Békés Megyei Népújság, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-28 / 279. szám
1964. november 28. 4 Szombat • hMÉdWWfSSIffl^aÉk., Fémbútorfestés H Szocialista brigád cím elnyeréséért 156 földművesszövetkezeti kollektíva NEM MAGÁNÜGY Naponta ötven pár sílécet készítenek A Békéscsabai Lakatos és Gépjavító Ktsz békési faipari részlege még nyáron kezdte meg a síléc próbagyártását, amelyből a Sport, és Hangszer Nagykeresike- deimi Vállalat erre az évre 2800 párra adott megrendelést. A gyár. tás október elejéitől tart és napon, ta 50 pár készül el. A síléc hajlítása különleges eljárással történik. Magyarországon kevés helyen gyártják. Azelőtt csaknem teljesen külföldről kerüdt hozzánk. A következőkben nagyobb arányú megrendelésre számít a szövetkezet és így évente több százezer forinttal segíti majd elő az importtköltségeik csökkentését 57. — Engedjék meg, hogy bemutassam a „barátunk”-at — mondta csipkelődő hangon az őrnagy — Halinka kisasszony már ismeri. — Neve: Wiktor Samaszek, a barátai „sápadt Ni- ko”-nak hívják. Különben Zosia Samaszkovnának, a fővárosi ügyészség tisztviselőjének testvére, aki nemrégen még boldog tulajdonosa volt nyolcvanezer dollárnak. Nem készpénzben, az igaz, hanem csekkben, de ez Ausztriában egyre megy. — Elindíthatjuk a vonatot? — kérdezte az állomásfőnök. — Ha a vámosok és a határőrök végeztek, akkor igen, mert nekünk nincs itt már semmi dolgunk. Mindenesetre az egyik turista nem látja meg sem Bécset, sem Jugoszláviát. Legalábbis hosszabb ideig. A váróteremben Durko kapitány terjedelmes jegyzőkönyvet írt. A rendőrőrs parancsnoka sugárzott a büszkeségtől. Utasítást kapott az őrnagytól, hogy reggel telefonáljon a rendőrfőkapitánynak, és jelentse neki: a bűnöst elfogták és megtalálták nek a kollektívák tagjai a rászorultakon és egymást a bajban sem hagyják el. A Mezőkovácsházi Keltető Állomás szocialista brigádja például hosszú idő óta segíti egy beteg, nyomorék házaspár életét, gyermekeinek jobb sorsot biztosít. A békési szövetkezeti cukrászda kollektívája az árva gyermekek életét teszi évek óta derűssé, kedvessé azzal, hogy patronálja őket. A sarkadi hűsítő ital üzemében a brigád tagjai kölcsönösen segítenek egymásnak a házépítésben. Ha pedig betegség miatt valamelyik hiányzik, akkor helyette is dolgoznak. A megye többi brigádjainál is találhatunk hasonló példákat A versenyben részt vev° ^ol1 ___________ lektívák tagjai k épezik saját magukat. Többen vállalták, hogy megszerzik a szakmunkás-bizonyítványt, mások az általános iskola VIII. osztályába iratkoztak be, s ismét mások a technikumi érettségi bizonyítvány megszerzését vállalták. A tanulás minden kollektívának szívügye. A szocialista brigádvezetők tanácskozásain megválasztották azokat a küldötteket, akik januárban részt vesznek a brigádvezetők országos tanácskozásán. Balkus Imre Jorzy Edigey: nála a csekket, valamint emelje ki a helybeli rendőrök, a határőrök és a vámosok segítségét Wiktor Samaszek kézre kerítésében, akit erős rendőri fedezet mellett a legközelebbi vonattal Varsóba irányítanak. f — Stach, kérlek, magyarázd meg az egészet... kérlelte az ügyész az őrnagyot. — Majd Varsóban. Most ideje lefeküdni. Nem volt könnyű nap. Reggel kiderült: vagy a seb volt komolyabb, mint ahogy kezdetben feltételezték, vagy Wils- ka belső sérüléseket is szenvedett, mert rosszul érezte magát; lázas volt és panaszkodott, hogy' lélegzetvételkor fájdalmai vannak. Minden tiltakozása ellenére lemondtak a tervbe vett kirándulásról, és ahelyett, hogy A magánügy és a nem magánügy sok vitára adott már okot. Felhasználták, akik csupán vitatkozni szeretnek, és erre jó indítékot találtak bizonyos nem magánügynek kikiáltott magánügyek ürügyén. Azok is beszéltek mar róla, és beszélnek ezután Is, akik féltő gonddal vigyázzák a köz ügyét, és óvják a „magánügy” könnyen tengerré dagadozó hullámaitól; — egyszóval, téma. Csoda-e, hogy ezúttal a glosszaírót is arra kény- szerítette, hogy szóljon néhány gondolatáról, mely azt elemzi: mennyire magánügy a művelődés, legalábbis annak az a része, amit eszmefuttatása tárgyául választott. Magánügy-e például a szereplés színjátszó vagy tánccsoportban, táncklubban, irodalmi színpadon? Magánügy-e az, hogy X község művelődési otthonában sok és a felületes szemlélő számára kitűnő szakkör működik, s ezért az otthon igazgatója kitüntetést kap? Magánügy-e az, ha Y község vezetője inkább a ma- gyarnőta-esttel tarkított társasvacsorán jelenik meg, holott éppen aznap este számára is mély és hasznos mondanivalót sugárzó színművet mutat be falujában a tájoló színház? Három példát említettünk és nemcsak úgy véljük, hanem biztosan tudjuk, hogy egyik sem magánügy, még akkor sem, ha ott annak mondják, ahol a népművelést csupán szórakozásnak, műkedvelősdinek, a szereplési vágy levezetésének; más formáit pedig tizedrangú kérdésnek tekintik. Elképzelhető-e abban a színjátszó csoportban, vagy tánc- együttesben jellemet formáló, a közönségre is elevenen ható ízlésformáló és műveltséget hintő nevelő munka, ahol csak arról van szó, hogy a falu legszebb lánya kapja a főszerepet (aki ezt el is várja), és egy-cgy előadás célja nem több, mint annak fl- togtatása, kinek milyen drága új ruhára tellett a „szerep” utáni Cieszyn-ba és Wislába utaztak volna, a legrövidebb úton Varsó felé hajtottak. Ismét Durko kapitány vezette a kocsit. A sebességmérő mutatója mindig nyolcvan felett állt. Csak az útkereszteződéseknél és a sűrűn lakott kis sziléziai városokban kellett lassítani a tempót. Amikor Czestochowa után végre kijutottak a széles, egyenes országútra, a Volga motorja a legnagyobb fordulatszámmal pörgött: a sebességmérő százhúszat mutatott. Semmi ördöngösség, hogy ilyen sebesség mellett már délután három óra előtt Varsóba értek. A kapitány minden további nélkül fordult a Grojecka útról a Zwirki, majd a Wigury utcába, aztán a Raclawieckán át a Wolowskába, és megállt a bel-. bálra? A válasz nyilvánvalóan: nem. Ugyanígy elképzelhetetlen, hogy megalapozott, jó munka legyen ott, ahol — mondjuk — s művelődési otthon igazgatója vagy egyik-másik vezetője gyorsan elérhető, látszaterrdmények felmutatására tör, jól „adminisztrálja” magát, hogy mielőbb kabáthajtókájára tűzhessen valamiféle kitüntetést. A művelődés ügye ilyen körülmények között nagyjából magánüggyé zsugorodik, és a törtető akarnokság húz belőle hasznot. A harmadik példa — ez sem légből kapott — a tanácselnök, aki a magyarnóta- est és a színházi- est közül az előbbit választja, mert számára az a jobb, őt az érdekli; helytelen egyéni példájával vajon hozzájárulhat-e ahhoz, hogy községe lakói a sírva vigadás helyett inkább a napjaink eszményeit, gondjait és örömeit művészi színvonalon tolmácsoló színházi előadást tartsák többre? A választ az olvasó ez esetben is pontosan tudja. Sok hasonló példával illusztrálhatnánk n»ég állításunk igazát, azt, hogy az előtérbe lopakodó magánügy (mondhatnánk magánérdeknek is) mennyit árt a művelődésnek, csak még egyet: a kultúrcsoportokkal külföldre utazgató, tucatszámmal jelentke. ző „kísérőket” — tisztelet a kivételnek! — ritkán fűti a művészet szeretete, ők ugyan kutyakiállításra is kiutaznának, csak utazhassanak; — ezt a szenvedélyes nyüzsgést ugyan minek nevezhetnénk? A glosszaíró úgy véli: több példát nem említ, mert kifut a számára biztosított helyből, és köny- nyen azt mondhatják róla: önmaga kedvtelésére írta az egészet, és sirámai mögött ott settenkedik az egyéni érdek, a „magánügy”: azért berzenkedik, mert őt nem hívták disznótoros magyamóta-estre, és külföldre sem invitálta még senki, semmiféle kutyakiállításra. Sass Ervin ügyminisztérium kórháza előtt. Itt megvizsgálták Wilskát, és megállapították, hogy két bordája eltörött. Az orvosok a kórházban akarták tartani, de Wilska nem egyezett bele. Ezek után megfelelően bekötötték és a kapitány az ügyésszel együtt elkísérte a beteget a lakására. Az őrnagy, aki csaknem szemben lakott a kórházzal, elköszönt, ígéretet téve a lánynak, hogy holnap délután folyamán meglátogatja. Az őrnagy, amint hazaért, azonnal telefonált közvetlen felettesének, Wlochowicz ezredesnek, jelentette, hogy megkerült a csekk és a tolvajt letartóztatták. Az ezredes szívélyesen gratulált az őrnagynak. — Ami a csekket illeti, azt beszéljétek meg a belüggyel. Ügy gondolom, hogy fotókópiát kell róla készíteni az ügyészség számára. A csekket pedig azonnal átadjuk a külkereskedelmi minisztériumnak, mert nemcsak a nyomozás fontos dokumentuma, hanem elsősorban nyolcvanezer dollár értékű okirat. (Folytatjuk) Megyénk földművesszövet!----------------- kezeteiben 1960 ó ta Igen szépen fejlődött ki a Szocialista brigád cím eléréséért indított versenymozgalom. A SZÖVOSZ és a KPVDSZ országos elnöksége ezzel kapcsolatban határozatot is hozott. Az elmúlt évben már 52 kollektíva nyerte el a földművesszövetkezetnél ezt a megtisztelő címet. Az idén pedig már az év első hónapjaitól kezdve 156 kiskereskedelmi, vendéglátóLpari, földmű- vesszövetkezeti és ipari üzemág csaknem ezer dolgozója küzd a Szocialista brigád címért. A Szövetkezetek Megyei Értékesítő Központjánál is sokan megértették a mozgalom jelentőségét és segítették annak szervezését. A •naunnHmmmuunmmnuuaim ■ ■ ■ Szóvá tesszük ■ » e Tejivó vagy cukrászda? \ Minden ellenkező híresztelés • ellenére, nagyon szeretem a te- • ■Jet. Jóleső érzés, amikor hűsí- ■ tőén, üdítően lecsorog az ember ■ torkán. S ha hozzá még pirosra ■ sült kenyérgyürkét is lehet ha- • ropni, egyenesen fenséges. \ Szarvason jártamban-keltemben ■ szívdobogva láttam meg a kö- ; vetkező felírást: „Tejivó cuk- • rászda”. — No lám, csak törek- \ szenek ezek a szarvasiak arra, : hogy mielőbb elnyerhessék az E előkelő város-elnevezést. A mo- E dem kultúrház és a posta után j nem is csak egyszerűen tejivót, l hanem ilyen kombinátot hoztak l létre. — Kérek egy fél liter tejet egy szelet kenyérrel — léptem ■ oda derűs arccal a felszolgáló • hölgyhöz. — Sajnos, tejünk már nincs. ■ — Akkor kérek szépen kávét ! vagy kakaót. — Sajnos, már az sincs... Az órára pillantottam, dél- \ előtt 10 óra múlt rajta pár perc- \ cél. De a szavainak hinni lehe- ; tett, mert szép katonás rendben ■ különféle ibrikek és bögrék, öb- J lösek meg kecsesek voltak fel- E sorakoztatva éppen mosogatás- i hoz. — Tessék talán cukrászsüte- E ményt fogyasztani, rezzentett i fel mélázásomból az eladó, l kétségkívül udvarias hangon. • Köszönéssel válaszoltam rá. s • kint az jutott eszembe, hogy a \ felírást meg lehetne változtatni valahogy így: „Délelőtt 10-ig • tejivó, azután záróráig cukrász- • fia”, (fer-ó) * versenyez felvásárlásban, a keltetőállomásokon és más munkaterületeken az idén 9 kollektíva 110 dolgozója vesz részt a versenyben. A földművesszövetkezetek az idén tájértekezleteket tartottak a szocialista brigádok vezetői részére. A gyomai tanácskozáson a békési és a szeghalmi járás földművesszövetkezeteinek képviselői vettek részt. Gyulán a sarkadiak, Orosházán a mezőkovácsházi és a szarvasi járás szocialista brigádjainak vezetői rendeztek közös tanácskozást. Ezeken a résztvevők beszámoltak a brigádok életéről, munkájáról és arról is, hogyan érték el ezt a megtisztelő címet. A békési, a gyomai és a szeghalmi járásban 1960-ban mindössze hat kollektíva 48 dolgozója kapcsolódott be a mozgalomba. Az idén már 52 kollektíva 305 dolgozója vesz részt a versenyben. Hasonló eredményeket értek el a sarkadi, gyulai, orosházi, mezőkovácsházi és a szarvasi járásban is. I Több brigád kiválóan bizo1 i . , ,,r! nyitotta be, hogy méltó e megtisztelő címre. Nemcsak a tervteljesítmények növelésével, az udvarias kiszolgálással, hanem azzal is, hogy segíte/ A csekk Fordította: Bába Mihály
