Békés Megyei Népújság, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-27 / 278. szám
1964. NOVEMBER 27., PÉNTEK Ar» 6« fillér XIX. ÉVFOLYAM, 2J8. SZÁM Az idő télen is pénz | NeflHÍV jflalOS „mísniéok“ | Noteszlapok | A rádió jövő heti műsora | Időjárás Gazdag vitatémával megkezdődtek a Körös-vidéki mezőgazdasági napok kezünk. A sertések száma a háII téliesítés haszna és szükségessége Gazdagodó életünk egyik velejárója az új szavak keletkezése Is. Igaz, akad köztük olykor erőltetett, egyáltalán nem valami szerencsés hangzású. Az ilyenek — ha küzdünk burjánzásuk ellen — végül is kivesznek. Ám a fejlődésnek olyan szava, mint a téliesítés, amely egy teljes iparág átalakulásában született, polgárjogot nyert szóhasználatunkban. A téliesítés jól tükrözi az építőipar idónyjellegének lassú megszűnését. A téliesítésnek ugyanis az a célja, hogy a régen uborkaszezonnak nevezett időszakban is mind több építőmunkás dolgozzék, ne legyen kénytelen hónapokig fagy- szabadságon tölteni idejét. Az MSZMP Központi Bizottsága februári határozatában ezzel kapcsolatban a következő feladatot jelölte meg: „A téli építkezések növelésével is tegyék lehetővé az építőipar egyenletes foglalkoztatását egész évben”. A téliesítés végső soron azt jelenti, hogy meg kell teremteni a téli építkezések, a belső munkálatok szükséges feltételeit. S ez nem kevés gonddal és utánjárással jár. Télen, a csikorgó hidegben nehéz dolgozni, nagyobb a baleseti veszély is. Gondos felkészüléssel azonban meg lehet teremteni a megfelelő munkafeltételeket, ezzel pedig azt is el lehet érni, hogy ekkor is termeljenek a munkások. Az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnál szeptember közepéig felmérték a téhesítés-re számításba jöhető munkahelyeket. A felmérés tapasztalatai alapján azután kidolgozták a téliesítés intézkedési tervét, amely ' az ösz- szes feladatot meghatározza, így a tüzelő-, védőanyag, gépek és berendezések mennyiségét is. A téliesítés feladatának nagysága jól érzékeltethető azzal, hogy az 1964—1965. téli időszakban a vállalat építésszerelési terve 69 millió forint, generál vállalati szinten pedig eléri a 73 és fél millió forintot. Mindez természetesen olyan létszámmal teljesíthető, amely alig valamivel marad alatta a főidényben foglalkoztatottak számának. Decemberben 1712-en, januárban 1330-an, februárban 1500-an, márciusban 1840-en dolgoznak majd, hogy ebben, az építkezésre nem éppen ideális időszakban is végrehajtsák a terveket. Nem lesz könnyű a'-dolguk. Az anyagszükségletek biztosításától kezdve az embereikről való mesz- szemenő gondoskodásig mindent magába kell foglalnia a jól előkészített téliesítésnek. Ám, hogy megéri a fáradozást, azt mi sem indokolja jobban, mint, hogy a téli építkezések növelése lehetővé teszi szinte egész évben az építőipari munkások egyenletes foglalkoztatását, s ezzel a jövő évi tervteljesítés megalapozását is. Ennek előnye felmérhetetlen az idei háromnegyedévben mintegy 20 millió forintos tervlemaradással bajlódó vállalat számára. A téliesítés tehát nemcsak szükséges, mindenekelőtt hasznos is. A munkásoknak is, a népgazdaságnak ÍS. P; P Immár másodízben találkoznak Békéscsabán, Körös-vidéki mező- gazdasági napokon hazánk s a Dél-Alföld neves tudósai megyénk szakembereivel, hogy kicseréljék gondolataikat a növénytermesztés és az állattenyésztés legújabb módszereiről s legfőképpen azért, hogy aktívabbá, gyümölcsözőbbé váljon a tudomány és a gyakorlat kapcsolata. A gazdag vitatémákat olyan ismert szaktekintélyek adják elő, mint dr. Soós Gábor földművelésügyi minidfeter- helyettes, dr. Horn Artur akadémikus, dr. Förgeteg Sándor kandidátus. S az előadott témákhoz olyan főagronómusok, fóállate- nyésztők, kertészek mondják el gyakorlati tapasztalataikat, akik jelentős termelési sikereket értek el megyénk termelőszövetkezeteiben, állami gazdaságaiban és más mezőgazdasági üzemekben, A második Körös-vidéki mező- gazdasági napokat tegnap, csütörtökön reggel Papp István elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke nyitotta meg. A megjelentek üdvözlése s a Körös-vidéki mezőgazdasági napok jelentőségének méltatása után hangoztatta: A szakembereknek ezt a vitafórumát tradícióvá szeretnénk tenni megyénkben, hogy az elméleti és gyakorlati szakemberek között kialakuló magás színvonalú viták elősegítsék megyénk mezőgazdaságának fejlődését. A hozamok növelésére nagy szükség van, hiszen a Körösök vidéke hazánk fontos élelmiszertermelő bázisa. A mezőgazdasági dolgozók és szakemberek igyekezete, szorgalma lehetővé tette, hogy cukorrépából 33 mázsával, kukoricából 5,2 mázsával, búzából 2,8 mázsával termeltünk többet az idén, mint amennyit az 5 éves terv erre az évre előirányzott. Jelentősen fejlődött az állattenyésztés is. A Békéscsabai Konzervgyár műszaki tanácsa szerdán sort kerített az idei termelés alakulásának vizsgálatára, a soron következő — december 4-től 12-ig zajló — termelési tanácskozások előkészítése jegyében. Kardos Ernő főmérnök beszámolójából az derült ki, hogy a rendkívül szegényes nyersanyag-ellátás« miatt csupán hetven százalék körül tudja teljesíteni idei tervét a gyár. Főként a főzelék-kpnzerv, szárított hagyma és savanyúság készítési tervét nem tudja „hozni” az üzem. Az objektív nehézségek mellett Megyénk sertésállománya elérte a 783 ezer darabot, ez 38 500-zal több, mint amennyi egy évvel ezelőtt volt. Papp István elvtárs hangoztatta, hogy mezőgazdasági üzemeink még komoly, kiaknázatlan tartalékokkal rendelkeznek. Ezeknek a hasznosítása az elkövetkezendő évek feladata lesz. Ehhez ad minden bizonnyal sok útmutatást, segítséget a Körösvidéki mezőgazdasági napok eszmecseréje. * Papp István megnyitó szavai után dr. Soós Gábor földművelés- ügyi miniszterhelyettes tartott előadást hazánk mezőgazdaságának eddigi fejlődéséről, a gazdaságok, a szakemberek és intézmények további feladatairól. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság termelésének fejlődése nagyban befolyásolja a szocializmus építésének sikerét, hiszen a nemzeti jövedelemnek 20 százalékát, a lakosság fogyasztási alapjának pedig több mint felét adja. Jelentős a mezőgazdasági termelés szerepe hazánk exportkötelezettségeinek teljesítésében, a nélkülözhetetlen devizaszükségletek megszervezésében is. A továbbiakban arról beszélt dr. Soós Gábor, hogy a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése óta három év alatt lényegesen magasabb termésátlagokat értünk el, Sőt búzából, kukoricából, árpából olyan magasat, mint amilyet még soha. A mezőgazdaság fejlődése egyenletes, évente 3 százalékkal nő a bruttó termelése, lépést tart a fejlett mezőgazdasággal rendelkező kapitalista országok fejlődésével. Annak ellenére, hogy még nem sikerült megteremtenünk a megfelelő takarmánybázist, örvendetesen növekszik az állatállomány. Az 1960. évi 1 millió 969 ezer szarvasmarhával szemben jelenleg 1 millió 974 ezerrel rendelszámba vették a gyáron belüli ökokat is. Bár a minőséggel nem volt különösebb baj, lehet csökkenteni és kell is a záróhibáikból következő selejtet, s jobban kell vigyázni a nyersanyag kezelésére, tárolására. Az önköltségek csökkentése végett a tanács arra hívta fel a figyelmet, hogy gondosabban kezel, jék a gyárban a gépeket, azonnal vonják felelősségre a rongálókat. Határozatot hozott arra is, hogy a munkavédelmi előírások megszegését szigorúan ítéljék el a jövőben. rom év előtti 7 millió 296 ezerről 8 millió 796 ezerre növekedett. Ennyi sertést még soha nem számláltak össze hazánkban. A juhállomány csaknem 1 millióval, a baromfiállomány pedig 4 millióval növekedett az elmúlt három ' évben. Az állatállomány számá-1 nak növekedése lehetővé tette, hogy évről évre mind több húst, tejet, tojást s egyéb terméket vásároljon fel a népgazdaság. Előadása befejező" részében a következő évek legfontosabb tennivalóit elemezte dr. Soós Gábor. Különösen nagy nyomatékkai hangsúlyozta a technikai ismeretek szükségességét. Amint mondotta, a régebbi időkben nem ismerték el parasztembernek azt, aki nem tudott a ló- fogattal bánni. Most már odáig értünk, hogy nem ismerhetjük el igazi szövetkezeti gazdának azokat, akik nem tudják a traktorokat s az egyéb gépeket kormányozni, vagyis vezetni. Hosszabban időzött a termőföld védelménél, mert amint mondotta, nincs elég becsülete a főidnek. Ezt bizonyítja, hogy az elmúlt 25 év alatt 1 millió holddal csökkent a szántóföld. A közös megnyitó és előadás után a Körös-vidékj napok résztvevői a délelőtt folyamán szekciókként még előadásokat és felkért hozzászólókat hallgattak meg, a délutáni órákban pedig megvitatták azokat. Koszorúzás a Mongol Népköztársaság megalakulásának 40. évfordulója alkalmából A Mongol Népköztársaság megalakulásénak 40. évfordulója alkalmából a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövetségének tagjai, élükön Bal Ocsirin Dasce- ren idegiglenes ügyvivővel 26-án a Szabadság téren megkoszorúzták a szovjet hősök emlékművét. A koszorúzásnál megjelent Böjti János külügyminiszterhelyettes, dr. Gyalmos János, Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese, a Külügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium több munkatársa és a Szovjetunió budapesti nagykövete. Megkezdődött a nemzetközi egészségügyi szervezési kongresszus Csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémián megkezdődött az első — Magyarországon rendezett — nemzetközi egészségügyi szervezési kongresszus, amelyen a nagyszámú magyar szakembereken kívül mintegy ötven külföldi vendég is részt vesz. Az első napon az egészségügyi szervezés tudományának legkiválóbb magyar elméleti és gyakorlati szakemberei számoltak be arról, miként valósul meg a különböző szakterületeken a szocialista egészségügy nagy fontosságú alapelve, a megelőzés. (MTI) K. I. ................................................................................................................................... M unkában az optikus Műszaki tanácskozás a Békéscsabai Konzervgyárban
