Békés Megyei Népújság, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-06 / 261. szám
UM. november 6, 3 Péntek Gazdálkodjunk takarékosan a takarmánnyal Megyénk termelőszövetkezeteiben és háztáji gazdaságaiban az állatállomány — a minőségi fejlődés mellett jelentős — számszerű fejlődésen ment keresztül az utóbbi esztendőkben. A számszerű növekedés, továbbá az állati termékek termelése nehéz feladatok elé állítja az irányító és a gazdasági vezetőket egyaránt. Gondoskodniuk kell az állatállomány szakszerű elhelyezéséről és a helyes takarmányozásról. Megyénkben 169 018 számosállat és 2 millió 368 ezer törzsbaromfi átteleltetését és termelését kell biztosítani. Az állatállomány kedvező növekedését nem kellő ütemben követte a takarmányszükséglet megtermelése Lédús takarmányból a rendelkezésre álló répaszelettel és kukoricaszárral a szükséglet biztosítható* a szálastakarmányszükségletet viszont takarmányszalmával és kukoricaszárral kell biztosítani. A szűkös takarmányellátás ellenére az állatállomány zavartalan átteleltetése megoldható, a te}-, hús-, zsír- és tojástermelés nagymértékben növelhető, ha termelőszövetkezeteinkben és a háztáji gazdaságainkban is érvényesül az okszerű takarékos takarmányozás. A hiányzó abraktakarmány pót- frSára helyes, ha a szövetkezetek felvásárolják a szövetkezeti tagoktól a fölöslegként jelentkező abraktakarmányt. Enyhíteni lehet és kell az abrakfelhasználást a 7 literen alul termelő teheneknél az abrakelvo- nással s megfelelő tömegtakarmány etetésével. Növendékmarháknak, pihenő lovaknak, valamint a nem vemhes anyajuhoknak és üszőknek a tápanyagszükségletet abrak nélkül biztosítsuk más takarmányokkal. Minden termelőszövetkezetünk nagy gondot fordítson a megtermelt takarmányok veszteség nélküli, gyors betakarítására, illetve tárolására. A meglévő takarmánykészlet okszerű és takarékos fel- használás érdekében a takarmányfelelősökön keresztül biztosítani kell a korszerű takarmány- előkészítési módszerek alkalmazását. A páckészítés, a melaszfelhasználás, a répaszelet és egyéb ipari melléktermékek megfelelő előkészítés után történő felhasználására kell törekedni. Sok megtakarítás érhető el az állatok szakszerű etetésével is. Például az abraktakarmánynak mintegy 25—30 százaléka az alomba kerül a baromfiólakban abból eredően, hogy a napi szükségletet 1—2 kirakással oldják meg az amúgy sem megfelelő etetőtálcákban. Az egységnyi termékre eső abrakfelhasználásra igen károsan hat a rossz ivóvízellátás, valamint a nem megfelelően téliesített állati férőhelyek is. A takarékos takarmánygazdálkodás érdekében szükséges, hogy az irányító és a közvetlen termelésben részt vevő szakemberek megszervezzék a rendelkezésre álló szálas, lédús, abrak- és táp- takarmányok leggazdaságosabb felhasználását. Frankó János MTVB mezőgazd. oszt. csop. vez. Delet harangoznak. A nagytemplom tornyának zen- gó-bongó hangja elvegyül a parti fák kopasz ágainak suhogásában, 6 a Körös hullámzása sem hallatszik túl a gáton. Ügy tűnik, mintha a természet is azt akarná, hogy ilyenkor délidőben nyugalom és csend boruljon a Torzsási-tanyá- ra, ahol a gyomai Dózsa Tbz kertészeti brigádjának tagjai ebédelnek. A bámuló levelüket hullató fák alatt, gyümölcsösrekeszen ülnek. Előttük, szétterített szalvétán az ebéd. Mindegyiküknél más, de va- 1 am ennyiük menüjében megtalálható a szalonna és a gyümölcs. — Ök a kollektíva tagjai — mutatja be a lányokat kísérőnk, Kovács Péter, a szövetkezet párttitkára. — De nem öten vagyunk, hiányzik Rózsika néni, a munkacsapat vezetőnk — helyesbít egy szőke hajú lány. s beszélgetünk. Mindenféléről szó esik, de legtöbbet arról, hogy a termelőszövetkezetben megtalálták a számításukat A hozzánk legközelebb ülő lányt Kulcsár Annának hívják. Őszintén szól. — A Körösi Állami Gazdaságban dolgoztam, de ott keveset kerestem, mindössze 6—700 forintot. Ügy gondoltam, hogy itt többet kapok. Jól számítottam, fizetésem 1200 forint. — Csak azért jött a szövetkezetbe dolgozni, mert többet keres? Anna gondolkodás nélkül vágja rá: „Nemcsak ezért. Lakásunk közelebb van ide, s nem kell messzire járnom. A munka isked- vemrevaló meg aztán együtt vagyok a barátnőimmel, akikkel sokat csevegünk. De nehogy azt higgyék, hogy csak beszélgetünk, LeSlünk, Ebéd közben szaporán jár ám a kezünk. Amíg öntöztünk, én voltam a „főlocso- lós”, reggeltől estig öntöztük a paprikát, karalábét, szóval amit kellett” már dolgozott a — Tavaly télen, amikor nem volt munka a Magyar Vadkereskedelmi Vállalat gyomai kirendeltségénél tevékenykedtem. Jól kerestem az elmúlt évben, ezért jöttem vissza. Hogy mit csinálunk? Mindennap megrakunk egy lovaskocsit sárgarépával, zellerrel, mindig azzal, amiből hiány van a piacon. Az árut bent a községben értékesítjük. — Csak azt mondhatom, hogy elégedett vagyok a keresettél, új ruhára, s szórakozásra is telik. — Én Rózsika néni hívására jöttem — közli Cs. Szabó Ida, miután lenyeli az utolsó falatot. — Most végeztem az általános iskolát, jelentkeztem a nyomdába tanulónak, de nem vettek fel. Júniustól együtt dolgozom a lányokkal. Léptek hallatszanak. Ezt a puli éles ugatással jelzi. Néhány lépésnyire a nagy diófától már észre veszi az „idegent”, s elhallgat. — Rózsika néni jön — mondja Tormási Piri. A lányok maguk közé ültetik Rózsika nénit, K. Szabó Jánosaiét. A brigád tagjainak munkájáról tőle érdeklődünk. — Tavasszal nyolcán kezdtünk — tájékoztat. A nyáron azonban húszán dolgoztunk, mert nem tudtuk volna kevesebben elvégezni a hét és fél holdas kertészet palántázását, kapálását és öntözését. A lányok munkájával elégedett vaGyalog Erzsiké Dózsában. A mezőkovácsházi ciroktelepen Három cirokkal megrakott szekeret értünk utói a Mezőkovács- háza félé vezető úton. Érdeklődésünkre az volt a szíves felvilágosítás, hogy a refkovácsiházi Dózsa Tsz-bői szállításiak a mezőkovácsházi ciroktelepre. — Ott majd találkozunk — mondottuk, mert elhatároztuk, hogy meglátogatjuk a cirok telepet... Éppen a tótkomlósa Haladás Tsz két gazdája. Suta Pál és Panya Zsigmond adogatta a cirokszakáll- kévélket Csortó Istvánná és Serfőző Júlia betárolónak. Nem sok van még a nagy fészer alatt, nemrégen, október 21-én kezdődött az átvétel. A sok eső miatt, jó két héttel későbben mint a korábbi években. Ezt a telep új és régi vezetőjétől, a harmincvaiahány éves Szálasa Istvántól és a nyugdíjba, de nem nyugalomba vonult 66 éves Lászláfi Ernőtől tudtuk meg, akik éppen a tótkomlósa Haladás Tsz által hozott cároksza- kállt osztályozták. Az őrségváltás nemrégen történt: mindössze néhány hónapja nyugdíjazták Lászlófi Ernőt, aki hosszú évekig, 1943 óta vezetője volt a telepnek. — Most már könnyebb az átvétel, az osztályozás — magyarázza. — A szövetkezetek 30—35 mázsás a szót Szilasi István. — Bár még az átvétel kezdeténél tartunk, máris meg kell dicsérnem a refor- mátuskováosházi termelőszövetkezetet, amely holdanként 7—8 badultak a telep dolgozói a préseléssel járó, embertelenül nehéz munkától. A • régi présgépe! ugyanis nagyon sok emberi erőfeszítést igényeltek. A kapott ké‘ tételekben szállítják a ciroksza- kállt, nem úgy, mint 4—5 évvel ezelőtt, amikor az egyéni gazdák kis parcelláiról két-három, nagy ritka esetben 16 mázsás tételeit kellett átvenni. A tótkomlósaak autóján is 30 mázsa veit — intett arra a fejével. — A cirok egyöntetűsége, minősége is sokat javult, — vette át gyök, csak... négy lányt el kellett küldeni, mert különcködtek, pletykáltak, bomlasztották a fegyelmet. övéire néz, s Rózsika néni _aztán könnybe lábad a szeme. — Október 1-től a tizenhatból már csak hatan maradtunk. Kevesebb a dolog, s a többiekre csak tavasszal lesz szükség. Amikor elváltunk a csatorna partján, együtt sírtunk. De megígérték, hogy tavasszal visszajönnek. Ezután arról beszél a munkacsapatvezető, hogy néhány nap múlva már ő is itt dolgozik, csak segít a háztáji kukorica törésében. Azonban Erzsiké, „civilben” Mészáros Miihályné, jól helyettesíti őt. — Jelenleg fekete retket és téli káposztát szedünk — veszi át a szót Mészárosné. Van még tennivalónk bőven, de azért idejében befejezzük a munkát a kertészetben. Én a Békéscsabai Konzervgyárban dolgoztam, de a bejárás körülményes volt, s ezért idejöttem. Eddig nem tagként dolgoztam, de jövőre szeretnék belépni a szövetkezetbe. Zárójelben: a gyomai Dózsa Tsz kertészetében dolgozó fiatalok havonta fizetést kapnak, és ez ösztönzőleg ha-tj rájuk. A közös gazdaságban maradnak, nem mennek el máshová dolgozni, mert megtalálják számításukat. Ennek ők is, a termelőszövetkezet is a hasznát látja. Hind ax öten befejezték az ebédelést. Az alkalmi ülőkéket egymás mellé teszik, s aztán elindulnak a fekete retek és a téli káposzta birodalmába, mert sok munka tár még rájuk. Igyekezniük kell, hiszen ilyenkor már hamar eltűnik a nap a láthatár mögött... Dékány Sándor mázsa, nagyon gondosan kezelt, többnyire az export minőségét megütő szakállt szállít. — Milyen tételeket készítenek el általában exportra? — Keveset. Országos viszonylatban ugyanis eléggé kis terület jut még a ciroktermeléshez s ezért az évente felvásárolt ciroksziakáill főleg a hazai seprűszükségletet elégíti ki. Természetesen a szakáll mellett az ország néhány kötőüzeméből kész seprűt is exportálunk. Megtudtuk még, hogy a mezőkovácsházi telep 21 termelőszövetkezettel kötött termelési szerződést 3631 holdra, s előreláthatólag mintegy 16 ezer mázsa szakállt szállítanak be. A felvásárlás után hónapokig sok munkát ad a szakán Egyik külföldi megrendelő a zöldes, a másik pedig az egyöntetű sárga színt kedveli. Ezt ké- nezéssel érik él. Tavaly megszaautomata présgépnek nagyobb a teljesítménye s ráadásul egy emberrel csökkent a kiszolgáló személyzet. A legfőbb előnye azonban az, hogy nem kézi erővel kell présélni. A látottak és hallottak után búcsúzóul, még azt kérdeztük meg, hogy növekszik-e a jövő évben a ciroktermelés. Erre nem tudtak pontos választ adni. Egyelőre 3600 valahány holdra kötöttek szerződést a telep körzetébe tartozó termelőszövetkezetek, azonban ha megtudják, hogy a jelenlegi 745 forint helyett jövőre 910 forint lesz az A-vegyes minőségű, s hasonló arányban a többi osztályza tú rirokszakáll ára, minden bizonnyal többre is szerződnek. Annál is inkább, mert most már megoldottnak teikinthető a cirok gépi betakarítása. K. I. Túlteljesítik baromfiátadási tervüket a sarkadi Lenin Tsz gazdái A sarkadi Lenin Termeüőszö- vefkezetben az idén lényegesen több baromfit nevelnek az elmúlt évinél, összesen 400 mázsa átadá_ sóra kötöttek szerződést 19G4-re. Jelenleg csaknem 19 ezer pecse- nyecsdrkót és 10 600 gyöngyöst nevelnek, mélyék átadására év végéig sor kerül. így lényegesen túlteljesítik ez évi tervüket. Baromfiból többletjövedelmük lesz s ez is hozzájárul ahhoz, hogy a növényféűesógek kisebb termésátlaga miatt adódó kiesést pótolni tudják. A Várpalotai Szénbányászati Tröszt férfi munkaerőt vesz fel 18—45 éves korig mélyszinti bányamunkára. Kedvezményes munkásszállást és napi háromszori étkezést biztosítunk. Nős és családfenntartók évente 64 mázsa ahydrált szenet kapnak térítés nélkül. Útiköltséget felvétel esetén megtérítünk. Felvételhez szükséges: munkakönyv, két hétnél nem régibb tanácsi igazolás és katonakönyv. JELENTKEZNI LEHET FOLYAMATOSAN A VÁRPALOTAI SZÉNBÁNYÁSZATI MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN. TRÖSZT 1862
