Békés Megyei Népújság, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-27 / 278. szám
1064. november 27. Péntek A tervezettnél jóval több tojást és tejet értékesítettek a gyulai járásban Az év vége közeledtével kezd a gyulai járás vezetőinek körmére égni a felvásárlási terv teljesítése, s ezért jobban igyekeznek széni- ügyre venni a gátló okokat s lehetőleg elhárítani az akadályokat. A termelőszövetkezetek és a háztáji gazdaságok a beütemezett 21 500 hízott sertésből 12 735-öt értékesítettek október 31-ig, a 3300 hízott marhából pedig 2029-et. Az eddigi felmérések szerint hízott sertéssel is, vágómarhával is adós marad a gyulai járás. Az érthető, hogy vágómarhából kevesebbet értékesítenek a tervezettnél, mert hiszen a gyulai járásban is előtérbe került a tehenek számának növelése, azért, hogy a következő években megfelelő számú szaporulat álljon rendelkezésre mind a továbbtenyésztéshez, mind pedig a vágáshoz, hizlaláshoz. Azt, hogy a járás mintegy 1500 hízott sertéssel adós marad, nehe- aebb megindokolni. Az igaz, hogy van törekvés a kocák számának növelésére, s elsősorban a háztáji gazdaságokban. Tavaly 600, az idén pedig 500 tenyésztésre alkalmas kocát adtak a tsz-ek és az ál- latforgalmisok a háztáji gazdaságoknak. Azonban a szerződéskötés nem nőtt ezzel párhuzamosan. A háztáji gazdaságok leginkább a téli hónapokra, nem kötnek hiz- lalási szerződést, azért, mert számolnak azzal, hogy a magánháztartások igénye következtében megnövekszik a hízott sertések piaci ára. Van olyan tapasztalat is, hogy egyes háztáji gazdaságokban egyszerűen levágják a sertést és kimérik 24—25 forintért kilónként. Pedig drága disznótorozás az ilyen, mert akiket rajtakapnak, azok forgalmiadé-és szabálysértés címén jóval több pénzbírságot fizetnek, mint amennyit a levágott sertésért kapnak. A baromfifelvásárlási terv teljesítése sem mutatkozik könnyűnek, mert még csak 60 százalékánál tar. tanak. Bár még most kezdődött lényegében a nagyobb súlyú baromfi, a kövér liba, a pulyka, a gyöngyös és a hízott kacsa felvásárlása, azonban az átvevőknek meg kellett dolgozniuk, hogy kikerekedjen a tervben előírt 7200 mázsa. Tojásból a tervezett 3,3 millió helyett 4,7 millió darabot, a 38 ezer hektoliter tej helyett pedig 42 505 hektolitert értékesítettek a járás szövetkezeti és háztáji gazdaságai. A jövő évre szóló termelési szerződéskötés sem megy simán. Különösen a MÉK-kel és a konzervgyárakkal nem nagyon kötnek zöldség termelési szerződést a termelőszövetkezetek. A legfőbb kifogás az, hogy munkaerőhiány van, de az is szerepel az indokok között, hogy a MÉK és a konzervgyár nem veszi át megelégedésre a megtermelt árut. Az idő télen is pénz A tsz-tagok téli foglalkoztatásáról Hízott sertésből 404-el többet szállítanak le a tervezettnél a végegyházi Szabadság Isz-böl A végegyházi Szabadság Termelőszövetkezetben az idén határidőre befejezték a Wza vetését. A cukorrépát is felszedték s mindössze 14 ezer mázsa vár elszállításra. E héten ezt is befejezik. Cukorrépából a tervezettnél több termett. Átlagosan 220, 230 mázsás termést takarítottak be holdanként, így a szövetkezet túlteljesíti szerződési kötelezettségét. Jelenleg a kukoricatörést végzik tel. jes ütemben és a mélyszántást. A szövetkezet különösen jó eredményeket ért el az állattenyésztésben. A felvásárlók szerint kiváló minőségű sertést és szarvasmarhát adtak át eddig. Mindkettőből magasan túlteljesítik 1064. évi tervüket. Sertésből a tervezett 1600 helyett már eddig 1694-et szállítottak le s december 31-ig még 310 hízott sertést adnak át. Év végéig tehát összesen 404 hízott sertéssel teljesítik túl a tervüket. A termelőszövetkezeti vezetőségek már ezekben a hetekben sokat töprengenek azon, hogy miképpen oldhatnák meg a tagság jövedelmező téli foglalkoztatását. Több helyen csak üzemszerűen, munkacsoportokban vagy brigádokban történő munkaként tudják elképzelni, s ha erre nincs módjuk, akkor tanácstalanok. A szövetkezetek többségében helyes a téli foglalkoztatottságot a tagok lakásán, illetve a háztáji gazdaságokban megszervezni, i Persze, ez függ a munka természetétől és lehetőségeitől. Helyes elv, ha a téli foglalkoztatás a tsz-gazdák közvetlen érdekein túl az üzemi belterjesség fokozódását is segíti. Erre például olyan állathizla- lási, illetve tenyésztési lehetőségek teremthetők, amellyel a tsz- gazda — takarmányhiány vagy egyéb okok miatt — egyedül nem tudna megbirkózni, de a szövetkezet segítségével hasznot hajtóan dolgozhat. Ilyen lehetőségek mindenekelőtt a liba-, kacsatömés, téli baromfinevelés és házinyúltenyész- tés. E munkák jól megoldhatók a ház körüli üres gazdasági épületekben a berendezés csekély módosításával és a szövetkezet által biztosított takarmánnyal. Ilyen módon kitűnő mellékkereset biztosítható a tagságnak, és a szövetkezet is több milliós jövedelemhez juthat. Hasonló megoldást kínál a rántanivaló csirke nevelése is, amelyet ugyancsak a szövetkezet szervezhet. Két-háromszáz darabjával lehet kiadni a naposcsibéket s a takarmányjuttatásért a tsz-tag súly- és darabszám számoljon el. A nevelésért járó munkadíj magában foglalhatja a felhasznált épület üzemben tartásának díjazását is. Mindezekre a különböző intézmények, vállalatok szívesen kötnek szerződést a termelőszövetkezetekkel. Ahol arra lehetőség kínálkozik, érdemes őszi, téli gyógynövénygyűjtéssel és feldolgozással is foglalkozni. Ezzel kapcsolatos tájékoztatást szívesen ad a HERBARIA vállalat, amely bérmunkákat is kiad a termelőszövetkezeteknek. Ugyancsak szerződéses módon érdemes foglalkozni a zöldséghajtatással, cserepes páfrányneveléssel. Tizenháromezer mázsa csöves kukoricát takarítottak be a gyulai diákok A Gyulai Állami Gazdaság határában évről évre sokait segítenek az időszerű munkáikban a középiskolás diákok és az ipari tanulók. Az őszi betakarításban például egyik legjelentősebb munkájuk a kukoricatörés volt. Az Erkel Ferenc Gimnázium, a Ni- coflae Baicescu Román Gimnázium és az MTH-iskola növendékei összesen 13 ezer mázsa kukoricát törtek le. Legtöbbet az Erkel Ferenc Gimnázium diákjai segítettek ebben a munkában. A román gimnázium tanulói pedig a kezett az alapszervezet munkájában. Erről épp oly kézzelfoghatóan beszólt Szántó elvtárs, mint a személy szerinti dicséretekről. De így beszéltek róla a vitában felszólalók is. Szépítgetés, ken- dőzgetés nélkül. Főleg a társadalmi tulajdon nagyobb megbecsülése hiányzik a gépcsoportnál. Csaknem ötmillió forint értékkel sáfárkodnak. Mit számít ekkora gépparkban, ha eltűnik egy csa- varhúzó vagy kulcs? — sokan így gondolják. Nagyon szenvedélyesen beszélt erről Domokos Imre, a csoport kovácsa. — Híressé váltunk az AGRO- KER-nél — mondta —, mert ilyen pazarló gépcsoport, mint a mienk, nemigen akad a megyében. Rengeteg alkatrészt fogyasztunk. (Mellékesen megjegyezzük, hogy természetszerűen nőtt meg az alkatrészfogyasztásuk, hiszen a javításokat sem adják bérbe, hanem maguk csinálják.) Megéleztem nemrég húsz traktorekevasat — folytatta Domokos —, de egyet sem hoztak helyette. Tizenkét tábla 56 kilós fogast csináltam. Ezeket viszont darabokba hordják be. A szerszámokat sokan sárba tapossák és nem mindegyikünk szól ezért, ha látja. Ezen a helyzeten pedig sürgősen változtatni kell! Szabó László a pártcsoportveze- töt bfcálta, mert ugyan a beszámolóban hallotta, hogy az alapszervezetben nem adták él az ösz. szes prypagandaanyagot, de bizony őtőle nem kérdezte meg senki, hogy kell-e brosúra. Mmden taggal szükséges ilyet is megbeszélni — szögezte le. A vitában megválaszolták egymás problémáit a felszólalók. Szó esett arról, hogy jövőre a traktorosok mellett a sze_ reiők is kapnak munkaruhát, s a megbíráltak önkritikát gyakoroltak. ,,Van nekem is mit 'rendbe hozni” — mondta Domokos elvtárs, amikor a magatartását érte bírálat. És szó esett arról is, hogy a tapasztaltabb traktorosoknak jobban szükséges segíteni a fiatalokat. Ebben is a kommunistáknak kell példát mutatni. Tizen- négyféle munkát kell ellátni a meglévő gépekkel. Sokan azonban csak a vontatóhoz értenek, még szántani sem tudnak. Jó szóval, türelemmel el kell jutni odáig, hogyha kiadja az ukázit a tsz-ve- zetőség: minden traktor a földekre — akkor valóban mindegyik traktorhoz hozzáértő ember kerüljön. A kommunista traktorosak egyik legfontosabb feladata, hogy legyék közkinccsé szakmai tapasztalatukat, ne sajnálják a segítség- adást a fiataiabbaktól. De ne is szégyellje senki igényelni azt. A vezetőségválasztó taggyűlés a szó legnemesebb értelmében a kommunista traktorosok és mű- heiymunkások jól sikerült munkaértekezlete volt, s ezt ki is fejezte felszólalásában D. Szabó Sándor, a taggyűlésre meghívott párton- kívüli gépcsoportvezető. Ez a beszámoló — mondotta — és az egyszerű emberek felszólalásai sem kendőzték el a hibákat. Ez jó, hiszen ez az év kísérlet volt, és nem tudtunk mindent áttekinteni. Én csak azt mondhatom, a kommunisták eddig is sokat segítettek és ezután is elvárjuk a segítségüket. E z a segítségadás a vezetőségválasztó taggyűlés után még alaposabb lesz. Erre utal a határozati javaslat, amelyben éppen olyan kézzelfoghatóan jelölték meg a kommunisták jövőbeni feladatait, mint amilyen konkrétan szó volt a hiányosságokról is a taggyűlésen. Az újjáválasztott vezetőség pedig már rendelkezik helyi tapasztalatokkal (titkára ismét Szántó elvtárs lett). De legfőbb biztosítéka további eredményes munkájuknak, hogy az alapszervezet eddigi munkájával kivívta az elismerést, és ezért követik a pártonkívüli dolgozók. Varga Dezső szárt is levágták a gondjaikra bízott területen. A kertészeti technikum diákjai főleg a kertészetben és a gyümölcsösben dolgoztak. Az almának például 80 százalékát diákok szedték le. A Gyulai Állami Gazdaság vezetői a munkabéren felül a legjobb osztályokat jutalomban részesítették. Megoldható otthon a tsz-tag háza körül vagy éppen a szobájában, de — ha lehetőség van rá — a szövetkezet által biztosított központi helyen is. Alig akad nálunk olyan termelőszövetkezet, amelynek mély fekvésű, vizesebb földjei ne lennének. Ezek a területek általában mezőgazdaságilag nem hasznosíthatók, viszont legtöbbször jól díszük rajtuk a nemesfűz. Ahol tehát vessző áll rendelkezésre, hasznos rátérni a háziipari kosárfonás oktátására. Ez nemcsak azért szükséges, hogy a megfont kosarakat és tárolóeszközöket értékesíthessék, hanem, mert elsőrendű szükségük van ezekre maguknak a termelőszövetkezeteknek is. Uj jellegű és más természetű téli foglalkoztatási lehetőséget jelent a tsz-eknek a környező üzemekkel, ktsz-ekkel történő kapcsolat kialakítása. Számos üzemnek nagy gond a csomagolás. Sok ktsz és helyiipari vállalat küzd átmeneti munkaerő- hiánnyal. Helyes, ha a termelő- szövetkezetek vezetőségei együttműködnek velük, akár úgy, hogy a faluban, a tsz által biztosított helyiségben végzik el a vállalt bérmunkát, akár pedig úgy, hogy a tsz mint munkavállaló, munka- csoportokat, illetve brigádokat bocsát az üzem vagy ktsz rendelkezésére. Azért fontos ezt így szervezni, hogy a tél elmúltával a szövetkezet ne kerüljön hátrányos munkaerőhelyzetbe. A téli foglalkoztatásra ugyan legjobb tavasszal felkészülni, reá-! lis üzemtervet készíteni, de ha ezt annak idején elmulasztották volna a tsz-vezetőségek, kellő körültekintéssel még pótolhatják. Megéri a fáradságot, mert jól járnak a közös gazdaságok meg a tsz- gazdák is. Kovács Attila Egy hasznos ötlet Elekről Az eleki Lenin Termelőszövetkezetben a sertések téli takarmányozásához lucernalisztet is használnak már évek óta. Eddig szekérrel hordták a lucernaszénát a darálóhoz. Ennek egyik nagy hátránya az volt, hogy sok fuvart és sok időt vett igénybe a fel- és a lerakodás. A másik, még nagyobb hátránya az, hogy a többszöri viliázás közben csaknem elpergett a széna legértékesebb része, a levél - zete. Mindkét nagy hátrányt egy csapásra sutba dobta egy ötlet: szán alakú vastalpra szerelték a kalapácsos darálót,, s amikor darálni akarnak, egyszerűen odahúzatják a kazalhoz, a széna egyenesen a darálóba kerül, anélkül, hogy értékes levele elperegne. Pulykák irtották a rovarokat Nem vegyszerezték a lucerna- táblák egy részét a mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz-ben az idén, hanem 30 OO0 bronzpulykát tartottak rajta. A pulykák kiirtották a rovarkártevők nagy részét, s így holdanként 20 kiló vegyszer árát, vagyis 700—000 forintot takarítottak meg. Ráadásul a pulykák a legelés mellett kapott kiegészítő takarmányon 5,80 kiló átlagsúlyra nőttek,1 s most már folyamatosan adják át őket az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalatnak. A BÉKÉSCSABAI MEZŐGAZDASÁGI GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS ELEKTROMOS RÉSZLEGE AZONNALI BELÉPÉSRE KERES NAGY GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ . ERŐSÁRAMÚ TECHNIKUST (mérőcsoport-vezetői munkakörbe). GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ VILLANYSZERELŐKET (csoportvezetői munkakörbe is), MOTORTEKERCSELÖ ÉS AUTÓVILLAMOSSÁGI SZAKMUNKÁSOKAT. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés a részlegvezetőknél, 10637 I
