Békés Megyei Népújság, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-06 / 261. szám
1964. november 6, 2 péntefi A vállalatok és bérgazdálkodásár, a túlóraíelhasználás tapasztalatairól B második ötéves terv célki** tűzéseként a megye ipara is pozitív irányú változáson ment keresztül. Üj üzemek létesítésével, a meglévők bővítésével jelentősen nőtt a megye ipari termelése, mind többen dolgoznak az ipar különböző területén. A szocialista iparban 1964 első 9 hónapjában átlag 27 560 főt foglalkoztattak, 14 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. A munkások létszáma csaknem 16 százalékkal nőtt egy év alatt. A növekvő létszámigény csak tervszerűbb munkaerőgazdálkodással biztosítható. Előfordul viszont, hogy a vállalatok nem tartják be a tervélőírásokat. A tervezett termelés teljesítéséhez szükséges létszámnál többet foglalkoztatnak és ezzel elvonják más területről a szükséges munkaerőket, ahol a létszámhiány termelési zavarokat okoz. Ilyen jelenség volt tapasztalható az év első felében a konzerviparban is. A termelési előirányzat 72 százalékos teljesítése mellett 24 százalékkal több munkást foglalkoztattak. Ugyanakkor az építőiparnak a Békéscsabai Konzervgyár beruházási építkezéseméi is létszámhiánya volt. A tervezettnél több munkást foglalkoztattak például a téglaiparban is, bár a termelési előirányzatot nem teljesítették. A laza létszámgazdálkodás következménye, hogy növekszik a termelés költsége, jelentősen romlik a termelékenység. A megyei székhelyű vállalatok az idén a termelésnövekedést teljes egészében létszámnöveléssel biztosították. TTgyes esetekben a munkás- létszám növekedésénél is gyorsabb ütemben nőtt az adminisztratív munkakörben foglalkoztatottak száma. Ez a jelenség az átszervezett vállalatokra, illetve telepekre is jellemző. 1964 első három negyedévében például a húsiparban a munkáslétszám 7,4 százalékkal csökkent, az adminisztratív létszám viszont 21,6 százalékkal növekedett. A téglaiparban a munkások száma 11, az adminisztralívoké 13 százalékkal nőtt az átszervezés előtti azonos időszakhoz képest. Az átszervezést követően a cukoriparban és a baromfiiparban is 6, illetve 3 százalékkal nőtt az adminisztratív alkalmazottak száma. J avult az ipar szakmunkásellátottsága. Előzetes adatok alapján megállapítható, hogy a megyei székhelyű vállalatoknál 1964 októberében a munkásoknak 31 százaléka volt szakmunkás. Az arány 4 százalékkal kedvezőbb, mint a múlt év azonos időszakában. A szakmunkásképzés tovább fokozódik. Az állami iparban 23 százalékkal több az ipari tanulók száma, mint egy évvel korábban. A nők fokozatos munkába állításának üteme nem kielégítő. A vállalatok előzetes számai ugyan azt igazolják, hogy a munkások állománycsoportjában a nők arányszáma 2,6 százalékkal kedvezőbb, mint az előző évben. Ha figyelembe vesszük azonban, hogy a munkaképes korú népességnek a férfiaknál 3, a nőknél 53 százaléka a nem kereső, akkor világosan látszik, hogy a jövőben a megye ipari munkaerőigényét főj leg a nők fokozottabb munkába állításával lehet majd biztosítaná. A munkások átlagos havi keresete a szocialista iparban 1964 I.—III. negyedévében 1480 forint volt, 1,8 százalékkal nagyobb, mint 1963 azonos időszakában. Az alkalmazottak átlagkeresete ennél nagyobb mértékben növekedett. H z állami iparban a munká- sok munkaidejüknek 62 százalékát teljesítménybérben dolgozták le. Az elért átlagos teljesítményszázalék például augusztusban 104,8 volt, egy százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A dolgozók teljesítményei általában a magasabb teljesítések felé tolódtak el. A 95—105 százalék között teljesítők aránya a múlt évi 38 százalékról ez évben 29 Százalékra csökkent, a 125 százalék felett teljesítőké csaknem 4 százalékkal nőtt, A teljesítmények mögött helyenként normalazulás volt tapasztalható. Az átlagkereset alakulására ható másik jelentős tényező a túlórák gyors növekedése. E jelenségre fel kell figyelni, mert — a munkaerőhiány mellett — jórészt az ütemes termelés hiányával, a munka helytelen szervezésével van összefüggésben. A szocialista iparban az idén a túlórák száma 16 százalékkal nőtt, ami az ösz- szes teljesített óráknak — egyezően 1963 I.—III. negyedévvel — 2,1 százalékát jelentette. Egy dolgozó átlag 39 órát dolgozott a törvényes munkaidőn kívül. A minisztériumi irányítású vállalatoknál átlag 41 órát, 4 órával többet, mint az előző év első kilenc hónapjában. A túlórázás különösen jelentős a tégla-, a konzerv- és a malomiparban, ahol egy munkás átlag 54, 72, illetve 145 túlórát teljesített S dolgozók túlóráztatása a ne- gyedév végi „hajrá”-terme- léssel Is összefüggésben van. 1964- ben a termelésnek a téglaiparban 36, a konzerviparban 38 százalékát a negyedévek utolsó hónapjaiban teljesítették. A túlóráknak 40, illetve 36 százaléka esik ugyan, ezen időszakokra. A negyedév végi feszített munkatempó káros hatása abban is megnyilvánul, hogy az említett iparágakban a baleseteknek 41 százaléka ugyancsak ezekben az időszakokban fordult elő. 1964 első kilenc hónapjában a túlóráknak jelentős része a szállításnál és rakodásnál, a belső anyagmozgatásnál fordult elő: a malomiparban 93, a téglaiparban 53, a konzerviparban 40 százaléka. Az utóbbinál a szállításnál foglalkoztatott munkások közül egy fő átlag 351 túlórát teljesített. A téglaiparban például a vasárnapi túlórák száma meghaladta a 60 ezer órát, ami az összes túlóráknak 67 százaléka. Az utóbbi példa világosan szemlélteti a túlórázás jelentős költségkihatását is. 7$ helyes munkaerőgazdálko- dás nemcsak a termelékenység színvonalának növelése és a termelés gazdaságossága szempontjából fontos követelmény. A rossz munkaszervezés, a laza létszámgazdálkodás sok esetben megnehezíti a vásárlóerő és az árualapok egyensúlyának biztosítását is. Visontai Adám A Honvédelmi Minisztérium tájékoztatója a sorozásokról, a fiatalok elé állított követelményekről és a behívásokról A katonai kiegészítő parancs- , nokságok országszerte októberben bonyolították le az 1964. évi soro- > zásokat. A sorozó bizottságok munkájáról, tapasztalatairól folytatott beszélgetést a Honvédelmi Minisztérium illetékeseivel Vágó Tibor, az MTI munkatársa. — Milyen követelményeket támasztottak a bizottságok a sorköteles korba lépett fiatalokkal szemben? — Mint az élet minden területén, az utóbbi években a hadseregben is jelentős változások mentek végbe. A fejlett haditechnika és a korszerű hadviselés elvei a hadseregbe behívásra kerülő fiatalokkal szemben rátermettség, egészségi alkalmasság, iskolai végzettség, szakképzettség szempontjából, de más vonatkozásokban is az eddiginél magasabb követelményeket támasztanak. — Ennek megfelelően az idei sorozásoknál ezeket az alapvető elveket vettük figyelembe és a sorállományból azokat a fiatalokat válogattuk ki, akik a katonai szolgálatra minden szempontból a legalkalmasabbak. Az alkalmasság elbírálás a sorozó bizottságok hatáskörébe tartozik. A sorköteleseket minden esetben j alapos orvosi vizsgálatnak — j szakorvosi vizsgálatnak is — alá- j vetették, hogy a sorozó bizottsá- ! gok megalapozottan, helyesen dönthessenek. A katonákkal szemben az egyes fegyvernemeknél — i a technika jellegénél fogva — ■ különbözőek a követelmények. Ezért a fegyvernemekhez való besorolásnál a bizottságok figyelembe vették a szakképzettségén, rátermettségen, iskolai végzettségen kívül a Magyar Honvédelmi Sportszövetség szakköreiben szerzett előképzést és az egyéni kérelmet is. — Az idén „megfiatalodott” a sorkötelesek állománya? — Igen, az előző évektől eltérően ugyanis a sorozó bizottságok előtt — a honvédelmi törvény alapján — megjelentek 18—19 éves sorkötelesek is. Tekintve azonban, hogy a 18—19 évesek behívására csak fokozatosan térünk át, az ebbe a korcsoportba tartozó fiataloknak csupán 20—30 százalékát sorozták. Elsősorban olyanokat, akik tanulmányaikat befejezték, leérettségiztek, szakmunkás-képesítést szereztek. — Hogyan zajlottak le a sorozások? — A sorozást a hagyományoknak megfelelően, országszerte ünnepélyes keretek között bonyolították le a kiegészítő parancsnokságok. Ebben jelentős szerepet vállaltak a KISZ-bizottságok, továbbá a helyi tanácsok és a társadalmi szervek egyaránt. A közKlSZ-iskola Békéscsabán A KISZ Központi Bizottságának egyhónapos vezetőképző iskolája, mely eddig Hódmezővásárhelyen működött — az épülőt renoválása miatt — másfél évre Békéscsabára költözik át, s a repülőtér épületében kap helyett. Az isikola vezetője: Dóczá László és néhány oktatója már a csabai oktatás előkészítésén munkálkodik. A Csongrád, Békés, Hajdú, Szolnok és Bács-Kiskum megyéből érkező fiatalok november 16- án kezdik el Békéscsabán a tanú- ást, mintegy nyolcvanén. Az el- 1 9Ő alkalommal üzemi, gyári KISZ- ' itikárok egyhónapos továbbkép- : zésére kerül sor. ségekből a járási székhelyre a községi tanács elnöke vagy a végrehajtó bizottság valamelyik tagja kísérte el a sorozásra a fiatalokat. A járási székhelyen a vasútállomáson az érkezőket a kiegészítő parancsnokság képviselője várta. A kiegészítő parancsnokságon a sorköteleseket a várakozás ideje alatt műsorral szórakoztatták. A sorozás végén a ..a- talokkal ismertették a bevonulással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat is. — M;iyen tapasztalatokat szereztek a most behívásra kerülő fiatalok felkészültségéről? — A tapasztalatok nagyon jók. Az 1964-ben sorozott állomány összetétele ugyanis minden tekintetben kedvezőbb az előző években sorozott állományénál. A rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján máris megállapítható, hogy a fegyveres erők igénye — a sorkatonákkal szemben támasztott növekvő követelmények ellenére is — magasabb szinten elégíthető ki, mint a korábbi években. Az idén sorozáson megjelent fiatalok többsége jól fejlett, egészséges, katonai szolgálat teljesítésére alkalmas. — Ez vonatkozik a 18—19 éves fiúkra is. Náluk azonban különösen ügyeltünk arra, hogy a gyenge fizikumúak ne kerüljenek behívásra. Akik ugyanis még nem felelnek meg azoknak az egészségügyi követelményeknek, amelyeket a katonai szolgálat velük szemben támaszt, egy évig szolgálat-halasztásban részesülnek. Ügy véljük, ilyen esetben elsősorban az ő érdekük, hogy csak később vonuljanak be. Természetesen akadt jó néhány fiatal, akit az ilyen döntés lehangolt, hiszen erősnek, egészségesnek érzik magukat. Nekünk viszont az a véleményünk, hogy a hadseregbe csak fizikailag teljesen kifejlett, a komoly igénybevételre minden szempontból alkalmas fiatalok vonuljanak be sorkatonai szolgálatra. Ezért a szolgálat-halasztás az ilyen szempontból nem megfelelőek számára indokolt. — Mikor kerül sor a behívásokra? Hogyan készüljenek a bevonulásra a sorkötelesek? — Az újoncokat általában november második felében hívjuk be katonai szolgálatra. A behívást váró hadköteleseknek azt tanácsoljuk, hogy munkahelyükön behívásukig rendezzék az olyan személyi, családi és anyagi problémáikat, amelyek esetleg zavarnák a sorkatonai szolgálat teljesítését. Tájékozódjanak a sorkatonai szolgálattal kapcsolatos kérdésekről a hivatalos szervektől és azoktól a barátaiktól, ismerőseiktől is, akiic a közelmúltban szereltek le a hadseregből. Ezzel megkönnyíthetik az áttérést a polgári életben megszokott életmódról a katonaéletre. A bevonuláskor minden sorköteles csak azt hozza magával, amit a behívó- parancs előír. • • Ot tenger csatornája Kontinensünk leghosszabb fo- 1 a Ribtnszki víztároló közötti szabóját, a Volgát, a Balti-tengerrel kaszon a haj óközi ekedés időtartaösszekötő Volga-Balti mélyvizi ; ma öt napról kettőre csökkent, öt csatorna építői a Nagy Októberi j tenger — az Aaovi, a Balti, a Fe- Szocialista Forradalom 47. évfor- her, a Fekete és a Kas-pi-tenger dulójának tiszteletére felajánlót-, kikötői között az eddigi csupán ták, hogy 1964. november 7-re a[ hétszáz tonna teherbírású hajók háromszázhatvan kilométer hosz- szú víziutat átadják a forgalomnak. A Volga-Balti csatorna a mintegy másfél évszázaddal ezelőtt megépített — időközben már többször korszerűsített Mária- csatorna (azaz a Volgát Lening- ráddal összekötő víziút) — egyik fontos szakaszának rekonstrukciója. Megépülésével az Onyega-tó és helyett már 5000 tonnás volgai — vagy egyéb tengerjáró — hajók közlekedhetnek átrakodás nélkül. A szállítási kapacitás növekedésével egyúttal jelentős mértékű megtakarítás Is jelentkezik, mert a tengelyen történő szállítással szemben, a víziszállításnál pl. a gabonafélék és olajtermékek szállítási költsége egyharmadára, a faáruké pedig a felére csökkent.
