Békés Megyei Népújság, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-04 / 259. szám
november 4. 3 Szerda Másfél ezer tagja van a Bitesai Földművesszövetkezetnek Jubileumi számvetés Mezőkovácsházáról A Bucsai Földművesszöveitike. net vezetősége előző héten gyűlésen tájékoztatta tagjait az idei év első felében végzett munkáról. A beszámolót Simon Gyula, a szövetkezet helyi elnöke tartotta. Beszélt a tagság növekvő számáról, mint a mozgalom • népszerűségének egyik bizonyságáról és arról, hogy a részjegyek érteke nemsokára eléri a 85 ezer forintot. Az eredményes munka további tényei közit szerepei, hogy a földművesszövetkezet helyi kiskereskedelmi egységei első félévi tervüket minden szakágban 30 százalékkal teljesítették tú'l. Az élelmiszert és a vegyesiparcikkeket árusító dolgozók a mostani fél évben az előző időszakhoz mérten jóval I több kerékpárt, mosógépet, és televíziót adtak el. A község rendszeres húsellátásában nagy szerepe van az fmsz hizlaldájának, mely egyben jövedelmezőségével növeli a tagok vásárlási visszatérítési alapját is. Általában a szövetkezeit jó gazdálkodásának eredményéként az idei első félévi nyereség összege 31 ezer forint volt. Ugyancsak eredményes volt a háztáji gazdaságok termelésének növelése és az ezzel kapcsolatos felvásárlások. összegezve megállapítható, hogy a Bucsai Fmsz vezetősége és tagsága az idei esztendő első felében jó és eredményes munkát végzett, mind a maga, mind a népgazdaság hasznára. Sz. A. Évente tizennégyezer forint a háztájiból Harmati Elek egyike azoknak, akik a hunyai Hunyadi Tsz gazdái közül legtöbb jószágot nevelnek, hizlalnak a háztáji gazdaságban. Az idén már 18 hízott sertést és 2 hízott bikát értékesített. Ezek árának egy részéből két borjút vett jövő évi hizlalásra. Ugyanakkor 22 malacra is kötött már süldőnevelési szerződést a jövő év elejére. ginéi jobban megszervezik a termelést, ha az egyes részlegek jobban kooperálnak és segítik egymást. Ebben — sajnos —, amint a tanácskozáson elhangzott, vannak még tennivalók. A megállapítást a következő tények indokolják. Amikor a vállalat egy-egy alvállalkozót bíz meg valamilyen feladattal, akkor a munkahelyeken a legmesz- szebbmenőkig igyekeznek biztosítani a munkaterületet, még a szociális feltételeket is. Saját részleg esetében azonban a legkevésbé sem ilyen előzékenyek. Ez a gyakorlat pedig mi mással járhatna mint azzal, hogy az egymást követő munkafolyamatok vontatottan haladnak. Vállalaton belüli ügy ez — a megoldás, a kooperáció jobb kiépítése is vállalaton belül oldható meg. Ehhez elsősorban egymás hatékonyabb segítése, a vállalati érdek érvényesítése szükséges, nem pedig a részérdekek előtérbe helyezése. A címben említett húszmillió forintos tervlemaradás sok ösz- szetevő következménye. A vállalat idei intézkedési tervében annak rendje és módja szerint nagyon okosan és helyesen meghatározták a feladatokat. Ezeket azonban csak részben teljesítették, és lám, ennek ez lett a következménye. Mindemellett azokról a tapasztalatokról sem lehet megfeledkezni, amelyek azt erősítik meg, hogy egyikmásik munkahelyen az adott lehetőségekkel sem élnek megfelelően. Kneifel Antal, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára a vitában elmondta, hogy például a mélyépítők az idén nem tartottak termelési tanácskozást. E fontos megbeszélések másutt is el-elmaradoztak. A termelési tanácskozások nem öncélúak, nem arra valók, hogy csak a statisztikában szerepeljenek. Arra valók, hogy azokon tájékoztassák a munkásokat az adott munkaterület gondjairól, bajairól, s így a munkásoknak alkalma adódik javaslatok tételére vagy éppen bírálatra. Vagyis e fórumon az üzemi demokrácia jogán a munkások beleszólhatnak a termelésbe. Ha azonban ezt a lehetőséget nem adják meg számukra, akkor hogyan várhatnak tőlük kezdeményezést, törődést a saját dolgaikkal. Persze, a szakszervezeti bizottságnak is kötelessége, hogy a termelési tanácskozásokat szervezze, és ne tűrje meg e nagyon fontos tanácskozások mellőzését. Ahogyan a tapasztalatok igazolják: a termelés általában ott haladt a legkedvezőtlenebbül, ahol a írta: Halasi Sándor községi vb-elnök J ó két emberöltőre telhető Mezőkovácsháza újra települése. Ugyanis a törökdúlás idején 1686- ban teljesen elpusztult, s majd csak jóval később, 1814-ben toborzott néhány családot Heves, Nógrád, Árva és Gömör megyékből a kovácsházi pusztát bérlő Bittó Albert. Az újratelepített Mezőkovácsháza felett másfél évszázad telit el. Jobbára elnyelte az enyészet az okmányokat, s az apáról fiúra száló szájhagyomány sem egészen hiteles, megbízható már. Az bizonyos, hogy Bittó Albert telepesei és azok leszármazottai árendás jobbágyok voltak. Bizonyos az is, hogy nehezen viselték el a nyomort, a kizsákmányolást, s ez ellen szervezkedtek, úgynevezett munkáskört alakítottak illegálisan 1880-ban. Az erősödő s mind elkeseredettebb harcot vívó agrármozgalom alig javított valami említésre méltót a nincstelenek helyzetén. Az 1921-es Nagyatádiféle földreform során is csupán néhány házhely jutott, holott hat nagy uradalom bírta a község határát. Az újabb történelem, amelynek eseményeire szívesebben emlékszik idős és fiatal, 1944. október 6-ával, Mezőkovácsháza felszabadulásával kezdődött. Akkor már 607 nincstelen paraszt kapott földet, s ezenkívül 305 házhelyet is osztottak az építkezni akarók részére. Az új földhözjuttatottak s velük együtt jó néhány kis- és középparaszt csakhamar megértette, hogy a növekvő igények fejlettebb termelési módszert igényelnek. Ezért kezdtek tömörülni már 1949-ben az Alkotmány, az Űj Élet és a Dózsa Termelőszövetkezetekbe. A szövetkezetek fejlődésének is megvan a maga történelme: hol hátra, hol előre rugaszkodtak. Nem részletezem ezeket, a lényeg termelési tanácskozásokat elhanyagolták. S ez eléggé figyelmeztető jelzés. Megszívlelendők Medovarszki elvtársnak, a vállalat párttitkárának szavai is. A tervlemaradás legfőbb okát az intézkedési terv nem teljesítésében látja. S ez így van. Ha az intézkedési terv betűi jobban cselekedetekké váltak volna, akkor aligha állhatott volna elő a mostani helyzet. Fontos tanulság szűrhető le ebből: nem elég csak tervezni, a feladatok teljesítésének ellenőrzésére is legalább hasonló gondot kellene fordítani. Es még egy, amit a tanácskozáson hiányoltak. A felszólalók alig-alig i beszéltek arról, hogy mit tehet- ; nek, mit akarnak tenni a saját | munkaterületükön, hogy ment- j sók, ami még menthető. Pedig ; van tennivaló. És ezt most nem- | csak a húszmillió forintos tervlemaradás indokolja, hanem a téliesítés jó előkészítése is. Az, hogy télen, ahol csak lehetséges, dolgozzanak az emberek, és ha az idei esztendőt most már kénytelenek is adóssággal zárni, ne így folytassák a következőt. Ez az igény is ott van a húszmillió mögött meg az is, hogy az eddiginél nagyobb felelősséggel munkálkodjanak az építőiparra vonatkozó februári párthatározat végrehajtásáért. Podina Péter az, hogy községünkben jelenleg gazdálkodó két termelőszövetkezet, az Űj Alkotmány és a Rákóczi, nagyot fejlődött az elmúlt három évben. Tavaly az előbbi 40, az utóbbi pedig 42,50 forint értéket osztott munkaegységenként. Az Űj Alkotmányban 17 528, a Rákóczi Tsz-ben pedig 15 715 forint volt az egy tagra jutó évi átlagjövedelem. A másfél évszázad jubileumi számvetésének fontos tényezői ezek, hiszen községünk lakosságának túlnyomó része a termelőszövetkezetekben él. Az ő jövedelmük növekedése lényegesen kihat Mezőkovácsháza fejlődésére. A több keresetből ugyanis nagyobb összeg jutott a községfejlesztési alapra is. Ennek köszönhető az, hogy a kapott állami beruházásokkal együtt az elmúlt 6—7 esztendőben több mint 28 millió forintot fordíthattunk rég óhajtott, égető szociális és kulturális intézmények megvalósítására. E rövid néhány év alatt (1957. óta) négy tantermes gimnázium, járási művelődési otthon, szélesvásznú filmszínház, gyógyszertár, járási mentőállomás és mintegy 20 kilométer hosszúságban gyalogjárda épült. Portalanítottuk a községet átszelő műutat, modernebbekké váltak a földművesszövetkezeii vendéglátóipari és más boltegysé- gek. A község lakosságának boldogulását sok tágas, egészséges, új lakóház is jelzi, de ennél is kézzelfoghatóbban bizonyítható a jólét növekedése a bolt- és vendéglátóipari egységek forgalmával. Íme egy nem is hosszú évekre visszamenő adat: 1960-ban a helyi földművesszövetkezeti bolthálózat forgalma 25 millió 222 ezer forint volt, tavaly viszont 38 millió 765 ezer. E forgalom nagy részét az úgynevezett tartós, évekre szóló cikkek tették ki. Csupán a műszaki bolt 133 televíziót, 187 rádiót, 137 mosógépet, 116 motor- kerékpárt, 550 kiskerékpárt és 42 porszívót hozott forgalomba az elmúlt esztendőben. A legfontosabbat, azt, hogy községünk lakosságának életkörülményei évről évre javuljanak, lényegében már elértük. A község járási székhelyhez méltó arculatának megváltoztatásához még sok idő, sok pénz és fáradság szükséges. Az utóbbi 6—7 év alatt több korszerű középület létesült Mező- kovácsházán, mint azelőtt egy évszázad alatt. A fejlődés üteme ezután sem áll meg, hanem inkább gyorsul. Ez év decemberéig befejezést nyer a község hosszú főutcájának korszerű, higanygőzlámpás kivilágítása. Előreláthatólag a jövő év tavaszán hozzá tudunk látni a régen óhajtott és nélkülözött községi fürdő megépítéséhez. Elkészült a létesítendő szakorvosi rendelőintézet terve, amelynek kivitelezésére jövőre és az azt követő évben kerül sor. Elkészült egy 260 ágyas járási kórháznak és egy új, nyolctamtermes gimnáziumnak a terve is. Községünk arculatán is sokat változtat, s ha nem is oldja meg, de lényegesen enyhíti a lakásproblémát az 1965—66-ra tervezett 216 család befogadására alkalmas háztömb építése. A Mezőkovácsháza újratelepítése óta eltelt 150 évnek sok érdekes momentuma van. A legtöbb természetesen azokra az időkre esik, amikor a lakosság többségét a szinte éjjel-nappal dolgozó jobbágyok, cselédek és béresek képezték, amikor sem idő, sem pénz nem jutott a kultúra, a község fejlődésére. Most már nincs kenyérgond, szaporodnak a rádió- és televíziókészülékek, a mozi és a művelődési otthon látogatóinak a száma, de évről évre mind többen népesítik be a felnőttek közül is az általános iskola, a gimnázium, s a különböző politikai iskolák tantermeit. R övidre fogtam Mezőkovácsháza másfél évszázados jubileumi számvetését. A mostani, egy hétig tartó ünnepségek alkalmával szégyenkezés nélkül beszélhetünk a községből elszármazott, és a szomszédos járásokból az ország más részéből idelátogatóknak. Tudjuk, hogy amit eddig elértünk, az kevés egy nagy község fejlődő igényű lakosságának a kielégítéséhez. Az eddigi eredmények azonban ösztönzést adnak s a lakosság mint eddig, ezután is mindent megtesz saját jólétének növeléséért, községünk szépítéséért, fejlődéséért. ÁLLAMI GAZDASÁGOK, TERMELŐSZÖVETKEZETEK FIGYELEM! A SZÉKKUTASI GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS elcserélné 1 db. GAZ—6S/a típusú TELJESEN ŰJ TEREPJÁRÓ SZEMÉLYGÉPKOCSIJÁT SZINTÉN ÜJ Warszawa szentéB \fgépkocsiért. EZENKÍVÜL 1 DB. FELÚJÍTOTT GAZ — 6 9 / A TÍPUSÚ SZEMÉLYGÉPKOCSIT HASONLÓ ÁLLAPOTBAN LEVŐ RAJ GAZ-KOCSIÉRT; 24687
