Békés Megyei Népújság, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-26 / 277. szám
1964. november 26. 4 csfltfrtak ÉPÜL! — Épül már! — hangzik biza- | előbbre hozni az átadást. Így vi- kodva mindazokon a helyeken, szont ez a négy hónap egy eszten- ahol elkészülését annyi remény- dei késést jelent és 1965 szeptem. nyel váriák. 'bere helyett valójában csak 1966 Képrejtvény ez, melynek szövege, hogy miként kerülnek idősek tízpercben a gimnazista lányok közé? Nem. A Luther utcai MEDOSZ-házban tanteremre lelt diáklányok örülnek, hogy így van, ahogy van, hiszen a medoszosok jóvoltából délelőtt tanulhatnak! — Spül a gimnázium — mondják az arra járók, látva a csabai Petőfi-liget területén, naponta mind magasabbra törő falakat. Lipták Mihály művezető így nyilatkozik a helyszínien: — Bátran mondhatom, hogy mindent elkövetünk. Nemcsak a határidő betartáséra törekszünk, hanem a megrövidítésére is, hiszen értjük mi jól, mit jelent a városnak a gimnázium új épületé, nek elkészülése. — Jelenleg az A—B—C épületrészek közül a tantermeket maga. ba foglaló B épület van a legelő- i«haladottabb állapotban — közli, de már a paütechnükad terméket, ebédlőt és kazánházat magába foglaló A résznék is állnak a falad. A C résznek, a tornateremnek az építésénél sincs fennakadás. Már csak be kell fedni, ilyen szép, nagy és modem tornaterme, mint amilyen ez a 420 négyzetméter alapterületű helyiség lesz, még nem volt a városnak — mondja a művezető. Eddig az anyagellátással sincs baj, ellenben kevés a segédmunkásunk — ráncolja össze homlokát. Pedig, ismétlem, nagyon szeretnénk legkésőbb a határidőre, 1965. december 31-re átadni. — Milyen jó lett volna négy hónappal előbb, a szeptemberi iskolanyitásra időzíteni a határidőt — említjük meg. — Nem is lett volna talán ördöngösség — véli ő is. szeptemberében népesíthető be rendeltetésének megfelelően az épület. Tagadhatatlan, hogy eredeti ha. hiszen mind a tantestület, mind a szülői munkaközösség, mind pedig a hivatali és társadalmi szervek minden lehetőt elkövettek, hogy az átmeneti időre valamikép. pen is kedvező körülmények között follyók a tanítás. A délutáni „műszak” azonban ennyi igyekezet és jóakarat ellenére sem volt bizonyos mértékben elkerülhető. A délutánosok sajnos, kimaradnak a KISZ-életből és mindabból a lehetséges és szükséges foglalkozásból, szórakozásból, melyre a középiskolás fiatalság igényt tart. Addig is, míg felépül az új iskola, a tantestület, a szülői munkaközösség, a hivatali és társadalmi kollektíva bizonyára talál még módot és lehetőséget arra, hogy a délután járók is a délelőtti tanítást lehetővé tevő helyiséghez, tanteremhez jussanak, hiszen, miként az új gimnázium építési határideje bizonyítja, ha „minden jól megy”, akkor is 1996-ig kell várni. Békéscsabán már sok nehéz kérdést megoldottak az itt élők, báA gimnázium „Garai utcai részlege” tanítás után hazaindulna. Előbb azonban bonyolult úton-módon ki kell a tanulóknak halászniuk felöltőiket az új leendő gimnáziumnak a régi gimnázium folyosóin és a kiegészítő részlegein fellelhető padjainak, szekrényeinek, és egyéb bútorzatainak a dzsungeléból. tású, szép vonalú objektum lesz! A békéscsabai beruházási irodán Lenkefi Pál műszaki előadó megmutatta a tervrajzot, melyről egy 12 tantermes, tornatermes, előadó, helyiségeikkel, laboratóriumokkal, műhely termekkel, étteremmel, konyhával és kétszobás gondnoki lakással kiegészített 170 méter hosszú, kétemeletes, központi fű- téses iskolakombinát homlokzati képe tárul elénk. Felépülése nem. Már épül! Reméljük, nem kerül a sarkadi sorsára, melynek már egy éve állnia kellene, de az építkezés áll csak. Fotó: Demóny Gyula zonyára a gimnázium problémájára is előbb-utóbb meglelik az enyhítő orvosságot. . Huszár Rezső B területi átszervezéssel megnövekedtek a pártszervezetek tennivaléi Vezetőségválasztó taggyűlés Füzesgyarmaton A füzesgyarmati 1-es számú pártalapszervezet, kommunistái pénteken ünneplőbe öltözve gyülekeztek a párthelyiségben. Hangulatukon érződött: ma fontos állomáshoz érkezett az alapszervezet, a vezetőségválasztó taggyűléshez. A beszámolót Péntek Kálmán titkárhelyettes tartotta. Szólott a nemzetközi helyzetről, majd az alapszervezeti vezetőség munkájáról számolt be. A vezetőség szoros kapcsolatban van a pártcsoportvezetőkkel. Havonta két ízben találkoznak. Először a bélyegek átvételénél, amikor a pártcsoportvezető elvtársak megkapják a tagság bélyegeit. Ekkor a gazdaságvezető tájékoztatja a pártcsoportvezetőket azokról a problémákról, tennivalókról, amelyeket a vezetőség és felsőbb szervek a tagsággal is tudatosítani szándékoznak. Másodszor vezetőségi gyűléseken, ahol a bélyegek elszámolása után igen gyakran bevonják őket a tanácskozásokba. A pártcsoportvezetők lelkiismeretesen végzik munkájukat. Észrevételeiket a vezetőséggel közük. A vezetőség és tagság közötti kapcsolat a bizalmi elvtársakon keresztül jó! A vezetőség beszámolójának következő részében a taglétszám megoszlásáról volt szó... s, hogy a jelenlegi átlagos életkor 47 év. Az átlagéletkor azonban a pedagógusok külön pártszervezetének megalakításával 50 év lesz. Itt van az alapszervezet egyik súlyos problémája, felelőssége s tennivalója a jövőre nézve. A legfiatalabb tagjelölt a 20 éves Lovász Róza, míg a legöregebb párttag a 89 éves Vida Péter bácsi. Tehát ez az alap- szervezet 69 évet köt egybe. Az idősebb tagság 63,2 százalék, a fiatalabbak aránya 36,8 százalék. Az alapszerve2et érdekes sajátossága, hogy tagjai tizennyolcféle munkaterületen dolgoznak a községben. — A tömegszervezetekkel való kapcsolat jó! — mondotta Péntek elvtárs. Hiányosságként kell felemlíteni azt, hogy keveset foglalkoztak a jármű és javító ktsz, valamint a tápkeverőüzem dolgozóival. Tájékoztatta a tagságot, hogy az elmúlt években hogyan tanultak az elvtársak... és az 1964—65. évben hányán tanulnak: a VII. osztályba 19 tanuló, a Vili. osztályba 16 tanuló jár rendszeresen. S ebben az évben 28 fő iratkozott be politikai továbbképzésre. A KISZ-oktatásban négyen vesznek részt. Majd a feladatokról beszélt. — Terjedjen ki a figyelmünk a község területén működő üzemekre: a téglagyár, — jármükészítő és javító ktsz, keverőüzem, gabonafelvásárló és értékesítő üzemekre. Ez mind olyan terület, ahol „a párt sokat tud segíteni” és segítségünk ellenértékeként komoly erővel tud gyarapodni a termelés. Az ötéves terv negyedik évében ezek a felsorolt üzemek jelentős eredményeket tudnak biztosítani a népgazdaságnak. Az új vezetőség feladata lesz a bizalmihálózat új átszervezése, mivel téglagyári elvtársakkal gyarapodtunk — fejezte be beszámolóját Péntek Kálmán titkárhelyettes. A beszámolót több hozzászóló egészítette ki. Utána öttagú vezetőséget választottak. Az új vezetőségi tagok: Vári Zsófia, Makora Károly, Nagy Imre, Homoki János és Tőkés Itnréné lettek. A taggyűlés az Intemacionálé- val ért véget. Borbíró Lajos Jorzy Edigey: A csekk Fordította: Bába Mihály Kiderül, hogy már két hónappal előbb elkezdhették volna a munkát, ha az építkezéshez és felvonuláshoz szükséges terület átadása nem történik némi hivatalos huzavonává!. Szerintünk a beruházás pénzügyi fedezetének néhány hónappal előbbi biztosítása sem hátráltatta volna más hasonló fontosságú építkezés megvalósítását, s talán nem lett volna valóban ördöngösség négy hónappal csak a Felszabadulási Emlékmű körüli rész városképét változtatja meg előnyösen, hanem, ami talán ennél is döntőbb, megszünteti azt a hihetetlen zsúfoltságot, ami jelenleg 1300 középiskolás második otthonának, a Rózsa Ferenc Gimnáziumnak és négyfelé levő ideiglenes tantermeinek falai közt uralkodik. Böőr Ferenc igazgatónak — érthető módon — már panaszkodni sincs ereje és kedve, 55. — A turistacsoportról tudunk. Már ki is adtam a rendelkezést, hogy estére több ember jöjjön be dolgozni — mondta a vámhivatal vezetője. Az ilyen kirándulással mindig sok munka van, mert ez nem turisztika, hanem kereskedelem. Írógépekkel, „Zorka” fényképezőgépekkel mennek bőrkabátokért, nylon kesztyűkért, és — elnézést kisasz. szony — harisnyatartó bugyiért. Jól ismerjük ezt; már várjuk ezeket a turistákat. — Arról van szó, főnök úr — mondta az őrnagy —, hogy ebben a „D”-fülkében az ön emberei csak felületes ellenőrzést hajtsanak végre, azaz, éppen- csak pillantsanak bele egy-egy kofferbe. Aztán az egyik nyúljon bele a hamutartóba, majd keze ügyébe akad egy üres cigarettadoboz, a „Rarytas” cigarettáé — tudja —, melynek Vörös szopókája van. Az ön embere egy ötvendollárost talál a dobozban, és ekkor kérdezze meg: kié a dollár? Természetesen egyik sem fogja magáénak vallani, tehát a vámosok mind a három urat felkérik, hogy egyéni motozás céljából csomagjaikkal együtt fáradjanak le a barakkba. Amikor ez megtörtént, a kapitány a főhadnaggyal és egy vámossal együtt alaposan átkutatja a fülkét. Vagy ebben a fülkében, vagy a három utas egyikénél megtaláljuk azt, ami minket szerfölött érdekel. — Én magam megyek ellenőrizni — mondta a főnök. — De mondja csak, őrnagy úr, mit tegyünk a többi fülkével? Kár, hogy nálunk nincs olyan bűvész, mint ön. Mindjárt köny- nyebb lenne dolgozni, ha például az embereim közül egy belenézne egy üveggolyóba és máris sorolná: „Annak a hölgynek, a harmadik fülkében, a fogpasztás tubusában van egy százdollárosa, az az ősz hajú, szemüveges egy tábla csokoládéba rejtett el száz koronát. Annak a fiatal, lófarkas lánynak a cukorkái között nyolcszázötven schilling van. Az a krakkói nő már hetedszer megy ebben az évben Prágába; a harisnyatartója alá háromezer-ötszáz koronát rejtett.” Ez lenne az igazi munka! — Sajnos, más vagonokban, más fülkékben egyedül kénytelenek keresgélni. De a „D”-fül- két ne felejtse el! — Ezután a házigazdák érdeklődtek, mi új6ág a nagyvilágban? Ok maguk pedig sok érdekes dolgot meséltek a határmenti életről, a mindennapi munkájukról és a csempészek kimeríthetetlen ötleteiről. A vacsora derűs hangulatban ért véget. Közeledett a „Chopin” érkezésének ideje; tehát mindnyájan elindultak az állomásra. Az őrnagy, a főhadnagy és a vámhivatal vezetője utasításokat adott, mindhárman elhelyezték embereiket. Az állomásfőnök értesítette őket, hogy a vonat menetrend szerint érkezik. Az ügyész és Halinka, mint „munkanélküliek”, a váróteremben maradtak. Jerzy Kur a pádon üldögélt, a titkárnője pedig a nyitott ablaknál állt. Végre vagonok kivilágított ablaksora futott be a peronra. Megkezdődött a szokásos mozgolódás. A határőrök összeszedték és lepecsételték a személyi igazolványokat; feljegyezték a devizákat, ellenőrizték a csomagokat. A peronra senkinek sem volt szabad kimennie. Az őrnagy, aki kirohant az állomás épületéből, egy pillanat múlva nagyon izgatottan tért vissza. — Horogra kerültek, suttogta, bár a váróteremben hármójukon kívül nem volt senki. (Folytatjuk)
