Békés Megyei Népújság, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-04 / 259. szám

november 4. 3 Szerda Másfél ezer tagja van a Bitesai Földművesszövetkezetnek Jubileumi számvetés Mezőkovácsházáról A Bucsai Földművesszöveitike. net vezetősége előző héten gyűlé­sen tájékoztatta tagjait az idei év első felében végzett munkáról. A beszámolót Simon Gyula, a szövetkezet helyi elnöke tartotta. Beszélt a tagság növekvő számáról, mint a mozgalom • népszerűségé­nek egyik bizonyságáról és arról, hogy a részjegyek érteke nem­sokára eléri a 85 ezer forintot. Az eredményes munka további tényei közit szerepei, hogy a földműves­szövetkezet helyi kiskereskedelmi egységei első félévi tervüket min­den szakágban 30 százalékkal teljesítették tú'l. Az élelmiszert és a vegyesiparcikkeket árusító dolgozók a mostani fél évben az előző időszakhoz mérten jóval I több kerékpárt, mosógépet, és te­levíziót adtak el. A község rendszeres húsellátá­sában nagy szerepe van az fmsz hizlaldájának, mely egyben jöve­delmezőségével növeli a tagok vásárlási visszatérítési alapját is. Általában a szövetkezeit jó gaz­dálkodásának eredményéként az idei első félévi nyereség összege 31 ezer forint volt. Ugyancsak eredményes volt a háztáji gazda­ságok termelésének növelése és az ezzel kapcsolatos felvásárlások. összegezve megállapítható, hogy a Bucsai Fmsz vezetősége és tag­sága az idei esztendő első felében jó és eredményes munkát végzett, mind a maga, mind a népgazdaság hasznára. Sz. A. Évente tizennégyezer forint a háztájiból Harmati Elek egyike azoknak, akik a hunyai Hunyadi Tsz gazdái közül legtöbb jószágot nevelnek, hizlalnak a háztáji gazdaságban. Az idén már 18 hízott sertést és 2 hízott bikát értékesített. Ezek árának egy részéből két borjút vett jövő évi hizlalásra. Ugyanakkor 22 malacra is kötött már süldőnevelési szerződést a jövő év elejére. ginéi jobban megszervezik a termelést, ha az egyes részlegek jobban kooperálnak és segítik egymást. Ebben — sajnos —, amint a tanácskozáson elhang­zott, vannak még tennivalók. A megállapítást a következő té­nyek indokolják. Amikor a vál­lalat egy-egy alvállalkozót bíz meg valamilyen feladattal, akkor a munkahelyeken a legmesz- szebbmenőkig igyekeznek bizto­sítani a munkaterületet, még a szociális feltételeket is. Saját részleg esetében azonban a leg­kevésbé sem ilyen előzékenyek. Ez a gyakorlat pedig mi mással járhatna mint azzal, hogy az egymást követő munkafolyama­tok vontatottan haladnak. Vál­lalaton belüli ügy ez — a meg­oldás, a kooperáció jobb kiépí­tése is vállalaton belül oldható meg. Ehhez elsősorban egymás hatékonyabb segítése, a vállalati érdek érvényesítése szükséges, nem pedig a részérdekek előtér­be helyezése. A címben említett húszmillió forintos tervlemaradás sok ösz- szetevő következménye. A válla­lat idei intézkedési tervében an­nak rendje és módja szerint na­gyon okosan és helyesen megha­tározták a feladatokat. Ezeket azonban csak részben teljesítet­ték, és lám, ennek ez lett a kö­vetkezménye. Mindemellett azokról a tapasztalatokról sem lehet megfeledkezni, amelyek azt erősítik meg, hogy egyik­másik munkahelyen az adott le­hetőségekkel sem élnek megfe­lelően. Kneifel Antal, a vállalat szakszervezeti bizottságának tit­kára a vitában elmondta, hogy például a mélyépítők az idén nem tartottak termelési tanács­kozást. E fontos megbeszélések másutt is el-elmaradoztak. A ter­melési tanácskozások nem öncé­lúak, nem arra valók, hogy csak a statisztikában szerepeljenek. Arra valók, hogy azokon tájé­koztassák a munkásokat az adott munkaterület gondjairól, bajai­ról, s így a munkásoknak alkal­ma adódik javaslatok tételére vagy éppen bírálatra. Vagyis e fórumon az üzemi demokrácia jo­gán a munkások beleszólhatnak a termelésbe. Ha azonban ezt a lehetőséget nem adják meg szá­mukra, akkor hogyan várhat­nak tőlük kezdeményezést, törő­dést a saját dolgaikkal. Persze, a szakszervezeti bizottságnak is kötelessége, hogy a termelési ta­nácskozásokat szervezze, és ne tűrje meg e nagyon fontos ta­nácskozások mellőzését. Aho­gyan a tapasztalatok igazolják: a termelés általában ott haladt a legkedvezőtlenebbül, ahol a írta: Halasi Sándor községi vb-elnök J ó két emberöltőre telhe­tő Mezőkovácsháza új­ra települése. Ugyanis a törökdúlás idején 1686- ban teljesen elpusztult, s majd csak jóval később, 1814-ben to­borzott néhány családot Heves, Nógrád, Árva és Gömör megyék­ből a kovácsházi pusztát bérlő Bittó Albert. Az újratelepített Mezőkovácshá­za felett másfél évszázad telit el. Jobbára elnyelte az enyészet az okmányokat, s az apáról fiúra száló szájhagyomány sem egészen hiteles, megbízható már. Az bizo­nyos, hogy Bittó Albert telepesei és azok leszármazottai árendás jobbágyok voltak. Bizonyos az is, hogy nehezen viselték el a nyo­mort, a kizsákmányolást, s ez el­len szervezkedtek, úgynevezett munkáskört alakítottak illegáli­san 1880-ban. Az erősödő s mind elkeseredettebb harcot vívó ag­rármozgalom alig javított valami említésre méltót a nincstelenek helyzetén. Az 1921-es Nagyatádi­féle földreform során is csupán néhány házhely jutott, holott hat nagy uradalom bírta a község határát. Az újabb történelem, amelynek eseményeire szívesebben emlék­szik idős és fiatal, 1944. október 6-ával, Mezőkovácsháza felszaba­dulásával kezdődött. Akkor már 607 nincstelen paraszt kapott föl­det, s ezenkívül 305 házhelyet is osztottak az építkezni akarók ré­szére. Az új földhözjuttatottak s velük együtt jó néhány kis- és kö­zépparaszt csakhamar megértette, hogy a növekvő igények fejlettebb termelési módszert igényelnek. Ezért kezdtek tömörülni már 1949-ben az Alkotmány, az Űj Élet és a Dózsa Termelőszövetke­zetekbe. A szövetkezetek fejlődésének is megvan a maga történelme: hol hátra, hol előre rugaszkodtak. Nem részletezem ezeket, a lényeg termelési tanácskozásokat elha­nyagolták. S ez eléggé figyel­meztető jelzés. Megszívlelendők Medovarszki elvtársnak, a vállalat párttitká­rának szavai is. A tervlemara­dás legfőbb okát az intézkedési terv nem teljesítésében látja. S ez így van. Ha az intézkedési terv betűi jobban cselekedetekké váltak volna, akkor aligha áll­hatott volna elő a mostani hely­zet. Fontos tanulság szűrhető le ebből: nem elég csak tervezni, a feladatok teljesítésének ellen­őrzésére is legalább hasonló gondot kellene fordítani. Es még egy, amit a tanácskozáson hiá­nyoltak. A felszólalók alig-alig i beszéltek arról, hogy mit tehet- ; nek, mit akarnak tenni a saját | munkaterületükön, hogy ment- j sók, ami még menthető. Pedig ; van tennivaló. És ezt most nem- | csak a húszmillió forintos terv­lemaradás indokolja, hanem a téliesítés jó előkészítése is. Az, hogy télen, ahol csak lehetséges, dolgozzanak az emberek, és ha az idei esztendőt most már kénytelenek is adóssággal zárni, ne így folytassák a következőt. Ez az igény is ott van a húsz­millió mögött meg az is, hogy az eddiginél nagyobb felelősséggel munkálkodjanak az építőiparra vonatkozó februári párthatáro­zat végrehajtásáért. Podina Péter az, hogy községünkben jelenleg gazdálkodó két termelőszövetke­zet, az Űj Alkotmány és a Rákó­czi, nagyot fejlődött az elmúlt há­rom évben. Tavaly az előbbi 40, az utóbbi pedig 42,50 forint érté­ket osztott munkaegységenként. Az Űj Alkotmányban 17 528, a Rákóczi Tsz-ben pedig 15 715 fo­rint volt az egy tagra jutó évi át­lagjövedelem. A másfél évszázad jubileumi számvetésének fontos tényezői ezek, hiszen községünk lakosságá­nak túlnyomó része a termelőszö­vetkezetekben él. Az ő jövedel­mük növekedése lényegesen kihat Mezőkovácsháza fejlődésére. A több keresetből ugyanis nagyobb összeg jutott a községfejlesztési alapra is. Ennek köszönhető az, hogy a kapott állami beruházá­sokkal együtt az elmúlt 6—7 esz­tendőben több mint 28 millió fo­rintot fordíthattunk rég óhajtott, égető szociális és kulturális in­tézmények megvalósítására. E rö­vid néhány év alatt (1957. óta) négy tantermes gimnázium, járási művelődési otthon, szélesvásznú filmszínház, gyógyszertár, járási mentőállomás és mintegy 20 kilo­méter hosszúságban gyalogjárda épült. Portalanítottuk a községet átszelő műutat, modernebbekké váltak a földművesszövetkezeii vendéglátóipari és más boltegysé- gek. A község lakosságának boldo­gulását sok tágas, egészséges, új lakóház is jelzi, de ennél is kéz­zelfoghatóbban bizonyítható a jó­lét növekedése a bolt- és vendég­látóipari egységek forgalmával. Íme egy nem is hosszú évekre visszamenő adat: 1960-ban a he­lyi földművesszövetkezeti bolthá­lózat forgalma 25 millió 222 ezer forint volt, tavaly viszont 38 mil­lió 765 ezer. E forgalom nagy ré­szét az úgynevezett tartós, évekre szóló cikkek tették ki. Csupán a műszaki bolt 133 televíziót, 187 rádiót, 137 mosógépet, 116 motor- kerékpárt, 550 kiskerékpárt és 42 porszívót hozott forgalomba az elmúlt esztendőben. A legfontosabbat, azt, hogy köz­ségünk lakosságának életkörülmé­nyei évről évre javuljanak, lénye­gében már elértük. A község já­rási székhelyhez méltó arculatá­nak megváltoztatásához még sok idő, sok pénz és fáradság szüksé­ges. Az utóbbi 6—7 év alatt több korszerű középület létesült Mező- kovácsházán, mint azelőtt egy év­század alatt. A fejlődés üteme ezután sem áll meg, hanem in­kább gyorsul. Ez év decemberéig befejezést nyer a község hosszú főutcájának korszerű, higanygőz­lámpás kivilágítása. Előrelátható­lag a jövő év tavaszán hozzá tu­dunk látni a régen óhajtott és nélkülözött községi fürdő megépí­téséhez. Elkészült a létesítendő szakorvosi rendelőintézet terve, amelynek kivitelezésére jövőre és az azt követő évben kerül sor. El­készült egy 260 ágyas járási kór­háznak és egy új, nyolctamtermes gimnáziumnak a terve is. Közsé­günk arculatán is sokat változtat, s ha nem is oldja meg, de lénye­gesen enyhíti a lakásproblémát az 1965—66-ra tervezett 216 család befogadására alkalmas háztömb építése. A Mezőkovácsháza újratelepítése óta eltelt 150 évnek sok érdekes momentuma van. A legtöbb ter­mészetesen azokra az időkre esik, amikor a lakosság többségét a szinte éjjel-nappal dolgozó jobbá­gyok, cselédek és béresek képez­ték, amikor sem idő, sem pénz nem jutott a kultúra, a község fejlődésére. Most már nincs ke­nyérgond, szaporodnak a rádió- és televíziókészülékek, a mozi és a művelődési otthon látogatóinak a száma, de évről évre mind töb­ben népesítik be a felnőttek közül is az általános iskola, a gimnázi­um, s a különböző politikai isko­lák tantermeit. R övidre fogtam Mezőko­vácsháza másfél évszá­zados jubileumi szám­vetését. A mostani, egy hétig tartó ünnepségek alkalmá­val szégyenkezés nélkül beszélhe­tünk a községből elszármazott, és a szomszédos járásokból az ország más részéből idelátogatóknak. Tudjuk, hogy amit eddig elértünk, az kevés egy nagy község fejlődő igényű lakosságának a kielégítésé­hez. Az eddigi eredmények azon­ban ösztönzést adnak s a lakosság mint eddig, ezután is mindent megtesz saját jólétének növelésé­ért, községünk szépítéséért, fejlő­déséért. ÁLLAMI GAZDASÁGOK, TERMELŐSZÖVETKEZETEK FIGYELEM! A SZÉKKUTASI GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS elcserélné 1 db. GAZ—6S/a típusú TELJESEN ŰJ TEREPJÁRÓ SZEMÉLY­GÉPKOCSIJÁT SZINTÉN ÜJ Warszawa szentéB \fgépkocsiért. EZENKÍVÜL 1 DB. FELÚJÍTOTT GAZ — 6 9 / A TÍPUSÚ SZEMÉLY­GÉPKOCSIT HASONLÓ ÁLLAPOTBAN LEVŐ RAJ GAZ-KOCSIÉRT; 24687

Next

/
Thumbnails
Contents