Békés Megyei Népújság, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-28 / 279. szám
W64. november 28. t Szombat November 30-ig befejezik a mélyszántást a kamuti Béke Tsz-ben A kamuti Béke Termelőszövetkezetben a rossz időjárás ellenére is időben befejezték a betakarítási munkákat. Jelenleg mindössze öt- venen dolgoznak a petrezselyem- dugvány átültetésén, melyből jövőre 70 holdon maghozó növény lesz. A kukoricaszárat is közvetlen a törés után levágták és be- hordták. A cukorrépa szállításával végeztek, összesen 219 vagon cukorrépát szállítottak el. A mélyszántásból sincs sok hátra ebben a termelőszövetkezetben. A betervezett 2700 holdból mindössze 200 hold vár mélyszántásra. A traktorosok vasárnap is dolgoznak, így november 30-ig befejezik a munkát. Újabb legelők kerülnek a termelőszövetkezetek birtokába A megyei állattenyésztési felügyelőség átvette az eddig Békéscsabán, Békésen, Mezőberény- ben és Gyomán működő megyei kostelepet, amelynek kosok és egyéb apaállatok tartása, gondozása volt a feladata. A takarmányszükséglet és a legeltetés biztosítósához a telep összesen 3988 hold földdel rendelkezik Békéscsaba és a három község határában. Miután a kostelepet a megye) állattenyésztési felügyelőség vette át, a még gondozásában maradó apaállatok ellátásához 400 hold szántóra és ezer hold legelőre lesz szüksége. Ezért összesen 2500 hold legelőt ad át azoknak a termelőÁtalakítják a végegyházi Szabadság Tsz központi épületét A végegyházi Szabadság Termelőszövetkezet központi épületének, irodaházának átalakítását az elmúlt hetekben kezdték meg. Az átalakítással két helyiséggel bővül az épület. A tatarozási és bővítési költségekre a termelőszövetkezet 58 ezer forintot biztosított. Ezenkívül mintegy 12 ezer forintot fordítanak új berendezések vásárlására is. szövetkezeteknek, amelyek vállalják a háztáji és egyéni termelők szarvasmarha-állományának legeltetését. Ugyanakkor a termelő- szövetkezetek gondozásába kerülnek a háztáji állatállomány megtermékenyítéséhez szükséges tenyészbikák, tenyészkanok és kecskebakok is. A jövő követelménye mezőgazdaságunktól: többet, jobbat és olcsóbbat Élénk érdeklődés és vita kísérte a napokon az üzemszervezési Helyesen ismerték fel a Körösvidéki mezőgazdasági napok rendezői az üzemszervezés időszerűségét s ezért ennek a témának külön szekciót alakítottak most ki. Az elhangzott előadásokat élénk érdeklődés és vita követte. A mintegy 80 jelenlévő között hallgatta Márton Jánosnak, a Magyar Tudományos Akadémia Agrár- gazdasági Kutató Intézete osztály- vezetőjének előadását Csatári Béla, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese, Varga Lajos, a megyei tanács főagronómusa, Badár János, a békési járási pártbizottság titkára, Varró József, a TIT főtitkárhelyettese is. Márton János bevezetőben elmondotta, hogy az üzemszervezés olyan régi, mint a termelés más ága, azonban az üzemszervezésre Mezőgépgyártásunk újdonságai Az utóbbi években érdekes módon eltolódott az erő- és munkagépek aránya. Az idén alig foglalkoztak traktorokkal. Az ok: külföldön most kezdődik a „traktorváltás”, az újabb, korszerűbb típusok kifejlesztése. Addig tehát nem érdemes újabb típusokat bevezetni, amíg ki nem alakul, hogy melyik lesz a legjobb és melyikből vásárolhatunk nagyobb tételeket. Igen nagy számban próbáltak ki viszont különféle betakarító gépeket. A betakarító gépek közül sorozatgyártásra javasolták a napi nyolc-tíz holdas teljesítményű magyar borsóarató gépet, s megfelelőnek találták a német szalmabálázót és a román kukorica- mcrzsolót. További vizsgálatot igényel, de máris igen jónak ígérkezik a holland zöldbabszedő gép. Negyven-ötven ember munkáját pótolja olyan minőségben, hogy a leszedett termés nemcsak konzervipari feldolgozásra, hanem friss fogyasztásra is alkalmas. A hazai gyárakból több érdekes, újszerű talajművelő és növényápoló gép mintasorozata került gyakorlati kipróbálásra. Egyik a TR—2-es tereprendező sáncok, földutak építésére, karbantartására, vízmosások betemetésére, silók egyengetésére. Ezt a sokoldalú és rendeltetésében is teljesen új típusú gépet jövőre már sorozatban gyártják. A másik, ugyancsak sorozatgyártásra javasolt hazai újdonság: a lejtős területek kukoricakapája. A gyomok eltávolításával egyidejűleg hossz- és keresztirányú gátakat húz a talajba, s az így kiképzett kis teknők visszatartják a csapadékot. A kísérletek szerint az új típusú kapával művelt területen legalább 10 százalékkal több kukorica terem. Az idei gépminősítések még nem zárultak le, de az már bizonyos, hogy a megvizsgált típusok 40—50 százaléka megfelel mező- gazdaságunk követelményeinek. (MTI) a premizálási rendszert a megváltozott feladatokhoz Igazítva igyekeznek a létszám- és munkaidőmegtakarításra serkenteni. A textilipari üzemek példájára néhány fém- és műanyagfeldolgozó vállalatnál egy dolgozóra több gép kezelését' bízzák, természetesen növekvő keresettel. Más üzemben az előző időszak túlórapótlékkal növelt bérét kifizetik, amennyiben só negyedében alig van munkájuk, az utolsóban viszont ki sem látszanak belőle. Az utolsó negyed feladatainak és az első alacsony intenzitásának összevetéséből azután furcsa módon a krónikus kapacitáshiány emelkedik hivatalos rangra”. Egyenlő munkáért egyenlő bért — hangsúlyozzuk gyakran. De .. . , , . , nem ártana helyenként így móaz uj feladatokat túlóra nélkül tel- dosítani; egyenlőtlen munkáért jesítik. A bérezési formákat sehol nem írják elő központilag, ezért minden műhelyben lehetőség nyílik a termelés jellegének és a feladatoknak legmegfelelőbb ösztönzési rendszerek kialakítására. Persze, nemcsak a munkások egyenlőtlen bért. Vagyis az, aki nemcsak szorgalmasan dolgozik, hanem fantáziát visz a munkába, kezdeményez, lényegesen többet keressen a kibúvókat és magyarázkodásokat kereső „ügyintézőknél”. A pillanatnyi besorolási körében van szükség ösztönző bé- rencjszer szűk „tól-ig” rendszere rezésre, a műszakiaknál is. Hiszen a jól képzett mérnökökben, technikusokban — akiknek, alkotó tevékenysége százak és ezrek munkáját teheti eredményesebbé, nagy hiány mutatkozik. Nemrég az egyik tervezőintézet igazgatója elmondotta: fele annyi létszámmal megoldhatnák feladataikat. Mégis új felvételeket hirdetnek, s kapacitáshiány miatt külön díjazásért mellékfoglalkozásban vállalnak el egyes tervezési megbízatásokat. Ennek oka részben az intézet egyenetlen leterhelése: az év elis olykor egyenlősdire vezet, s nem teszi lehetővé a kiugró teljesítmények ösztönzését. Mégsem annyira a bértáblázat, mint inkább a szemlélet szorul módosításra. Ne az kapjon fizetésemelést és prémiumot, aki a leginkább számít rá és régtől várja, hanem aki valóban megérdemli. A mindenkori kereseti rangsorolást, értékelést és ösztönző kereseti arányok kialakításához, csupán bátor vállalkozó szellem a meglévő béralapok újrafelosztásához. Hányszor találkoztunk szűkkeb- lűséggel, amikor valamilyen kiemelkedő egyéni teljesítményt kellene méltóképpen honorálni! Néhány vállalatnál szinte már „polgárjogot” nyert, hogy a számottevő szabadalmi díjakat vagy a jelentősebb újítási 'összegeket csak bírói döntésre, illetve felsőbb utasításra fizetik ki. Pedig ezek az ösztönző eszközök is mindenütt rendelkezésre állnak, s ahelyett,, hogy élnének velük, eleve szárnyát szegik az alkotó műszaki fantáziának. A termelékenység emelése ma fejlődésünk kulcskérdése. Növekvő feladataink végrehajtása, köztük az életszínvonal emelése, elsősorban azon múlik, hogyan alakulnak az egy munkásra és műszakira jutó teljesítmények s az egy termékegységre jutó költségek. Az egyéni és társadalmi érdekek összhangja jusson kifejearányok zésre abban is, hogy aki nagyobb jelentse- r®szt vállal magára a munkából, nek a ténylegesen elvégzett mun- az az eredményeknek közvetlenül ka alapján. S legtöbbször nem is is jobban hasznát láthassa, kellene külön pénz az igazságos Kovács József régen sem és most sem fordítanak még megfelelő gondot. Sok helyütt helytelen arányok gátolják az üzemágakat abban, hogy minél eredményesebben járuljanak hozzá a gazdaság fejlődéséhez, jövedelmének növeléséhez. Sok helyütt a helyes arányokat/ nem alapos önköltségszámítás alapján alakítják ki, hanem amúgy szemmértckkcl, jóhiszemű gondolomra. Hatással van az is, hogy nem minden üzem érdeke esik még egybe a népgazdaság érdekeivel. Példa erre, hogy a termelési tervtárgyalásokat alkudozás, unszolás és tukmálás jellemzi, mert ki-ki minél kevesebb munkáért minél nagyobb jövedelemhez szeretne jutni. A Békés megyei termelőszövetkezetek gyakorlatáról szólva elmondotta, hogy egyes helyeken hol takarmányhiány, hol alacsony állatlétszám, hol a termelésszervezés hibái gátolják a jövedelmezőbb termelést. Helytelen gyakorlatnak tartja, hogy szövetkezeteinkben a trágyakezelés arra az üzemágra, vagyis a tehenészetre van bízva, amelynek ez melléktermék s ezért nem is fordít rá gondot. Véleménye szerint a növénytermelési üzemágra kellene a trágyakezelést bízni, amely azt felhasználja. Az előadó hosszasabban időzött a közös és a háztáji termelés kapcsolatánál. Amint mondotta, jó néhány szövetkezetben afféle megtűrt csökevénynek tartják a háztáji termelést. Pedig van jövője. Példa rá, hogy a Szovjetunióban is nagy gondot fordítanak a háztáji állatnevclésre és hizlalásra. Nálunk is úgy kellene a közös takarmánytermelést irányítani, hogy abból elegendő jusson a háztáji állatállománynak is. Befejezésül az üzemágak megfelelő aránya kialakításának feltételeiről beszélt. Legfontosabbnak az országos, a megyei és a járási távlati terv elkészítésének szükségességét említette, mert ez arra ösztönzi az üzemeket, hogy olyan üzemágakat alakítsanak ki, amelyeknek a termelésére a távoli jövőben is szükség lesz. Márton János előadása után Timkó Béla, a Szabadkígyósi Mezőgazdasági Technikum igazgatója tartotta meg korreferátumát. Bevezetőjében visszatekintett arra a sokoldalú feladatra és nehézségre, amelyek lefoglalták a szövetkezeti vezetők energiáját, s ami miatt eddig nem tudtak megfelelő időt szentelni az üzemágak arányának helyes kialakítására. A mezőgazdaság átszervezése óta eltelt négy év alatt sokat nőtt a szövetkezetek vezetésének színvonala s a tagság is igyekezett lépést tartani a fejlődéssel, igyekezett kihasználni a technika és mezőgazdasági előadást a kémia adta lehetőségeket. Bizonyságul elmondotta, hogy a gyulai járásban tavaly holdankém 13,5 mázsa búzát, 22 mázsa ma jusi morzsolt kukoricát és 210 mázsa cukorrépát termeltek. — Sajnos, a takarmánytermelés a legelőgazdálkodás és az állati o nyésztés színvonaláról nem sok jót lehet elmondani. A tehenen- kénti tejtermelés 2220 liter, a ju- honkénti gyapjú 3,8 kiló volt. A tej nemcsak kevés, hanem drága is. Literje 3,84 forintba került, a választási malacoké 28,80, a hízott sertés kilója 15.50. Az állattenyésztés alacsony és drága hozamának okai ismertek. A takarmány kevés, ráadásul hi ányzik belőle a vitamin, a mész a foszfor. Az állatférőhelyek ál tálában zsúfoltak, hiányzik belő lük a vízvezeték, a villany s az emberek ősi munkakörülményei, között dolgoznak az állatok körül A takarmányhiány arra vezethető vissza, hogy kevés a szerves trágy- s ezért a kiszórt műtrágyák sem fejtik ki megfelelően a hatásukat Addig, amíg 5—6 hold szántóra tsak egy számosállat jut, s ezer. belül száz hold szövetkezeti föld re 14—15 szarvasmai'ha és 4—5 tehén, addig nem Is lehet megfelelő mennyiségű szerves trágyára számítani, s arra sem, hogy elegendő takarmánnyal rendelkezze nek gazdaságaink. Egyelőre az a helyzet, hogy helyenként közvetlen* a cséplés után csak árpát, tö-. rés után pedig főleg csak kukon-, cát etetnek, ezért lép fel az állatoknál a különböző biológiai zavar, a meddőség, ezért nincs elleri- állóképességük a betegségekkel szemben. Timkó Béla azt javasolta, hogy szikes földön ne erőltessék szövetkezeteink sem a siló-, sem a szemes kukorica termelését, ehelyett inkább árpát, cirkot, lucernát s olyan takarmánynövényeket vessenek, ami bővebben terem. Tegnap, a délelőtt folyamán dr Förgeteg Sándor kandidátus, a Dél-Alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója a szilárd takarmánybázis megteremtése címmel, dr. Sándor István, a Budapesti Állatorvosi Egyetem adjunktusa A sertéstenyésztés sza- poraságának növelése és a brucel-; lózis elleni védekezés címmel, An- geli Lambert, a Budapesti Kertészeti és Szőlészeti Főiskola docense A melegágyi üvegfelületek; gazdaságos hasznosításának lehe-, tőségei címmel tartott előadást. Ennek az előadásnak a résztvevői a délutáni órákban megtekintették a tótkomlósi Viharsarok Tsz termálfűtéses hajtatóházát. Az állategészségügyi előadáson részt vevők pedig a kondorosi Dolgozók Tsz-be látogattak a délutáni órákban. K. I. A BÉKÉSCSABAI MEZŐGAZDASÁGI GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS ELEKTROMOS RÉSZLEGE AZONNALI BELÉPÉSRE KERES NAGY GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ ERŐSÁRAMÚ TECHNIKUST (mérőcsoport-vezetői munkakörbe). GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ VILLANYSZEREI, ŐKET (csoportvezetői munkakörbe is), MOTORTEKERCSELÖ ÉS AUTÓVILLAMOSSÁGI SZAKMUNKÁSOKAT. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés a részlegvezetőknél. 10637 i
