Békés Megyei Népújság, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-12 / 265. szám
Ebi szocialista brigádról ( Esőben, sárban | Tudomány—Technika | Más minden stimmel... A ma forradalmi tette: a jobb munka Éves verseny indul az állami gazdaságokban a jövedelmezőség, a munkatermelékenység fokozására, az önköltség csökkentésére Az Állami Gazdaságok Főigazgatóságának és a MEDOSZ elnökségének felhívása A statisztika nem szépirodalom. A statisztika a számok, a tények és adatok felsorakoztatásával finom műszerként méri az élet anyjának, a munkának eredményességét Értelmünkre hat elsősorban, ettől azonban egy lépés csupán az érzelem világa. Mert, ha értelmünk jót tapasztal, örülünk, ha viszont rosszat, akkor bánkódunk, töprengünk, hogyan válthatnánk jobb munkával a gondokat örömmé. A számok — ha komolyan vesz- szük őket — megindítanak. Nem elfecsérelt időtöltés a statisztika tanulmányozása, a tények elemzése, mert ez a tettek forrása. A Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának háromnegyedévi jelentése — amelyet lapunkban is közreadtunk — olyan olvasmány, melynek megállapításait pártfunkcionárius és szakszervezeti tisztségviselő, gazdasági és műszaki vezető, sőt még a gyári munkás is hasznosíthatja munkájában. A szocialista ipar termelésének első tapasztalata, hogy az év első kilenc hónapjában a fontosabb cikkekből általában többet termeltek, mint egy esztendővel ezelőtt Ez megnyugtató, tükrözi a fejlődést, valamint azt is, hogy megvolt a törekvés a növekvő igények kielégítésére. Ám néhány, ugyancsak fontos gyártmányból, kevesebbet termeltek a tervezettnél, mindenekelőtt égetett téglából, nyers húsból, egyes konzervféleségekből. A téglánál és a konzervnél a lemaradás elsősorban a kedvezőtlen időjárás számlájára írható, bár az sem kétséges, hogy egy-egy mutatónak a kelleténél kedvezőtlenebb alakulásában nemcsak az időjárás a ludas. A Békéscsabai Konzervgyárban, ahol nyersanyaghiány- nyal küzdöttek, az első fél évben 72 százalékos tervteljesítés mellett 24 százalékkal több munkást foglalkoztattak. Régen, de még manapság is, ha valami nem úgy sikerül, ahogy szeretnénk, akkor gyorsan rámondjuk, ember tervez, isten végez. Vagyis nem sokat tehetünk róla, mindent megpróbáltunk, de hát... Vitathatatlan, hogy előadódnak olyan körülmények, amelyekkel alig vagy egyáltalán nem számoltunk. Korai felismerésükkel azonban még mindig lehet segíteni. Ez azonban többletmunkát, nagyobb rugalmasságot, az erők átcsoportosítását igényli a vezetéstől. A konzervgyári példánál maradva, amikor már látták, hogy gyengébb lesz a termés, a munkások egy részét ideiglenesen a munkaerőhiánnyal küzdő építőipari vállalat rendelkezésére bocsátották. A szükségszerűség volt ennek indítéka, és ami a legfőbb: hasznos is volt. S, ha ezt még előbb megteszik, akkor a két vállalat még jobban járt volna. A helyzet mindenkori és időbeni elemzése nem faltaieges időtékozlás, mert az azt követő gyors és helyes intézkedések jól megtérülnek. A statisztikából az is kiderül, hogy az ipari termelés ütemszerűségében az előző évhez képest nem volt javulás. E megállapítás azt jelenti, hogy a terveket nem ütem szerint, dekádról dekádra, hónapról hónapra, negyedévről negyedévre pontosan teljesítették, hanem olykor, mint mondani szokták: nagyon összejöttek a dolgok. Ilyenkor aztán csak a hajrázás, az indokolatlannál is nagyobb túlórafelhasználás segített. No de, hogy ez se legyen pusztába kiáltott szó, itt is segít a statisztika. Az ipari termelésnél és szállításnál a múlt év azonos időszakához képest az idei háromnegyedévben 16 százalékkal több túlórát használtak fel, összesen 729 ezret. Ez pedig durván számolva 3800 munkás egyhavi munkájával egyenlő. Vitathatatlan, hogy a túlórafelhasználásra olykor óhatatlanul szükség van, mert előadódnak olyan körülmények, amikor ehhez az eszközhöz is hozzá kell nyúlni. Ez azonban semmiképpen sem jelentheti az olyan jelenség elterjedését, hogyha minden kötél szakad, akkor még mindig van egy lehetőség, amit fel lehet használni. Ez a vezetés gyengeségét és nem pedig erényét bizonyítja. Sok túlóra azért keletkezik, mert döcög a munkaszervezés, a termeléshez szükséges feltételek biztosítása. Ha azután sürget a határidő, segít a túlóra. De nézzünk csak egy kicsit jobban bele a dolgok mélyébe, s ha vázlatosan is, soroljuk fel a túlzott túlórafelhasználás ellenérveit. A munkaidő — idényjellegű iparágaktól eltekintve — napi nyolc óra. Ha azonban a munkás, gyakran a több keresetért szívesen meg is teszi, ráhúz még néhány órát, másnap már nem dolgozik olyan intenzitással. Ismétlődő túlóráztatás esetén még kevésbé. A fizikai törvények is határt szabnak az emberi teljesítménynek. A munkaerő megújításából ellopott órák megbosszulják magukat. A családban is kevesebb időt tölthet el az ilyen munkás, pedig a gyerekek nevelése nemcsak az óvoda, az iskola, hanem a szülő kötelessége is. Az sem mellékes, hogy túlórában drágábban termelik a javakat, és nem gyarapodnak olyan ütemben, mint a keresetek. Egyedül a munka termelékenységének növelése az, ami helyes összhangot teremthet az árualap és a vásárlóerő között. A túlzott túlórafelhasználás zsákutca, még akkor is, ha egy-egy munkás időlegesen jól jár. A népgazdaság kevésbé. A népgazdaság érdeke az elsődleges. Csak ennek érvényesülésében találkozhat igazán az érdekek összessége. Ez azonban csak egyre jobb szervezéssel, munkával valósulhat meg. S ez a ma forradalmi tette. Podina Péter Rekonstrukció a Békéscsabai Fűtőházban A Békéscsabai Fűtőházban mintegy 2 millió forint értékű rekonstrukció folyik. A hatalmas javítócsarnok tetőszerkezetét áprilistól október végéig teljesen felújították, a deszkázat fölé bitumenes papírt raktak, s arra helyezték az új palát, ezzel elejét vették a beázásnak palatörés esetén. Kicserélték a harmincas években felszerelt füstelszívó berendezéseket is. A fűtőház rekonstrukciójának ezzel csak az első üteme ért véget, a felújítás tovább folyik. Már készül az a motorszín, ahol három álláson a Diesel-mozdonyokat javítják. A motorcsamokot vasbetonrácsos szerkezettel választják le a gőzmozdonyok javítására szolgáló nagy csarnokból. Ha a dieselesítés tovább halad, fokozatosan bővítik a motorszínt. Oj gépekre 1967—6B-ban számítanak. A rekonstrukció harmadik ütemében — még a jövő évben — megoldják a motorszín fűtését, szellőztetését és felújítják a világító berendezéseket. Bolgár (adós előadása Szarvason November 10-én, kedden Szarvasra érkezett dr. Borisz Via. dirov Milkov, a Bolgár Tudományos Akadémia Növényvédelmi Intézetének munkatársa Blahó Istvánnak, a TIT országos műszaki választmánya titkárának kíséretében. A bolgár tudós a TIT szarvasi járási szervezete és a szarvasi Felsőfokú Mezőgazdasági Technik m rendezésében nagy érdeklődéssel hallgatott előadást tartott A mezőgazdasági termelés és a konzervipar kölcsönhatása Bulgáriában címmel. Az állami gazdaságok országszerte most dolgozzák ki az 1965. évi üzemterveket. Ezzel kapcsolatban az Állami Gazdaságok Fő- igazgatósága és a MEDOSZ elnöksége közös felhívásban arra szólítja fel az állami gazdaságok vezetőit és minden dolgozóját, hogy maradéktalanul teljesítsék a termelési tanácskozásokon most megvitatott és elfogadásra kerülő üzemterveket: szélesítsék tovább a szocialista brigádok versenyét, a fiatalok vetélkedését, tevékenyen vegyenek részt a jubileumi esztendő éves gazdasági versenyében. Most a fejlődés ütemének gyorsítására van szükség. A termelési feladatokra jellemző például, hogy az állami gazdaságoknak 1965- ben több mint kétmillió lakos mezőgazdasági termékekkel való ellátását kell fedezniük, ami annyit jelent, hogy egy állami gazdasági dolgozónak 12 fő egész évi szükségletének megfelelő mezőgazda- sági terméket kell előállítania. Az éves gazdasági verseny főbb célkitűzései közé tartozik, hogy a kenyérgabona-termelési előirányzatok maradéktalan teljesítése mellett — a hozamok emelésével, a területek növelése nélkül — minden gazdaság biztosítsa az állatállomány zavartalan takarmányellátását. Fordítsanak fokozott gondot a szálas és tömegtakarmányok, valamint a gyepterületek hozamainak növelésére, az öntözés adta lehetőségek eddiginél jobb kiaknázására. Az állattenyésztésben a legfőbb cél az állati termékek termelési és értékesítési tervének teljesítése. Törekedjenek a gazdaságok az egy kiló súlygyarapodáshoz felhasznált vegyes abrak mennyiségének csökkentésére. Mindenütt növeljék a termelés műszaki színvonalát. Minél több állandó dolgozót tanítsanak meg az erő- és munkagépek kezelésére, hogy az időszerű agrotechnikai feladatokat a gépállomány teljesebb kihasználásával, lehetőleg optimális időben tudják elvégezni. A gazdálkodás színvonalának emelését, a hozamok növelését elsősorban a munka termelékenységének fokozásával, és a takarékos költséggazdálkodással érjék el. Az Állami Gazdaságok Főigazgatósága és a MEDOSZ elnöksége jutalomban részesíti azokat a termelési igazgatóságokat, amelyek eredményes irányító és ellenőrző munkájukkal a verseny élvonalába kerülnek. A jutalmakat az alábbi értékelési mutatók szerint állapítják meg: jutalmat kapnak azok az igazgatóságok, amelyek kenyérgabona-értékesítési tervüket országosan a legjobban teljesítik, a takarmánygabona és kukorica termelésénél együttesen a legmagasabb hozamokat érik el, továbbá azok az igazgatóságok, amelyek az állati termék termelési tervüket legjobban teljesítik. Az értékelésnél a sorrendet az egy tehénre jutó tejtermelés, továbbá a malacszaporulati terv teljesítése alapján állapítják meg. Végül jutalomban részesítik azokat az igazgatóságokat, amelyek egy kiló hús előállításához a legkevesebb — sertéstartásban legfeljebb 4,5 kiló — vegyes abrakot használják fel és 100 forintnyi takarmányköltséggel a legmagasabb hozamértéket érik el. (MTI) ^VWWWVWWVWWVWWVS/VWW%AAAAAAAA/W WVA/VWWWWWWWWS/UWWW
