pártirányításának tapasztalataival foglalkozik a folyóirat. Két Békés megyei vonatkozású Írást is találunk a novemberi számban. Such János elvtárs, a békéscsabai városi pártbizottság első titkára az általános műveltség fejlesztéséről és a szakmai képzésről, Merényi F .renc elvtárs, a megyei pártbizottság pán- és tömegszervezeti osztályának munkatársa a Békés megyei párt- szervezetekben működő pártcsoportok tevékenységéről írt elemNovemberben Szófiában tartja 18. ülését a KGST Mezőgazdasági Állandó Bizottsága. Ismeretes, hogy ez a bizottság rendkívül szerteágazóan . foglalkozik mindazokkal a problémákkal, amelyek a tagországok mezőgazdasági termelésében és tudományos kutatásában felmerülnek. A nyári, a 17. bizottsági ülésen a többi között megtárgyalták a tagországok mezőgazdaságának 1966—1977 közötti fejlesztését célzó elképzeléseket, valamint a mezőgazdaságfejlesztési tervek koordinációjának előkészítését a következő ötéves terv időszakára. Az előző üléshez hasonlóan bőséges tárgysorozat lesz a mos- tanin is. A témák közül ezúttal hármat említünk. A KGST-tit- kárság mezőgazdasági osztálya elkészítette javaslatát a traktorok és mezőgazdasági gépek nemzetközi összehasonlító vizsgálatainak rendjéről. Ezt a javaslatot a bizottság mostani ülésszakán megvitatják, s 1965-től kezdve már egységes elvek alapján végzik a vizsgálatokat az érdekelt országokban. Ugyancsak javaslat készült a növényvédő- szerek nemzetközi vizsgálatainak módszereire is. Nagy jelentőséget tulajdoníthatunk annak a javaslatnak, amely a Nemzetközi Tájékoztató és Dokumentációs Központ megszervezésével foglalkozik. Valószínű, a most következő ülésszakon döntést hoznak arról, hogy ezt a központot milyen elvek alapján és hol hozzák létre. Kétségtelen, e központ megalakulása tovább mélyíti majd a KGST-országok mező- gazdasági tudományos együttműködését A mezőgazdasági tudományos együttműködésnek a KGST tagországaiban a rövid múlt dacára biztató eredményei vannak. Jelenleg 162 mezőgazdasági tudományos intézet működik együtt a különféle feladatok megoldásában. Harminckilenc legfontosabb kutatási témában máris közös program alapján dolgoznak az intézetek. A tudományos együttműködés fontos alapelve, hogy jól szolgálja valamennyi érintett ország érdekeit. Egyik példaként említhetjük a nagy hozamú és fajtatiszta vetőmagvak termesztésének kutatását és e vetőmagvak cseréjét az egyes országok között. A jó szakosítás eredménye pl., hogy tavaly ősszel az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia csaknem 40 000 tonna vetőburgonyát szállított Magyarországnak. Ez a mennyiség teljesen fedezte hazánk idei vetőburgonyaszükségletét. Ugyancsak a jó együttműködés eredménye, hogy a kukorica- termesztésben általánosan elterjedtek a VIR—42 és a VIR— 281-es szovjet hibridek, valamint a Martonvásáron előállított magyar kétszeres hibridek. Alkalmazásuk a kukorica termésátlagát egy-két év alatt mintegy 25—30 százalékkal növelte a szocialista országokban. Évről évre bővül a tagországok együttműködése a vetőmagtermesztésben, valamint a nemzetközi próbára kerülő növényfajták és szaporítóanyag cseréjében. 1958—1959- ben mintegy 500, viszont 1962— 1963-ban már kereken másfél ezer növényfajta cseréjét bonyolították le. Egyre erőteljesebb a törekvés a KGST tagországaiban, hogy a mezőgazdaság különféle ágainak gépesítésében megfelelő tudományos együttműködés alakuljon ki. Ezért pl. nemzetközi géprenda KGST mezőgazdasági szert fogadtak el a komplex gépesítésre a mezőgazdasági termelés 14 legfontosabb ágában, amely több mint 400 gépet foglal magába. Kidolgozták a gépekkel szemben támasztott agrotechnikai és zootechnikai követelményeket. A tudományos számítások arról tájékoztatnak, hogy géprendszerek bevezetése a gabonafélék termesztésében átlagosan 38—52 százalékkal; a burgonyatermesztésben 75; a cukorrépaművelésben 70; a kukoricatermesztésben 58—64; a szénabetakarításban 71; az állattenyésztésben* pedig 58 százalékkal növeli majd a munkatermelékenységet. Az állattenyésztésben különösen jelentősek azok az eredmények, amelyeket az állategészségügy területén értek el a KGST-tagországok. Az egyes országok kutatóintézeteiben összehangoltan vizsgálják a betegségek legmegfelelőbb megelőző és leküzdési módszereit. Széles körben folyik a különféle gyógyszerkészítmények cseréje kipróbálás végett, és a legjobbak gyakorlati alkalmzása. Az antibiotikumok előállításának Csehszlovákiában kidolgozott legeredményesebb módszereit már a Szovjetunióban is alkalmazzák. A Román Népköztársaság kutatói eredményesen működtek közre a baromfipestis vírusának vizsgálatában és a szérumgyártáshoz szükséges legjobb törzsek előállításában. A mezőgazdasági tudományos kutatás korunkban rendkívül szerteágazó, sokféle problémát és feladatot magába foglaló tudományág. A sokoldalú összehangolás és együttműködés tehát egyaránt érdeke az egyes szocialista országoknak csakúgy, mint az egész szocialista tábornak. Horváth László
